Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-06 / 157. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. Július 6., csütörtök Filmjegyzet Halál Velencében Egy kocka a filmből Nem könnyű feladatra vállalkozott Luchino Visconti, a nálunk is nagyon sok filmje alapján ismert, világhírű olasz rendező, amikor Thomas Mann Halál Velencében című novellájából filmet készített. Az irodalmi mű több áttételes eszmeisége. nem utolsósorban viszonylagos cselekménytelensége nehezen viseli el a képi megjelenítést. Visconti híven követte a történetet, alapvetően mindössze annyit változtatott, hogy a központi hős Gustav von Aschenbachot nem íróként szerepeltette, mint a novella, hanem zeneszerzőként, ez a változás azonban nem vált kárára a műnes. mert Thomas Mann is egy zeneszerző — Gustav Mahler — halálesete alapján írta meg novelláját. Másrészt pedig a rendező így Mahler muzsikájával tölthette meg a film több részét. A lelkileg sérült, magányos. szívbeteg ember vonzódása az eszmei szépséghez, majd rajongó sóvárgása, beteges szerelemmel telített vonzalma egy, a szerinte az eszmei szépséget megtestesítő ismeretlen nyaralótárs fiú után, rettegése a járványtól, ami Velencét fenyegette, múltjának fel-felködlő nyomasztó emlékei mind roppant érzékletesen keltek életre a filmben, mindvégig a Thomas Mann megírta történet: pergett előttünk, azonban a roppant feszes, szigorú szerkesztésű epika a két órányi játékidőben vesztett erejéből, nem kevés üresjáratával helyenként a vonta- tottság érzetét kellette. Tagadhatatlan viszont. hogy külső jeleiben kitünően érzékeltette a kort. Dirk Bogarde roppant erővel jelenítette, meg Aschenbach professzort. Alig van szava, arcának rezdüléseivel, apró gesztusaival érzékelteti belső vívódásait, lassú pusztulását. Tadzio szöveg nélküli szerepében Bjorn And- resen volt a feminin jellegű fiú igen jó ábrázolója. Visconti filmje, említett fogyatékosságai ellenére is a kiemelkedően értékes alkotások közé sorolandó. EGY SZÜLETŐ új város zenei kultúráját kialakítani részben nehezebb, részben könnyebb feladat, mint a régiét megőrizni, új vonásokkal kiegészíteni. Nehezebb, mert az alapoka,, is meg kell teremteni, s nincs hagyomány, amelyre lehetne támaszkodni — de könnyebb is, mert előítélet, megkövesedett szemlélet nem gátolja a kezdeményező lendület ritmusát. Nos. Miskolc ugyan nem „születő új város”, de nagy zenei hagyományokkal soha nem dicsekedhetett. Igaz, volt és van munkáskórus, volt dalegylet, fúvószenekar, zeneiskola, néhány évig operatársulat. Tehát az alapok, ha gyengék is, de megvoltak. Ma már két, zeneiskolánk, zenei szakközépiskola van, sőt. öt éve zenei tanárképző főiskola is működik városunkban. És kilencedik évadját zárta az elmúlt héten a Reményi Ede és az SZMT művészeti díjával kitüntetett Miskolci Szimfonikus Zenekar — hogy csak néhány jelentős zenei intézményt említsek. Aki figyelemmel kíséri zenei életünket. az bízvást elmondhatja: zenei kultúránk megszületett, szépen fejlődik és megteremtette fogékony közönségét. Városunk zenekultúrájának fejlesztése ma már nem fényűzés, hanem szükséglet, a rászánt pénzösszeg pedig nem áldozat, hanem bőségesen megtérülő befektetés. Ha élünk a lehetőséggel! Lehetőségek pedig bőségesen adódnak! Az 1963-ban függetlenített Miskolci Szimfonikus Zenekar 102 koncertet adott a most zárult évadban. Óriási szám! Ebben benne vannak az őszi-téli bérleti sorozat koncertjei, az ifjúsági ismeret leijesztő hangversenyek Miskolcon, a megyében és a nyári szabadtéri előadások is. Új és igen jó kezdeményezés volt a diósgyőri vár történelmi hangulatú várudvarán megkezdett hangversenysorozat. Mura. Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karmestere: — Ügy gondoltuk, hogy Diósgyőrben, ebben a gyorsan épülő és új lakosokkal benépesülő városrészben kevés még az a hely, ahol az emberek tartalmasán eltölthe- tik szabad idejüket. Heti egy alkalommal — péntek esténként — koncerteket adunk a várban, s akinek kedve, ideje van — pénz nem kell. mert ingyenes a zenehallgatás — ebben a gyönyörű környezetben kezdheti hétvégi kikapcsolódását egy szép hangversennyel. Eddig öt koncert volt már a kényelmes kerti székekkel berendezett várudvaron. S az öt koncert műsorán — kivéve a legelső Beethoven- estet — olyan művek, amelyeket az őszi-téli bérleti évadban nem játszott a zenekar. Köztük például Brahms III. szimfóniája, melyet a miskolci szimfonikusok előadásában itt hallhaVarsányi Zsuzsa IIXV. országos kioiógusnapek Konycv marsall könyve Kalandos történet az elsővilágháború idejéből, amikor Vilmos császár Németországa léghajókról akarta bombázni Angliát, sőt, ^gy merész kísérlettel egy ‘ skóciai kastélyt is így akart elfoglalni, hogy az ott őrzött angol irattári anyagot és egyéb kincseket elrabolja. Az Etienne Périer rendezte angol film nem kevés iróniával mutatja be a kényelmes j angol hadviselés ma már kacagtató fogyatékosságait is. A film központjában egy német rokonságú angol tiszt áll, akit a kényelmes nyilvántartó irodából kémszolgálatra vezényelnek, s ez sok izgalmas bonyodalom forrása lesz. A film a második felében lesz igazán érdekesen izgalmas. A_ léghajóutazás. az angolokkal vívott kisebb ütközet jelenetei a kalandos filmek kedvelőinek örömére szolgálhatnak, igaz, hogy a kémszólgálatra vezényelt tiszt magatartása a legfiatalabb néző-korosztályok előtt is gyanús, már az első lépéseknél, s a történet messze elszakad a hasonló filmeknél is szükséges realitás-alaptól, de kellemesen eltölthető vele a rövid két óra. filmre Bán Frigyes, magyar—csehszlovák koprodukcióban. A regényből jól ismert történet; e legutóbbi filmváltozata főbb szerepeit Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Karel Machata és Rajz János alakítja. Bemutatása óta több mint egy évtized telt el. Bizonyára sokan nézik meg újra, s tízezrek vannak, akik még nem látták. Azok-1 nak külön is figyelmébe j ajánlhatjuk. (benedek) i Változatos, gazdag programmal fogadja a részvevőket az immár hagyományos, tizenötödik alkalommal megtartandó TIT-rendezvény: az országos biológusnapok. A Szekszárdon szeptember 8— 10 között megrendezésre kerülő tanácskozáson — mint szerdán a Magyar1 Sajtó Házában megtartott sajtótájékoztatón a TIT képviselője bejelentette —- mintegy 300 vendég, köztük számos külföldi meghívott részvételére számítanak. t Érdekes újdonság Érdekes újdonsága van a szovjet könyvpiacnak. A közelmúltban megjelent. Iván Konyev marsall „Egy frontparancsnok feljegyzései” című könyve. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja szerdai számában méltatja Konyev könyvét. A recenziót Alekszej Zsadov és Alek- szandr Rogyimcev tábornok Széni Péter esernyője Mikszáth Kálmán regényét többször is megfilmesítették. Legutoljára 1960-ban vitte Falusi táj 4 Lukovszky László munkája tott először a közönség. Az a közönség, amelynek létszáma a korábbi évekhez képest egyre nő. egyre igényesebb, és — ha szabad ezt jó pontnak minősíteni — egyre fiatalodik. Az elmúlt pénteken például háromszázan ültek a nézőtéren, és ez szinte telt ház a várban. De sokan voltak az idén felfedezett Muzsikáló udvar eddigi két. hangversenyén is. Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója : — örömmel látom, hogy sok az új és érdeklődő arc koncertjeinken. Féltünk, nehezen barátkoznak majd meg az újdonsággal, de úgy látszik, sikerült megfelelő környezetet teremteni. Hozzá kell lennem, sok probléma megoldása árán. És sikerült olyan zenei csemegéket műsorra tűzni, amelyeket szívesen hallgat a zenebarát. A Kossuth Művelődési Ház zárt beLső udvarán, a „muzsikáló udvaron” a miskolci szimfonikusok eddig egv-egy Mozart- és Bach- estet adtak. A ZENEKAR MOST, az évadzáró ülés után, megérdemelt nyári pihenőjét tölti. De augusztusban ismét várják közönségüket új műsorral a várban is és a Kossuth utcában is. Á hivatalos évad- nvitás, a 10. jubileumi év nyitása pedig szeptember 9- én, a Nehézipari Műszaki Egyetem díszudvarán lesz. készítette, akik maguk is tevékeny részesei voltak az eseményeknek. A két szovjet tábornok megállapítja, hogy a mű „eleven képet fest a háborúról, mintha csak ismét átélnénk azokat a zord időket, amelyeket nem lehet elfelejteni”. Ez a könyv — állapítja meg ismertetésében a két szovjet tábornok — nem csupán az ádáz' ütközetekről szóló visszaemlékezés.' Mindenekelőtt azoknak a szovjet katonáknak állít emléket, akik nehéz és kitartó harcok során szétverték az ellenséget. Négy magyar, meg nyolc külföldi A júliusi moziműsorban kísérőfilmként négy magyar kisfilmet is találunk. Ezek közül különösen aktuális a Fel, Münchenre! című, amely 19 sportág olimpiai felkészülésének kulisszatitkaiba enged bepillantást. A Határvita két dunántúli község, Máza és Szászvár meghökkentően különös helyzetét mutatja be, ugyanis a kéts, község teljesen egybeépült, de mindkettő más megyéhez tartozik közigazgatásilag. Az öreg fa halála című, költői hangulatú film a Vas megyei Zsennye határában álló öreg tölgyet ismerteti meg a nézővel, végül a Klub ’71 című dokumentumfilm zárja isi tét is ka 42, els els nr né ke esi zá Ta kö ■ de a ta de eh m, ké isi da no S2 sé is m be el Vt ht tá Ví k; re k( ni ki Oí n a hónap magyar rövidfilmjeinek sorát. Gazdag a külföldi rövid- filmválaszték. Színes szovjet ismeretterjesztő film a Belov jezsi bölény, az ugyancsak szovjet Afrika csillagai pedig Afrika folklórjába enged betekintést. A Tíz perc a Szovjetunióban sorozat legújabb darabja Tallinba kalauzol el. Román filmesek alkották a Márvány című népszerű tudományos filmet, a kanadai Pillantás a világmindenségbe pedig igen humorosan teszi a néző számára érzékletessé a mikrovilágot. Két szovjet és egy jugoszláv rajzfilm, valamint a 85. sz. Világmagazin jelentkezik még júliusban. A Zeppelin Miskolc zenei — nyár elején .. Ünnepi lat I fj miskolci vasutas® H Vörösmarty Művel® *"• dési Házának nagj ; múltú képzőművészeti szaKj ■ köre ünnepi tárlatra kéj f szül. Nemes hagyomaM í ennél a körnél, hogy a1 i időről időre egymást köve i tő. különböző jellegű, több nyíre a szakkör belső ele i tét, műhelymunkáit is tűk \ röző feltárulkozásokon. 10 j állításokon kívül, a Juliul [ eleji vasutasnapon ünnep ■' tárlaton adjon számot mun- <’ kásságáról. Erre készülnél j — Mazsaroff Miklós kör ;> vezető festőművész irányi1 } lásával — most is. < Mint korábbi híradásokból ismeretes, az idei vasi I utasnap észak-magyarorszá-j j gi központi ünnepségei 0*'i j dón lesznek. Ugyanis éppef| < száz esztendeje, hogy > ; Bánréve és Ózd közötti / vasútvonal megépítésével * 5 már akkor is jelentős ipari j települést bekapcsolták a® j országos vasúthálózatba. < lgv az évi számadást je- í lentő vasutasnapi tárlatotj j is Özdon rendezik meg. j J A Népművelési Intézettől! \ küldött szigorú zsűri mái í kiválogatta a bemutatandó J műveket, s szerdán már Wj ; is vitték őket, meg a kiál- í Ittasukhoz szükséges — a \ művelődési ház által fris-i \ sen beszerzett — paraván í nokat Ózdra, a Liszt Feji renc Művelődési Központ- ( ba. < Ez az ünnepi tárlat nein l; műhelymunkát kíván tűk- ! rözni, hanem az alkalom- : hoz méltóan inkább — a 5 kör legtehetségesebb tagjai > java munkáinak felsora- | koztatásával — eredmé- j, nyeiről akar számot adni, < Tizenhat táblakép, fest- \ ménv és tizenhét grafika > kerül a paravánokra, a kör 5 öt értékesen alkotó tagjának munkájaként. Nagy í Lajos éles vonalrajzos fest- í ményei mellett Csáki 1st- í ván ás Gálik János meg- } kapó tájképei, csendéletei J és Antonyi Imre figyelmet érdemlő, sajátos szemléletet tükröző technikájú, jó > színhatású munkái jelentik > a táblakép-anyagot. Közű- j lük néhánvan grafikákkal J és akvarellel is szerepel- > nek. Az ötödik kiállító, > Hollósv Endre kizárólag ! grafikákat állít ki: bravú- ; ros megoldású nonfiguratív ; munkái, városi zsúfoltságot ’ érzékeltető, szorongásos kis- i grafikái bizonyára megérdemelten keltenek majd ! figyelmet. Csakúgy, mint az ; ünnepi alkalomra készült nagyméretű grafikája az első vonat Ózdira érkezéséről. A vasutasok ünnepi tárlata július 9-én, vasárnap reggel nyílik és tíz napig látható Ózdon. Érdemes megnézni. (hm)