Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-08 / 159. szám

1972. július 8., szombat ESZÄK-MAG YARORSZAG 3 A város peremén a városért Mit kapunk a Nagymiskolci Állami Miskolc, s az egész környező iparvidék életében, s ellátá­sban jelentős szerepet játszik a Nagymiskolci Állami Gaz­daság. A több ezer holdas, nagy gyümölcsültetvényekkel, számottevő állattenyészettel rendelkező mezőgazdasági nagy- ízem munkájáról, terveiről, városellátó törekvéseiről érdek- ödtünk a gazdaság új igazgatójától, Horváth Mihálytól és *zentgyörgyi Zoltán főkönyvelőtől. A gazdaság jelenlegi leg- lagyobb és legsürgősebb fel- ldata az aratás. A rendelke­zésükre álló 7 kombájnnak 09 hold őszi búzát, 513 hold avasai árpát és 43 hold za- Jot kell learatnia. Az idő- árás miatt a nagy munka ^adózik. Gondot okoz, hogy hárítani kell a nedves ter­ményeket, hogy a tiszalúci 'észen sok a megszorult izem. A termés így is jó- 'ak — búzából például hol­lónként 19—20 mázsásnak — ígérkezik. Vegyszerezés éjjel-nappal Az aratás mellett a 430 loldnyi ültetvény növényvé­delme most a legsürgősebb teendő. Az aratáá számára iajnós, kedvezőtlen időjárás fagyon is kedvező a kárte­vők, a gombabetegségek szá­mára, Ezért szinte éjjel- óappal dolgoznak a növény­védő brigádok, hogy' meg­mentsék a jónak ígérkező gyümölcstermést. Az ígéret 400 vagon, főleg alma és körte, amiből, remélik, hogy “Sportra is tetemes mennyi- ség jut majd. A zöldségkés tészetben is sok a munka. Két héten be­tűi például 45 vagon zöld­babot kell leszedniük a kon­zervipar számára. Érdemes megemlíteni, hogy a 200 hol­das zöldségkertészetben, de másutt Is a lehető legjobban igyekszik hasznosítani a gaz­daság rendelkezésére álló öntözőkapacitást. A száraz kora tavaszon kincset értek a rét-legelő és a kelesztő öntözések. Most a csapadé­kos időjárás mellett is hasz­nai; veszik a berendezések­nek. A kertészetben a má­sodnövényeknek, majd a ko­rán learatott táblák egy ré­szén a másodvetésű takar­mánynak, a silókukoricának lesz szüksége az öntözésre. Több bús és lej A városellátás szempont­jából örvendetes, hogy az utóbbi időben sokat fejlő­dött a gazdaság állattenyé- szete. 10—15 százalékkal ja­vult a tejtermelés a 400-as tehenészetben. Az év végéig ez a tehenészet mintegy 1,1 millió liter tejet ad a vá­rosnak. Jelentős szerepet vállal a gazdaság a város húsellátá­sának megjavításában. En­nek érdekében nagyon hasz­nos kooperáció született az Ongai Állami Gazdasággal Gazdaságtól ? és a Hejő menti Állami Gazdasággal. Onga hizlalja a sertést, Hejömente adja a vágóhidat, s a feldolgozás, az értékesítés a nagy-mis­kolciak feladata. Az elmúlt évben 800 sertést vágtak és dolgoztak fel. Az idei terv már 4000 darab hízó, jövőre pedig már tízezer hízóra szeretnék növelni a vágóhíd kapacitását. Bővítik a gaz­daság saját bolthálózatát is. Nemrég a miskolci Búza téren nyitottak tőkehús bol­tot. Hasonló épül a vasgyári csarnoknál is. 18 millió tojás A gazdaság érdeme, hogy Miskolcon a^ utóbbi időben folyamatosan' biztosított az üzletek friss tojással való ellátása. Az utóbbi években megkétszerezték a gyömrő- pusztai baromfifarm. e va­lóságos „tojásgyár” termelé­sét. Az idén közel 20 millió tojást várnak, s ebből mint­egy 15 millió jut Miskolc- nak. Emellett mintegy 1200 mázsa baromfihúst is küld minden évben a gyömrő- pusztai részleg a piacokra. A gazdaság tagja annak a nagykereskedelem és a ter­melők között létrejött társu­lásnak, amely évente mint­egy 85 millió tojást juttat el Borsod, Hajdú-Bihar és Sza- bolas-Szatmár megye fo- gy ászt. oihoa. (p. s.) A szervezés nem kampányfeladat E gyre több szó esik a vállalati munka- és üzemszerve­zésről, mint a tartalékok feltárásának lehetőségeiről. A szervezést állította idei teendőink középpontjába a Központi Bizottság tavaly decemberi határozata is. amely a többi között szükségesnek tartja, hogy: ., a népgazdasági ter- veink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével e§yidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazda­sági és a műszaki vezetők irányításával, az öntudatos mun­kásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalénak növelésére”. Benne járunk az idei népgazdasági terv második félévé­ben, illő, hogy vállalatainknál, üzemeinknél megvizsgálják, hűt sikerült megvalósítani a legfontosabb célkitűzésekből. Például: növelték-e a munka termelékenységét a munkaidő­alap jobb kihasználásával, illetve a gépesítéssel; az tizem- és Munkaszervezés javításával és fejlesztésével párhuzamosan ■iavultak-e a munka- és kereseti lehetőségek; sikerült-e egy­szerűsíteni a túlzott adminisztrációt, s csökkenteni az önkölt­séget. Napközis óvoda lesz Ózdon a Sallai úti óvodá­ban ' nem részesült ezideig napköziotthoni ellátásban az ott elhelyezett 63 gyermek. Az említett intézmény a most kialakuló városközpont terü­letén van, s ezen a lakóte­lepen még nincsen napközi- otthonos óvoda. Ezért vált szükségessé a Sallai úti óvo­da átszervezése napköziott­honossá, ahol étkezést is biz­tosítanak a gyerekeknek. Hamarosan megoldódhat ez a gond, hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottsága 250 ezer forint pótelőirány­zatot engedélyezett a napkö­ziotthonos óvoda kialakítá- | sával kapcsolatos dologi jel­legű kiadások és beszerzések j fedezésére. A megyei párt-rh határozata A Szerencs nagyközségi Pártbizottság irányító munkájáról /. A pártbizottság helyzete és munkája A megyei párt-végrehajtóbizottság — a Politikai Bizottság március 21-i határozatának szellemében — közvetlenül is igyekszik segítséget nyújtani az alsóbb szintű pártszerveze­tek — közte a községi pártbizottságok — munkájának to­vábbfejlesztéséhez, egységes gyakorlatuk kialakításához. Nem­régen például — a Szerencs járási pártbizottsággal egyetér­tésben — a megyei párt-vb értékelte a Szerencs nagyközségi Pártbizottság alapszervezeteket irányító, segítő és ellenőrző tevékenységet, s határozatot hozott a nagyközségi pártbizott­ság irányító munkájának továbbfejlesztéséről. A végrehajtó bizottság fontosabb megállapításaira és a ha­tározatára — másutt is hasznosítható tanulságai miatt — ez­úton is felhívjuk a járási és nagyközségi pártbizottságok, valamint a csúcsvezetöségek és a pártalapszervczctek figyel­mét. Wrt>nt>« csaknem tíz- JtCICUtS ezer jakosú, közismerten ipari, városias jellegű, régi település Tokaj - Hegj'alja „kapujában”. Köz­igazgatási státuszát tekintve: nagyközség — járási szék­hely. Több vonatkozásban is e körzet vonzásközpontja. Ipari üzemeiben — minde­nekelőtt a nagy' múltú cukor- és csokoládégyárában —. szö­vetkezeteiben, valamint a közlekedésben és a kereske­delemben mintegy négy és fél ezer szerencsi és kör­nyékbeli dolgozót foglalkoz­tatnak; gimnáziumában és ipari szakmunkásképző inté­zetében évente több száz di­ák tanul. A nagyközség fejlődése — a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet területein egyaránt — meggyorsult, di­namikusabb lett az utóbbi években. Ez a korábbinál át­fogóbb és differenciáltabb politikai irányítást igényelt, amelynek kielégítésére 1964 decemberében — a korábbi csúcsvezetőség helyett — lét­rehozták a községi, majd pe­dig — a község státuszvál- tozásával egyidejűleg — a nagyközségi pártbizottságot. A pártbizottság körültekin­tő, következetes politikai munkájának eredményeként 1964 óta több mint 300 fő­vel nőtt Szerencsen a párt­tagok száma, s jelenleg meg- hadaja a 900-at. A korábbi nagylétszámú pártalapszer- vezeteket decentralizálták, s ahol az új helyzet szüksé­gessé tette — a cukor- és a csokoládégyárban — csúcs­vezetőségeket hoztak létre. Jelenleg a 31 tagú nagy­községi pártbizottság — amely ez év márciusától tag- felvételi ós fegyelmi jogkörrel' is rendelkezik — két üzemi csúcsvezetőség és 31 alap­szervezet munkáját irányítja, az utóbbiak közül 22-ét köz­vetlenül. A pártbizottság munkáját — két ülésszak között — 7 tagú végrehajtó bizottság in­tézi. A közvetlen gyakorlati feladatokat mindössze 1 füg­getlenített politikai munkás, a pártbizottság titkára látja el, eg}' 4 órás foglalkoztatott- ságú adminisztrátor segítsé­gével. A pártbizottság rehajtó bizottság éves mun­kaprogram és féléves mun­katerv alapján dolgozik; a feladatok meghatározásában a X. kongresszus, valamint a megyei, a járási és a nagy­községi pártéríekezletek ha­tározatait tekintik irányadó­nak. A pb-tagok és a vb-tagok munkájában érvényesül a kollektív vezetés és a szemé­lyes felelősség elve; a testü­leti ülésekre azok tagjai fel­készülten jelennek meg es aktívak. Mind a pártbizott­ság, mind pedig a végrehajtó bizottság határozatai idősze­rűek, reálisak, megvalósítha­tók, összhangban vannak a párt általános politikájával — ennek helyi megvalósítá­sára mozgósítanak. A végrehajtó bizottságon belül agitációs és propagan­da, gazdaságpolitikai, ifjú­ságpolitikai és nőfelelős re­szortokat alakítottak ki; a pártbizottság mellett 3 ál­landó jellegű munkabizott­ság — pártépítési, gazdaság- politikai, agitaciós és propa­ganda bizottság dolgozik, akiknek munkáját a vb tag­jai aktívan segítik. A pártbizottság kádermun­kája elvszerű, céltudatosan elősegíti a pártvezetés szín­vonalának emelését, a párt­munka hatékonyságának nö­velését. Az alapszervezeti munka segítésének fő módszere a politikai irányítás, a helyszí­ni segítségnyújtás és ellenőr­zés, valamint a vezető tes­tület előtt való beszámolta­tás. A X. kongresszus óta például 3 3 alapszervezetet számoltattak be vb-ülésen és ezen kívül tizenkétszer tárgyaltak a pártszervezetek belső életével és tevékenysé­gével foglalkozó napirendi pontokat. Az utóbbiak egy részét a pártbizottság is meg­tárgyalta. Különösen nagy gondot fordított a pártbizottság és a végrehajtó bizottság a X. kongresszus határozatainak, valamint a nő- és ifjúságpo­litikai határozatok megis­mertetésére, s az abból eredő helyi feladatok kidol­gozására. Ezek gyakorlati végrehajtását — a járási pártbizottsággal együtt a me­gyei pártbizottság illetékes osztályai is — több alkalom­mal ellenőrizték. A tapaszta­latok kedvezőek. A pártbizottság és a vb tagjai — vagy felkésérése a pb egy-egy aktívája — rendszeresen és közvetlenül segítik az alapszervezetek munkáját. A pb a csúcs- és alapszervezeti titkárokkal rendszeresen foglalkozik. En­nek módszerei változatosak. Kevésbé rendszeres még az alapszervezeti reszortfelelő­sökkel való foglalkozás, s to­vábbra is gondot jelent a kis létszámú alapszervezetek munkájának alacsony szín­vonala. MiüíÍp/pIí ellenére a ÍTIIIHIl/XH nagyközségi pártbizottság sokoldalú irá­nyító, segítő és ellenőrző munkája nyomán a szerencsi csúcsvezetőségek és az alap­szervezetek munkája is so­kat fejlődött az utóbbi évek során. Munkájuk tervszerűbb és céltudatosabb lett; a poli­tikai, a gazdasági és a tár­sadalmi élet minden terüle­ten eredményesen valósítják meg pártunk vezető szerepét, a népgazdasági és a helyi ér­dekek összhangját, nap mint nap jól erősítik pártunk tö­megkapcsolatait. A pártszer­vezetek munkája — mind szervezetileg, mind tartalmá­ban — jól alkalmazkodik a nagyközség dinamikusabb fejlődéséhez, az utóbbi évek változásaihoz, a politikai munka megnövekedett igé­nyeihez. Ugyanakkor lehető­ség és szükség van a nagy­községi pártbizottság irányí­tó munkájának, s a pártszer­vezetek tevékenységének to­vábbfejlesztésere is — álla­pította meg a megyei párt végrehajtó bizottság ülése. Csépányi Lajos (Folytatjuk) Lényegében ismert, régóta emlegetett feladatok ezek, me­lyek most minden eddiginél erősebb hangsúllyal kerülnek előtérbe. Ez azonban nem jelentheti a szervező munka idő­szakos, valamiféle kampány-jellegét. A szervező munka ugyanis állandó része a mindennanos vállalati gazdálkodás­nak. Éppen úgy. mint a technológiai munka, az anyagátvé­tel. vagy a gyártáselőkészítés. Elmondhatjuk tehát, hogy a feltárható tartalékok kiakná­zásához jószerivel még csak hozzákezdtünk, illetve a haszno­sítás szervezeti feltételeit teremtettük mea. mert a vállalatok többségénél még mindig nem sikerült eléggé alkalmazkodni az új követelményekhez. Mindez ma még akadálya a nép- gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, táptalaja az in­dokolatlanul nagy munkaerő-keresletnek és forrása annak a törekvésnek, hogy minden termelésbővítési feladatot beruhá­zással oldjanak meg a vállalatok. A tartalékok feltárásának további fontos tényezője, hogy az elmúlt években minden ágazatban kialakultak már a szervezéssel magas színvonalon foglalkozó intézmények, ame­lyek most a központi bizottsági határozat megvalósításához is nagy segítséget adhatnak. A minisztériumok most sorra óiegvizsgálják szervező intézeteik tevékenységét és azt állít­ják a további munka középpontjába, hogy az eddiginél job­ban. hatékonyabban támogassák a vállalati szervezést. Csak erre támaszkodni azonban — kevés eredményt hozna. A prog­ramokat sokrétűen és mindig a helyi igényekhez, sajátos­ságokhoz igazodva kell kidolgozni. M egyénkben elkezdődött és jó ütemben halad ez a nagy munka, a vállalati gazdálkodás javítása a munka- és üzemszervezéssel is. Tervszerűen folyik a szervezési munkakörben dolgozók folyamatos továbbképzése is és na­gyon sok szervezési szakember fejti ki azt? a véleményét: időszerű volt a határozat meshozata'a. mert azon túl. Hogy szabályos módszertani útmutatót ad a szervezői mun­ka továbbfejlesztéséhez, hivatalosan is a „helyére tette ezt a rendkívül fontos tudományt és felhívta a figyelmet a szer­vezési módszerek általános alkalmazására. A Miskolci Cementipari Gépjavító Vállalat dolgozói végzik a Cement- és Mészművek váci, hejöcsabai, lábatlané selypi és a bélanátfalvai gyár berendezéseinek karbantartását, fel­újítását. Az üzem készíti egy sor gyár berendezéseinek ja­vításához szükséges alkatrészeket is. Képünk az üzem részére készült multiciklon szívóberendezés alkatrészeit ábrázolja. A berendezéseket hamarosan elszállítják cs beszerelik. Kongresszus ulán ftépi ront bizottsági ülések az encsi járásban A Hazafias Népfront V. kongresszusa után megyénk jönéhany községében testüle­ti ülést tartottak a HNF he­lyi bizottságai. Ezeken az üléseken foglalkoztak a vá­lasztások tapasztalataival, és a kongresszus következő időszakra kitűzött irányelvei­vel. A HNF encsi járási el­nöksége megtárgyalta, es jó­váhagyta a településpolitikai népfront-feladatokat, s ezt a községi bizottságok kiegészí­tették a helyi problémákkal. Homrogdon például a mun­kalehetőségek hiányáról, és a vízellátás gondiairól be­szélgetlek. B o! dogkő v ára! j á n az óvodabővítést sürgették, s a népfrontbizottság a helyi szervek — erdőgazdaság, áfész, tsz — összefogását ja­vasolta. Itt megtárgyalták s közeljövőben elkészülő víz­mű építésének ütemét is. Az új vízmű a lakosság 40 szá­zalékát látja el majd ivó­vízzel. Novajidránvban a községi tanács titkára tartott tájé­koztatót a fejlesztéssel kap­csolatos elképzelésekről, majd Simaházi Sándor or­szággyűlési képviselő szá­molt -be az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakának munká­járól. A 4 éves ciklus elején az encsi járásban tartott bizott­sági üléseken bebizonyoso­dott. hogy megvan a feltéte­le és lehetősége a népfront­bizottságok fejlettebb szin­ten végzendő munkájának, hogy ezúton is segítsék a szocialista demokrácia érvé­nyesülését községei nkbea.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom