Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
^ 1972. aug. 15., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 9 21 líj kézbesítési rendszer ot, h y /ü gyeit izu léka rskéi'9é»t >en ; az Irt ,al, <n"^ dja íej ;ellensrt alt I"! ig, a J égkörér diai ve! teljes ( :n ' súlj y'ával H ; EuN i is W tens üfl'' ég és ülentn1' Itségel't átja, V» ti rorrt , a dz*5 agad n; ki nrt* Konzerykampány A Hatvani Konzervgyárban az év folyamán 42 ezer 300 tonna főzelék- és zöldségkonzervet, valamint paradicsomsűrítményt állítanak elő. Jelenleg a zöldbab és az uborka feldolgozása folyik, az előzőből 1000 tonnát, uborkából 5 ezer tonnát tartósítanak. Hamarosan megkezdődik a paradicsom konzerválása is. Hatvanezer tonnából 11 ezer tonna sűrítményt állítanak elő. Képünkön: mosással kezdik az uborka feldolgozását. üzemeinkből jeleni fiúi legyed- lpai-i üzemeinkben az esz- ..tPlldö második fele is tartal- ágpoli'“"asnak ígérkezik: a munka nem ,..e,,nielékenységének további riagata’: okozása mellett új gyárti az el?bányok, új technológiák beás a... .Vetésére is sor kerül és részvaj oi'mé.szetesen nagy ütemben tásélkf "Igoznak a megkezdett be- kon. uiseu' "'igoznak oglalás húzások in; ní megko1 cödés cl az úti1 kélold a y őr* mind béke erről Dlyan ok, n1 elve Hengerészkonferencia A BNV-n és a lipcsei vá- Síl,,On az LKM vasúti csúcsáét je díjat nyert. A termék folyamatos gyártása az acél- ö|"ntodében megkezdődik. A Ki ójközg] jövőben úgy ah is a MÁV látogfjföbü vonalain a 411.3 kilo- I (ijSl'animos sínek helyett áttér- K i.és M a nagyobb teherbírású, ink Sn'1 M kilogrammos sínek al- íres ázására. A/, ehhez szükagein jsége(j váltóknál a 14 százalé- *<0f> mangán ötvözésp csúcs- (i'j'AMét fizikai tulajdonságai a 'plenleginél jóval gyorsabb '»süti közlekedésnél is megI ^lelnek majd. J .. Szeptember 26—211 között mm II' .sntos eseményre is sor ke- * I A Lenin Kohászati Miii ,°k közreműködésével ren- 'czik Aggteleken a IV. orszá- j. s hengerész-konferenciát, jl'helyen a hazai kohászat ! .’'•'amennyi vállalatának f<akemberei képviseltetik Csukát. 3V MisH1] üllő f n Pál S'/. ni beS] műsj 'klódéi el közpc SDOö ek i’: üt épü szabd1, állom .er rój k n.V l i fennék a (Erofováritól ezer tonna hegesztett hálót gyártanak, s ez a mennyiség a jövő évben már 5000 tonnára emelkedik. Ózdon is — a város 700 éves jubileumi eseményeinek keretében — fontos, országos érdeklődésre szá mottarló eseményre kerül sor. Az ÓlvÜ és az Országos Ipar- jogvédelmi Egyesület a IV. negyedévben itt rendezi meg a hagyományos iparjogvédelmi napokat. Ugyancsak a IV. negyedévben befejezik a folyamatos acélqntönüi csarnoképület építését, s megkezdik a technológiai berendezések helyszíni szereléséi. A világs/íiivonalért A Diósgyőri Gépgyár három szovjet kutatóintézettel folytatja megkezdett együttműködését a tervekben rögzíted munkaprogramok szerint. Az együttműködés egyik jelentős eredménye, hogy 1971-ben már legyártották Diósgyőrben a finomhajszál- húzó gépek prototípusait és az új gépek üzemi feltételek közötti vizsgálatát most a Szovjetunióban végzik. Az új gépen a minimális húzható vörösrézhuzal mérete 0.01 milliméter. Ilyen vékony huzal gyártása világviszonylatban is kiváló eredménynek számít. Ugyanakkor a kör- hag.vós sajtó gépcsaládjának továbbfejlesztése is a DIGÉP egyik idei gyártmányfejlesztési célkitűzése. Az SD 40 P típusjelű, 40 tonna teljesítményű gépet már a múlt évi BNV-n is kiállították, az idén pedig az új-. 25 tonnás géppel is bemutatkoztak. Az új típusok már megfelelnek a világszintül biztonsági előírásoknak. de a DIGliP fejlesztői, mérnökei, konstruktőrei továbbra is azon fáradoznak, hogy mind több termékük feleljen meg a világszínvonalnak. „Zscmliil” a szőlő A világhírű toka.i-hegyal.iai borvidéken évtizedek óta nem volt ilyen kedvező az időjárás a szőlő fejlődésére, mint áz idén. A júliusi kánu- kulát követő hűvös, csapadékos időjárás a bogyófejlődés legkedvezőbb időszakában juttatóit számottevő csapadékot a tőkéknek. A szőlő időarányosan csaknem két héttel előbbre tart a fejlődésben, az erős napsütés hatására már „zsendül”. A bogyókban megkezdődött a cukorképződés. Sikeres fél év a Tiszáin (Tudósítónktól.) Az elmúlt évben Miskolc Tiszai pályaudvar dolgozói a vontatási főnökséggel közösen — jó munkájuk eredményeként — elnyerték a kiváló csomópont, kitüntetést. Az 1972. évre tett újabb felajánlásaik elsősorban a menetrend szerinti közlekedésre, a kulturált utazás biztosítására, valamint a balesetek csökkentésére irányultak. A szolgálati hely 97 állomási és vonatkísérői szocialista brigádja vállalta, hogy az év eleji lemaradást a munka jobb megszervezésével | még az első fél évben pótol- | jak, s folyamatos tervteljesi- téssel harcolnak a ma még gyakran előforduló hó végi I hajrák ellen. , A túrok egymás között: versenyében a Gagarin szocialista brigád járt az élen. különösen a vonatok menetrend szerinti indításában és az átlagos terhelés túltel,lesi- ! lésében. Eredményeikért azonban a másik két túr szocialista brigád tagjai sem szégyenkezhetnek. Jó szervezéssel elérték, hogy a pályaudvarról minden tehervonat 40 —45 tonnával többet vitt el •Szép eredményeket ért el a Béke szocialista brigád különösen a baleset-elhárításban és az újítómozgalomban. A naponta végzett nevelő, felvilágosító és ellenőrző munkájuknak is köszönhető, hogy — ,a meghirdetett munkavédelmi félév alatt — a Miskolc Tiszai pályaudvaron 38 százalékkal csökkent a balesetek száma. Miskolc Tiszai pályaudvar dolgozóinak és vezetőinek munkáját tehát az elmúlt fél évben is siker koronázta, mert nemcsak pótolták az első negyedévi lemaradást, hanem valamennyi munkaterületen a terveket az élüzem- szint felett teljesítették. Kisvárdai János Az előregyártó telepen akadtam rá Király Jánosra, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő brigád vezetőjére. Éppen a munkát adta ki az embereknek. ötve- nen tartoznak a keze alá, többségükben fiatalok. Ezzel talán már el is árultam e szakma jövőjét: van tehát utánpótlás vasbetonszerelőkből. Legalábbis itt. a lenin- városi főépítésvezetőségen megnyugtató a helyzet. — Szép ez a munka — mondta minden különösebb bevezetés helyett a brigádvezető. — Kjilönben nem hagytam volna ott az eredeti szakmámat. Király János elmesélte, hogy több mint három évtizeddel ezelőtt géplakatosként kezdte az életet. Időközben megindultak a nagy építkezések és 1949-ben elment vasbetonszerelőnek. — Annyira megszerettem ezt a munkát, hogy most már nem is válók meg tőle. Azt a tíz évet, ami a nyugdíjig még hátra van. a vasbeton- szerelők között szeretném eltölteni. Tizenhetedik éve dolgozik Leninváros térségében. Először a Tiszai Erőmüvet építette. ezt követően pedig ott volt a TVK „születésénél” is. Nagy szó. ha valaki ennyi időt ledolgozik egy helyen. Király János szerint ez természetes. Olyan fajta ember, aki nem szereti Változtatni munkahelyét. Az ö helyében sokan talán már régen elmentek volna innen, mint ahogy néhányan meg is telték. A falubeliek közül Horváth László maradt továbbra is a vállalatnál. Mind a ketten Kisvárdán laknak, s csak hét végén utaznak haza a családhoz. — A feleségem eleinte nagyon rosszallóba, hogy ilyen messzire járok dolgozni. Sokat vitatkoztunk emiatt. Én azonban maradtam. Jól érzem magam, az évek hosszú során át jól beletanultam a szakmába. Ugyanakkor. a vállalat is számit rám. Megbecsülnek. tehát semmi okom arra. hogy más munkahelyen biztosítsam a család megélhetését Az eltelt másfél ev- li/.ed alatt összenőttem ezzel a várossal és üzemeivel. Jó érzés nap mint nap látni a közös munka eredményéi. Meg azután, ma már lényegesen könnyebb a vasbeton- szerelők munkája, mint tíz vagy tizenöt esztendővel ezelőtt volt. Hol van már az az idő. amikor még kézi erővel hajlítottuk a vasal, kevertük a betont, s készítettük a különböző elemeket. Egyre több gép segíti a mi munkánkat is. — Elárulhatom, hogy a korábbi viták ellenére a csa-' Iád is megkedvelte ezt a vidéket. Feleségemet néhányszor elhoztam Leninvárosba. Amikor körülnézett. azt mondta: szívesen eljön ide lakni. A nagyobbik lányom szintén ezen a véleményen van. Olyannyira, hogy amikoP elvégezte a pedagógiai főiskolát. elhatározta: Leninvárosba jön tanítani. Sajnos, éppen akkor nem volt üres állás. így a szomszédos Sajó- szögeden helyezkedett el. Király János túlzott szerénységből nem említette, de feletteseitől megtudtuk, hogy az építőiparban tanúsított helytállását. szakértelmét, szorgalmát államunk magas kitüntetéssel jutalmazta. A TV K nitrogénműtrágya-gyárának ünnepélyes átadása alkalmával — a mű megvalósítása során kifejtett kimagasló munkájának elismeréséül — az Elnöki Tanács Király János vasbetonszerelő brigád- vezetőnek az Allami-dij ezüst fokozatát adományozta, L. I». A szarvasmarha-tenyésztés két útja A gyakorlati tők, valamint a kutatók és kísérletezők legalább húsz év óta lankadatlanul dolgoznak és még lankadallanabbul vitatkoznak. hogyan lehetne gazdaságosan és célszerűen megoldani Magyarországon a szar vasmarha-tenyésztés problémáit. Az utóbbi tíz év során — a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta — ez a munka és vele együtt a vita is csak fokozódott. Voltak szakemberek. akik egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy hazánkban a magyartanba szarvasmarháva 1 minden probléma megoldható akkor, ha ezt a fajtát keresztezéssel és genetikai szelekcióval sikerül kettős hasznúvá, hústermelő és tejtermelő típusává tenni. Ehhez azonban — a magyartarka kiváló hústermelő tulajdonságának megőrzésével együtt — az kelleti volna, hogy mezőgazdasági üzemeink állattenyésztésében országos átlagban is évi 4000 liter fölé emelkedjék az egy tehénre ,iu(ó tejtermelés, természetesen megfelelő — gazdaságos — tartási, takarmányozási eredmények mellett. Kétségtelen: ezen az úton is születtek eredmények — a gyakorlatban is —. hiszen kialakult a tejelő magyar- tarka szarvasmarha-típus, de a tehenenkénti évi 4000 liter átlagos tejtermelést még a törzsi enyésző lekben sem sikerült mindenütt elérni. Kialakult á tejelő magyarbarna típus is (keresztezéssel), de lényeges eredmény még a tejtermelésben sem született. Húscélú értékesítésre meg a magyarbarna csak a belföldi piacon jöhetett számításba. Más szavakkal: a magyarbarna nem exportképes. így aztán — az egyébként igen jó szándékú — törekvésekből nem születtek országosan elfogadható és általánosítható megoldások, sőt. ellenkezőleg, a. népgazdaság problémái tovább fokozódtak. A problémák egyik forrása mennyiségi jellegű, abból a tényből fakad, hogy a tehén létszám hazánkban évek óla fokozatosan csökken. Ennek elsődleges oka a háztáji tehén tartás fokozatos megszüntetése, amit- a nagyüzemek a korszerű követelmények szerint — a nagy beruházási igények miatt; — egyelőre nem tudnak ellensúlyozni. A másik probléma már minőségi jellegű. Az ugyanis, hogy a magyartanba mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt kiváló húst értnél ő. olyannyira, hogy a magyartarka hízott marha a nyugati országok piacain általában és egyre jobban keresed áru. Intenzív tejtermelésre viszont nem alkalmas. a magyar mezőgazdaságnak a következő, hosszabb távú időszakban, ahogyan dr. Diménv Imre miniszter mondta: már ebben az ötéves tervben, majd a következőben tovább, erőteljesebb ütemben két alapvető problémát kell megoldania. A tejtermelés fokozását legalább addig a szintig, hogy tejből és tejtermékekből a hazai szükséglet maradéktalanul biztosítva legyen. Illetve: az exportképes hústermelés fokozását, hogy a világpiacon mutatkozó kedvező értékesítési lehetőségeket kihasználhassuk. E kettős feladat szerint. ezek teljesítése érdekében hozta meg legutóbbi határozatát a Minisztertanács is a szarvasmarha-tény észMár|)e<li«í tés országos programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Köztudott, hogy a Minisztertanács határozata értelmében 1973. január 1 -tol a tej felvásárlási árát literenként 1.30 forinttal, a vágómarha felvásárlási árat átlagosan kilónként 5.70 forinttal felemelik. Hangsúlyozni kell, hogy átlagosan, mert az export minőségű szarvasmarha ára énnél többel emelkedik. A kormány tehát ismét a leghatásosabb módszerrel, a termelői árak lényeges növelésével igyekszik hozzájárulni a nagy feladat megoldásához, Természetesen, alkalmaz más módszereket is — beruházási előnyök és k ed v ezm é n y e k, differenciált ■dotáció és adóztatás stb. —. de a leglényegesebb vitathatatlanul a felvásárlási árak jelentős emelése. S ezzel eldőlt a húsz éve tartó vita is. Mert volt a magyar szarvasmarha-tenyésztő szakembereknek egy következetes népes gárdája, amelynek tagjai azt az utat látták járhatónak, hogy szét kell választani hazánkban a szar vasmarba-tenyésztést tejtermelő és hústermelő, típusokra. s az üzemeket a lehetőségek szerint kell egyikre, vagy másikra átszervezni, specializálni. Dr. Diménv Imre miniszter ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy mindkét eél elérése érdekében szükséges a tenyésztői munka színvonalának növelése. Ez megköveteli a különböző hasznosítású szarvasmarhák tenyésztésének szétválasztását. Ki kell alakítani a nagy tejhozamú tejelő és a csak húst termelő tenyészeteket. A speciális tejtermelő gazdaságokban el kell érni a/, évi négy-ötezer liter tehenenkénti tejtermelést;, A miniszter azt is célszerűnek tartja, hogy a tejtermelő gazdaságokat elsősorban a nagy varosok és tej- feldolgozó üzemek körzeteiben alakítsák ki. Ezekben a körzetekben viszont a jövőben fokozni és gyorsítani kell a tejfeldolgozó üzemek építését is. Ahhoz, hogy kialakuljon a kettős célú. tehát kétútú magyar szarvasmarha-tenyésztés — még nagyon sokat kell dolgozni minden mezőgazdasági üzemben, de az elméleti és kutatói vonalon is. Világos az is. hogy folytatni kell a keresztezéseket a keltés cél szerint. Elsősorban a máris eredményes külföldi fajták meghonosításával, illetve a hazai fajtákkal való keresztezés ü k ben k i ná 1 koznak nagy lehetőségek. ÍM iuiiezekhői zik a borsodi mezőgazdasági üzemek feladata is. Megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban egyenként is úgy kell tervezni, átalakítani és továbbfejleszteni a szarvasmarha-tenyésztést. ahogyan a lehetőségek kínálják az egyik, vagy a másik utat. Erre azonban külön recepteket pem lehet g>ä l. ■ Ady i v -m a \ ihi- gos. érthető cs igazán perspektivikus ' országos — nép- gazdasági — recept. Abból kell kiindulni, azt kell a helyi körülményekhez és lehetőségekhez alkalmazni, s akkor egészen bizonyos, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei is aktív részesei lesznek a szarvasmarha-tenyésztési távlati országos program meg val ós i t ásón a k. Vzendrci József beS1 műs?,. U.i termékkel jelentkezik a ifelődA], ?Csrnber 4. Drótmüvek is. A ek BC0 ismert C—15 minőségű közpo!]'Ui’'aUüól hegesztett betonhá- 3DOSLC>t készítenek: az építőipar els az anyagokat főleg a •tt '^alus építkezéseknél, a épüli rí un°'i1 vasbeton épületek- szHlrtinY valamint az útépítések- állom ii?1 .roKja felhasználni. A ;ei. n»; mikben a második félév k ny( l’»h előreláthatóan mintegy A postaszabályzat — a ko- ' H fábbi gyakorlattól eltérően — hiódot nyújt arra, hogy aján- zontojott küldeményeket is bedob- gyeif°n a levélszekrénybe a pos- iléka r8' Diákat; A postavezérigazgalo most □zásüNhegjelent utasítása — fel- ndiai használva a jogszabály adta vszer lehetőségeket — szeptember ■ k saglsejétöl az egész országra ínytewiterjeszti az ajánlott külde- -renojhények új kézbesítési rend- íeg "Zerét. k'^kí. vezérigazgatói rendelke- S°iií^S előírja, hogy csak a bel- feladott, nem tértive- • J. ,/»^yes és nem utánvételei Ivpi küldeményt szabad i-ha r^besíteni levélszekrénybe, s <báz*'~ak akkor, ha a levelei clő- dmek& sem a címzettnek, sem ndi-ií az átvételre jogosult . ‘ Személynek nem tudta át- e lii£.dni 3 postás. Az ajánlott ,1 vallftttdeményt a levélszekrény- ég CÜ értesítővel együtt teszik i káR’ amelyben tájékoztatják a'/ címzettet arról, hogy ko- igresv ^t>an sikertelenül kisérel- kérd4- ,TlcS a személyes kézbesí- t |<ii„8t s megértését kérik az i7. rer|dszerű kézbesítéshez. A nagy mű építői
