Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

1972, június 13., kedd ■I ESZAK-MAGYARORSZAG Házgyógyítók Egy világszabadalom miskolci premierje iz aszta!, az út, az élet két oldalán SOK I5MBERNEK feltű­nik mostanában Miskolcon a Sötét kapu mellett, a Rákó­czi utca 1-es számú házban folyó munka. A külső szem­lélő ugyan nem sokat lát­hat belőle, mindössze annyit, hogy egymástól egyenlő tá­volságra lyukakat fúrnak az öreg ház. falába, de aki ala­posan szemügyre veszi az ott történteket, s az udvar­ba is bepillant:, azonnal lát­ja: itt bizony szokatlan mű­veleteket végeznek. — Csakugyan nem min­dennapos munka — mondta Bíró Imre, a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat fúrása, aki egyben az itt dolgozó bri­gád vezetője. — Egy angol szabadalom alapján a ház víztelenítését végezzük. Később Barlha János tech­nikus mondja el az elektro­:mózisos szigetelés módszer í 'nyesel. — Tulajdonképpen az egész azon alapul, hogy az épület falaiban zárt áramkört hoz­nak létre, s a kiégvén!ített áramkör megakadályozza, hogy a talajvíz a kapilláriso­kon — a hajszálvékony re­pedéseken — a falakba szí­vódhasson. Vaskos műszaki leírást és rajzokat vesz elő. Ezen mu­tatja az elektródák helyét, amelyek az előbb látott: lyu­kakba kerülnek. A lyukak­ba az elektródákon kívül bentonit, gipsz, homok és beton különleges keveréke kerül. Szilárdulás után az egyenlő és meghatározott tá­volságra levő elektródákat egy gyűjtősínhez hegesztőik, amely körbefut az épületen. A gyűjtősínek 27 földelőak­nába futnak be. Ennek tar­talma is ugyanaz az anyag, mint az elektródáké, és az egész szalagföldelő „kutat” szénpor tölti ki. Végigjárjuk a munkahe­lyeket. Bíró Imre és Mészá­ros Bajos, a fúrólyukakat ké­szítik. A vidiahegyű / fúró ’•önnyedén mar .a műemlék- 'oület homokkő falába. A '•’•'sédvezető belemarkol a '-ihullt anyagba, s mutatja a ki pergett nedves szemcsé­ket. — Amióta ezt a házat megépítették,, talun sohasem bírt kiszáradni. Igen vasta­gok a .falak, s a folyamato­san felszívódó nedvességtől sűrűn kellett a „kivirágzó” vakolatot leverni.' Most talán másképpen lesz. Nem könnyű a zegzugos lépcsőktől, a falat borító műmárványlapoktól a mun­ka. Ott ahol szükséges, tel­jesen átf,úr,iák a falat, és az épület belső felében folytat­ják tovább a munkát. Az ér­zékenyebb részekre három­szoros elektróda hálózati sor kerül. — Nagy jelentőségű sza­badalomról van szó — foly­tatja Bartha János. — Hi­szen az országban számos műemlék, jellegű épület van, amelynek megmentése, ki­szárítása az elektroozmózisos módszerrel megoldható. Je­lenleg ugyan még mi is kí­sérleti stádiumban vagyunk a módszerrel, hiszen az or­szágban ez a második kísér­let. Ha ez sikerül, azonnal megkezdjük a hámori temp­lom szigetelési munkált, a megrendelésünk már megvan rá. S ezenkívül is, több hely­ről, például Salgótarjánból is érdeklődtek, elvállalnánk-e egv épület: elektroozmózisos szigetelési munkáinak elvég­zését. Persze, előbb ezt. kell befejeznünk. A munkálatok­kal jól haladunk, a -részha­táridőket tartjuk. — Mennyibe kerül egy épület szigetelése? — Ez itt mintegy 650 ezer forintba. Rengeteg a járulé­kos munka, a pontos fúrások stb. De az úi épületeknél, ahol a falak felhúzása előtt beszerelik az elektródákat, ott talán fele ennyibe sem kerül. A műszaki leírás alap­ján ez a módszer bármelyik épület víztelenítéséhez alkal­mazható. Itt Miskolcon, a Rákóczi utca 1-es számú házban, 8 fős brigáddal, május 28-án kezdték el a munkát, és elő­reláthatóan június végére fe­jezik be. Mostanában több fórumon is szerepelt Kazincbarcikán az áruellátás helyzete. A gyors ütemben növekvő vá­ros lakóinak megfelelő ellá­tására, a kulturált és színvo­nalas kereskedelmi hálózat kiépítésére sok gondot fordí­tanak. A közelmúltban ad­ták át a Barcika éttermet, a szolgáltatóházal, amelyben szabóság, fényképész, fod­rász, kozmetika és Patyolat­fiók is helyet: kapott: továb­bá ugyancsak a közelmúlt­ban nyílt meg a vegyes iparcikk szaküzlet és az AGROKONZUM-bolt is. Szabványosító tanácskozás A II. kohászati-gépészeti j szabványosítási tanácskozásra kerül sor június 16-án a Le­nin Kohászati Művek ven- dégházában. A tanácskozás j rendezői a Gépipari Tudo­mányos- Egyesület központi szabványbizottsága, az egye­sület Borsod megyei szerve­zete, és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület diósgyőri kohász- j csoportja. A délelőtt fél 11 órakor kezdődő tanácskozást dr. Olajon József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke nyitja meg. Közben a fúrómester elké­szült egy sor lyukkal, ame­ly-> egymás mellett sora­koznak a falon. Szili Imre, az „elektródák készítője” szemrevéte’°"; a lyukakat, s úgy tűnik, elégedett velük. — Itt most minden mozza­nat léoye'f»s — m ^;,Y — Még ez is. hogy a lefnré=zpi ■ gömlvasaknak, amelyekből az elektródák készülnek, egyforma h asszúság ú a.kn a k, és egyforma vastagnak kell lenniük. Ha nem kiegyensú­lyozott az erőtér, lehet, hogy semmit sem ér az egész. Bartha János rábólint.í — Minden új munka ne­héz. Reméljük az elkövetke­zendők már könnyebbek lesznek. Nekik is tanulniuk kellett, nekem is. De remél­jük, mindannyiunknak meg­érte. Ez az új szakma, amit több mint negvvenéves fej­jel tanultunk meg, talán jó lesz ’ valamennyiünknek. HÁZAKAT rendbehozni, házakét gyógvítani, nagyon szép feladat. Most mindnyá­jan egyformán bizakodnak, hogy az elektroozmózisos szi­getelési módszer miskolci premierje jól sikerül. Akkor pedig mindnyájuknak lesz munka itt a környéken is bőven. Hajdú Gábor A városi tanács hálózat- fejlesztési terve szerint to­vábbi létesítmények felépíté­sére is sor kerül. Így többek között a város új főterén építendő üzletházban a szük­ségleteknek megfelelően ala­kítják ki a benne helyet ka­pó üzletek profilját. A to­vábbiakban az úgynevezett I-es számú szomszédsági egységben megépülő keres­kedelmi létesítményeket is úgy alakítják ki, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően biztosítják majd túlzsúfoltság nélkül a nyu­godt vásárlás lehetőségeit. Új gyógyszertár A nagyközségi tanács, va­lamint a Megyei Tanács Gyógyszertári Központ közös beruházásával Nyékládházán új gyyógyszertár épült. Az új létesítmény építését a nagyközségi tanács költ­ségvetési üzeme végezte, s arra több mint 1,7 millió fo­rintot fordítottak. Mivel a gyógyszertári központ a bel­ső berendezéseket, valamint a gyógyszerkészletet leszál­lította, így nincs akadálya j annak, hogy a község újon- ■ nan épült gyógyszertárát az j utolsó "simítások befejezése, után várhatóan egy-két hé­ten belül megnyissák. 1 Az asztal két oldalán KÉT ÖREGEMBER ÜL az utat a zöld pázsittól elvá­lasztó fehérre-íeketére fes­tett korlát mellett, az alkal­milag ácsolt asztal két olda­lán, szemben egymással. A fekete aszfaltot csillogó élet­re keltő tűző napsütés elöl viseltes kalapjuk széles kari­mája' alá menekítik homlo­kukat és időnként a tokaji híd alatt ballagó Tisza felé fordítják az inggallér szorí­tásától megszabadított, felső­testüket, mert. csak a folyó felöl jön valami kevés hű­vös és iszapszerű légáram­lat. Csendes a táj, a szom­szédos camping gyorsan ma­gasra növő nyárfáinak fé­nyes levelei rezzenéstelenül állják a hőség ostromát. A két öreg is szinte mozdulat­lanul ül, mint a szobor és csak szemüvegük csillan meg néha. Távolról úgy tűnik, mintha a kert végében pi­hennének, üveg bor mellett. És ekkor, ebbe az idillikus világba, belerobban egy óriá­si tehergépkocsi. Súlyos ter­hével sebesen elrobog a kor­lát, az asztal mellett, meg­remegteti a földet, az általa kavart légáramlás pedig megrebben ti a két öreg ka­lapjának karimáját. Danacs- kó Miklós szemüvegén át: utána néz a . járműnek, az­tán tűhegyes ceruzájával egy Az Ady utca 14, sz. alatti csemcgebolt — amely a na­pokban nyílt meg — Mis­kolc belvárosának egyik leg­forgalmasabb üzlete volt az átalakítás előtt is. Most, az egy hónapig tartó belső át­alakítás után pedig a város­rész legkorszerűbb boltjának mondható. Lényegesen ja­vult a hűlőfelszereltsége, l ét korszerű, nagy kapacitású vonást húz a tehergépkocsit szimbolizáló stilizált rajz alá. Tóth János az 'asztal másik oldaláról nézi, aztán meg­szólal : — Emlékszel? Amikor mi kezdtük az útmunkát, az autó olyan ritka volt erre­felé, mint a fehér holló ... Danacskó Miklós bólint. Az jut eszébe, hogy már 70 esztendős, tíz esztendeje van nyugdíjban, azelőtt pedig hídkarbantartó volt. Sok hídnak volt jó ismerője, or­vosa. gazdaja. Hidak fából, hidak kőből, hidak betonból. Rövid, alig néhány lépésnyi ívvel, hosszabbak, amelye­ken percek teltek el, amíg átballagott az ökrösfogat. Hi­dak. emberek részére ké­szült. magasított járdákkal és járda nélkül, kint, az ország­utakon. — Most meg mennyiféle jármű van — folytatja csen­desen gondolatai sorát a má­sik forgalomszámláló nyug­díjas, Tóth János. Megiga­zítja a szemüvegét és olvassa a táblázatot: — Kerékpár, moped, motorkerékpár, fogat, személygépkocsi, autóbusz, könnyű-, nehéz-, pótkocsis tehergépkocsi, nyergesvonta­tó, traktor... — , Egy kis szünet után hozzáteszi a kér­dést: — Te. Miklós! Vajon mi az igazi különbség a mo­bűtőgépet szereltek be, s ez­zel kétszeresére bővült a hű­tőtér. A kényelmesebb, gyor­sabb bevásárlás érdekében eggyel növelték a pénztárak számát, s modern csomagoló­asztalokat helyeztek el. Arra is ügyeltek az átala­kításnál, hogy szépüljön is az eladótér. Több űj világí­tóberendezést szereltek fel, s ' I Kazincbarcika ellátásáért KwszL&rís b ped és a motorbicikli között? Válasz nem jön, mert most meg két autóbusz suhan el mellettük, pont előttük talál­koznak. A két öreg ismét húz egy-egv vonást. Elül a por, csend lesz. — Én inkább azt nem ér­tem — tolja a kalapot a homlokára Danacskó Miklós —, hogy a népeket, az em­bereket, akik itt elhaladnak,' miért nem számláljuk. Pe­dig ezek mind ismerősek ... Egyre magasabbra emelke­dik a nap, egyre melegebb lesz. Mintha a több mint százéves, amerikás magyar hozta óra ketyegése is gyor­sabbá válna az aszfalton. Pontosan dél van, amikor Danacskó Miklós felesége odaérkezik az ebéddel. Nem messziről hozza, csak át kell ballagni Tokajból a Tisza- hídon. Kis időre gazdátlanul marad az asztal mellett az egyik szék. Most mindkét posztot Tóth János őrzi. He­lyettesíti társát, amíg az megebédel, ö majd utána, táskából valami hideget, mert Rakamazról, ahol la­kik, nem jön ebéd. Harmadik esztendeje szá­molják itt a forgalmat. Az első évben havonta 10 na­pot. a másodikban öt na­pot. a harmadikban havonta hat napot töltenek el itt. az utat a zöld pázsittól elvá­lasztó feketére-fehérre fes­tett korlát mellett, az alkal­milag ácsolt asztal két olda­lán, vagy a lakókocsiban, ha rossz idő járja. Félóránként, óránként, naponként összesí­tik az eredményt és ezért óránként 7 forint órabért kapnak. Pontosan és szorgal­masan jegyzik az útvonal használóit, közben hallgat­ják az asztalra állított száz­éves óra ketyegését, és arra az időre gondolnak, amikor az autó még olyan ritka volt errefelé, mint a fehér holló.- Vasvis a fiatalságukra. SZINTE mozdulatlanul ül­nek. mint a szobrok és csak szemüvegük csillan meg né­ha. Távolról úgy tűnik, mintha a kert végében pi­hennének. üveg bor mellett. Szöveg: Oravec János Kép: Mécs Ernő most kétszeres fényerővel világítják a boltot. A külső portálátalakítás még tart, de. az építők gyors befejezést ígérnek. Ha elkészülnek a munkálatokkal, az egyik ki­rakat helyén fagylal tárusító pultot helyeznek el. s fagy- laltárusitással tehermentesí­tik a közelben levő Lottó cukrászdát, ahol a nap min­den órájában hosszú sorok kígyóznak a fagylaltárus előtt. Tűzoltóverseny hőségben Vezényszótól volt hangos vasárnap a sajószentpéterl sportpálya. A járás önkéntes tűzol­tói mérték össze erejüket, tudásukat. A bal oldali kép a Lenin Kohászati Müvek gépjár- műfecskendő rajának, míg a jobb oldali kép a sajópálfalai lányok gyakorlatáról készült. Fotó; I.aczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom