Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-02 / 154. szám
1972. júfius 2., Mttrirnop ESZAK-MAGYARORSZAG Érettségi találkozó . Mielőtt a nyári vakáció ; csendje néhány hétre be- ; költözne az iskola vastag | falai kozó, egy-egy napra ■ megtelik még élettel, han- í gossággal. Találkozóra jön- nek hajdan \'olt öregdiák- ' jai, akik tíz-húsz, vagy éppen 45—50 éve érettségiztek a nagy hírű gimnáziumban, sőt, érkeztek még idősebbéit is, a „hatvanévesek”, azaz akik hatvan évvel ezelőtt, 1012 júniusában maturáltak. Amint megilletódve elmondták, valamikor a század elején 120-an kezdték a gimnáziumot, s ma már csak hárman vannak életben, de eljönni csak ketten tudtak, harmadik társukat ágyhoz kötötte betegsége, Együtt vannak vagy kétszázan, különböző korosztályúak, feleségükkel, gyermekeikkel, némelyikük a kisunokát is magával hozta. Közelről, távolról? többen külföldről jöttek az alma materhez, hogy felidézzék a letűnt időket, megfürödjenek pár órára elmúlt ifjúságuk melengető emlékeiben. Itt vannak egykori tanáraik is. A legidősebb matematikatanáruk, aki egész nemzedékeiket,: apákat, fiakat tanított az öreg iskolában, A hetvenen túl van már maga is, de egyenes még a tartása, friss, mindenre és mindenkire kiterjedő az érdeklődése, töretlen a kedélye. Csak az emlékezetében keveredik olykor össze sok-sok ezer diákjá- : nak neve. A közös, ünnepi ebéden mindenki boldog, ha csak pár percig is ülhet közöttük. Aztán előkerülnek a s diáktörténetek, legtöbbjük ] a tanár úrral kapcsolatos. ' Kitűnően tanította a matéma ti kát, de kissé szórakozott volt már fiatalabb korában is. Egyszer például, amikor beírta az osztály- könyvet, szokás szerint megkérdezte: Ki hiányzik ? S mivel a hetes nem t mozdult, tanár úr hangosan az osztály felé kiáltott: Álljanak fel a hiányzók! A kikitörő kuncogástól eszbekapott, s megenyhülve gyorsan hozzátette: különben üljenek le! A következő történetet a fiatalabbak mesélték róla. Amint mondták, elég gyenge volt az osztályuk matematikából. A sinus, cosinus tétel ugyancsak nehezen ment nekik, ami érthetően kiváltotta akkor már idős tanáruk haragját. S amikor- az egyik társuk éppen ott izzadt a- táblánál, valamelyik tételből kellett volna számot adnia. de csak nyögés lelt. belőle, .a tanár úr ezekkel a szavakkal támadt az osztályra : — Negyven éve tanítom a trigonometriát, de még ma sem tudjátok ... Közben a „tízévesekhez” érkezik a tanár úr. Keresi egyenként a nevüket, s szinte mindnyájukat imponáló biztonsággal felismeri. Csak Cirmosnál gondolkodik, időzik egy kicsit. Itt nincs könnyű dolga, ami nem meglepő, hiszen Cirmosnak két bátyja is ugyanebbe az iskolába járt, s a tanár úr mindhármukat tanította. Méghozzá a három fiú úgy hasonlít egymásra, mint három jér- eelojás. Emiatt van hát egy kis töprengés 1anár úrnál. Végiü azonban felragyog az arca, mintha megvilágosodott volna emlékezetében a műit, s diadalmasan üdvözli a legfiatalabb Cirmost imigyen: — Mondd csak, fiacskám, nem te vagy — a bátyád ?... így volt, kedves volt az érettségi találkozó. S hogy mindezt most írásban is elfecsegtük. bocsánat érte, drága tanár úr ... <h. j.) 1957. VII. 2-án jelentkezett először lizeii m a Iriíral Ma tizenöt éve, 1957. július 2-án jelentkezett először á Tv-hiradó. 1957-ben összesen huszonöt alkalommal, egyenként húszhúsz perces adásokkal, ' a következő évben is heti egy alkalommal, ugyancsak húszperces adásokkal jelentkezeti, majd 1957-től már kétszer, 1960-tól háromszor, 1962-től ötször, 1968-tól 1970 őszéig hatszor, s azóta ötször egy héten látható. Az utóbbi években naponta több alkalommal is. • A Tv-hiradó életünknek ma már rendkívül fontos kísérője. Megszoktuk, hogy esténként élőszóban és filmanyagban tájékoztatást kapunk a világ legfrissebb eseményeiről, bizonyos ösz- szefoglalókat hallunk, és a műsorzáró második kiadásnál többségben olyan tudósításokat is kapunk, amelyekkel csak a rádió versenyezhet. de még a másnap megjelenő lapok sem tudnak közölni. Filmhíradóként indult ez a híradó is. Áz°ta napjában többször jelentkező képesújsággá lelt, és az eltelt másfél évtizedben tízezreket tett a történelem szemtanújává. Kiépültek nemzetközi kapcsolatai, az Intervízió és az Eurovízió útján rendszeres híranyagcserében áll a világnak minden televíziós társaságával. • Érdemes néhány adatot feljegyezni munkájából. Eddig mintegy 39 ezer riportot készítettek munkatársai, az összes híradós adásidő a mai napig 2157 óra. Sugároztak 1 288 747 méter filmanyagot. ami 1301 normál, másfél órás játékfilm hosszának felel meg. Ehhez több mint 4 és fél millió méter nyersanyagot forgattak le. A forgatócsoportok a riportok elkészítéséhez 10 077 600 kilométert tettek meg, s ezalatt 251 és félszer kerülhették volna meg a földet. Nem érdektelen adat az sem, hogy a híradó archívumában jelenleg 121 558 tekercs található külföldi eseményekről, várva, hogy egy-egy friss hírhez háttér-illusztrációként szolgálhasson. (Iyenkor szokták bemondani, hogy „filmünk egy korábbi felvételről mutatja be” ezt, vagy azt.) Ugyancsak az archívumban eddig 54 ezer kép és dia található hasonló célra. A Tv-híradó napjainkban háromszor jelentkezik. Az adás kezdetén, majd a főműsor előtt, végül általában a műsorzárás utón. E hármas tagozódás nagyon jól bevált, és kitűnő tájékoztató műsornak bizonyult. A közvélemény-kutatás szerint a televízó legtöbbet nézett műsora. A tizenöt éves jubileum alkalmas a rövid visszapillantásra és a további tervezésre. Mint Matuz Jó- zsefné. a híradó főszerkesztője elmondta, szeretné a kezdő ötperces híradást tízperces híradóra fejleszteni, a második csatornán az ismételt híradást friss hírekkel kiegészíteni. A vidéki tudósítói hálózat több állandó emberrel bővül, és mint például Miskolcon is tervezik, a kiépített tudósítóhálózat híradós stábbá fejlesztését. És természetesen a tervek között szerepel a színes technika alkalmazása. e Tizenöt esztendő alatt 3353-szor jelentkezett a Tv-híradó, összesen 71 660 percben. Ezeknek a perceknek ismeretanyaga millióknak tájékozódását, tisztábban látását segítette. Ezt szeretné tenni a Tv- híradó még fokozottabb erővel a jövőben is. (bm) A mezőgazdaság és a meteorológia ^ A Meteorológiai Intézet jelenti ... — halljuk naponta többször is a rádióban, a televízióban. Különösen a hét vége közeledtével támad bennünk izgalom az ilyen közlemények hallátón: „a Kárpát- medencébe betörő hűvös légtömegek fokozatosan felváltják ... stb.”. A többit már tudjuk: szombatvasárnapra megérkezik a szeles, hűvös idő, felborítva annyi tervet, programot. hogy aztán hétfőn reggel újra kisüssön a nap. ; Hétágra. A nyári kirándu- ; lásról, túrákról lemaradók bosszantására. Valljuk be: hajlamosak vagyunk rá. hogy az ilyen,- nem tetsző prognózisokért a Meteorológiai Intézetet szidjuk, pedig tudjuk: az olt dolgozók is várják a hét végét, a meteorológusok is terveznek kirándulást. amelyet szintén fel- . borit az általuk megjósolt lelő. Igaz azonban: az efféle zúgolódásokat senki nem ' gondolja komolyan, hiszen nagyon sok ember tisztában van vele, hogy a meteorológia milyen nagy szolgálatokat tesz a mindennapos prognózisok közlésén túl az iparnak, a közlekedésnek, az egészségügynek és — ezt talán kevesebben tudják — a mezőgazdaságnak. Hosszú távú előrejelzés A meteorológia és az ember környezete összefüggésben áll egymással. A hazai meteorológiai szolgálat sokféle felméréssel, prognózissal, kutatással járul hozzá az emberi környezetet befolyásoló időjárási tényezők megismeréséhez, mérlegeléséhez. A mezőgazdasági termelés is, még mindig — és még na- - gyón sokáig — .döntő mértékben függ az időjárás alakulásától. Az ezzel kapcsolatos kutatások a tervezéshez nyújtanak segítséget, de az országban a mezőgazdasággal együtt ma már tizenegy alapvető nép- gazdasági ágazat használja a meteorológiai szolgálat adatait. Sok szó esett az idén a csapadékhiányról. A meteorológia statisztikája szerint az elmúlt évben lehullott csapadék országos átlaga alig haladta meg a szokásos évi csapadék- mennyiség kétharmadát, s ami súlyosbítja a helyzetet. országosan minden hónap csapadékhiánnyal zárult. Főként az elmúlt ősz és tél bizonyult nagyon száraznak, így a téli hónapok csapadéka az Alföldön olyan csekély volt. amelynél kevesebbre csak 1948— 49 és 1924—25 telén volt példa. Ezt a két száraz telet azonban ' csapadékos nyár előzte meg, a talaj nagy víztartótokkal rendelkezett, de az elmúlt évben a nyári hónapok is csapadékhiánnyal zárultak. A tapasztalatokból. a statisztikai összehasonlításokból a meteorológus következtetni tud. s elkészíti az előrejelzést. Az ilyen közép- és bosszú távú előr rejelzésak közvetlenül felhasználhatók az időjárásra érzékeny termelési folyamatok megszervezéséi-e. Például az őszi és a tavaszi fagyveszély előrejelzése, illetve az egyes kultúrnövények érési időszakára vonatkozó előrejelzés segítséget nyújt a felkészüléshez, illetve a veszélyek elleni védekezéshez. Rakétákkal a jcgcso ellen Az emberi tevékenység környezetmódositó szerepe a mezőgazdasági termelésen keresztül is érvényesül. Gyakran azonban az ember, ha nem készül fel időben, szinte tehetetlen az elemi csapásokkal szemben. A krónika feljegyzett nagy jégveréseket, árvizeket. sőt, júniusi fagyot és havat, amelyek nagy károkat ollóztak. Ma már azonban olyan fejlett technika áll rendelkezésre, amellyel veszély csökkenthető. A lesterséges beavatkozás — például a jégesőnél — azonban csak akkor valósítható meg teljes hatékonysággal, ha az előrejelzés megtörténik. A Központi Légkörfizikái Intézet egyik fontos feladatának tekinti az e területen fejlett országokéhoz hasonló rendszer kialakítását. A Szovjetunióban például radarral Irányított rakétákat használnak a jégeső elhárítására, és a legveszélyeztetettebb területeken .50— 90 százalékos eredménnyel sikerült kivédeni a jégeső- károkat. Csak összehasonlításképpen: a jégesőkárak a magyar mezőgazdaságban ma még évente mintegy egymillión! forint, értékű termésveszteséget okoznak. Auromctcorolóíiiai < O obszervatórium épül Az agrometeorológia főként a mezőgazdaság ke- mizálásával kapcsolatos kutatásokat, illetve gyakorlati feladatokat segíti. Külön témaként kezelik a műtrágyázás, a növényi betegségek, a növényvédő szerek alkalmazása és az időjárási tényezők közötti kapcsolatok feltárására irányuló munkát, amelyet a különböző agrérintézmé- nyekkel együtt végeznek. Hol. mikor és mennyit öntözzünk? — kérdezik a mezőgazdasági vezetők. A növények vízszükségletének, tényleges vízellátottságának, az öntözés időpontjának és mértékénekj mennyiségét elsősorban az időjárási viszonyok határozzák meg. A meteorológusok 1963 óta részletes kutatásokat végeznek ebben az irányban, és egy agrometeorológiai obszervatórium építését tervezik, amelynek fő feladata az öntözés agrometeorológiai alapjainak kidolgozása lesz, beleértve az öntözés előrejelzési módszereinek kialakítását is. Onodvári Miklós A mezőkövesdi Üj Élei Termelőszövetkezet egy i k növénytermesztő brigádjában negyven asszony és három idősebb férfi dolgozik. De a tsz-ben csak így hívják őket: az asz- szonybrigád. Munkájukról, helytállásukról Köteles János tsz- dlnök ezt mondja: Sok minden függ tőlük, és. rájuk mindig lehet számítani ... A tsz fö üzemága ugyanis a növénytermesztés. Ebben a munkafolyamatok nagy része, igaz, már gépesített. De kora tavasztól késő őszig jócskán akad munka, amelyet ma is kézi erővel, „hagyományos” eszközökkel — kapával kell elvégezni. A szövetkezet 500 holdas, szép kukoricatáblája például az idén már háromszor volt kultiVátorozva és kétszer „kapott” kézi kapálást. A gyomirtást Nit- rikollal végezték. — Az asszonybrigádnak nagy része van benne, hogy a közös és a háztáji kukoricatáblák nálunk szépek, aranytiszták — mondja a tsz-elnök. — Ha az időjárás továbbra is kedvez, holdanként 38 mázsa májusi morzsoltál vágunk róluk — teszi hozzá nem kis büszkeséggel. De az asszonybrigád számára bőven akad munka más kapásnövények gondozásában is. Jelenleg a tsz 86 holdas babtábláját kapálják, gyomtalanitják Kövesd határában. Korán reggel kezdik, széles pasztát fognak el. és délig, az ebédszünetig jóformán meg sem állnak benne. Délben aztán egy közeli kis fa árnyékában jólesik az ebéd, a friss víz — amelynek rendszeres kiszállításáról a 1sz vezetői gondoskodnak — és ebéd után jólesik egy kis lerefere is. — Nein könnyű a kapálás. de szívesen csináljuk, és keresni is lehet vele — mondják munkájukról az asszonyok. — Es az is jólesik. hogy nálunk megbecsülik ezt a munkát. Az elnök gyakran itt van. és érdeklődik, nincs-e valami problémánk, vizet hoztak-e, stb. Tavaly kirándulni is voltunk Jósvafőn, Egerben és a Balatonnál. Ha végzünk, amivel kell, a nyáron is megyünk — tárulkoznak ki a munkájuk felől érdeklődő idegen előtt is. (CSC.) Fotó: Sz. Gy. Delidéiben jólesik az ebéd, és egy kis tereiére is. Estefele — hazafele. T
