Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-12 / 162. szám

1972. július 12., szerda ESZAK-MAGYARQRSZÄG 3 I Félévi számvetés íaro mim ;nde A Tiszai Vegyikombinát j halfélévi munkája, eredményei Köpól tükrözik a vegyipar dd- Ezelhamxkus fejlődését. A lerv- kü ^teljesítésről szóló statisztika NÖegyérteiműen alátámasztja a /omjfenti megállapítást, bárme­lyik termelési ágat vesszük irópMapul, mindegyiknél érőtel- i kétfős felfutás tapasztalható. A hetkombinát köztudottan legna- Kc^yobb termelőegysége, íSZfj a nitrogénműtrágyagyár, ,n vf a hagyományokhoz hí- íokr vcn ezúttal is teljesítet- >ms2| te időarányos tervét. Báa- az első negyedévben egy jogkor nehézséggel kellett a légepyár dolgozóinak megküzde- a leplük, végül is sikerrel járt 1 é t efé ra d ozás u k. Ammóniából merföbb mint 3200. nitrogénmű- díteP'ágyából (20,5 százalékos hatóanyagtartalommal szá- isáyfnolva) pedig 7 ezer tonná- zterí’*d termeltek többet. Külön idet*s említést érdemel a kar- olathamidüzem eredménye, mely k J-'80 százalékos teljesitmény- a hjhek felel meg. slatí A polietiléngyár etilén- siní’zemcsoportjában az első ne- ajhéB.vedév során igen sok ja­vítást kellett elvégezni. A ztetf'ürtnál több állásidő termé- ggvfeetesen kihatással volt a :itésfei'melésre is. Áprilistól kezd- i béí’e azonban fokozatosan meg- ipésPüntek a korábbi nehézsé- leíyr ez pedig azt eredfflé- beláhyezte, hogy a gyár 103 százalékra teljesítette TI. negyedévi előirányzatát. A szak­emberek bizonyosra ve­szik, hogy az év végére nem marad egyetlen tonna adóssága sem az. etilén-üzemcsoportnak. Kedvezően alakult a polieti­léngyári melléktermékek, mint például a propilén és a Cr, frakció termelése is. Ez elsősorban azért jelentős, mert az említett mellékter­mékeket kizárólag külföldi cégek vásárolják meg. A tő­kés és szocialista relációban az év első hat hónapjában 5000 tonna propilént és 2200 tonna C,, frakciót exportált a vállalat. A TVK lakkfesték- és mű- gyantagyárában már több mint 400 féle árut állítanak elő. Az igények állandó nö­vekedése nagy feladatok elé állítja a gyár dolgozóit, ve­zetőit, mert nemcsak a bel­földi piacot kell ellátniuk megfelelő festékipari termé­kekkel. hanem nagy tétele­ket: kell szállítani külföldre is. Biztató a jövőre nézve, hogy a bővített festékgyár az utóbbi három hónapban az első negyedévhez ké­pest 1800 tonnával nö­velte termelését. Ennek arányában növekedett az export volumene is. Az első fél évben, mintegy 3000 tonna különböző festék­ipari terméket, s műgyantát szállítottak külföldre, töb­bek között a Szovjetunióba és az NDK-ba. S végezetül: az előzetes számítások alapján a válla­lat első félévi teljes terme­lési értéke meghaladja a ter­vezett szintet. A teljesítés várhatóan megközelíti majd az 1,3 milliárd forintot. Lovas Lajos Olcsóbb is, gyorsabb is A farkaslyuki szénosztály ozóműböl közúton, gépkocsival szállítják a szenet Ózdra. Ez a szállítási mód olcsóbb a vas­úti szállításnál. Foto: Eaczó József iga io­5e­.n­ni. üg gy je­löl iá­nj­ni. é.s m. ic­iég mi gy si­b­mi a- ai-' ■ a le­in, la 4 lakóié kp tisztaságáért már hírt adtunk ró­benefe,az é*bel? 0zd újra várriQ • 1 a Tiszta, viragos c*hi elnyeréséért indi- fpnnán-^Hyke. s a település ián , sának 700. évforduló- dot to^Skülönböztetett gon- vnióra aitanak a szép tervek városra .'.^fására. Az egész belül p,, üerjedo mozgalmon Hazafiafl^epért címmel a kereszt* Népfront, a Vóros- a lakni Var°si szervezete es demén 6gyed aktíváinak kez- galomy^sére újfajta rnoz- váróin mduU. A célja az u.) vábbi 6®y.e<3> Béke-telep to- A niuriiZépitúse> csinosítása, az utp/,. kiterjed nemcsak ra ha^' Parkol: aondozá«á- tézméméí aií üzletek és in­ja, .a, rendbentartására ra kü!ö'nOZ8aionl iránvításá­'hoztak léu^ervezö bizoUsaS01 Sokoldalú gazdaság Kőbányát nyit a ssentistváni ts% Nagy erővel folyik az ai'atás a szentistváni VII. Pártkong­resszus Termelőszövetkezet­ben is. A közös gazdaság 9 ezer holdas területéből 2400 holdon termelnek gabonát, főleg búzát. Antal Simon, a termelőszövetkezet elnöke azt mondotta, hogy jó termést takarítanak be az idén is. Ez a gazdaság sokban ha­sonlít a többi megyei ter­melőszövetkezethez, de van néhány ága, specialitása, amely másutt egyáltalán nem, vagy nem ilyen nagy­mértékben talál ható meg. A növénytermesztés területén ilyen például az a tény, hogy ók adják át a legtöbb lu­cernamagot — az idén előre­láthatólag ötvagonnyit — megyénkben a népgazdaság­nak. A lucemamagból ter­mészetesen jut külföldre is, mint ahogy az 1200 holdon termesztett lucernából szá­rítóüzemükben készült liszt­ből is. Állattenyésztésük is eléggé sokoldalú. Hiszen az ezer számosállat mellett foglal­koznak sertéshizlalással, juh­tenyésztéssel és húscsibe-elő- éllítással is. A hízott bikát — az idén 260 darabot — az illetékes külkereskedelmi vállalaton keresztül Olaszor­szágba exportálják. Kétezer sertéshízójukra az ÁUatfor- galmi Vállalat tart igényt, és u gy a nakkor h ízott bárány-ex­portjuk is jelentős. A hús- csi be-előálli tás — jelenleg 180 ezer darab csibéjük van — úgy jövedelmező számuk­ra. hogy a régi padlástere­ket alakították át csibetar­tásra. Szépen fejlődik és viszony­lag jó jövedelmet nyújt a kertészetük: a szőlő, a gyü­mölcs. Nyolcvanöt holdon termelnek őszibarackot, 20 holdon málnát és több száz holdon van úi telepítésű sző­lőjük. Ezek közül egy nagy területen az. idén számíta­nak kojtnolvahb termésre. S mivel nem áll rendelkezé­sükre elegendő tárolóhely. nincs szőlőfeldolgozójuk. így a szőlőt egyelőre a Borfor­galmi Vállalatnak adják el. Mindig is jól jövedelmező forrásnak számított a közös gazdaság számára a szőlő- oltvány termesztése, amelyet a Szovjetunióba exportál­nak. Az idén 30 holdon mintegy 3 millió szőlőolt­ványira számítottak, amiből sajnos egymillió darab elfa­gy ott. A közös gazdaság azonban nemcsak a munkaalkalom és zeljövőben, olyan haszon-kő­réteget érnek el. amely ki­tünően felhasználható majd útépítéshez. általában az építkezésekhez es vöröses színárnyalata miatt esetleg díszkőnek is. A korszerű kgp^­gépműhellyel rendelkező kö­zös gazdaságnak azonban e sokoldalú teveken.vsege mel­A közös gazdaság új telepítésű szőlője Cserépváralja köze­lében Laczó József felv. a jövedelemszerzés szem­pontjából gondoskodik tag­jairól. Harmincmázsás napi kapacitással működő, kitűnő kenyeret adó, saját sütőüze­mük, kenyérboltjuk, hús­boltjuk, tejboltjuk működik SzentiStvánban, illetve Cse­répváralján. Most újabban hozzákezd­tek Cserépváralja közelében egy kőbánya feltárásához.' A t érni el őszövet keze t v ezetői arra számítanak, hogy a kő­iéit is jelenleg a legnagyobb munkát az aratás, a betaka­rítás adja. A kombájnok nyomában szántóterületük egy jó. részén már ott jár­nak a traktorok, megkezd­ték a talajmunkát, a tarló- hántást, a műtrágyázást és a másodvetést is. Esen a te­rületen napraforgót ültet­nek, amelyet majd lesilóz- nak. O. J.----------------------------------------------------------------­^ Bizalomból—bizalmiak M ár egy ideje jártuk az üzemet. Néha-néha meg­állították a művezetőt: hol kérdeztek, hol je­lentettek neki valamit, Csendesen válaszolgatott, s egyszer azt mondta: „majd gondom lesz rá”. Először fenyegetésnek tűnt. de később kiderült, valóban szó szerint értette, s válasz volt az egyik bizalmi kér­désére. Ugyanis rendezni kellett néhány szövőnő műszak­beosztásai, a gyerekek, s más családi ügyek miatt. —i Nálunk az üzemben rend van, mindenki végzi a dolgát — magyarázta a művezető —, s nemcsak munkaköri beosztásokban, hanem az egyéb megbíza­tásoknak megfelelően is. Tőlem azt kérik számon, megtermeltük-e az előírt mennyiséget, s megfelelő-e a szövetek minősége. Felelek érte, hogy a gepeket a lehető legjobban használjuk ki, legyen anyag, alkat­rész és hozzáértő munkás. Mindez elég gonddal jár, ezért van szükségem a bizalmiak segítségére. Itt ezt megadják, főképp azért, mert ha kissé nyer­sen is, erre ösztönzi őket a főnök. A három bizalmi hetenként beszámol az asszonyok életéről, sorsáról. Szó esik arról, leinek milyen az otthoni helyzete: a férj betegállományban van, Szabónénak több kereset kellene, tegvék át éjszakai műszakba. Kissné egyedül neveli a két gyereket, megint segélyt kellene kérni a számára, hiszen olyan igyekvő a munkában is. Há­rom vidéki lánynak drága az albérlet, be kellene jut­tatni őket. a leányszállásra, mert a végén még kilép­nek ... Kemény ember a művezető, néha csak horkant a bajokra, de amit elmondanak a bizalmiak, arra igyek­szik megoldást találni Találkoztam persze, mindennek az ellenkezőjével is. Együtt ültünk az szb-titkárral es beszélgettünk, talán a munkaversenyről vagy másról-e, már nem emlék­szem. amikor kopogás nélkül kitárult a szoba ajtaja, s egy felindult asszony rontott be. Alig tudta a köny- nvedt visszatartani, s hangja remegett és a kifejezé­seiben sem volt válogatós: — Vegye tudomásul, most azonnal lemondok a tiszt­ségemről — jelentette ki az asszony. Szavaiból kiderült elkeseredésének oka is: az üzemvezető fegyelmit akar adni egy semmiségért egyik munkatársnak. Ez a jele­net már az „utolsó felvonás” volt az ügyben. Azután az is kitűnt: a szubjektív döntés háttere, hogy az üzem­vezető végtelenül hiú. öntelt ember, aki a saját véle­ményén. akaratán kívül mást nem ismert. Manapság az üzemekben eléggé ritka az efféle eset. Hiszen a szocialista demokratizmus tényezői, fórumai nem engedik odáig fajulni a lappangó ellentmondá­sokat. hogy a bizalmi tisztségének feladásával tilta­kozzék bizonvos önkényesség vagy bánásmód ellen. A bizalmiak szava, bíráló megjegyzése figvelmeztető a vezetők számára, hiszen annak a tizenöt-harminc embernek a véleménye ölt benne testet, akinek a bizal­mából viselik tisztségüket. S ez kötelezettséggel jár. ép­pen ezzel, hogy nem lehet hallgatniuk. A választással nyert megbízatás kötelez a szókimrtndásra. S ezt a fel­adatot úgy nem lehet megítélni, hogy az hálás-«, vagy hálátlan. t gaz, az elismerés számos példáját is elsorolhst- I nám: láttam bizalmiakat ünnepi gyűlések elnök­ségében. találkoztam velük jutalom üdülésen, a Ferihegyi repülőtéren, külföldi utazás előtt... Ámbár most. is hallom a zavart mentegetőzést: „Nem ezért tet­tük”. Nekem viszont az jutott eszembe: vajon a bizal­miak hányszor mondtak le üdülési beutalóról, fizetés­emelésről. s más kedvezményről. mert erkölcsi érzé­kük azt diktálta: előbb másoknak, a többieknek kell juttatni. S önzetlen munkálkodásukért a legszebb el­ismerés. ha a baráti, szakitársi kézfogásnál valaki azt. mondja — köszönöm. G. M. Kellemesebbé tenni a várakozás Nyár van. Az autós-szezon kellős közepén vagyunk. Ilyenkor a szervizek forgal­ma is ugrásszerűen megnö­vekszik. Naponta tömegesen keresik fel az autósok a ja- vúóallomasokat mosás, teljes szerviz es kisebb-nagyobb hibák elhárítása, javítása vé­gett. A miskolci Shell-szer- viz forgalma is óriási mér­tékben megnövelteden;. És ha figyelembe vesszük az egy­re növekvő autóparkot, to­vábbi forgalomnövekedésre lehet számítani. Szinte egy­mást érik az autósok ebben a kánikulai melegben. Nagyon sokan vidékről, a környező és a távolabbi köz­ségekből, varosokból keresik fel a szervizállomást, s hoz­zák el kocsijaikat szakszerű javításra, ellenőrzésre, át­vizsgálásra. A munkák je­lentős része — mosás, szer­viz, kisebb hibák elhárítása — általában rövid időt vesz igénybe. Ezeket a munká­kat a tulajdonosok többsé­gükben a helyszínen meg­várják. Ez a miskolci Shell­szerviz esetében általános és érthető is. hisz a javítómű­hely a város peremén van, távol a központtól. Egy-, vagy másfél órás váltakozás miatt nem érdemes a városba be­fáradni, beutazni. Többek között azért sem, mert. ez nagyon körülményes: messze van, es a közlekedés sincs megoldva. Tegnap a délelőtti órákban tizenöten, . húszán varakoz­tak egyszerre a szervizben levő kocsijukra. Sokkal kel­lemesebb lenne a várakozás, mondták az ügyfelek, ha közben legalább egy kávét, hűsítőt, vagy valami harap- nivalót vásárolhatnánk. Egy szó. mint száz, nagyon hi­ányzik egy büfé a szervizál­lomásról. Ahol naponta eny- nyi kocsi és ember is meg­fordul és várakozik, nem­csak a kocsikról, hanem tu­lajdonosaikról is gondoskod­ni kell. Az Interág nemré­giben. a Balaton melletti, szántódi üzeménél az egyik vendéglátóipari vállalattal közösen nyitott egy „Mini” presszót. Annak ellenére, hogy a szerviz közvetlen kö­zelében több rangos vendég­látó egység van, és a kör­nyezet is ideálisabb a vára­kozásra. mégis közkedveltté, forgalmassá vált a Mini presszó. Miért ne lehetne ezt Miskolcon is megvalósí­tani ? Azt hiszem, ennyi fi­gyelmességet megérdemelné­nek a szerviz törzs- és al­kalmi ügyfelei. J íiiiita mos /.pú'. Mintha nem is Miskolc II. it hírűidében laknánk. úgy élünk. Hiába van hütőszek- dkaínyünk, a gyenge áram mi- itnyí"tl megromlik brmne az étel. >so&~Óyetlen szórakozásunk a. televízió, de ez is több bosz- ál: ^úságot, mint örömet jelent, ivat..?többszőr még a kép sem be. Hiába, ehhez is áram eH. A napokban cl is halá- 1 ,°ziam, hogy lepecsételtetem készülékei, nem fizetem ■“'■eleslegesen a havi 50 forin- nt — mondja bosszúsan K. töt; hé, Miskolc, II., Zója ut- emfa.1 lakos. Ellenőriztük a fe- íel. T^hltséget, s bizony csak 150 ! lí GO voltot mutatott a mű- > er- Megkértük az ÉMÁSZ ersA'allalatot, a'djon választ a Latojpanaszra. asáí kömmel közölhetjük, a Zoja utcában őszre, ‘zés(úe legkésőbb ez évben meg- .^zünnek az áramingadozás­ig kapcsolatos panaszok. Oor°ncsér Ernő. az ÉMÁSZ ' üzemviteli osztályénak veze- tője elmondotta, hogy két aJ *lanszformátorállomás épül ni T* ^újítják a kisfeszültségű a haIó"-utot is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom