Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-28 / 176. szám

1972. július 28., péntek ESZAK-NÍAGYARORSZÁw 5 jcrniáhízzcl lahílkozíak a íúróírjck A kutatók munka í oly tatását sürgetik ed és nay! ezt, I an ! lehel menj mai bb. i! mű únh^~ Régen úgy volt — Ukofbdja Szlaooezky József íetnWiztkus —, hogy valaki ki- épéSfht a mezőire, nagy ívben mi |°bta a kalapját, s ahol le^- ío#tt, ott állították fel a fú- foi'nyot. Jelenleg már meg- amipható talaj térképeink van- ész p- amelyek — a sok geofi- zápi mérés eredményeivel oncí&zt bizonyítják, van értelme i'®ükk. lábánál a termálvíz- a Iktatásnak. rrk ő'~ Felbecsülhetetlen ter- i . ^vízkészlettel renaelkezik idi W környék — teszi hozza n] ,ivi Janos, a'/. Ozdvidtki akajnbányak kutatója. — .tivoígy melléfogás vonta ab- °ttu|iagyni ä kutatásokat. Al- u'antzuhári 43 f0kos • víz jött n,n a fúrófej nyomán, amely tévefelé haladva, 18—20 mete- .észtjként további egy fokkal eznijgasabb hőmérsékletű. És lemlst még csak 800 méterig .mel’tunk le. ima . ■ a .4 * 1zn'Mterjedt Özd és Putnok ríjj.Jny éuén, hogy Serenyfál- I1 70 fokos vizet találtak. iioii»^'''■óbeszéd alaplalan voll — Kük a választ a kutaiók- j— a serény falvi fúrás jürnénytelen. Különben is, P termálvizet keresnek a ptók, hanem geofizikai réseket végeznek. A víz pütafása,- a legbőkezűbb megkeresése későbbi adat. ra. látnok mellett is áll még okát Kőtorony. ejyeí Keni sokáig — mond- , ii . 963 méternél tartunk. ígI fPyel a kívánt geofizikai mamokat megkaptuk, nem reflfhk tovább. A berende- ja fi az Alföldre költözteti ük. elet)\ .Ózdi Kohászati Üze­it 3 millió forintos segít-, ajánlott fel arra az isárl|re. ha a fúrások ered- get ryre vezetnek. A kutatók 1' ............................................. ä sailakoznak 1 üüz«a.iÉoz most a munka folytatását sürgetik, részben a meg tel nem használt 3 millióra, részben társadalmi összefo­gásra alapozva. Annak ellenére, hogy még nem termálvíz feltárásáért végzik a fúrásokat. érdeKlö- dését jelezte több szerv, ame­lyek érdekeltté válhatnak a későbbiekben a hőforrások hasznosításában. Az Idegen­forgalmi Hivatalt, az Észak­magyarországi Regionális Vízmüvet, az Ózdi Kohászati Üzemeket, és még több szer­vet tájékoztatni fosnak arról a kutatási tanulmányról, amelyen most dolgoznak a Földtani Kutató és Fúró Vál­lalat. valamint az Ózdvidéki Szénbányák szakemberei. A jórészt kohászok és bá­nyászok lakta észak-borsodi iparvidéken jó szolgálatot tenne egy esetleges gyógy­hatású fürdőhely létreho­zása, amelynek alapvető fel­tétele, a termálvíz a kutatók szerint felbecsülhetetlen mennyiségben megtalálható a föld mélyén, mintegy 800— 1000 méter mélységben. Magyar Tibor Harminchat faluról Szociológiai felmérés a Cserehéiton A Gép jármű technikai Válla­lat nyíregyházi telepén ez év első hónapjaitól gyárta­nak lengéscsillapítókat, va­lamint más alkatrészeket te­hergépkocsihoz, a Csepel Autógyár részére. A lengés­csillapítókból 1972-ben 35 ezer készül. Képünkön: a lengéscsillapítókat 72 alkat­részből szerelik össze. Az Encs járási Pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési csoportja felmérést ké­szített. a Cserehát lakossá­gának társadalmi struktúrá­jában a mezőgazdaság .szo­cialista átszervezése óta be­következett- változásokról. A táj községeinek harmadré­szében, tizenhárom Olyan faluban készült a vizsgálat, amely magán viseli a terü­let jellegzetességeit. Gazdasaoi jellemzők A Cserehát harminchat községében húszezer ember el. E terület gazdasági hely­zete. lakosságának szociális viszonyai, műveltségi színvo­nala még a hatvanas évek elején is az országos átlag alatt állt, s ez. a különbség még ma sem tűnt el, de szá­mottevően enyhült. A Csere­hát. emberének életében be­következett első alapvető változást a mezőgazdaság szocialista átszervezése hoz­ta, és a termelőszövetkeze­tek erősödésével szinte egye­nes arányban emelkedik életszínvonala, fejlődik gon- ; dolkodásd módja. I Iparról ezen a területen I nem lehet beszélni, a tele­Szövetkezeti ön kormányzat