Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. aug. 19., szombat modern vonalak SzÉszonzcli fúvíszeneliarik találkozója A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban augusztus 26-án rendezik meg a szakszervezeti fúvós- zenekarok harmadik megyei találkozóját, amely egyben a fúvószenekarok második országos minősítő hangversenye is lesz. Tizenhat zenekar találkozik a vasas művelődési központban, s mutatja be műsorát. Az augusztus 26-i találkozó díszhangversennyel zárul, amelynek színhelye a diósgyőri vár lesz. A találkozó második napján. augusztus 27-én az egyesített fúvószenekar a Hősök terén ad rövid műsort, majd a város tizenegy pontján kerül sor térzenére. A szakszervezeti fúvószenekarok harmadik megyei találkozóján egyébként, 26- án este a Hámor étteremben megrendezik a rezesbált is. A népművészet, meg az idegenforgalmi szolgáltatás ] Ünnep volt a napokban Mezőkövesden. A Kis Ja.ni kó Bori hímző emlékpályázat díjátadó ünnepsége után [ a. kialakult szokásnak megfelelően, színes folklór-mü- i sort adtak. A Matyó lakodalmast azonban ez alkalomig mai vendégegyültes, a Zemplén Népi Együttes tagjai i mutatták be. A helyi Matyó együttes nem szerepelt. i Érdeklődtünk: hol vannak a helyiek, miért nem ők szerepelnek? Kitérő, tétova válaszokat kaptunk. Pesti szereplésre készülésről, egyéb dolgokról. Miskolcon, a Kazinczy utca 2. szám alatti kirakatban idegen nyelvű fényképes plakát csábit, talán nem is minket elsősorban, hanem az itt megforduló külföldieket, hogy ne sajnálják a fáradtságot, menjenek Mezőkövesdre, ahol hamisítatlan matyó lakodalmas várja őket hetente kétszer. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal három nyelvű, sok rajzzal illusztrált füzetben adja tudtul. hogy „A matyó népélet leglátványosabb, leg- színpompásabb eseménye: a Matyó lakodalom”. Az is olvasható a füzetben, hogy „most többet nyújtunk lálo- I gáláinknak és olyan élményben részesíthetjük őket, amiben eddig csak kevesen és ritkán vehettek részt: közvetlenül betekinthetnek és személyesen részt vehetnek a régi nagy esküvők hagyományait híven őrző, szinpom pás matyó lakodalomban”. Ezt v követően a lakodalom részletes leírása, illetve íorgató- könyve olvasható. Esztendők óta divat, hogy idegenforgalmi szerveink az ide látogató külföldi turista- csoportokat Mezőkövesdre irányítják, s mivel Borsod nem a gulasch, fokosch, tschikosch és a délibáb ha- . zaja, és mivel romantikus betyárcsárdáink — ahol magas órabérű ál betyárok : ijesztgethetik a vendégeket — ! nincsenek, s mert a Pirósch- J ka tschárdák idegen-vendég- í fogadó manőverjeit sem tud- { juk itt utánozni, valamiféle népi egzotikumként feltálal- ! ják a fizető vendégnek a l Matyó lakodalmast. Nem er- j re szerződtetett hivatásos j színjátszókkal, mint az öreg I amerikai nőket elrabló du- í ; nántúli betyárok alakítói, 1 ■ nem is hivatásos csikósok- j kai, mint a bámész vendégek '. előtt a hortobágyi ménest | meghajtó, félig artista, télig gazdasági alkalmazott munkavállalók, hanem — mert így olcsóbbnak mutatkozik —, műkedvelőkkel. Hat-hét esztendővel ezelőtt, s azóta már nem egyszer füstölögtünk emiatt. Kérdeztük: örüljön-e a népművelő annak, öröme teljék-e a népművészetet szerető és azt igen becsülő lokálpatriótának abban, ha öntevékeny láncosok, a népművészet önzetlen, lelkes és ingyenes ápolóinak ügyszeretetét, ügybuzgalmál, lelkesedését és tudását, nem utolsósorban minden szabad idejét üzleti fogásként, vendéglátóipari jellegű idegenforgalmi célokra használják, és önkéntes munkájuk eredményeként létrejött produkciójukat úgy tálalják fel a jól fizető külföldi vendég vacsorája mellé, mint valami népi egzotikumot, desszertként. Az öntevékeny kullúrmun- ka, a különböző szervek fenntartásával működő műkedvelő művészeti csoportok bevétel-fokozó célokra való felhasználása nem fér össze a népművelési etikával. Ha vendéglátóipari és idegenforgalmi szervek ilyesmiket kívánnak a vacsora melié tálalni, ám tegyék saját al- kalmazottaikka l. Szerződtessenek erre személyzetet, táncosokat, zenészeket, egyebeket. Ha rablót, meg csikóst lehet erre szerződtetni, úgy bizonyára lehet táncost is. Mezőkövesden napjainkban csendes háborúság is dúl, a Matyó lakodalmas körül. Ugyanis a Matyó együttes nemcsak a Kis Jankó Bori ünnepségen nem mulatta be a Matyó lakodalmast (ahol pedig nagyon helye lett volna!), hanem az idegenforgalmi célokat szolgáló estéken sem a helyiek, hanem a Sátoraljaújhelyből. a UO kilométer távolságról hívott Zemplén együttes szerepel. Félreértés ne essék, nem a Zemplén együttes produkciója ellen’ van kifogás, bár 7<i- csit meghökkentő volt. hogy Mezőkövesden, a Matyóföíd központjában, matyó ünnepségen a matyók helyi együttese helyeit importálni kellett egy csoportot a matyó i játék bemutatására. K'il'ogá- | sunk az ellen az eljárás el- i len adódik, hogy még min- | dig, sőt, ha lehet, még íoko- , zottabban felhasználják pro- i fi láncosokként a mükedve- | löket, s ha már Mezőkövesd népművészetét, néphagyományait, az azt feldolgozó népi játékot vendéglátóipari csa- logatóvá devalválják, abból Mezőkövesd valami oknál fogva kimarad. (Nem mintha olyan túlzottan nagy dicsőség lenne az idegenforgalom és vendéglátóipar füttyszavára táncolni a népi táncot!) Lehetséges, hogy a sok nehézséggel küzdő Matyó együttes esetleges hullámvölgye nemkívánatosán hat ki az idegenforgalmi igények kielégítésére. Ez fennállhat. De az is vitathatatlan, hogy a Matyó együttesnek nem is lehet kizárólagos feladata az idegenforgalmi szezon kiszolgálása. Akkor jöjjön valami más, mondja erre az idegenforgalom. S mert Mezőkövesden mégiscsak valami matyó egzotikum kell, hát csinálják a sátoraljaújhelyiek a mezőkövesdi lakodalmat. Visszataszító dolog a sok idegenforgalmi csalogató, ami országszerte fel-fel bukkan. De ha mindenre vállalkozó emberek jó órabérért hajlandók idegenforgalmi betyárt játszani, az ő dolguk. A népművészet, az öntevékeny népművészeti szereplők, táncosok, énekesek, s maga a népművelési tevékenység azonban nem lehet vendéglátóipari árucikk. Még akkor sem, ha az idegenből jött Vendég szívesen fogadja pénzéért, hogy „rozmaring- szálat tűznek • kábái jóra”, majd az egész cécóban „kialakul a lakodalmas menet, ének- és zeneszóval felvonul a násznép és vendégsereg, együttesen a Matyó Rózsa vendégfogadóba, ahol a lakodalmas vacsora következik Ez az idegenforgalmi népi játékosdi visszaélés a népművészet és a népművelés adta lehetőségekkel. Éppen ma, amikor országszerte a népművelők jó munkájára emlékeznek, s a legjobbakat kitüntetik, szót kell emelni azokért a népművelőkért, akiknek munkáját a vendéglátóipari szolgáltatások közé sorolták. Benedek Műemlékek és modern vonalak Üdülők az Egyetem- városban A miskolci Egyetemvárosban — a nyári szünet ellenére — zajlik az élet. De a kollégiumok két- illetve négyágyas szobáit nem diákok, hanem üdülök töltik meg. A hét kollégiumból keltőben a SZOT üdültél, egyoen külföldi vendégek vannak: .az NDK-ból. Csenszlovákiá- ból és Lengyelországból, de érkeztek a Szovjetunióból és Bulgáriából is. Egy kollégium szálloda rendeltetesű- itt bárki kaphat szobát, ha van még hely. Kettőben KISZ- építötáborozók és cseregya- korlatos fiatalok laknak. A vendégeken kívül még a külföldi egyetemisták nagy része is itt vakációzik. Nagyon sokan évente visszajárnak és számos köszönődicsérő levél is érkezik. A szobák olcsók, a hazaj és külföldi egye.emisták ea.v éjszakára öt forint ötven fiiéiért fizetnek. Felnőtteknek "huszonkilenc. illetve harmincöt forintba kerül naponta. Az itt r aralók kényelmét az Egyetemvárosban étterem, az úgvnevezett „Tejbár” presszó, mozi, könvvtár rádió, televízió biztosítja1 A nyári szezon július 1-tői \ September 4-ig tari. Körtvclycs Éva i Csipkekészítők Hüvelyben évtizedek óla készítenek csipkét. A szülőről gyermekre szálló hagyományt ina is sokan művelik a faluban. A Háziipari Export Szövetkezet megbízásából 60—70 asszony készíti a híres hüvelyi csipkéket. A Nyikos család délutánjai csipkckészílésscl telnek ka Iá. az SO uyvidt an mu. cm nag be 120 önné mind art Eger az ország egyik legforgalmasabb idegenforgalmi gócpontja. A műemlékekben gae városban a régi építészeti stílushoz kitűnően illeszkedő modern épületek, új lakóteld egész sora épült fel. Képünkön: a modern vonalú, vasbeton vázas autóbusz-pályaudvar' ELŐSZÖR AKKOR találkoztam személyesen dr. Farbaki Gézánéval, amikor az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara Finnországba készült. — Szinte hihetetlen, menynyit dolgoznak ezek a gyerekek — mondotta akkor a kóyus tagjairól. — Szabad idejüket áldozzák fel a próbákra; a reggelt és az estét. a hétköznapot és a vasárnapot. Azt, hogy a gyerekekkel együtt ő is feláldozza idejét, elfelejtette mondani. Amikor a kórus hazaérkezett a vendégszereplésről, ismét találkoztunk. De azon a beszélgetésen is csak arról beszélt, milyen nagyszerűek voltak a gyerekek, többórás buszozás után milyen szépén énekeltek, pedig csak akkor tudták meg, hogy fel kell lépniük, amikor megérkeztek a turné következő állomására. s több ezer fiatal már várta őket. Magáról akkor is elfeledkezett... Húsz esztendővel ezelőtt alakult a gyermekkórus, egv éve ..létezett”, amikor mint. ,. benjamin”, friss diplomás tanárnő hozzájuk került. — Az indulás nagyon szép volt. Kodály Zoltán 70. születésnapjának tiszteletére adtunk hangversenyt, s a hangversenyen ott volt a Mester is. Engem úgy löktek be a (erembe, mert remegtem. Az emlékezés most is lázba hozta. Tekintetével meg- sinütolta a képet, amely azon a hangversenyen készült Kodály Zoltánról, s amely a gyermekkórus emlékkönyvének egyik féltett kincse, — Tanárom is ott volt azon a hangversenyen. Azt mondta: Sári. ha sikerül, az én tanítványom volt. Ha nem, akkor hallgatunk róla. ki volt a tanára.. Nem kellett eltitkolni. Az ibolyacsokrok közül, amelyet a gyerekek adtak át Kodály Zoltánnak, kellőt neki adott a nagy zeneszerző, a nagy zenepedagógus. — Voltak nagy állomásaink — lapozgat tovább az emlékkönyvben. — Felléptünk Bartóknéval. Pásztory Di 1 iává 1. Avon a hangversenyen emlékeztünk Bartók Béla «hitei halálának 20. évfordulóig11 Énekeltünk a rádió mekkórusával, voltunk ’ p NDK-ban. s most, iegUr1^ Fi nnországban. Fellépi1;“1 szinte valamennyi nagyi.; nepélyen, s bizonyára vá11 is sokan emlékeznek íy hogy a Mathias Rex b® p látóján a mi gyermeki ? sunk működött közre. 10 Az emlékkönyvben ott nak a különböző rádió replések emlékeztetői, a ,,r kék, amelyeket egy-egy lépésükről írtak. 1, — Nem könnyű ezzel russal. Egyrészt az isK»i kórusok sorsa elég niosH gyerekek jönnek, gyeffj mennek, azután a mi g)'á keink más iskolai kórUsJ ban is szerepelnek. Mert 7 általános iskolába járnak- nagyon szeretnek ének6, hál jönnek hozzánk is. K* panaszkodni akarok, mondhatom, hogy mj P1 ilEj dig, minden segítséget nhoj kaptunk a várostól, a Vkie vezetőitől, A finnorsígj utunkért igazán nagy an)H áldozatot hozott a város, mély szerint engem is n’j : becsülnek. Megkaptam Ai Művelődésügy .Kiváló Do%i; ■ zó.iu kitüntetést, sokszor kjo tani jutalmat. De a leg'W gyobb öröm, azt hiszem, i'wi giscsak az. amikor egyik fellépésünkkor látjuk az ót műi. az -élményt, amelyet énekléssel szereztünk. L Csend telepedett közénKL — A kórusvezető hangái re a gyerek. A kórus AlK luk létezik. Én is, E«j, mondom, hogy nincs szel,, mint egy gyermekkórus. PL sze. könnyű nekünk. V Bartókunk. Kodályunk, '] miből tanítanunk, van 1111 re építenünk az éneket jj Ezekután már a legr mészetesebbnek tűnt. ai'j kor búcsúzóul még mondta: — Nehéz, de nagyon sR munka. S ha ötször szül6 nék, mindig ezt a pályát V lasztanám ... * DR. FARRA KI CÉZANÍ az Egressy Béni ZeneiskO, gyermekkórusának vezetői meghívták a Miskolc várt! Tanács elnökének mai fog! dósára. Cs. A. pilot Kodály előtt debütált fhdk Nkó A kórusvezető | «tot 1 k hangszere a kóru| kve
