Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-06 / 157. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. Július 6., csütörtök Filmjegyzet Halál Velencében Egy kocka a filmből Nem könnyű feladatra vál­lalkozott Luchino Visconti, a nálunk is nagyon sok film­je alapján ismert, világhírű olasz rendező, amikor Tho­mas Mann Halál Velencében című novellájából filmet ké­szített. Az irodalmi mű több áttételes eszmeisége. nem utolsósorban viszonylagos cselekménytelensége nehezen viseli el a képi megjelení­tést. Visconti híven követte a történetet, alapvetően mindössze annyit változta­tott, hogy a központi hős Gustav von Aschenbachot nem íróként szerepeltette, mint a novella, hanem zene­szerzőként, ez a változás azonban nem vált kárára a műnes. mert Thomas Mann is egy zeneszerző — Gustav Mahler — halálesete alapján írta meg novelláját. Más­részt pedig a rendező így Mahler muzsikájával tölt­hette meg a film több részét. A lelkileg sérült, magá­nyos. szívbeteg ember von­zódása az eszmei szépség­hez, majd rajongó sóvárgása, beteges szerelemmel telített vonzalma egy, a szerinte az eszmei szépséget megtestesítő ismeretlen nyaralótárs fiú után, rettegése a járványtól, ami Velencét fenyegette, múltjának fel-felködlő nyo­masztó emlékei mind rop­pant érzékletesen keltek élet­re a filmben, mindvégig a Thomas Mann megírta tör­ténet: pergett előttünk, azon­ban a roppant feszes, szigo­rú szerkesztésű epika a két órányi játékidőben vesztett erejéből, nem kevés üresjá­ratával helyenként a vonta- tottság érzetét kellette. Ta­gadhatatlan viszont. hogy külső jeleiben kitünően érzé­keltette a kort. Dirk Bogarde roppant erő­vel jelenítette, meg Aschen­bach professzort. Alig van szava, arcának rezdüléseivel, apró gesztusaival érzékelteti belső vívódásait, lassú pusz­tulását. Tadzio szöveg nél­küli szerepében Bjorn And- resen volt a feminin jellegű fiú igen jó ábrázolója. Visconti filmje, említett fogyatékosságai ellenére is a kiemelkedően értékes alkotá­sok közé sorolandó. EGY SZÜLETŐ új város zenei kultúráját kialakítani részben nehezebb, részben könnyebb feladat, mint a ré­giét megőrizni, új vonások­kal kiegészíteni. Nehezebb, mert az alapoka,, is meg kell teremteni, s nincs hagyo­mány, amelyre lehetne tá­maszkodni — de könnyebb is, mert előítélet, megköve­sedett szemlélet nem gátolja a kezdeményező lendület rit­musát. Nos. Miskolc ugyan nem „születő új város”, de nagy zenei hagyományokkal soha nem dicsekedhetett. Igaz, volt és van munkáskórus, volt dalegylet, fúvószenekar, zeneiskola, néhány évig ope­ratársulat. Tehát az alapok, ha gyengék is, de megvol­tak. Ma már két, zeneisko­lánk, zenei szakközépiskola van, sőt. öt éve zenei tanár­képző főiskola is működik városunkban. És kilencedik évadját zárta az elmúlt hé­ten a Reményi Ede és az SZMT művészeti díjával ki­tüntetett Miskolci Szimfoni­kus Zenekar — hogy csak néhány jelentős zenei intéz­ményt említsek. Aki figye­lemmel kíséri zenei életün­ket. az bízvást elmondhatja: zenei kultúránk megszüle­tett, szépen fejlődik és meg­teremtette fogékony közön­ségét. Városunk zenekultú­rájának fejlesztése ma már nem fényűzés, hanem szük­séglet, a rászánt pénzösszeg pedig nem áldozat, hanem bőségesen megtérülő befek­tetés. Ha élünk a lehetőséggel! Lehetőségek pedig bőségesen adódnak! Az 1963-ban függetlenített Miskolci Szimfonikus Zene­kar 102 koncertet adott a most zárult évadban. Óriási szám! Ebben benne vannak az őszi-téli bérleti sorozat koncertjei, az ifjúsági isme­ret leijesztő hangversenyek Miskolcon, a megyében és a nyári szabadtéri előadások is. Új és igen jó kezdemé­nyezés volt a diósgyőri vár történelmi hangulatú várud­varán megkezdett hangver­senysorozat. Mura. Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karmestere: — Ügy gondoltuk, hogy Di­ósgyőrben, ebben a gyorsan épülő és új lakosokkal be­népesülő városrészben kevés még az a hely, ahol az em­berek tartalmasán eltölthe- tik szabad idejüket. Heti egy alkalommal — péntek estén­ként — koncerteket adunk a várban, s akinek ked­ve, ideje van — pénz nem kell. mert ingyenes a zenehallgatás — ebben a gyönyörű környezetben kezd­heti hétvégi kikapcsolódását egy szép hangversennyel. Eddig öt koncert volt már a kényelmes kerti székekkel berendezett várudvaron. S az öt koncert műsorán — kivéve a legelső Beethoven- estet — olyan művek, ame­lyeket az őszi-téli bérleti évadban nem játszott a ze­nekar. Köztük például Brahms III. szimfóniája, me­lyet a miskolci szimfoniku­sok előadásában itt hallha­Varsányi Zsuzsa IIXV. országos kioiógusnapek Konycv marsall könyve Kalandos történet az első­világháború idejéből, amikor Vilmos császár Németorszá­ga léghajókról akarta bom­bázni Angliát, sőt, ^gy me­rész kísérlettel egy ‘ skóciai kastélyt is így akart elfog­lalni, hogy az ott őrzött an­gol irattári anyagot és egyéb kincseket elrabolja. Az Etienne Périer rendezte angol film nem kevés iróniá­val mutatja be a kényelmes j angol hadviselés ma már ka­cagtató fogyatékosságait is. A film központjában egy né­met rokonságú angol tiszt áll, akit a kényelmes nyil­vántartó irodából kémszol­gálatra vezényelnek, s ez sok izgalmas bonyodalom forrása lesz. A film a máso­dik felében lesz igazán ér­dekesen izgalmas. A_ légha­jóutazás. az angolokkal ví­vott kisebb ütközet jelenetei a kalandos filmek kedvelői­nek örömére szolgálhatnak, igaz, hogy a kémszólgálatra vezényelt tiszt magatartása a legfiatalabb néző-korosztá­lyok előtt is gyanús, már az első lépéseknél, s a történet messze elszakad a hasonló filmeknél is szükséges reali­tás-alaptól, de kellemesen eltölthető vele a rövid két óra. filmre Bán Frigyes, ma­gyar—csehszlovák koproduk­cióban. A regényből jól is­mert történet; e legutóbbi filmváltozata főbb szerepeit Pécsi Sándor, Törőcsik Mari, Karel Machata és Rajz Já­nos alakítja. Bemutatása óta több mint egy évtized telt el. Bizonyára sokan nézik meg újra, s tízezrek vannak, akik még nem látták. Azok-1 nak külön is figyelmébe j ajánlhatjuk. (benedek) i Változatos, gazdag prog­rammal fogadja a részvevő­ket az immár hagyományos, tizenötödik alkalommal meg­tartandó TIT-rendezvény: az országos biológusnapok. A Szekszárdon szeptember 8— 10 között megrendezésre ke­rülő tanácskozáson — mint szerdán a Magyar1 Sajtó Há­zában megtartott sajtótájé­koztatón a TIT képviselője bejelentette —- mintegy 300 vendég, köztük számos kül­földi meghívott részvételére számítanak. t Érdekes újdonság Érdekes újdonsága van a szovjet könyvpiacnak. A kö­zelmúltban megjelent. Iván Konyev marsall „Egy front­parancsnok feljegyzései” cí­mű könyve. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja szer­dai számában méltatja Ko­nyev könyvét. A recenziót Alekszej Zsadov és Alek- szandr Rogyimcev tábornok Széni Péter esernyője Mikszáth Kálmán regényét többször is megfilmesítették. Legutoljára 1960-ban vitte Falusi táj 4 Lukovszky László munkája tott először a közönség. Az a közönség, amelynek lét­száma a korábbi évekhez képest egyre nő. egyre igé­nyesebb, és — ha szabad ezt jó pontnak minősíteni — egyre fiatalodik. Az elmúlt pénteken például háromszá­zan ültek a nézőtéren, és ez szinte telt ház a várban. De sokan voltak az idén felfedezett Muzsikáló udvar eddigi két. hangversenyén is. Flach Antal, a Művészeti és Propaganda Iroda igazga­tója : — örömmel látom, hogy sok az új és érdeklődő arc koncertjeinken. Féltünk, ne­hezen barátkoznak majd meg az újdonsággal, de úgy látszik, sikerült megfelelő környezetet teremteni. Hoz­zá kell lennem, sok problé­ma megoldása árán. És si­került olyan zenei csemegé­ket műsorra tűzni, amelye­ket szívesen hallgat a zene­barát. A Kossuth Művelődési Ház zárt beLső udvarán, a „muzsikáló udvaron” a mis­kolci szimfonikusok eddig egv-egy Mozart- és Bach- estet adtak. A ZENEKAR MOST, az évadzáró ülés után, megér­demelt nyári pihenőjét tölti. De augusztusban ismét vár­ják közönségüket új műsor­ral a várban is és a Kossuth utcában is. Á hivatalos évad- nvitás, a 10. jubileumi év nyitása pedig szeptember 9- én, a Nehézipari Műszaki Egyetem díszudvarán lesz. készítette, akik maguk is te­vékeny részesei voltak az eseményeknek. A két szovjet tábornok megállapítja, hogy a mű „eleven képet fest a háborúról, mintha csak is­mét átélnénk azokat a zord időket, amelyeket nem lehet elfelejteni”. Ez a könyv — állapítja meg ismertetésében a két szovjet tábornok — nem csu­pán az ádáz' ütközetekről szóló visszaemlékezés.' Min­denekelőtt azoknak a szov­jet katonáknak állít emlé­ket, akik nehéz és kitartó harcok során szétverték az ellenséget. Négy magyar, meg nyolc külföldi A júliusi moziműsorban kísérőfilmként négy magyar kisfilmet is találunk. Ezek közül különösen aktuális a Fel, Münchenre! című, amely 19 sportág olimpiai felkészü­lésének kulisszatitkaiba en­ged bepillantást. A Határ­vita két dunántúli község, Máza és Szászvár meghök­kentően különös helyzetét mutatja be, ugyanis a kéts, község teljesen egybeépült, de mindkettő más megyéhez tartozik közigazgatásilag. Az öreg fa halála című, költői hangulatú film a Vas me­gyei Zsennye határában álló öreg tölgyet ismerteti meg a nézővel, végül a Klub ’71 című dokumentumfilm zárja isi tét is ka 42, els els nr né ke esi zá Ta kö ■ de a ta de eh m, ké isi da no S2 sé is m be el Vt ht tá Ví k; re k( ni ki Oí n a hónap magyar rövidfilm­jeinek sorát. Gazdag a külföldi rövid- filmválaszték. Színes szovjet ismeretterjesztő film a Be­lov jezsi bölény, az ugyan­csak szovjet Afrika csillagai pedig Afrika folklórjába en­ged betekintést. A Tíz perc a Szovjetunióban sorozat leg­újabb darabja Tallinba ka­lauzol el. Román filmesek alkották a Márvány című népszerű tudományos filmet, a kanadai Pillantás a világ­mindenségbe pedig igen hu­morosan teszi a néző szá­mára érzékletessé a mikrovi­lágot. Két szovjet és egy jugoszláv rajzfilm, valamint a 85. sz. Világmagazin je­lentkezik még júliusban. A Zeppelin Miskolc zenei — nyár elején .. Ünnepi lat I fj miskolci vasutas® H Vörösmarty Művel® *"• dési Házának nagj ; múltú képzőművészeti szaKj ■ köre ünnepi tárlatra kéj f szül. Nemes hagyomaM í ennél a körnél, hogy a1 i időről időre egymást köve i tő. különböző jellegű, több nyíre a szakkör belső ele i tét, műhelymunkáit is tűk \ röző feltárulkozásokon. 10 j állításokon kívül, a Juliul [ eleji vasutasnapon ünnep ■' tárlaton adjon számot mun- <’ kásságáról. Erre készülnél j — Mazsaroff Miklós kör ;> vezető festőművész irányi1 } lásával — most is. < Mint korábbi híradások­ból ismeretes, az idei vasi I utasnap észak-magyarorszá-j j gi központi ünnepségei 0*'i j dón lesznek. Ugyanis éppef| < száz esztendeje, hogy > ; Bánréve és Ózd közötti / vasútvonal megépítésével * 5 már akkor is jelentős ipari j települést bekapcsolták a® j országos vasúthálózatba. < lgv az évi számadást je- í lentő vasutasnapi tárlatotj j is Özdon rendezik meg. j J A Népművelési Intézettől! \ küldött szigorú zsűri mái í kiválogatta a bemutatandó J műveket, s szerdán már Wj ; is vitték őket, meg a kiál- í Ittasukhoz szükséges — a \ művelődési ház által fris-i \ sen beszerzett — paraván í nokat Ózdra, a Liszt Fe­ji renc Művelődési Központ- ( ba. < Ez az ünnepi tárlat nein l; műhelymunkát kíván tűk- ! rözni, hanem az alkalom- : hoz méltóan inkább — a 5 kör legtehetségesebb tagjai > java munkáinak felsora- | koztatásával — eredmé- j, nyeiről akar számot adni, < Tizenhat táblakép, fest- \ ménv és tizenhét grafika > kerül a paravánokra, a kör 5 öt értékesen alkotó tagjá­nak munkájaként. Nagy í Lajos éles vonalrajzos fest- í ményei mellett Csáki 1st- í ván ás Gálik János meg- } kapó tájképei, csendéletei J és Antonyi Imre figyelmet érdemlő, sajátos szemléle­tet tükröző technikájú, jó > színhatású munkái jelentik > a táblakép-anyagot. Közű- j lük néhánvan grafikákkal J és akvarellel is szerepel- > nek. Az ötödik kiállító, > Hollósv Endre kizárólag ! grafikákat állít ki: bravú- ; ros megoldású nonfiguratív ; munkái, városi zsúfoltságot ’ érzékeltető, szorongásos kis- i grafikái bizonyára megér­demelten keltenek majd ! figyelmet. Csakúgy, mint az ; ünnepi alkalomra készült nagyméretű grafikája az első vonat Ózdira érkezésé­ről. A vasutasok ünnepi tár­lata július 9-én, vasárnap reggel nyílik és tíz napig látható Ózdon. Érdemes megnézni. (hm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom