Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. aug. 19., szombat modern vonalak SzÉszonzcli fúvíszeneliarik találkozója A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban augusztus 26-án rendezik meg a szakszervezeti fúvós- zenekarok harmadik megyei találkozóját, amely egyben a fúvószenekarok második or­szágos minősítő hangversenye is lesz. Tizenhat zenekar ta­lálkozik a vasas művelődési központban, s mutatja be műsorát. Az augusztus 26-i találkozó díszhangversennyel zárul, amelynek színhelye a diósgyőri vár lesz. A találkozó második nap­ján. augusztus 27-én az egyesített fúvószenekar a Hősök terén ad rövid mű­sort, majd a város tizenegy pontján kerül sor térzenére. A szakszervezeti fúvósze­nekarok harmadik megyei találkozóján egyébként, 26- án este a Hámor étteremben megrendezik a rezesbált is. A népművészet, meg az idegenforgalmi szolgáltatás ] Ünnep volt a napokban Mezőkövesden. A Kis Ja.n­i kó Bori hímző emlékpályázat díjátadó ünnepsége után [ a. kialakult szokásnak megfelelően, színes folklór-mü- i sort adtak. A Matyó lakodalmast azonban ez alkalom­ig mai vendégegyültes, a Zemplén Népi Együttes tagjai i mutatták be. A helyi Matyó együttes nem szerepelt. i Érdeklődtünk: hol vannak a helyiek, miért nem ők sze­repelnek? Kitérő, tétova vá­laszokat kaptunk. Pesti sze­replésre készülésről, egyéb dolgokról. Miskolcon, a Kazinczy ut­ca 2. szám alatti kirakatban idegen nyelvű fényképes pla­kát csábit, talán nem is min­ket elsősorban, hanem az itt megforduló külföldieket, hogy ne sajnálják a fáradt­ságot, menjenek Mezőkö­vesdre, ahol hamisítatlan matyó lakodalmas várja őket hetente kétszer. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hi­vatal három nyelvű, sok rajzzal illusztrált füzetben adja tudtul. hogy „A matyó népélet leglátványosabb, leg- színpompásabb eseménye: a Matyó lakodalom”. Az is ol­vasható a füzetben, hogy „most többet nyújtunk lálo- I gáláinknak és olyan élmény­ben részesíthetjük őket, ami­ben eddig csak kevesen és ritkán vehettek részt: köz­vetlenül betekinthetnek és személyesen részt vehetnek a régi nagy esküvők hagyomá­nyait híven őrző, szinpom pás matyó lakodalomban”. Ezt v követően a lakodalom rész­letes leírása, illetve íorgató- könyve olvasható. Esztendők óta divat, hogy idegenforgalmi szerveink az ide látogató külföldi turista- csoportokat Mezőkövesdre irányítják, s mivel Borsod nem a gulasch, fokosch, tschikosch és a délibáb ha- . zaja, és mivel romantikus betyárcsárdáink — ahol ma­gas órabérű ál betyárok : ijesztgethetik a vendégeket — ! nincsenek, s mert a Pirósch- J ka tschárdák idegen-vendég- í fogadó manőverjeit sem tud- { juk itt utánozni, valamiféle népi egzotikumként feltálal- ! ják a fizető vendégnek a l Matyó lakodalmast. Nem er- j re szerződtetett hivatásos j színjátszókkal, mint az öreg I amerikai nőket elrabló du- í ; nántúli betyárok alakítói, 1 ■ nem is hivatásos csikósok- j kai, mint a bámész vendégek '. előtt a hortobágyi ménest | meghajtó, félig artista, télig gazdasági alkalmazott mun­kavállalók, hanem — mert így olcsóbbnak mutatkozik —, műkedvelőkkel. Hat-hét esztendővel ez­előtt, s azóta már nem egy­szer füstölögtünk emiatt. Kérdeztük: örüljön-e a nép­művelő annak, öröme tel­jék-e a népművészetet sze­rető és azt igen becsülő lo­kálpatriótának abban, ha ön­tevékeny láncosok, a népmű­vészet önzetlen, lelkes és in­gyenes ápolóinak ügyszerete­tét, ügybuzgalmál, lelkesedé­sét és tudását, nem utolsó­sorban minden szabad ide­jét üzleti fogásként, vendég­látóipari jellegű idegenfor­galmi célokra használják, és önkéntes munkájuk eredmé­nyeként létrejött produkció­jukat úgy tálalják fel a jól fizető külföldi vendég vacso­rája mellé, mint valami né­pi egzotikumot, desszertként. Az öntevékeny kullúrmun- ka, a különböző szervek fenntartásával működő mű­kedvelő művészeti csoportok bevétel-fokozó célokra való felhasználása nem fér össze a népművelési etikával. Ha vendéglátóipari és idegenfor­galmi szervek ilyesmiket kí­vánnak a vacsora melié tá­lalni, ám tegyék saját al- kalmazottaikka l. Szerződ­tessenek erre személyzetet, táncosokat, zenészeket, egye­beket. Ha rablót, meg csikóst lehet erre szerződtetni, úgy bizonyára lehet táncost is. Mezőkövesden napjainkban csendes háborúság is dúl, a Matyó lakodalmas körül. Ugyanis a Matyó együttes nemcsak a Kis Jankó Bori ünnepségen nem mulatta be a Matyó lakodalmast (ahol pedig nagyon helye lett vol­na!), hanem az idegenforgal­mi célokat szolgáló estéken sem a helyiek, hanem a Sá­toraljaújhelyből. a UO kilo­méter távolságról hívott Zemplén együttes szerepel. Félreértés ne essék, nem a Zemplén együttes produkció­ja ellen’ van kifogás, bár 7<i- csit meghökkentő volt. hogy Mezőkövesden, a Matyóföíd központjában, matyó ünnep­ségen a matyók helyi együt­tese helyeit importálni kel­lett egy csoportot a matyó i játék bemutatására. K'il'ogá- | sunk az ellen az eljárás el- i len adódik, hogy még min- | dig, sőt, ha lehet, még íoko- , zottabban felhasználják pro- i fi láncosokként a mükedve- | löket, s ha már Mezőkövesd népművészetét, néphagyomá­nyait, az azt feldolgozó népi játékot vendéglátóipari csa- logatóvá devalválják, abból Mezőkövesd valami oknál fogva kimarad. (Nem mint­ha olyan túlzottan nagy di­csőség lenne az idegenforga­lom és vendéglátóipar fütty­szavára táncolni a népi tán­cot!) Lehetséges, hogy a sok ne­hézséggel küzdő Matyó együttes esetleges hullám­völgye nemkívánatosán hat ki az idegenforgalmi igények kielégítésére. Ez fennállhat. De az is vitathatatlan, hogy a Matyó együttesnek nem is lehet kizárólagos feladata az idegenforgalmi szezon ki­szolgálása. Akkor jöjjön va­lami más, mondja erre az idegenforgalom. S mert Me­zőkövesden mégiscsak vala­mi matyó egzotikum kell, hát csinálják a sátoraljaúj­helyiek a mezőkövesdi la­kodalmat. Visszataszító dolog a sok idegenforgalmi csalogató, ami országszerte fel-fel bukkan. De ha mindenre vállalkozó emberek jó órabérért haj­landók idegenforgalmi be­tyárt játszani, az ő dolguk. A népművészet, az öntevé­keny népművészeti szereplők, táncosok, énekesek, s maga a népművelési tevékenység azonban nem lehet vendég­látóipari árucikk. Még akkor sem, ha az idegenből jött Vendég szívesen fogadja pénzéért, hogy „rozmaring- szálat tűznek • kábái jóra”, majd az egész cécóban „ki­alakul a lakodalmas menet, ének- és zeneszóval felvonul a násznép és vendégsereg, együttesen a Matyó Rózsa vendégfogadóba, ahol a la­kodalmas vacsora követke­zik Ez az idegenforgalmi né­pi játékosdi visszaélés a nép­művészet és a népművelés adta lehetőségekkel. Éppen ma, amikor országszerte a népművelők jó munkájára emlékeznek, s a legjobbakat kitüntetik, szót kell emelni azokért a népművelőkért, akiknek munkáját a vendég­látóipari szolgáltatások közé sorolták. Benedek Műemlékek és modern vonalak Üdülők az Egyetem- városban A miskolci Egyetemváros­ban — a nyári szünet elle­nére — zajlik az élet. De a kollégiumok két- illetve négyágyas szobáit nem diá­kok, hanem üdülök töltik meg. A hét kollégiumból keltő­ben a SZOT üdültél, egyoen külföldi vendégek vannak: .az NDK-ból. Csenszlovákiá- ból és Lengyelországból, de érkeztek a Szovjetunióból és Bulgáriából is. Egy kollégi­um szálloda rendeltetesű- itt bárki kaphat szobát, ha van még hely. Kettőben KISZ- építötáborozók és cseregya- korlatos fiatalok laknak. A vendégeken kívül még a kül­földi egyetemisták nagy ré­sze is itt vakációzik. Na­gyon sokan évente vissza­járnak és számos köszönő­dicsérő levél is érkezik. A szobák olcsók, a hazaj és külföldi egye.emisták ea.v éj­szakára öt forint ötven fii­éiért fizetnek. Felnőtteknek "huszonkilenc. illetve har­mincöt forintba kerül na­ponta. Az itt r aralók ké­nyelmét az Egyetemvárosban étterem, az úgvnevezett „Tej­bár” presszó, mozi, könvvtár rádió, televízió biztosítja1 A nyári szezon július 1-tői \ September 4-ig tari. Körtvclycs Éva i Csipkekészítők Hüvelyben évtizedek óla készítenek csipkét. A szülőről gyermekre szálló hagyományt ina is sokan művelik a faluban. A Háziipari Export Szövetkezet megbízásából 60—70 asszony készíti a híres hüvelyi csipkéket. A Nyikos család délutánjai csipkckészílésscl telnek ka Iá. az SO uyvidt an mu. cm nag be 120 önné mind art Eger az ország egyik legforgalmasabb idegenforgalmi gócpontja. A műemlékekben gae városban a régi építészeti stílushoz kitűnően illeszkedő modern épületek, új lakóteld egész sora épült fel. Képünkön: a modern vonalú, vasbeton vázas autóbusz-pályaudvar' ELŐSZÖR AKKOR talál­koztam személyesen dr. Farbaki Gézánéval, amikor az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara Finnországba készült. — Szinte hihetetlen, meny­nyit dolgoznak ezek a gyere­kek — mondotta akkor a kóyus tagjairól. — Szabad idejüket áldozzák fel a pró­bákra; a reggelt és az es­tét. a hétköznapot és a va­sárnapot. Azt, hogy a gyerekekkel együtt ő is feláldozza idejét, elfelejtette mondani. Amikor a kórus hazaérke­zett a vendégszereplésről, is­mét találkoztunk. De azon a beszélgetésen is csak arról beszélt, milyen nagyszerűek voltak a gyerekek, többórás buszozás után milyen szépén énekeltek, pedig csak akkor tudták meg, hogy fel kell lépniük, amikor megérkeztek a turné következő állomásá­ra. s több ezer fiatal már várta őket. Magáról akkor is elfeledkezett... Húsz esztendővel ezelőtt alakult a gyermekkórus, egv éve ..létezett”, amikor mint. ,. benjamin”, friss diplomás tanárnő hozzájuk került. — Az indulás nagyon szép volt. Kodály Zoltán 70. szü­letésnapjának tiszteletére adtunk hangversenyt, s a hangversenyen ott volt a Mester is. Engem úgy löktek be a (erembe, mert remeg­tem. Az emlékezés most is láz­ba hozta. Tekintetével meg- sinütolta a képet, amely azon a hangversenyen ké­szült Kodály Zoltánról, s amely a gyermekkórus em­lékkönyvének egyik féltett kincse, — Tanárom is ott volt azon a hangversenyen. Azt mondta: Sári. ha sikerül, az én tanítványom volt. Ha nem, akkor hallgatunk róla. ki volt a tanára.. Nem kellett eltitkolni. Az ibolyacsokrok közül, ame­lyet a gyerekek adtak át Ko­dály Zoltánnak, kellőt neki adott a nagy zeneszerző, a nagy zenepedagógus. — Voltak nagy állomásaink — lapozgat tovább az em­lékkönyvben. — Felléptünk Bartóknéval. Pásztory Di 1 iá­vá 1. Avon a hangversenyen emlékeztünk Bartók Béla «hitei halálának 20. évfordulóig11 Énekeltünk a rádió mekkórusával, voltunk ’ p NDK-ban. s most, iegUr1^ Fi nnországban. Fellépi1;“1 szinte valamennyi nagyi.; nepélyen, s bizonyára vá11 is sokan emlékeznek íy hogy a Mathias Rex b® p látóján a mi gyermeki ? sunk működött közre. 10 Az emlékkönyvben ott nak a különböző rádió replések emlékeztetői, a ,,r kék, amelyeket egy-egy lépésükről írtak. 1, — Nem könnyű ezzel russal. Egyrészt az isK»i kórusok sorsa elég niosH gyerekek jönnek, gyeffj mennek, azután a mi g)'á keink más iskolai kórUsJ ban is szerepelnek. Mert 7 általános iskolába járnak- nagyon szeretnek ének6, hál jönnek hozzánk is. K* panaszkodni akarok, mondhatom, hogy mj P1 ilEj dig, minden segítséget nhoj kaptunk a várostól, a Vkie vezetőitől, A finnorsígj utunkért igazán nagy an)H áldozatot hozott a város, mély szerint engem is n’j : becsülnek. Megkaptam Ai Művelődésügy .Kiváló Do%i; ■ zó.iu kitüntetést, sokszor kjo tani jutalmat. De a leg'W gyobb öröm, azt hiszem, i'wi giscsak az. amikor egyik fellépésünkkor látjuk az ót műi. az -élményt, amelyet énekléssel szereztünk. L Csend telepedett közénKL — A kórusvezető hangái re a gyerek. A kórus AlK luk létezik. Én is, E«j, mondom, hogy nincs szel,, mint egy gyermekkórus. PL sze. könnyű nekünk. V Bartókunk. Kodályunk, '] miből tanítanunk, van 1111 re építenünk az éneket jj Ezekután már a legr mészetesebbnek tűnt. ai'j kor búcsúzóul még mondta: — Nehéz, de nagyon sR munka. S ha ötször szül6 nék, mindig ezt a pályát V lasztanám ... * DR. FARRA KI CÉZANÍ az Egressy Béni ZeneiskO, gyermekkórusának vezetői meghívták a Miskolc várt! Tanács elnökének mai fog! dósára. Cs. A. pilot Kodály előtt debütált fhdk Nkó A kórusvezető | «tot 1 k hangszere a kóru| kve

Next

/
Oldalképek
Tartalom