Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-16 / 166. szám

eSZAK-WAQYARORSZÄG 6 1972. július 16., vasamon Újhelyi képeslap FíórcfáL lombsátra alatt üsd* szerzi kel_ lemes benyomásait a Sátor­aljaújhelybe érkező vendég. S amikor a fasornak vége, egy hegyoldalon épülő, nap­fényben fürdő lakótelep szí­ne, derűje kelt melengető ér­zést bennünk. Illatos erdők szolgálnak zöld háttérül, s a hegyekből áradó üde levegőt élvezhetik tele tüdővel az új telep boldog lakói, örülnek is, akik itt juthatnak lakás­hoz, hiszen az országnak nem sok olyan települése le­het, ahol hegyoldalon ma­gasodnak fel a színes, mo­dem lakóházak. Várhegy a terpeszkedő hegy neve, mert 1351-ben, Nagy Lajos uralkodása alatt már erős' kővár vigyázott itt a vidék békéjére. Romanti­kus szerelmi történetet is tudnak a várról a városuk múltjára méltán büszke új­helyiek. Pálőczy Antal főis­pán yolt a vár birtokosa a XVI. sz. elején, ö azonban életét vesztette a mohácsi csábiban. Özvegye, a szép­ségéről messze földön híres „Újhelyi Vénusz”., azaz Rás- kay Magdolna nem hitte el az ura haláláról hozott szo­morú hírt, hiszen a szomszé­dos pataki várba visszaérke­zett a mohácsi síkról' Perényi Péter, hátha csak kohol­mányról van szó. Annál is inkább gondolha­tott erre, mert Perényi sze­met vetett nemcsak a várra, hanem annak úrnőjére, Rás- kay Magdolnára is. De hiá­ba ostromolta a fiatal özve­gyet, visszautasítás lett a sorsa. Fegyvereseivel meg­rohamozta hát a várfalakat, s ennek is kudarc lett a vé­ge. Egy év múlva, 1527-ben meglepő fordulat történt: ren áll — évszázadok terhé­től kissé lesüllyedve — Űj- hely legszebb műemléképü­lete, az 1754-ben emelt ba­rokk vármegyeháza, amely­nek vastag, hűvös falai kö­zött kezdte közéleti szerep­lését a megye szülötte, Kos­suth Lajos. Kazinczy és Kossuth emlé­két, nemes hagyományait melengető szeretettel ápolja a város. Kazinczy Ferenc, a XIX. század eleji magyar irodalmi élet irányítója, nagy ' lilerátora a közeli Szép ha­lomról járt be a vármegye­házára. hogy néhány garas- nyi napibérért rendbehozza a nemesi vármegye levéltá­rát.,. amelynek azóta fjem volt hozzáfogható gondos, pedáns levéltárosa. Kossuth­tal gyakran találkozhattak, hiszen Kossuth nemcsak diá- koskodott hat évig az újhelyi gimnáziumban, hanem mint a város és a vármegye fis­kálisa,-nyolc évig élt Sátor­aljaújhelyen. Élete alkonyán, turini remeteségében kedve­dén emlékezik vissza a vá­rosra. „Én Monokon szület­tem, de életem legelső em­lékezetei Űjhelyhez csatol­nak a szülőföldhöz való ra­gaszkodás édességével. Büsz- 'ke vagyok arra, hogy maga- rnat újhelyi magyar ember­nek nevezhetem” — írta ha­lála előtt két évvel. Kint halár menü ^ évtizedeken át. a munkanél­küliség rémével viaskodott Újhely. Még a felszabadulás utón is sokáig ránehezedett a munkaalkalmak teremté­sének súlyos gondja. Az utóbbi években e tekintetben is nagyot lépett előre a vá­ros. A régi dohánygyár mel­lett ma már kitűnően pros­peráló bútorgyára és — kü­lönösen a Zsiguli-kooperáció óta — modern gépekkel fel­szerelt Fémlemezipari Gyára is van. Aztán a nagy hírű ruházati szövetkezet, amely nevében kisipari szövetkezet ugyarl, de az ezret megha­ladó munkáslétszámával, Eu- rópa-szerte ismert éá kedvelt exportcikkeivel, a Bodrog­közbe kihelyezett három fióküzemóvel régóta megüti az igazi gyár színvonalát. Szép iparos-hagyományok­kal rendelkezik a nagy múl­tú Sátoraljaújhely. Szorgal­mas mesterei hajdan céhek­be tömörültek, s ezeknek mai „korszerű” utódai: a faipara, cipészipari, finommechanikai szövetkezetek, vállalatok — a virágzó kereskedelemmel együtt — szintén sok mun­kalehetőséget biztosítanak itt, helyben a lakosságnak. Anonymus krónikája sze­rint már a honfoglalás ide­jén település volt a sátor alakú, ötkúpos' hegy karéjá­ban. Sátorhalma, Sálorelő néven ismerték akikor a köz­séget, amely a tatárjárás alatt teljesen elpusztult. Ezért 'á lakosság, hogy a Bodrog és a Ronyva gyakori kiöntésétől * megmeneküljön, feljebb költözött, és a Sátor­hegy aljában ú.i helyet épí­tett magának. Így a XIII. sz. derekától kezdve már Sá­toraljaújhelyiként emlegetik az oklevelelr a kiváltságokat élvező települést. Érdekessége ™frtéSoS: nak: a telekszűke miatt ma is a hegyek felé terjeszkedik a város. Sorra közművesít- teti a tanács a Hecske, a Zsólyomka, a Várhegy, a Szár-, a Magas-, a Sátorhegy oldalát, hogy évről évre mind többen és többen költözhes­senek be a magaslaton épü­lő, erdőik-hegyek illatos leve­gőjében szellőzködő, egészsé­ges, új lakásokba az újhe­lyiek. Hegyi József Tudósítás a tengerpartról Láttuk a kék víztömeget, az árnyakat adó ernyőket, a hullámokat és tajtékokat. De miért „Fekete” tenger? A bolgárok azt állítják, azért, mert gyakori viharai miatt veszélyes a hajózásra. A bi­zonyíték a Kamesia folyó deltájától 4 kilométerre állt. Valahányszor az étterembe mentünk, láttuk a hajóron­csot a hegyről. Ügy három éve sodorták ki a hullámok. Azóta ott íeneklik a homok­ban, hó olvasztja szurkos oldalait, rozsdásodnak már vasai, körülötte kátrányos a tenger és azok lába, akik el­gyalogolnak megnézni. Az itteniek úgy mondják, hogy az angol hajó szódát szál­lított, . a viharban betört a tengervíz a raktárba, S' fel­robbant. mokban centrifugához hason­latos „kocsiját" „eisz!” „cisz!” kiáltozással. Álltunk a térdig érő víz­ben a' homokon, egyre csak nagy lomha hullámok jöttek, s ahogy a sekély homokpa­dokon hirtelen feltornyozó­dott a víz, meglódult, teteje tajtékot vétett, s az egymás­ra szaladó hullámok altár a parafadugót, úgy ragadták, lökték el 'az embert, teljesen maguk alá gyűrve a fürdő- zőt. A part felé csapódó hullámok tömege utána visí- sz-díelé folyt, s egyenletesen vitte befelé a pancsikálót, az úszót. Egyszer négyen sem tudtak kihúzni egy besodró­dott asszonyt, végül a víz­őrök csőriéinek segítségével vontatták partra. • A víz és a homok tehát adott. Egyikért sem kell fi­zetni Kamcsiában — csak az árnyékért. Egyetlen, nap el­len védő ernyő körülbelül 10 forintba kerül , egy napra. Más szolgáltatás úgyszólván nincs is a strandon. Néha fehérkötényes, négerré sült fagyialtos húzta arra a ho­Kamcsia, ahol táboroztunk, igazi üdülőhely. Egyetlen ház sem áll ott másért, mint a nyaralóért. Télen kihal az élet. Nincs város, városka, falu, még telep sem. Hama­rosan óriási üdülővárossá épül, a tervek szerint a folyó két oldalán 50 ezer üdülő nyaralhat egyszerre. Hogy milyen a strand­divat? Mindenféle. A lastex bikinitől a tarka és" egy ré­szes fürdőruhákig. Volt, aki vörös sálat is kötött az úszáshoz, mások pedig siltes sapkában és kendőben fü- rödtek.. Egyébként a pucér fejet is észrevették a víz­őrök, s mindjárt ráfütyültek, ha túlúszott a narancs színű bóján. A vízőröket különben „civilben” is meg lehetett is­merni. Mindenkitől barnáb­bak voltak.. Még a fagylal- tostól is. A tenger élőlényeit a vár­nái akváriumban láthatja az egyszerű turista. A strando­kon esetleg a vízben lebe­gő, áttetsző és kocsonyás’ medúzát nézhet, foghat. A várnai akvárium nagy él­mény. Halak és halak, ki­csik és nagyok, fehérek és feketék, csíkosak, pettyesek és így tovább. Az egyik ak­váriumban csikóhal volt, a másikban csigák, rákok, kagylók, és teknősök. Ráják lebegtek és hasonló, lapos állatok, amelyek előtt per­cekig is állt a látogató, or­rát az üveghez nyomva, az akvárium üvegfalát kocog- tatva, hogy aztán a lomhán mozduló lényt végre ■ megkü­lönböztesse a Horn ok tói és felkiáltson: TENGERPART . iw;,.;.;,,! R _ L enkey Zoltán rézkarca Szólt a galdulka. A népvi­seletbe öltözött . .vörösképű ember vadul húzgálla húr­jain a vonót. Az aszfalt szin­te már folyt a hőségben. Két lábra állt a barnamedve, bundája megremegett, ahogy lépdelt. — Szegény pára — mondta egy asszony, éa- másfelé ment. A gazda pedig húzta a galdulkát. fogta a medvét láncon, bot is volt közöttük, és a nagy mackó orrában karika. Ahogy a férfi dob- bantgatott, az állat is lépett cgvet-egyet a reklcenő hő­ségben, de nemigen gyűlt az aprópénz, a sztotinka ... parkban hatalmas kőkocká­kon címerek: bolgár, magyar, lengyel, csehszlovák, román és jugoszláv. E. népek csa­tázlak akkor az oszmán be­tolakodókkal. A mauzóleum rekvizitumait néztük meg először, aztán Hunyadi már­vány síremlékét, a nagy tö­rökverő gyulafehérvári sír­emlékének pontos mását. Megemeltünk egy róppant kardot, tartani - is alig tud­tuk, nem napokig viaskod­ni... — Nohát, ez ki is ’van klopfolva .. i A parkban virágok és nyu­galom. Jegenyefák közölt Hunyadi János szobra. Vele szemben kápolna, az 1444. november lü-i várnai csatá­ban elesett magyar—lengyel király, I. Ulászló (III. Wla- doslaw) síremlékével. A Kérlelhetetlenül indult vo­natunk. Ki-ki saját nyelvén mondogatta: „nye csornoje. eserejuscsoje more”, azaz nem fekete, gyönyörűséges tenger. (Magyarul nem rí­melt.) Egy darabig még bá­multuk a vonatból a lagú­nát. Aztán már csak ajkun­kon éreztük a tenger emlé­két. Sós volt. Nyilray Péter A beszéd orvosai Látogatás a Logopédiai intézetben „Keskeny út, széles út, kettő közt egy csorba kút, ha benézel, jól vigyázz, rése száz és Olíva száz, ha sokáig kandikálsz, virradóra megtalálsz . . A költészet barátai bizo­nyára jól ismerik Weöres Sándornak ezt a bűbájos gyermekversdkéjét. De va­jon hányán tudják, hogy üdén pattogó, játékosan ro­pogó sorai — túl a szelle­mi élvezeten — gyógyíta­nak is? Pedig így van: a vers szövege minden olyan hangot tartalmaz, amely gyermeki pöszeség esetén javításra szorul. íme, így válhat a költészet a logo­pédia segítőtársává. A logopédia — a be­szédhibák orvoslásának tu­dománya. Alig néhány lépésnyire a Baross tér sokszínű esti fénypontjától, szerény táb­la hirdeti a félhomályos mellékutca egyik öreg bér­házának bejáratánál: Be­szédjavító Intézet. A szű­kös előtér rendszerint zsú­folt. Felnőttek és tizenéve­sek egyedül, az apróbbak — óvodások, kisiskolások J- szülői, vagy nagyszülői kísérettel várakozna^ keze­lésre. — A felszabadulás után, az országos logopédiai háló­zat 1969-ben történt kiépí­téséig több mint 15-szörö- sére nőtt az évente keze­lésben részesülő fiatalok száma — kezdi a beszél­getést Szabó László igaz­gató —, sőt itt az intézet­ben már 1967—68 óta kü­lön i,esti tagozat” is mű­ködik a rászoruló felnőt­tek részére. Az 1969-es de­centralizálás fó foglalkozású logopéd tanári állásokat rendszeresített valamennyi fővárosi kerületi és rhegye- székhelyi szakrendelési köz­pontban. — Kielégíti ez a hálózat az országos szükségletet? — Sajnos, megközelítő­leg sem. — Egyszóval: kapacitás- hiány gátolja a további fej­lődést? — Elsősorban de nem kizárólag. A másik ok az emberek tájékozatlansága, az, hogy nincsenek tudatá­ban a logopédia fontossá- gána k. Ez is hozzájárul, hogy a fővárosban a be­szédhibásoknak csupán a 40 százaléka jelentkezik kezelésre, országosan pedig mindössze 15 százalékos a részvételi arány. Holott ha­zánkban — hozzávetőleges becslés szerint — csaknem 2Ó0 ezer beszédhibás em­ber él: a felnőttek egv- másfél. a 18 éven aluliak­nak pedig mintegy három százaléka, mintegy 60 ezer fiatal Ez utóbbi természe­tesen korcsoportonként igen eltérően oszlik meg: legtöbb köztük az óvo­dás. míg a középiskolás ko­rú évjáratokban kétszáza­lékos az aránv. A tájéko­zatlanság következménve azért is káros; mivel ióne­het a felnőtt beteg gyógyu­lását tudatossága és szor­galma is segíti, de ekkorra már a rossz beignúződé«^ is erősebbek, ezért a keze­lést lehptőW fiatal korban kell elkezdeni. — Lehel-e az elhanyagolt beszédhibának következ­ménye is? — Nemcsak lehet, lélek­tani és szociális következ­ményei íéoten-nyomon ta­pasztalhatók a gyakorlat­ban is. A mindennapi élet­ben. sajnos, gyakorta meg­esik, hogy egyes diáktár­sak éretlen gúnyolódása, az ismétlődő megszégyenülés gátlásossá, riadttá, félszeg­gé teszi a beszédhibás gyé­reket, akadályozza az is­kolai közösségbe való be­illeszkedését és megzavar­hatja egész személyiségének harmonikus fejlődését. Az ilyen gyerek felnőtt korára is visszahúzódó, magányos, maradhat, „kilóg” munka­helyének kollektívájából, megnehezül párválasztása is tehát végzetes törést szenvedhet egzisztenciája és egész élete. Ebben az érte­lemben a logopédia — tár­sadalmi feladat is., — Milyen okai lehetnek a beszédhibának, és melyék az ismert beszédhiba-típu­sok, valamint gyógykezelé­sük módja? — Az okokat két rend­ellenesség-típusra szokás osztani: szervi és funkcio­nális. Ez azután lehet örök­lés, veleszületett fogyaté­kosság, születéskor, vagy később elszenvedett testi sérülés, lelki ártalom okoz­ta idegbetegség, vagy ép­penséggel a fogak szabály­ialap helyezkedése. A da­dogás közismert okai közé­tartozik például a hirtelen ijedtség, a terrorisztikus családi légkör. — A beszédhibákat egyébként négy csoportra osztjuk: 1. pöszeség, raccso- lás, 2. orrhangzás beszéd (ilyenkor rendszerint mű­téttel szüntetjük meg a szájpadha.sadekut, vagy az orr.járat dugulását). 3. ha- . darás,, 4. dadogás. Az első két hibatínus lényegében 100 százalékos hatásfokkal gyógykezelhető; hadarás és dadogás esetében mintegy 30 százalék a teljesen és további 40—j45 százalék á részlegesen gyógyíthatók száma. A beszédjavító ta­nárok munkáját, mint az az eddig mondottakból is nyilvánvaló, pszichológusok és szakorvosok is segítik; maga a szorosan vett lo­gopédiai kezelés pedig majdhogynem „élvezetes”. Magnó, játékok, virág, pin- ponglabda. tollpihe- — vagy.; is „indirekt” módszerek se­gítik a tanárok hallatlan szeretetet és türelmet igénylő munkáját, és nem utolsósorban: a foglalkozá­sok meghitt, intim, oldott hangulata. — Kgyéb, kiegészítő gyógy­módok? — A közepesen erős, nyugodt ritmusú és dalla­mos zene, valamint a test­edzés, elsősorban az úszás, amelynek egyenletes tem­pója a beszédritmus’ ki­egyenlítődésére is jótéko­nyan hat. Viszont feltétle­nül kerülendők a hirtelen, a nagyon gyors és a túli ságos erőfeszítéssel iáró mozgásokat igénylő sport­ágak, legfőképp pedig a káros izgalmi állapotot elő­idéző verseny! — Végezetül: vajon min­den beszédhiba — beteg­ség-c? — Szó sincs róla. A kis­gyermekek 80—9U százalé­ka selypít1, 95 százalékuk pedig 3—5 éves korban át­esik az úgynevezett „élet­tani dadogás” fázisán, ami­kor tudvalevőleg a gyors szellemi fejlődés mögött átmenetileg lemarad a be­széd szerveinek anatómiai­technika készsége. Ilyenkor ne türelmetlenkedjünk a kicsivel, s főként ne utá­nozzuk! A tiszta szülői be­széd és a derűs, kiegyen­súlyozott családi légkör; ez a legjobb ..házi patika”! Kerekes Gábor Vig kolc óenni tani. mert. zsúfo a v járni­Ne azépí könn ami ran megi tunk szaki métt a b{ iáru: ban, ra r nem tóm; | töséi i rens a bi váll. tain : váll rent - fel j A tó t I j;i/­i site egyik éjjel váratlanul kinyílt a várkapu, s Perényi katonái kitűzhették győzelmi lobo­gójukat a vár fokára. Perényi urammal együtt ugyanis titokban más valaki is ostromolta szerelmével az ifjú özvegyet, nevezetesen az „Újhelyi Vénusz” várkapi­tánya, bizonyos Ulrich neve­zetű spanyol lovag. S amikor ő is reménytelennek látta szerelmét, bosszút esküdött úrnője ellen: éjnek idején kinyitotta a kaput az ellen­ség előtt, aztán kilépve a várból — lovagi módon — saját kezűleg végzett önma­gával. Perényi Péter halála után a fiáé, Gáboré lett az újhelyi vár, tőle ózonban 1558-ban elfoglalta a császár egyik vezére, Telekessy Imre és földig leromboltatta. így ma már csak a hegy neve és a hagyomány őrzi a haj­dani vár emlékét. Az általános hazai jelen­ség alól Sátoraljaújhely sem kivétel: bár-milyen szép ütemben épülnek is itt a házak a Hecskén és a Vár­hegyen, még mindig sok-sok lakásra lenne szükség Új­helyben. De szűkösen van a város közintézmények dolgá­ba# is.. A rendelőintézet, amely az egész járás beteg­ellátását is végzi, negyedszá­zad óta sötét, szűkös épület­ben szorong. Végre hosszas előkészületek után hozzáfog­hattak egy modern rendelő- intézet építéséhez. Fov tillilM ík intézmény, ' Liúy Hidal K járási-városi pártbizottság pompás szék­háza már néhány hónapja elkészült. Gyönyörű, virágos parkjával kellemesen illesz­kedik bele a Kyssuth-szobor­ral ékes, virágos, szökőkutas városközpontba.. <Itt, a főté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom