Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-15 / 165. szám

1972. július 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3« Vlí i apói ért. i ngiÁ etééí üstó; naí leik* cí kap k (fi őrgs ászb tfok ázta 1000 éves Székesfehérvár egyik legjelenlösebb ipari üzeme az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, mely a hazai igények kielégítésén túl jelentős mennyiségben exportra is ter- -4 jól bevált Ikarus 55-ösökből például 1000 darab indul útnak az idén a Szovjetunió- , a- NDK megrendelésre pedig mintegy 1200 darab autóbusz készül idén a jubiláló város­kán. Képünkön: szalagon a Szovjetunió számára készülő Ikarus 55-ös széria Könnyebbé tették a munkát Befejeződött a Csepeli Vas- és Acélöntődében az a 273 millió forintos rekonstrukci­ós beruházás, amellyel az 1. vasöntödében korszerűsítet­ték a termelést és könnyeb­bé, egészségesebbé tették a munkát. A vállalatnál évente 30 000 tonnányi öntvényt gyárta­nak, ehhez körülbelül 100 000 tonna anyagot — kokszot, vasércet, homokot — hasz­nálnak, s mindezt 45—50- szer mozgatják meg a ter­melés során. Ezentúl a mun­kások helyett görgősorok to­vábbítják az öntvényeket es a formákat, a homokot és a 'kokszot markolókkal, a vas­ércet pedig darumágnesek­kel szállítják. A homokot gé­pek adagolják, szállítják, s ezzel megszűnt a szilikózis­veszély. Gépesítették az ön­tés egyik legnehezebb műve­letét, a formaürítést is. 3, , el' ---— vai w,, i;i^i —,<1; ív— a rscK kárt tartják az Elektro '72 nemzetközi elektrotechnikai j kiállítást, amelyre 27 ország Küldte el termékeit. Az Elektro ’72-n felvonul- ,, »ak a miniatűr logikai ele- g .^^ktöl és' a legvékonyabb ozáji Sz'§eteU huzaloktól kezdve >1 * nagy teljesítményű generá- j Jótokig és villanymozdonyo- 7’S_ az elektrotechnikai ipar e8újabb. legkorszerűbb ter­mékei. Egyedül a Szovjet- .knió közel ötezer kiállítási a ággyal jelent meg a be­mutatón. j, A szovjet pavilonban lát- ij'átó, hogy történelmileg mi- íá'eh rövid idő alatt vált a ált. i tó ezár1 itt nyi zzaj1 : ti meg1 í i, meg> Elektrotechnikai világszcinle cc Ezekben a napokban a Moszkvai Szokolnyiki-park­l®?övjetunió elektrotechnikai [•hflra a szocialista nagyipar ] jTeJlett ágazatává, amely lé­f bést tart a világszínvonal felkelésének hallatlanul iiS|Í :Vf>rs ütemével. Komoly tu- , 1 nományos. kísérleti és ipari . ? i8zissal rendelkezik. a szov- '/f; let energiagazdálkodás ieé- veit telies mélységben ki- ‘lé8it.i. biztosítja az. egyes enrielési ágazatok ellátását ^rendezésekkel és villamos- 'nergiával. segítséget nyújt a ■®stvéri országoknak saiát [nergiabázisuk kialakításá- , ?z és ie'entős szállítója a ■ ’’^Piacnak. Az energetikai villamos- ^tandezések között külön fi­aimét érdemelnek az 5í)n, és 1200 ezer kilowatt ífisítményű generátorok. ,Zek nemcsak hatalmas tel­jesítményükkel — még a kö­zelmúltban is ilyen összka- pacitású erőművel épültek —, Iranern különleges ger- . j osztási és hűtési rendsze­rükkel. a termeléselosztási megoldásukkal tűnnek tó. A termelékenység fokozá­sát. nagymértékben szolgál­ják a tirisztoros villamosgé­pek, amelyek a munkagé- peknek és berendezéseknek rendkívül nagy sebességet:, folyamatos üzemet és pon­tosságot biztosítanak. Ennek nagy jelentősége van a nyers- vasgyártásban. az acélhen- gerlésben, a fémforgácsolás­ban. az'olaj- és gázkutak fú­rásánál és a mezőgazdaság­ban. Nagy érdeklődésre tarthat­nak számot a Nap energiájá­nak közvetlen villamos ener­giává történő átalakítására szolgáló berendezések és még sok nrá.s érdekesség. A KGST-tagországok be­mutatóin a szocialista gazda­sági integrációra való törek­vés tapasztalható. Az elektro­technika ennek megvalósítá­sában hatalmas szerepet ját­szik. Az új villamosmotorok. ma gasf eszi'dtsé erű tra n,sztor­in á torok és távvezetékek a többi között jól szemléltetik, hogy a szocialista tábor szak­emberei miként1 oldják meg közös erőfeszítéssel a legbo­nyolultabb tudományos-mű­szaki problémákat és alkot­nak korszerű gépeket, beren­dezéseket. Renstozik a garázslerülelek bérét városi tanács vb tervosztá­lya kezeléseben levő területen épült garázsok területbérét a használók és a tervosztály bérleti szerződése alapján kell fizetni. A dijakat a ta­nács vb. piaci és. vásárcsar­nok felügyelősége szedi be A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat garázs területei után az eddig megkötött ,szerző­dések szerint kell fizetni, az új szerződéseket pedig a meg­állapított 4 forintos áron kell megkötni. Ezeket a díjakat addig kell fizetni, amíg sor kerül a vég­leges rendezésre. .4 műszaki és jogi rendezés után mád nyílik majd rá. Iwan a terü­letek em részét meg lehes­sen vásárolni garázsszövet­kezetek részére A garázsok felépítését és használatba vételét a jövő­ben a kerületi hivatalok pénzügyi osztályainak is be . keli jelenteni. Aki ezt eddig nem tette meg. még utólag pótolhatja a mulasztást. •« Vvegpaplan .v.y.v.:-v Vékony üvegszálakból „paplant” készítenek a sajószentpé- teri üvegipari szálhúzó részlegen Fotó: Laczó József Valhilati célok, EífHfi érdekek A reform, szemben minden feltételezéssel, nem az egyén, hanem a csoportérdekek felerősödéséhez vezetett. A vállalatok, a szövetkezetek, a taná­csok növekvő önállóságával, fokozott anyagi érdekelt­ségével az öntevékenység, a kezdeményezőkészség ko­rábban szunnyadó energiái felszabadullak. De ezzel együtt gyakoribba váltak a népgazdasági és csoport- érdekek közötti összeütközések is. Az így felszínre ke­rült ellentmondásoktól azonban nem szabad megriadni. A közvetlen (direkt) Irányítási módszerek, a kötele­ző mutatók, a tervutasítások időszakában is léteznek ezek, de éppen azért, mert rejtve maradtak, több kárt okoztak. Gondoljunk csak vissza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdekfrontok, de később a végrehajtás során már a terv szentesítette például az ország erőforrásainak és eszközeinek helyi pazarlását. Ha viszont az érdekütközések végig nyíltak, felismer­hetőek, akkor lehetővé válik az ellentmondások felol­dása is. Ne féljünk az érdekek nyílt összeütközéséti-, a fejlődés belső hajtóerői ezek az ellentmondások. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egységes cselekvést akar, akkor mindenekelőtt a különböző érdekeket egyezteti, hozza közös nevezőre. Így a központi irányítás fő mód­szere, a közigazgatási szabályozás a vállalatok, a szö­vetkezetek, a tanácsok döntéseit, gazdálkodását igyek­szik a népgazdaság céljainak, érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olyan közgazdasági feltételek kialakítása kívánatos, amelyek között az' önálló gazdasági, egysé­gek saját érdekeik képviselésével népgazdasági célo­kat is szolgálnak. Hasonló ellentmondás tapasztalható a vállalat, a szö­vetkezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei között. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást, 5—10—15 évvel ezelőtt is éltek, lé­teztek. hatottak. Az idők során legfeljebb az változott, hogy felismertük szerepüket és céltudatosan igyek­szünk az egyének boldogulását a kollektíva es a nép­gazdaság szolgálatától függővé tenni. A megnövekedett, vállalati önállóság lehetővé, a kol­lektíva határozott, anyagi érdekeltsége pedig szüksé­gessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéletesítését. Mindenütt olyan bérezési és jutalmazá­si módszert alkalmazhatnak például, amely az adott időpontban a helyi viszonyoknak a leginkább megfelel. yakran bírálják a központi irányítást, a közgaz­dasági szabályozást, hogy lehetővé teszi\az ügyeskedést, a manipulációt, a munkaerővel való pazarlást. Kétségtelen tény, hogy a közgazdasági sza­bályozás alkalmazásában még mindig nincs kellő ta­pasztalat és gyakorlat. De a közvélemény többnyire akkor is a központi irányítást marasztalja el. amikor a vállalati módszerekkel baj van. Az egyenlösdi fel­számolásának. a határozott differenciálásnak a lehető­ségei és eszközei például teljes egészében a vállalatok, az üzemek vezetőinek kezében vannak. Hasonlóképpen érdekeltté tehetők az egyének, a szűkebb üzemi kol­lektívák a létszámmegtakarításban, az intenzitás növe­lésében. a munkafegyelem megszilárdításában. G A búzatermesztés további feladatai A/ pítPS'/ országban /4/' Borsod me­gyében is — a mezőgazda­sági üzemek legnagyobb munkája és aktuális felada­ta az idei búzatermés beta­karítása. Ezt a munkát ma már országunkban minde­nütt — néhány hegyvidéki tábla kivételével — gépek­kel, elsősorban kombájnok­kal végzik. A termés • jó. Legalább olyan jó, mint a tavalyi, sőt, jelenleg még a tavalyinál is ígéretesebbek az érett búzatáblák. A vég­eredményt azonban a beta­karítás gyorsasága. minősé­ge, veszteségnélkülisége ha­tározza meg. Ha sikerül a betakarítás —• az idén or­szágos átlagban ismét 30 mázsa fölött lesz a hektáron­kénti búzatermés. Az elmúlt évben országos átlagban 30.7 mázsa búza termett hektá­ronként. Érdemes azonban megjegyezni, hogy kereken száz évvel ezelőtt hazánkban országos átlagban mindössze 7.4 mázsa búzát termett egy hektár föld. Ez az eredmény 90 év alatt,, 1960-ig megdup­lázódott, vagyis az országos átlag búzából 15 mázsa lett hektáronként. Logikusan következik a számokból, hogy az utóbbi tíz\ év során. 1961 óta ismét megduplázódott a búza ter­méshozama hazánkban s ez az ütem már forradalminak nevezhető, bár megközelítő­en sincsenek még kihasznál­va a lehetőségek. A búza terméshozamának növelésére a jelenlegi körülmények közt is óriás tartalékok vannak a mezőgazdasági üzemekben, és éppen az a feladat., hogy ezeket a tartalékokat a kö­vetkező években mindenütt feltárják és hasznosítsák a növénytermesztők. A még nagyobb búzater­mésért folyó munkában a megfelelő fajták kiválasztá­sa és termesztése egyike a legnagyobb lehetőségeknek, szinte valamennyi mezőgaz­dasági üzemben. Az ma már közismert, hogy az újabb és korszerűbb fajták termeszté­se számos előnnyel jár. köz­tük gazdaságossági, anvaei előnyökkel is. Mégis azt kell mondani, hogy az őszi búza. fajta-problémája tna sincs kielégítően megoldva Ma­gyarországon. Azt. a lemara­dást, amely a második vi­lágháború után keletkezett — most kezdik pótolni a ku­tatók. nemesítek és nagyüze­mi termesztők. Az első ered­mények már jelentkezne?, hiszen az utóbbi tíz év so­riin megduplázódott hazánk­ban a búza terméshozama, de az újabb, intenzív — nagytermő — búzafajták to­vábbi nemesítése és nagyüze­mi elterjesztése még időt ki­van. A fa it alt érdest akkor lehet megoldottnak te­kinteni hazánkban — és Bor­sod megyében is —, ha leg­alább 15 olyan búzafajta áll a gazdaságok rendelkezésére,: amelyeknek mindegyike al­kalmas lesz a gépi betaka­rításba és rendelkezni fog azokkal a legfontosabb tulaj­donságokkal, amelyek nélkül korszerű fajtákról és korsze- ’ rú búzatermesztésről nem beszélhetünk. Ezzel együtt az is szükséges, hogy a 15 meg­felelő fajta közül 3—4 korai, 6—8 középkorai és 2—3 kö­zépkései ércsü legyen. Ez azért fontos, hogy á betaka­rítást korán el lehessen kez­deni. a gépeket jobban ki le­hessen használni, s így keve­sebb búza lesz kitéve az idő­járás hatásainak, a mennyi­ségi és minőségi romlásnak, veszteségnek. Sajnos, megfe­lelő korai bűzafajták jelen­leg még alig vannak Ma­gyarországon. Többek közt tehát a búzatermesztés új feladatai közé tartozik az is, hogy megfelelő korai fajtá­kat nemesítsenek ki es ter­jesszenek el az országban. Ilyenek jelenleg — bár meg nem nagyüzemileg elterjedve — a szovjet Rannája—12 és a GK Fertődi—2-es. Hazánkban _! a legelterjedtebb és legjob­ban bevált — búzafajta a Bezosztája—1-es. Kiváló bú­za. jelenleg a termőterület, közel 70 százalékán terem, i Addig ezt a búzát, amíg nincs jobb nála. kicserélni nem szabad. Szükséges azonban a fajtaarány változtatása úgy, hogy a Bezosztája—1-es ba- zisíajta maradjon. Nagyon ajánlatos viszont megyénk­ben is a már jól ismert és bevált Kannája—12-es új szovjet búzafajta termeszté­se az eddiginél sokkal na­gyobb területeken. Tiirntlm kell — minde­!0r0(,nl nekelött - a tájhalással, hogy a válasz­tott fajta az adott vidéken a legmegfelelőbb legyen. Legalább ilyen fontos a ta­lajhatás. Minden talajtípus más-más, búzajájtát igényel. Nagyon fontos az elövele- meny. Sajnos, a búza elöve- teméhyeinek megválasztása a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben még ma is az egyik leg­nagyobb probléma. Csak a búza kisebb részének tudnak megfelelő elővetcményt biz­tosítani. A terméshozamok továbbnövelésének nagy le­hetőségeit rejti még magá­ban a talajerő-utánpótlás, a trágyázás és műtrágyázás, valamint a korszerű növény- védelem. Es még sok olyan tényezőt lehetne sorolni, ame­lyek közrejátszanak a búza terméshozamainak alakulá­sában. Ha. minden lehetőséget megfelelően kihasználnak a termelők — saját szaktudá­sukat cs lelkiismeretűket is! —. Bezosztája—1-es fajtával is elérhető az 50 mázsa búza hektáronként. Szendrei József 61 -ii Miskolcon az elmúlt 4—5 IT’el,.?vken igen sok ggrázs épült tEl®1’ tel állami területen -ra a garázsoknak a tu­iel ■'dohosai a, területbért, az „lyjSynevezett használati díjat asszál115 részben fizették meg. ztesón' n k1®15 nem í‘zettek sem­ej .' 4 területhasználati díj a m°sl rendezte a veg­[enajtó bizottság A garázsok >nvbíf'!a* elfoglalt területek után aug£Bl««méterenként havi 4 Ft szov|d?íerüleí-h,as2iiű!all díjat i) Pin fizetni, a garázsépítést alkot .kedélyek jogerőre émel- gj.it)Cedésétől kezdve. Viszamenő- yál Pedig öl évre. A hatra- a sa'p megállapításánál figye- edm1 veszik az eddig eset­3zpasi befizetett díjat, s azt le­írják az összegből Indokolt rkekfSeteen a hátralék megfize- lalártere részletfizetési kedvez- tán wehyt lehet kérni. kö'l,.A közterületen fekvő ga­rbók után fizetendő díjat a ;ei'ület.i hivatalok műszaki s2tályán állapítják meg. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom