Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-21 / 170. szám

1972. július 21., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ők T>' ■n­es fe- | me A Hcrmid menti jó földektől a Zemplén-hegység nyugatra Ultíncssö dombjainak tetejéig, a még fával is csak szegényesen jo- fizető talajokig terjed, három község: Vilmány, Fény és Hej- m-? határát öleli egybe a vilmányi Üj Élet Tsz gazdasága. Há­tok l'oai esztendeje, amióta egyesültek az azelőtt külön gazdálko­dó tsz-ck, sokan kísérik figyelemmel, kíváncsiak rá: mit sor C|'cdmcnyez a „házasság”. >énj mi­ivé Azt nem vitattuk mór an- .fe-óak idején sem, hogy külön- í Jkiilön képtelen előbbre lépni, 3-1 jtovább fejlődni a három >5'-' áránylag kis tsz. Legfeljebb a Színvonal tartására lettek vol- Ka na képesek. A nagy kérdés hupán az volt, vajon a jobb Hálózottságokkal rendelkező Vil- l1(’"'Friány ellensúlyozni tudja-e a w^kkai gyengébb adottságú :1^sjí,iásik két határt, s mikor ■Jön el az idő, amikor a ter- átélés színvonalát, rnindhá- ara-iom község tsz-tagságának Jövedelmét tekintve előbbre Jucinak lepni? :omi * ■°!rn: — A határozott válaszra yrffgzért kellett három ével vár­ói •— mondja Csősz László tsz-elnök —, mert váratlan Körülmények is közrejátszot- fak. Az 1970-es évben való­ságos csapást jelentett a tossz időjárás, i971-ben az . jí^ncsi TöVÁLL csődje 700 »vethet- forintjába került a tsz- ho0l'ek. Ebbe a társulásba a leveKagy terv. a 344 férőhelyes voltos valósi fása. felépítése ér- i difikében léptünk be. S mi- ságóíjött akár csak egyetlen teg- lekeját is beépítettek volna gaz- 3z apaságunkban, a TÖVÁLL ki vésődbe jutott s mi tarthattuk' : mar .hátunkat. arad1' Csősz László elnök. Klema lapofozsef főagronomus es Haj- szafók József párttitkár nem pvetfánaszként, csupán tényként igvetolítik, hogy’ az előző évek áriz4^anü támogatása is okozott ok -todokat. Annakidején a héj- asztali tsz mintegy másfél mil- Feh^ös, a főnyi tsz pedig fél mil- , f<to dotációval lényegében 1 fílkyan azt a jövedelmet tud- aigoife biztosítani tagságának, h'ht a jobb adottságok kö- emtlr1! gazdálkodó Vilmány do- hiátfóiö nélkül. De az egyesülés cérdhán ez a kétmilliónyi sszofriándék” elmaradt. Így az- rá etjián hiaba voltak az egyesü- Mi\fst követően jobbak az ered- is fefp^'tyek, a jövedelem slag­ot, iái 31 •telid (Iáit.. ok e — Az idén azonban beérett gyümölcs — mondják a £g jfZ vezetői. — Hasonló jó ter- n yV^ös még sóséin Ígérkezett a ■thetfu'orn határon. Bevált, a tag- j örömmel fogadta a kész­pnz fizetéses díjazást is. ókkal vonzóbb, mint a mun- Ngység volt. Az emberek nntosan tudják, hogy mit miért dolgoznak. Megszűnt a munkaerő lassú elvándorlása, s egyre többen térnek vissza a tsz-be. Ami a jó termést, a most folyó jól szervezett, gazdag aratást; illeti, ezt nem a vé­letlennek, vagy a jó időjá­rásnak köszönhetik. Itt na­gyon nagy gonddal készítet­ték el s nagyon komolyan vették a középtávú fejleszté­si tervet. Igyekeznek azt pontról pontra megvalósítani. Búzából például azért vár­hatnak 17 mázsán felüli ter­mést, mert idejében végezték el a talajmunkákat, mert jobb volt az ellenőrzés, s az egy holdra kijuttatott műtrá­gyamennyiséget, hatóanyag­ban számítva 70-ről 100 kiló­ra növelték. A többi növény­nél is hasonló a helyzet. Fontos tényezőként említik a gépparkot. Most: érkeztek oda. hogy minden munkát sajat gépi erővel tudnak el­végezni. Még két esztendő kell hozzá, s akkor az összes légi gépet lecserélik. Nagyot léptek előbbre az állattenyésztés szakosításában is. A juhok, a legelő gulya felkerült a hegyi legelőkre, a szarvasmarhatenyésztés a Hernád völgyébe. Minőségit leg javítják az ezer anyabá­ránnyal rendelkező juhászá­tól. A szarvasmarhánál befe­jezik a teljes gümőkórmente- sítést. Az. állattenyészet csak a régi. elavult és szűkös férő­helyekkel rendelkezik. Most) már van rá erő, hogy ezt a •gondot is megoldják. Nincs messze az az idő, hogy meg­épüljön a korszerű tehené­szeti telep. Az elmúlt: évben is jó volt az Üj Élet Tsz-ben a tagság jövedelme. Minden, tíz órás munkanapra 02 forint 78 fil- lér volt az általános fizetség. Az idén nemcsak havonta, készpénzben fizetnek, hanem már most biztos, hogy több lesz az átlagjövedelem is. Nemcsak megszilárdult a három határ közös gazdasága, nemcsak termelni tudnak többet, de jut pénz a fejlesz­tésre is. A tagságnak pedig Vilmányban, Fonyban, Hej- cén egyaránt több jut a kö­zösből, mint az előző évek­ben. (p. s.) időn’ i-telü :t. lernt I Üt van a »lányán ajtó A BVK szerződéskötése a miskolci helyiipari kiállításon liglAz idei Budapesti Nemzet- tik >zi Vásáron szenzációszánt- hvs * menő feltűnést keltett a jjáiorsodi Vegyikombinát új irméke, a Proltplast mű- niüyag ajtó. Ez a termék gá! egérdenielten nyerte el az évi nagydíjat. ;e. Az érdeklődés középpont- dó'ban áll a Proltplast mű- hjtyag ajtó a miskolci helyi- atihri kiállításon is. ahol lég­in' ip jelentős szerződéskötésre r^étsrült sor a BVK és a Mis­ádéi. TÜZÉP Vállalat között, le! két vállalat a helyi ío- hoj'asztói igényeket vette fi­gyelembe a szerződés megkö- mclsekor, s bár a termék idei a asári nagydíja eleve garan- a M.ía a kiváló minőséget, a f«VK az ajtók szállításával rt. 'randát is nyújt a fogyasz­k részére. A tegnap megkötött szer­ződés a több színben és tí­pusban készülő műanyag aj­tók valamennyi fajtájára vo­natkozik, így a megye egész területén forgalomba hozzák az egyszárnyú és kétszárnyú ajtókat, tömör és áttetsző ki­vitelben is, tehát az építke­zők a teljes választékból sze­rezhetik be a nekik legjob­ban megfelelőt. A Miskolci TÜZÉP Válla­lat a megye valamennyi na­gyobb központjában forga­lomba hozza az ajtókat, így Miskolcon, Özdon, Mezőkö­vesden es Sátoraljaújhelyen létesít lerakatok Remélhető tehát, hogy egyre több olyan műanyagféleség kerül forga­lomba a megye területén, melyet az emberek keresnek és a BVK minden tekintet­ben kielégíti a fogyasztói igé­nyeket. Épül a Dél-borsodi Regiomális Vísmű A Dél-borsodi Regionális Vízmű építéséről tárgyaltak a napokban Mezőkövesden. A járási hivatal rendezésében megtartott) koordinációs érte­kezleten a vízműrendszer ki­vitelezésében s a munka bo­nyolításában érdekelt szervek megvitatták a beruházás helyzetét, s a soron követke­ző feladatokat. A Dél-borsodi Regionális Vízművel történő ivóvízellá­tás biztosítása összesen 9 köz­séget érint a járásban. A tel­jes beruházás mintegy 120 millió forintba kerül, melyből a fő létesítmények (gravitá­ciós gerinchálózat, víztornyok, stb.) kivitelezését csaknem 50 millió forint összeggel az Or­szágos Vízügyi Hivatal bizto­sítja központi keretből. A ko­ordinációs tanácskozáson be­jelentés hangzott el arról, hogy egy korábbi Ígéretnek megfelelően a kácsi vizet augusztus végére eljuttatják Mezőkövesdre. A szakemberek elmondták, hogy Mezőkövesden először a gimnázium mellett lévő új la­kónegyedet, a Tanácsköztár­saság út két oldalát, továbbá az SZTK-t és a KlSZ-lakó- telepet látják el majd a Re­gionális Vízmű által biztosí­tott ivóvízzel. Az Erdészeti Tudományos Intézetben öt éve végeznek kísér­leteket az un. faronto gombák terjedésének megakadályozá­sára. Dr. Kiss László kutató laskagombán tanulmányozza a kártevő gombák élettani tulajdonságait és a megelőzés mód­jait. Az ország különböző erdeiben gyűjtött törzseken te­nyésztett laskagombák tulajdonságai hasonlóak a farontó gombákéval. így megbízható eredményeket érhetnek el a pa­razita gombákat illetően. A laskagomba nyújt segítséget az erdőinket károsító gombafajták ellen való védekezés lehető­ségeinek felderítésére. Mai első kaszások A minin e®T tsz-elnök: jöjjön, nézze meg IUIUU|»elsö kaszásainkat. Gondoltam, első kaszá­sokról írni szinte már szehzációnak számit, hiszen a kom­ba jnosok ... Kocsiba ültünk, s irány a mező. Közben emlékeim kö­zött kutattam. Igen, az első kaszások. Nagyapám sokat emlegette őket. Becsülete volt az első kaszásoknak. Az egész csapat az ő mozdulataikhoz igazodott. Az első ka­szások friss tempót parancsoltak, meg a szemük sem reb­bent ... Itt is vagyunk — zökkentett ki gondolataimból a' tsz- elnök, Eg>’ hatalmas búzatábla szélén álltunk, amelyben három kombájn dolgozott. A tsz-elnök észrevette meg­lepetésemet, s nevetve mondta: Csak nem hitte el. hogy valóban kézi kaszasokhoz viszem. Nálunk már évek óta - s így van ez a megyében és az országban is, a mező- gazdaság gyors ütemű fejlődésének természetes velejáró­jaként — kombájnosok az első kaszások az érett gabona­táblákon. S ezek a kombájnosok vannak olyan ió mun­kások, mint annakidején az első kaszások. Aratás kezde­tén, miután fogadalmat tesznék a. jó munkára, minden más megszűnik számukra. Ez meg is látszik eredményeik­ben. Tavaly, tavalyelőtt 50 vagonos teljesítményt értek el — magyarázta a tsz-elnök. — Ez évben sem adják alább. A szavak felvillanyoztak. 50 vagon, ötezer mázsa, való­ban szép teljesítmény. Férfimunka. S amint beszédbe ele­gyedtem a kombájnosokkal, méginkább megértettem: igen ők a ma első kaszásai. Velük és a többi kombájnossal a nap és az éjszaka minden szakában találkozhatunk a ha­tárban. Gépük, mint valami csillagszemű óriás, s nem áll le éjszaka sem. Borostás elcsigázottságuk sokszor, sokuk­nak vall róla, hogy' nem számolják az órákat, a napokat, csak egyet látnak: az elvégezni valót. Hogy is mondta a kontbáinos? — Fogam összecsikordul, néha még a könny is a sze­membe szökik, ha valami hiba keletkezik kombájnomon, s kenyszerpihenöre kényszerülök. Hajszolok mindenkit, de főként és mindenekelőtt önmagamat, hogy haladhassak. Férfias termetű, s ahogy' a kombájnon felejti tekinte­tét, az ember valóban érzi, hogy' így' igaz, s tempót tud diktálni úgy', mint annakidején az első kaszasok. S mintha csak megérezte volna, hogy egy órával ezelőtt kézikaszásokkal akartam beszélgetni, így folytatja gondo­lataimat: az időjárás szeszélyei folytán évek óta nehéz az aratas nálunk. A dőlt gabona a kezikaszásokat is pró­bára tenne. Bennünket is próbára tesz, de mi gy'ózünk. Ezt; olyan öntudatosan mondja, mint aki tisztában van vele, hogy a gép, a kombájnosok százezrek válláról vet­ték le a munka tényleges nehezét. — Valaha az aratás időszakában valósággal felfordult a falu életrendje, s a gyerekektől az öregekig mindenki a gabonatáblákon ve­rejtékezett. Ma ott tartunk, hogy’ kilencven százalékig gépesítettük a betakarítást ezt a legnehezebb fizikai mun­kát. Nálunk is az egész falu lakóinak vált könnyebbé a munkája, a kombájnosok levették az egy'kori kézikaszások, marokszedők válláról a terhet — mondja. a kornbójnosoktól. Szívesen beszélgetné­Mutsufiifiti nek meg (je mint mondták: sok van még hátra. Most. ezekben a hetekben ott, az „első vonalban” van szükség rájuk... F. L. Miért üres nyáron egy vásárcsarnok? Miskolcon a diósgyőri vá­rosközpontban már jó elő­re elkészült az új vásárcsar­nok. Azóta rohamosan köl­töznek az egyre terebélyese­dő lakótelepre, eddig több mint háromezer ember nyert ott új otthont. A vásárcsar­nok azonban továbbra is szinte üresen kong. Mi en­nek az oka? Dudva és drótkerítés A vásárcsarnok, enyhén szólva, meglepő környezet­ben helyezkedik el. Az Ár­pád utcáról nem is látszik, egy szűk, udvari bejáraton lehet csak megközelíteni. Volt már rá példa, hogy ami­kor új gépkocsivezető hozta az árut reggel, vissza is vit­te, mert a főútvonalról nem találta meg a bejáratot. On­nan ugyanis még mindig az a rozsdás drótkerítés választ­ja el. amelyet annakidején építettek védekezésül a ro­bogó villamos miatt. A ke­rítésen most bontottak egy rést. Aki tehát az út másik oldalán épült, modern lakóte­lepről ide jön vásárolni, an­nak át kell mennie a for­galmas úton — gyalogátkelő hely nincs felfestve — át kell bukdácsolni a villamossínen, s át a dudvás, elhanyagolt területen. A Vásárcsarnok felirat is csak mostanába ke­rült az épületre, eddig az sem volt. A csarnoki elárusítók vé­leménye szerint — s mi is egyetértünk velük — a leg­jobban az befolyásolja a for­galmat, hogy nehéz a csar­nokot megközelíteni. Ide biz­tos, hogy nem meri lekülde- ni tejért vagy' kenyérért sen­ki a gyermekét. Ásító fülkék, üres asztalok A csarnok közepén sora­kozó elárusító asztalok üre­sek. Ide már nem jönnek el a bátyus őstermelők, ezért természetes, hogy itt mindig magasabb a napi zöldség- és gyümölcsár is. Az Agrokon- zum bérelt egy fülkét, de már egy hónapja nem árusí­tanak benne. Ugy'ancsak üres az igrici Kossuth Tsz stand­ja is. Es mindez — július közepén! Három magánkereskedő bérelt még helyet. Náluk szép árukat találtunk, s elfogad­ható árakat. Csakhogy' a bér­házak lakói ezt fel sem té­telezik, ha az út másik felé­ről átnéznek az üresen kon­gó csarnokba. A szerencsi kenyérgyár szintén betelepített már egy’ elárusító helyet. Nagy'on szép, kerek és vekni kenyeret, s friss péksüteményeket kínál­nak naponta. Mellettük egy magánkereskedő tejterméket árul. Blokkos tejjel is szíve­sen foglalkozna, ha a kisma­rnak bejelentenék rá igényü­ket, mert az.t bizonytalanra és egészen kis mennyiségben nem lehet rendelni. Mit kínál az Át ÉSZ? A Miskolc és Vidéke Áfész csarnoki részlegében Kerék­gyártó Jánosnc az eladó. Jól ismeri a környék igényeit, hiszen itt lakik, hosszú évek­ig kerületi tanácstag is. volt. ó is azt tartja legfőbb baj­nak. hogy’ nehéz a csarnokot megközelíteni. — A hús hiány’zik még na- gy’on innen — mondja Ke- rékgyártóné — már tervezi a vállalatom, hogy kapok ide hűtőgépet, s akkor lesz min­denféle hentesáru, amit a nagycsarnokban is árusít az áfész. Keresnék a vágott ba­romfit is, de ahhoz is hűtő­gép kell. Hatalmas zsákhegy’ tor- nvosodik. Felirat hirdeti, hogy az arpa kilója 3.10 forint, Ez az árpa-hegy jól tükrözi a környék megváltozott igénye­it. Tavaly ezen az elárusító helyen 76 mázsa árpa és 100 mázsa búza kelt el. Most igen lassan fogy ez a kis mennyiségű árpa is. Sok volt a szanálás, leáldozóban van már Diósgyőrben is a házi­állattartás. Termény helyett hűtőszekrény kell, s bele vá­gott baromfi és hentesáru. Rendszertelen szállítás Végváry Andrásnc, a csar­nok ellenőre elmondja, hogy az utóbbi időben már lénye­gesen nőne a forgalom, csak a kínálat lenne jobb a csar­nokban. Szétnéztünk az épülő há­zak között. A Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat — dicséretre méltó kez­demény'ezésse) — fából ké­szült ideiglenes ABC-áruhaz- ban kínai nagy választékot. Ebben a íaházban fenntarta­nak egy zöldséges boltot is, amelyik reggel 6-tól este 8- ig tart nyitva, mint az ABC- áruház. Viszlát László, a kör-, nyék jó ellátását igazán szí­vén viselő boltvezető elmon­dotta, hogy’ nagyon rendszer­telenül érkezik a MBK-től rendelt zöldségfele. Amikor ott jártunk, reggel nyolc óra már elmúlt, s még mindig üresen tátongtak a polcok. Volt rá példa, hogy' délután öt órakor érkezett meg a „friss” zöldség. Ennek elle­nére, ez a kis zöldséges bolt havonta 80—100 ezer forin­tot forgalmaz. * Annak idején, nagyon sok ■pénzért felépítettük az új vásárcsarnokot. Évek óta visszatérő probléma, hogy a vásárló azért nem megy be, mert nem talál semmit, az eladó azért nem jön ide, mert úgy sincs vasárló. A la­kótelep lassan benépesedik, rengeteg ember fog itt élni. A csarnok kínálatára igen nagy szükség lenne. Hozzá­értő, igazi kereskedői szem­mel kell megvizsgálnia az il­letékeseknek az ottani prob­lémákat, mert igazán nagy luxus Miskolcon, hogy egy vásárcsarnok kihasználatla­nul álljon. Adamovics Ilona (ám határ közös gazdasága r Megszilárduli a y Urnán yi Ij Elet Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom