Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-01 / 153. szám
1972. júííus 1., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Minden szál szénát kazalba... ! 01 —50 a mezőgazdaságban Ul—50 01—30 01—30 "ÍZ“ mezőgazdasági munkák 01—50 *tosságánál fogva torol— 30 f'szerünek mondható, «-* y az esztendő egy szakain—50 j?a9> bár a gazdasági év 01—50 szehez képest rövid sza- ní~-ü z.at5.an valamennyi, a. ter- 111—50 következet szempont jani—so döntő munkafolyamat *£» Eek>riódik. Ez az időszak mils» aratós. amikor a kényéről—50 !ona betakarításával egy- ®£?® ~en kelj gondoskodni pél- oi—5n í -'í kapásnövények apo- 01- 30 y.‘}ak befejezéséről; az álon adomány téli takarmá- d,_5J ína'k begyűjtéséről, tehát n—so nias<adik kaszálásról. Sok 11—50 |nkat acj ebben az idő- rban a szántóföldi kerté- 1—50 aaoi dohánnyal is fog- 1—50 K°znak, melv a női mun- 1-50 erőt köti le. Ember kell a 1—50 ponaszárításhoz. -forgatás- 1—50 v- a gépek mellé: megnö- —50 ek a szállítási teen—5o ‘ ‘ s ezeket megint csak —so m tudja ellátni egyedül a —so P — egyszóval ilyenkor ptdjak a termelőszövetke- —50 Vezetők: ha mindenki—5o *' tíz keze lenne, az is ke-50 v°lna a sok munka_-50 • * • .-50 -50 -50 -50 -50 -50 -50 •r>o 50 kevés a munkaerő Ped'g a munkaerőhelyzet a !ez°Sazdaságban is évről súlyosbodik: a kiöre- fü° bsz-tagság helyébe nem ,y.n, megfelelő számban fialok, s bar a gépesítésre . ente igen nagy összegeket P1 lenek, ez még mindig e.ni ellensúlyozza a munka- to ielyzet romlását. Nem be- ■felve egy vitathatatlan pnyröl: vannak a mezőgaz- jasági termelésnek olyan dzisai, ahová nem gépek, íanem emberek kellenek! tőben a helyzetben rendkí- füli, a szövetkezeti gazdagok szempontjából, mond- ,atbj alapvető szerepe, jelentősége van a korszerű |zem- és munkaszervezésnek. A gazdasági élet, a termelés sok területén kialakult mar a módszer, amellyel a mezőgazdasági szövetkezetek az ipari üzemek példáit követik, meghonosítva, illetve átültetve az ott kialakult gyakorlatot Mind az ügyvitelben, mind a termelőmunkában találunk erre példákat, de nemigen dicsekedhetnénk a példák sokaságával a korszerű üzem- és munkaszervezésben, pedig erre most, a gazdasági évnek ebben az időszakában különösen nagy szükség van. h or szerű bb szervezetek E lap hasábjain sok szó esett mar a korszerű üzem- szervezésről, mint a termelési és gazdasági folyamatokban a döntések és cselekvések állandóan jelenlevő tényezőjéről. A mezőgazda- sági termelésben is mindig kiemelkedően fontos és izgalmas kérdés volt az üzem- szervezés, figyelembe véve a mezőgazdasági munka, illetve a szövetkezeti gazdálkodás sajátosságait. S miután a gazdaságpolitikai irányítás ösztönzése nyomán egész népgazdaságunkban várható a szervezési munka továbbfejlesztése, vagyis a termelőerők színvonalának megfelelő, a jelenleginél fejlettebb szervezési módszerek kidolgozása és alkalmazása, a termelőszövetkezetekre a fejlődés általános tendenciái ugyanolyan értelemben érvényesek, mint bármely más szocialista gazdálkodó szervezetre. Néhány borsodi termelő- szövetkezetben. Mezőkövesden, Szentistvánon, Edéiény- ben. Sályban. Tiszakesziben, Sátoraljaújhelyen — hogy csak példákat említsünk — máris, illetve már évekkel ezelőtt megindult az a folyamat, amelynek eredményeként a nagyobb gazdaságon belül meghatározott részönállósággal rendelkező egységek alakulnak ki. hmcikedik a termelés színvonala A szövetkezeti élet sajátossága azonban lépten-nyo- mon újabb megoldandó feladatok elé állítja a gazdaságok vezetőit, különösen most, amikor a különböző munkafoly ama tok egy beesnek, és az iparénál is rugalmasabb szervezési módszerekre van szükség, hogy ezeket elvégezzék. Például, amikor gyors átcsoportosításra van szükség, de tegyük noz- zá: ahol már valamilyen szervezeti egységben áll rendelkezésre a munkaerő, ott ez az átcsoportosítás egyik napról a másikra, sőt, egyik óráról a másikra is megtörténhet. A mezőgazdasági üzemek egy vitathatatlan, behozhatatlan előnnyel rendelkeznek az ipari üzemekhez képest: a munkaerő teljes egészében. vagv csaknem teljesen helyben van, órák alatt: mozgósítható, elérhető. Ahol a korszerű üzemszervezéshez legalább az első lépéseket megtették, tehát kialakították a szervezeti formákat, a rendelkezésre álló kevés munkaerővel is jobban tudnak gazdálkodni. Miután a mezőgazdaságban is szükségszerűen és állandóan emelkedik a termelés technikai, műszaki színvonala, a vállalatszervezési módszerek bevezetése kikerülhetetlen, de hozzátesszük: a termelőszö- vetkezetekben meg is van a mód a lehetőségek és a sajátosságok mind teljesebb kihasználására. Önodvári Miklós Az időjárás nagyon kedvezett a füfélck fejlődésének. A Lenin Tsz 300 hold természetes kaszáló területéről már betakarították a szénát, mely holdanként 21 mázsa termést adott. Képünkön: szovjet kazalrakó gép segítségével rakják a kazlat. A fizetésen felöl Az NDK parasztkongresszusáró! | (Lipcsei tudósílónktól.) \ A . Német Demokratikus »Köztársaság termelőszövetkezeti parasztságának nagyszabású vitafóruma volt a ^Lipcsében rendezett XI. pa- 6(|jraszfkongresszus. amelyen a zjbaráti szocialista országok '(küldöttségeit. a dr. Dimény ,‘JImre miniszter vezette ma- iJgyar küldöttséget is üdvözöl- íjhettük. Az NDK népgazdaságában nagy az élelmiszer- in! gazdasági ágazat súlya és jelentősége: a lakossági .ellátásban elfogyasztott áruk 4.1 juj százalékút, és a népgazdaság ■'«számára szükséges összes jjjí nyersanyag 07 százalékát a sói mezőgazdaság és az élelmi- mi szeripar adja. A mezögazda- Ságból származó nyersanya- j’o< gok és termékek feldolgozá- íoi savai több mint ötven ága- >ooi zat foglalkozik az NDK-ban. íoi'j Kifejeződik a mező- és 2wi| élelmiszergazdaság jelentőig® sége a mezőgazdaságot anyain» 1 Silag is támogató aerárooli- ino! tikéban is. Az elmúlt tíz 1®®j évben az NDK mezőgazdaságának juttatott beruházások vo'umene például csaknem 2.5-szeresére emelkedett. és növekedett az öszszes népgazdasági beruházásokból való mezögazdasagi részesedés aránya is. A kapott beruházási alapokat jelentős részben a korszerű termeléshez szükséges anyagi-műszaki bázis fejlesztésére fordították. A fontosabb mezőgazdasági gépek állománya az 1960 és 1970 közötti időszakban megkétszereződött. Ugyanakkor mintegy 60 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság részére juttatott műtrágya mennyisége, őzen beiül is megkétszereződött a nitrogénműtrágya használata. A mezőgazdaság további belter jesítésének fontosságát és az ebben már eddig is elért eredményeket értékelve a kongresszus megállapította, hogy amíg 1950-ben egy mezőgazdasági dolgozó 5—6 lakost tudott élelmiszerre] ellátni, addig ez 1971-ben már 25 főre emelkedett. Az ötéves terv célkitűzése, hogy 1975-ben egy mezőgazdasági dolgozó már 32—35 lakost lát e] az NDK-ban táplálékkal. ' Mindebben nagy szerepet játszanak az' agrokémiai központok, amelyeknek száma jelenleg 208, és amelyek a mezőgazdasági művelés alatt álló területnek mintegy 60 százalékán végzik el a ! szükséges műtrágyázási és j vegyszerezési munkákat. Werner Stichler A béren kívüli juttatásokat csak igen kevesen számolják hozzá a havi, vagy évi keresetükhöz. Annak ellenére, hogy ez vállalatonként és személyenként más-más ösz- szeget tesz ki, mégis, mindenképpen figyelmet érdemlő része az egyes családok jövedelmének. Csak a megszokás, illetve népgazdaságunk felépitettsége miatt számít ez mar amolyan természetes juttatásnak. Az országos átlagot tekintve, általában az évi jövedelmeknek mintegy 30 százalékát teszik ki a béren kívüli juttatások. Magától érlelődik, hogy ki-ki a család nagyságától, a munkahely sajátosságától, munkakörétől függően részesedik ezekből a forintokból. Az Észak-magyar- országi Állami Építőipari i Vállalatnál például egy dől- j gozó üzemi étkeztetéséhez 1073 forinttal járulnak hozzá. A .munkásszállások fenntartása, a ma már elengedhetetlen higiéniai, kulturális, szociális színvonal biztosítása személyenként 2636 forintba kerül egy évben, természetesen a szállók lakóinak térítésén felül. Nem egyUj lejtős fik na A szuhakállói úgynevezett „M” szénmező gazdaságos leművelésére új lejtős aknát építenek. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi itt a munkákat a Borsodi Szénbányák megrendelésere. Az új lejtős akna mélyítése jó ütemben halad. A 300 méter hosszúságúra tervezett aknából eddig 180 méter készült el A befejezés előreláthatóan októberre várható. Az 1.2 millió tonnára becsült szénmező fejtését — a tervek szerint a jövő év közepén kezdik meg. Addig elkészítik a másik lejtős aknát is. amelyen a különböző anyagokat és berendezéseket szállítják majd. A most mélyített lejtős aknában suin'- szalagot szerelnek fel, ez szállítja majd a szenet. Az aknapár bejárata közelében felépítenek egy 10 vagon űrtartalmú tároló bunkert is. Innen tehergépkocsivá' szállítják majd tovább a szenet a Központi Szénosztályozóműbe. A bányamező napi termelése körülbelül 120 vagon lesz. A szentesi Május 1. Tsz kertészetében nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra. A négyezer holdas közös gazdaság fő profilja a kertészet. Folyamatosan gondoskodnak a kertésztanulók képzéséről is. Képünkön: Kőszegi Mária kertészmérnök bemutatja a végzős kertésztanulóknak az érett paprika ismérveit. forma a munkaruhaigény sem. csaknem valamepnyi munkahelyen más és más. A szerelőkről, rakodókról szinte „leeszi” a ruhát a vas és a beton az építőiparban. Átlagosan 450 forintot költenek az ÉÁÉV-nél ilyen célokra egy évben, egy személyre. Miután a vállalatnál nagyon sok a vidéki, sőt a más megyéből való építő, tetemes összeget tesz ki a különélési pótlék fizetése is. Csupán a szomszédos Szabolcsból 1200- an dolgoznak az ÉÁÉV különböző munkahelyein. A béren kívüli juttatásoknak ez a sajátos módja több ezer építőt érint, és a dolgozók egyenként, átlagosan évj 2000 forintot kapnak ilyen címen a fizetésen felül. Mint ahogy egy nemregiben megtartott vállalati tanácskozáson Horváth Ottó, az ÉÁÉV munkaügyi osztályának vezetője megjegyezte, a béren kívüli juttatások mértéke náluk is eléri « 30 százalékot. S bizony, akárhogy számoljuk is, ez egy szakmunkás jövedelmét tekintve sok ezer forintot tesz ki. Lényegében a béren kívüli juttatások mértéke is növelj a borítékok súlyát, ha ezek a forintok más-más csatornákon jutnak is el ugyanabba a zsebbe — a családokhoz. — n — Az ifjúság nevelése társadalii így A z ifjúság nevelése, munka- és életkörülményeinek javítása'egyre inkább társadalmi üggyé válik hazánkban. Leninvárosban, a helyi part es állami szervek — a különböző párthatározatok és az elmúlt évben megalkotott ifjúsági törvény szellemében — különösen nagy gondot fordítanak az ifjúságpolitikai kérdésekre. A városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban — az utóbbi nyolc hónap alatt már másodszor — testületi ülésen összegezte az ifjúságpolitika egyes kérdéseiről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. Többelv között megállapította: a párt- és a kormányhatározat végrehajtásának eredményeképpen sokat javultak a város ifjúságának élet- és munkakörülményei. Leninváros korszerű üzemeiben minden fiatal megfelelő munkalehetőséghez jut, közülük sokan vezető poszton dolgoznak. Elegendő megemlíteni, hogy 110 TVK-s művezető közül negyven 30 éven aluli dolgozó. Az irányító szakemberek egyötöde szintén a fiatal korosztályhoz tartozik. Az ifjúság érdekeit szolgálják azok a tanácsi intézkedések is. amelyek a lakáselosztás során realizálódnak. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy 1971-ben a városban felépült lakások mintegy 60 százalékát fiatalok kapták meg. A vb elé terjesztett jelentés egyebek között utalt rá, hogy a yáros egészségügyi, nevelési intézményei igen jól betöltik feladatukat. Szó esett továbbá arról is, hogy a bölcsődékben, óvodákban és az iskolákban kultúrált körülmények között, megfelelően képzett, oktatók, nevelők irányításával folyik a fiatalok nevelése, képzése. Fokozódott az ifjúság aktivitása és közéleti tevékenysége — állapította meg a végrehajtó bizottság. Ez lemérhető például azon is, hogy a városi tanácstagok több mint. tizenhárom százaléka harminc éven aluli fiatal. Ugyanez tapasztalható más vezető testületekben is. Pé.dául a pártvezetöségek- ben 25, a szakszervezeti szervekben pedig 31 százalékra lehető a fiatalok aránya. A végrehajtó bizottság az ifjúsági törvényről és az abból adódó feladatokról szólva hangsúlyozta: a törvény hatékony eszköz a társadalom számára, hogy a szocializmus építésére kész és alkalmas új nemzedéket neveljen fel. A törvény rendelkezései elvi és általános jellegűek. elsősorban célkitűzéseket, feladatokat tartalmaznak. Mindebből viszont az is következik, bogy a törvény nem csupán betetőzése az ifjúságra vonatkozó jogszabály-rendszer fejlődésének, hanem egyúttal forrása és 'kiindulópontja a jövőbeni jogalkotásnak. Hosszabb időre, rendszeres és szívós munkára lesz szükség az élet minden területén, hogy az ifjúsági törvényhez fűzött remények maradéktalanul valóra váljanak — állapította meg a párt-végrehajtóbizottság. Ugyanakkor felhívta az illetékesek figyelmét: a tanácshoz tartozó szervek, intézmények, vállalatok a jövőben nagyobb felelősséggel munkálkodjanak a törvény végrehajtásáért. L. L.