AZ 1967/3. TÖRVÉNY, a gazdasági reform jegyében bevezetett korszerű szabályo- zók érvényesülése a gazdál­kodásban, s a társadalmi, és ezen belül a szövetkezeti de­mokratizmus fejlődése ked­vező lehetőségeket teremtet­tek a tsz-önkormányzat meg­valósulására. Hogyan élnek ma ezekkel a lehetőségekkel a közös gazdasósok? Nézzük mindenekelőtt a döntési jogot. Ezzel kapcso­latban elmondhatjuk, a szö­vetkezeti törvény a közös .munka valamennyi fontos kérdésében a közgyűlést je­löli meg a legfőbb testület­nek a döntéséket illetően. Helyesen dönteni azonban csak olvan emberek tudnak, akik birtokában vannak az ehhez szükséges informá­cióknak. Az önkormányzat érvénye­sülésének azokban a közös gazdaságokban a legerőseb­bek á biztosítékai, amelyek­ben megfelelően működnek a szöve*kez°t°k különféle bi­zottságai. Sok helyen szén eredményeket értek el e te­kintetben, általános tapasz­talat ugyanakkór, hogy oő- ven- lenne még javítanivaló a bizottságok összetételében, szakmai hozzáértésük növe­lésében. Az ellenőrző bizott­ságok. amelyeknek ló hivatása a szövetkezet belső szabá­lyainak, a gazdálkodás rend­jének felügyelete, a vissza­élések időben történő felde­rítése, ez idő szerint sokhe­lyütt a vezetőkkel való bé­kés egymás mellett élés elve alapján dolgoznak, nem pe­dig az őket megválasztó tag­ság érdeke-akarata szerint. GÄTOLJA AZ ÖNKOR­MÁNYZAT megvalósítását a szövetkezetek és a vállala­tok kapcsolatában mutatkozó számos rendellenesség, Nem Véletlenül panaszolják a tűz­vezetők. hogy esetenként még mindig hátrányos elbí­rálás alá esnek az egyes ál­lami vállalattal, vagy intéz­ménnyel szemben. ami oed/g ellentmond törvényeinknek. Akadnak, akik a régi be­idegződések hatására válto­zatlanul azt a gyakorlatot követik, hogy a szövetkezet­tel szemben elkövetett tör­vénysértés bocsánatos bűn­nek számít akkor is, ha nyilvánvalóan sérti az ön- kormányzat elveit, a szövet­kezetek gazdasági., önállósá­gát. Nem utolsósorban az ilyen tapasztalatok sürgeté­sére, jött létre a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csán belül nemrégiben a Társadalmi és önkormány­zati Bizottság, amelynek fel­adata az esetenként külön­böző csoportérdekek egyez­tetése, s megfelelő javaslatok kidolgozása a szövetkezeti önkormányzat védelmére. A SZÖVETKEZETI önkor­mányzat, fejlődése a társa­dalmi, a csoport-, és az egyéni érdek egészséges össz­hangján alapulhat. Ehhez nyújt jelentős segítséget a szeptember 30-ig minden szövetkezetben elkészülő mű­ködési szabályzat, a komé- j rűsített ü°"- és munkarend, a szövetkezeti élet működését vezérlő belső törvények. Kovács Imre pítés feltételei sem adottak. A községek kereskedelmi el­látása az áfész-ek feladata, amelyek hálózati bővítései azonban lassú üleműek. A Cserehát nepe a mezőgazda­ságból él. A felszabadulas előtti magyar mezőgazdaság jellemző) ezen a vidéken hatványozottan jelentkeznek. A lakosság 85 százaléka me­zőgazdasági foglalkozású volt, de az utóbbi évtized­ben ez az arany 50 százal­lékra csökkent. Magával hozta ezt a tulajdonviszo­nyok megváltozásának kö­vetkezménye, a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasa­gok gépesítettségi foka. a ta­nulás lehetőségének kiterje­dése. az ipar vonzereje. S a mezőgazdasági dolgozók szá­mának csökkenését nem ál­lítja meg a családok élet­színvonalának emelkedése A mezőgazdaságii üzemek fejlődése lassan indult meg á Csereháton. Anyagi, szer­vezési és tudati tényezők gátolták a gyorsulást. A gaz­daságok gépesítése, a talaj­javítás, a kemizálás, a táj éghajlati, földrajzi adottsá­gait figyelembe vevő specia­lizálódás ezekben az évek­ben hozza első eredményét. A felszabadulás előtt a búza termésátlaga 5 —6 mázsa, 1971-ben 14 mázsa volt hol­danként, s a termelőszövet­kezetek már rendszeres ha­vi előleget tudnak fizetni tagjaiknak. Ijfooyő faival1 Az elmúlt évtized hozta azt a változást, amely ma a csereháti falvak jellemzője: népességükét tekintve zsu­gorodnak a települések. La­kóik — a fiatalok és a kö­zépkorúak — a nagyobb ké­nyelmet nyújtó városokban, va.gy nagyközségekben igye­keznek letelepedni, nő az ipari településekre bejárók létszáma is. De korántsem ezeknek az embereknek az élete jellemző a cserehátiak­ra. Még mindig többen van­nak azok, akiknek a terü­leten gazdálkodó 20 tsz és 2 állami gazdaság ad munkát. Az új gazdasági viszonyok átformálják a hagyományos paraszti gondolkodásmodot. amely megmutatkozik a munkához, a közös tulajdon­hoz, a közösséghez való vi­szonyban, a politikai néze­tek fejlődésében. A politikai munkát azonban több té­nyező nehezíti ma is. Ezen. a területen található az en- csi járás legtöbb olyan párt- szervezete. amelynek taglét­száma 10 fő alatt van. Gyen­ge a tömegszervezétek és mozgalmak tevékenysége, s ennek oka bizonyos mér­tékig a falvak kis lélekszá­múban. a települések szét­szórtságában keresendő. fi uh urai is élei A fiatalok zöme nyolc ál­talános iskolát végzett. Hogy kicsi a közép-, illetve felső­fokú képzettségű fiatalok há­nyada. azt így is magyaráz­ni lehet: a vizsgált terület iskolái elavultak, felszerelt­ségük szegényes, középisko­la. szakmunkásképző Intézet a környéken nincs. Az álta­lános iskolai körzetek kiala­kulása megkezdődött, de még gyerekcipőben jár, A táj emberének kulturá­lis igénye a községi könyv­tárak olvasótáborával is le­mérhető. Ezen a ponton azonban nagy a különbség az egyes községek között. Van ahol öt év alatt meg­kétszereződött az olvasók száma, van ahol csökkent. Művelődési ház sehol sem épült a Csereháton, mosto- •ha a mozik helyzete is. Ván­dormozik járnak, s van, ahol egyáltalán nincs is film­vetítés. A népművelés nem mindenütt ért még el .szá­mottevő eredményeket. Struktúrájában viszont re­ményteli a népművelők te­véken vsége. akik — nagyon helyesen — a legegyszerűbb formákkal kezdik: kirándu­lásokat, szakköröket szer­veznek. A megváltozott viszonyok legerősebb hatását a lakás­kultúrában érték el. Kom­fortos lakások épülnek, la­kóiknak kényelmét modem bútorok, háztartási gépek szolgálják. A pártbizottság szociológiai, felmérése reális képét alko­tott a Cserehátról, melynek népe a fejlődés ellenére is nehezebben él. mint a ko­rábban is fejlett, a jobb adot tságokkal rendelkező ma­gyar tájaké. L. Gy. óba. Lócák, |3 <3 d o k Padok! piros lámasztékú kerti padok, parkok fehérre festett szigetei, fatusi utcák melletti lócák, szerelmesek árnyékos búvó­helyei bevésett, szívetekéi, monogramokkal, ujjlenyomatokkal, üzenetekkel, szerelmek titkaival... Hány találkozást, láttatok, hány elválást? Hány első randevúi izgultatok végig? Hány békúlésnélsegédkeztetek? Hossza kószálások után pihenhet, rajtatok a vándor. A magányos, szóra éhes embernek társat, adtok. Agak záporán át rátok síit a nap. Mögöttetek erdők verdesése, a lélegzését is hallani. Ligetek elhagyott sarkában rejtőzködtök. Hallgattok. Orsitek a csendet. Csak rátok kell ülni. és meglepik az embert az emlékek. Üldögélő öregek élete megelevenedik körülöttetek, a fátyolozott ragyogásban. Visszatalálnak hozzátok a nyári szerelmespárok. Ősszel, amikor levetkeznek a fák. titokban visszajönnek emlékezni. Néha egy könnycsepp hull rátok a szélben. Láttok akkor lecsúszó kezet, éreztek érintést, hallotok nevek, igék ismétlését. Es jön a tél. hóból dunnát terít rátok, ne fázzatok. Megvéd titeket, a fagytól, hogy tavasszal tovább szolgálhassatok. Mert jön­nek. újabb szerelmesek, újabb emberek. Eltűnnek a régi arcok, mint az emlékezet fájának elhullott levelei. de akinek egyszer pihenést, nyugalmai adtatok, nem felejt titeket. Adjatok megnyugvást egy egy órára, őrizzétek a titkokat, lombok alatti lócák, piros padok. V. R. Űrt ■ I letscsipíffl NréylÉáról , borsodi Vegyikonibinát- %>«[• ..ldöttscg utazott buda­L/l ' üzemekbe, bogy a !>ol- , hibátlanul! mozgatom a Stn!!er®it tanulmányozza. 1 \nh °*8al®mnak ugyanis si- itöfnb Van a kombinátban, ásl,f)z0nZocia,'sta brl«ád csat- áUPttó -■ a felhíváshoz, s Int­őre L .fekvéseik vannak az •ogt'íi, ^Portoknak is. haj<í^^__ ___________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom