Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
1972. június 13., kedd *P ESZAK-MÄGYARORSZAG 3 Gázos ügyek, gondok, tennivalók Beszélgetés a TIGAZ igazgató iával Az utóbbi években az energiapolitikai célkitűzések a gyorsan növő igények, az új lehetőségek kihatásaként nagyon megnőtt a gázfogyasztás. A jó öreg gázgyárak felett eljárt az idő. Országos szervet, területi igazgatóságokat hoztak létre. így alakult meg, hajdúszoboszlói központtal 1967-ben a Tiszántúli Gázszolgáltató- és Szerelő Vállalat, amely négy önálló elszámolású üzemegységgel — közte a miskolcival — 7 megyében dolgozik. Katona Zoltán, a miskolci egység vezetője úgy véli. hogy az igényekhez és az országos elosztáshoz igazodó szervezeti felépítés, az anyagi lehetőségek országos elosztása. centralizálása olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyekre egy régi egység képtelen lenne. Fejlődés és önállóság- A miskolci üzemegység fejlődését — tájékoztatKusz- tós Ferenc, a TIGÁZ igazgatója — az összevonás határozta meg. A korábbiakon túlmenően feladatul kapta Miskolc és Borsod megye komplex ellátását, mind a. vezetékes, mind a pb-gázra vonatkozóan. Az első kiemelt feladat volt: a városi gázról a földgázra való átállás. Az üzemegység feladatának igen jól tett. eleget, s így 1970. szeptember 30-ig az átállást be is fejezte. A miskolci egység munkája a vezetékes gázban 9 városra és ipartelepülésre, több üzemre, s pb-gázban az egész fnegyére lüterjed. A miskolci egység összesen 85 ezer fogyasztó — ebből 53 ezer pb-gázt használ — igényeit elégíti ki és végzi a-szükséges szolgáltatást. A tennivaló nagyságát jellemzi, hogy Boysod — beleértve a gázt használó nagyüzemeket is — az ország gázenergia jána k egy harmad á t használja fel. A fejlődés változatlanul dinamikus. Ez azt is jelenti, hogy fokozottan a miskolci egységre zúdulnak a tennivalók. A Borsod megyei NEB vizsgálatot végzett az energia-felhasználásban. -gazdálkodásban. A NEB-ülésen elhangzott: a fejlődés a jelenlegitől nagyobb tempót követel, s ehhez többek között szükséges lenne jobban a helyi szervekre bízni a feladatokat. A NEB-ütés kapcsán kerestük fel Hajdúszoboszlón a TIGÁZ igazgatóját, több kérdésre választ várva. Az egyik kérdésünk a vállalati önállóság fejlesztésével kapcsolatos. Kusztós elvtárs ezt mondotta: — A vállalat tröszti irányítás alatt áll. tehát, bizonyos mértékig a vállalat sem rendelkezik azokkal a mutatókkal, amelyekkel a minisztériumi, vagy a tanácsi felügyeleti vállalatok rendelkeznek. A tröszt gazdasági mutatókat ír elö, tröszti belső érdekeltségi rendszer szabályozza a vállalat önállóságát. Az elmúlt időszakban a tröszti irányítás mechanizmusa is alakult, több változáson ment át. Jelenleg a vállalat, csak a tröszt állal m cgsza bott ered m é nyterv szerint gazdálkodhat, s a- elmondottaknak megfelelően az üzemegység csak korlátozott önállóságot kapott, A gázvezetékek rck on slrukciójáról Miskolcon sajnálatosan 25, sót 51) éves gázvezetékek is vannak s kicserélését sok tényező sürgeti. A várható rekonstrukcióról az igazgató így tájékoztat: — A fogyasztói létszámot, s a bekapcsolt fogyasztóke- szülékek számát tekintve a miskolci üzemegység dinamikusan fejlődik. A fejlesztési alapok feloszlásánál elsősorban az igényeket vesszük figyelembe. Ennek megfelelően, egyes területek fejlesztése differenciálódik. A negyedik ötéves terv időszakában például Eger ellátására J7,6 millió forint, Nyíregyházáéra 18,2, AJ iskola ellátására viszont 50,4 millió forint jut. Miskolcon 1970-ben mértük fel, hol vannak régi vezetékek, hol szükséges a csere. Az ez évi újabb felmérés azt mulatja, hogy az ilyen igények tovább nőitek. A központi források csökkenése miatt a minisztérium lehetőséget adott, hogy a korábbinál későbbi időben, a rekonstrukciót 1975-re végezzük cl. Ügy vélem, hogy Mis-' kolcnak nem kell eddig várnia. 1973-ban a legveszélyeztetettebb vezetékek cseréjét, elvégezzük, s a felújítás 15 millió forint értékel lesz ki. A felújítás nemcsak a nagy értékek, hanem a műszakilag is túlzott követelmények miatt igen nagy munkál jelent. Az OBF, mint a gázvezetékek felügyeleti hatósága foglalkozott az optimálisabb előírások kidolgozásával, s javaslatát az illetékesek elé terjesztette. A következő kérdésünk a bérezéssel kapcsolatos. Ebben koránt sincs elismerve Miskolc és Borsod szerepe. Az igazgató úgy magyarázza, hogy a bérezési aránytalanságot több tényező befolyásolja, s nem lenne célszerű azonos bérszínvonal minden üzemegységben. Ezzel egyetértünk. De hadd közöljük az adatokat minden kommentár nélkül. Az egy dolgozóra eső évi átlagbér Miskolcon 24 733 forint, Szolnokon 25 511, Debrecenben 25 807, s a központban, Hajdúszoboszlón 31 473 forint (!). i szolgáltatás fejlesztéséről Kusztós elvlárs a lakossági szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatosan a következőkről tájékoztatott. — A vezetékes fogyasztói javító hibaelhárító munka az utóbbi években lényegesen fejlődött. A városi gaz átállítási munkák elvégzése után lényeges létszámot csoportosítottunk át e területre. Kapacitás van, elvégezzük a jelentkező munkákat, A fejlődést jelzi az URH-szolgálat, s a hibafelvevő helyek elősegítik a munkák gyors elvégzését. Azt mondhatjuk, hogy a bejelentett hibákat átlagosan 24 órán belül kijavítjuk. — Ami a propán-bután- gáz-elláiást illeti, itt főleg a vállalaton kívül álló okok befolyásolnak. Elsősorban az, hogy országosan sem rendelkezünk elég pb-gázzal, .43 összfogy osztás 30 százalékát importból szerezzük be. A másik probléma a töltőtelepek kapacitása. Ez éves átlagban ugyan kielégítő, a gondok a csúcsidőszakban jelentkeznek. — A töltőtelepek építésére elkészültek a tervek. Pénzügyi problémák miatt azonban az eredeti, az 1973. évi befejezéshez viszonyítva, mintegy másfél évet „csúszik” a töltötelepek építése. — A cseretelep-hálózat kiépítése csak részben vállalati feladat. A tanácsi szervektől sűrűn felkeresnek bennünket a cseretelep építése ügyében, Erre anyagi lehetőségeink korlátozottak. A megoldás as% hogy az egyéb szervek a TÜZÉP, az áféss- ck. a kiskereskedelmi vállalatok is tekintsék ezt feladatuknak, s a tanácsok részéről is több anyagi áldozol szükséges. — A pb-berendezések szervizellátására megfelelő lét- j számmal réndelkezünk. En- i nek biztosítására leörzetsze- | rclöségekct. létesítettünk. A cseretelep-hálózaton alakítottuk ki a hibabejelentési lehetőségeket, A területi szétszórtság miatt azonban gyors hibaelhárítási nem, tudunk biztosítani, de ez általában 48 órán belül megtörténik, Az említett NEB-ülésen is elhangzott, hogy az igények megkövetelik a különféle szervek munkájának jobb összehangolását, s az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Csorba Barnabás Próbaúton Tokaj környékén az exportra készült motorvonat Fotó: Mccs F,rnö A Központi Bányagépjavító Üzemben „Bányabeli eseményrögzítőt” gyártanak. A készülék regisztrálja a gépek üzemi és állásidejét. így képei ad a frontfejtés munkájáról. A képen: Rácz Fái műszerész a bánya-,,tv” szerelése közben látható. Bodroghaiom gazdagodik A bodrogíhalmi Szabad Föld Termelőszövetkezet még mindig a községi tanács épületében székel. Itt kapott néhány helyiséget még az alakuláskor, s az iroda azóta is itt működik. Meglehetősen régies épület, de a községi tanácsnak sem telt még újra. A tsz-nek még úgy sem. Előbb fel kellett építeni a korszerű szarvasmarha-telepet és más majorokat, istállókat, magtárakat, s egyéb gazdasági épületeket Az irodisták — eléggé rossz körülmények közt — dolgoztak tovább, megértve a tsz anyagi helyzetét. A munka és a türelem azonban meghozta gyümölcsét. A termelőszövetkezet gazdasági eredményei évről évre javultak és az elmúlt év őszén már hozzá lehetett kezdeni az uj irodaház építéséhez. Egy községben •— különösen az olyan nagyban, mint Bodroghaiom — azonban nemcsak termelőszövetkezeti problémák vannak. A községet más úton-módon is fejleszteni kell. viszont a községfejlesztésből sem telik Hayyleáisra Imiiké A TVK legnagyobb termelőegységében, a nitrogén műtrágyagyárban június 19- én kezdődik a szokásos évi nagyjavítás, amely a karbantartók, az üzemelő sze_ mélyzet és a társfőosztályok dolgozói számára az idei legjelentősebb erőpróbát jelenti. Hétfőtől lehat, mintegy másfél héten át a karbantartók, szerelők veszik birtokukba a hatalmas gyáratA nagyjavítás ütemtervét a szakemberek már hetekkel ezelőtt összeállították, így minden érdekelt szerv, üzem felkészülten várja a munka kezdetét. Sok mindent kell a nagyleállás során elvégezni. A nagyobb volumenű munkák közül említésre méltó az ammóniagyárban sorra kerülő katalizátor és a konverter belső részének cseréje, a nit- rogénes mosókabinok tisztítása. továbbá az égjük nitrogén-kompresszor átalakítása. amely a nagygép teljesítményének növekedését eredményezi. Nem mindennapi feladatnak ígérkezik az épülő IX. savüzemi egység bekötési munkája sem. melyet szintén most végeznek el. A szakemberek ügy tervezik. hogy június 27-én két szintézis körrel már megkezdik a termelést. Előreláthatólag 29-ig pedig minden munkát befejeznek és ezt követően ismét teljes kapacitással dolgozhat a nitrogén műtrágyagyár. mindenre. Így aztán már az irodaház, építése előtt előtérbe került, a község lakosságának erőteljes igénye, hogy presszó is kellene. A termelőszövetkezet azonban nem hivatott ilyen beruházások elvégzésére. De megoldást mindig lehet találni, ha akarja az ember. Novák József 1sz-elnök is úgy vélte, hogy jogos a község lakosságának igénye, kell a presszó Bod- roghalomban is. Ezért: aztán a tsz vezetősége úgy határozott. hogy a Sátoraljaújhely és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezettel lépnek kapcsolatba. Hamarosan határozat is született: a tsz irodaháza emeletes — kétszintes — lesz, és a földszinten 75 négyzetméter területű presz- szót építenek, s hozzá a szükséges raktárakat. Az áíósz a presszóépités költségeit — természetesen — viseli- így, hogy kombinálták a beruházást —, olcsóbb is az építkezés. Más probléma is volt — s van — a községben. A nőknek. elsősorban a fiatal lányoknak, a tsz sem tud folyamatosan munkát és keresetet biztosítani. Tavasztól őszig még csak-csak, de télen egyáltalán nem. Az irodaház tervezése közben vető_ dött fel, hogy valamilyen nőt munkaerőt foglalkoztató üzem építése és beindítása is hasznos lenne. Női konfekció üzemegységre gondoltak. Ezt. viszont csak valamelyik ruházati ktsz-szel együtt lehet megvalósítani. A tsz-vezetőség a tagság egyetértésével határozott. Az új irodaházban 80 nőt foglalkoztató női konfekció üzemegységet alakítanak ki és rendeznek be. Az épület lényegében már kész is. A tsz irodáit az idén augusztus 20-án adják át rendeltetésének Végre megfelelő körülmények közt dolgozhat majd az irodai részleg. A presszó viszont csak 1973 április 4-re készül el, akkorra tervezik a megnyitását. A női konfekció üzemrészt viszont szeretnék már a most következő télen beindítani. Az üzemrészről és az üzemeltetésről a Sárospataki Ruházati Ktsz- szel tárgyalnak. A tájékoztatás: kötelesség M ég mindig eléggé gyakori, hogy különféle intézmények és hivatalok, de az üzemek és gyárak arra illetékes vezetői — tisztelet a kivételnek, s ez a több — nehezen nyilatkoznak, vagy csak hosszas unszolásra, esetleg magasabb fórumok utasítására tájékoztatják a közvéleményt. Ügy tesznek, mintha egy termelési, beruházási vagy bármilyen más adat közlésével a hivatali titoktartást sértenek meg, illetve bizalmas adatokat árulnának el. — Nagyfokú szűklátókörűségre vall az ilyen magatartás — mondta el véleményét minderről egy beszélgetés alkalmával a vegyipar egyik fellegvárának, a Borsodi Vegyikombinátnak az igazgatója, Körtvélyes István. E vállalat legfőbb gazdasági vezetője a legnagyobb őszinteséggel és nyíltsággal jelentette ki c sorok írójának: — Az újságíró, a krónikás nem nekem tartozik köszönettel, mert fogadom és tájékoztatom. Én tartozom köszönettel a sajtónak, minden hírközlő szervnek, ha bekopog hozzám, és információkat kér. Ez a kíváncsiság indokolt és jogos. Csak örülni lehet és kell, ha. a vállalat eredményeit és munkáját. de a gondokat és a bajokat is mind szélesebb körben ismerik. Kiérzödött a szavakból, hogy csak az titkolódzik, aki fél a nyilvánosságtól, a közvélemény értékítéletétől. Pedig a nyilvánosság olyan fórum, ahonnan ösztönzést, bátorítást kaphat bárki, a legnehezebb helyzetekben is. Sajnos, a rosszul értelmezett titoktartás falai eléggé nehezen omladoznak, aminek oka az önáüótlanságban, a felelősség vállalás hiányában, a hézagos helyzetfelmérésben, s esetenként abban az eléggé el nem ítélhető magatartásban keresendő, amit egy közmondás így fejez ki: „Ne szólj szám, nem fáj fejein ...” Ez a mondás régen elavult. Az élet. a gyakorlat bizonyítja — itt Borsodban is —. hogy nem a szólás, hanem a hallgatás szokott fejfájást okozni. Bizonyára felismerték ezt a HCM-ben is. ahol még a közelmúltban is kurtán-íurcsán elzárkóztak a tájékoztatástól, mondván: tessék pesti központunkhoz fordulni. Mintha a fővárosi központunkban .jobban tudnák, mi történik helyben, az építkezésen, s lenn, a mukalielyekcn. N emcsak ennél az üzemnél volt tapasztalható ilyenfajta felfogás és magatartás. Másiitt is. Annak ellenére, bőgj' általában nem ez a jellemző, beszélni szükséges róla, mert a merevség, a begubózás többet árt, mint használ. Egyértelműen beszéltek erről a gazdasági vezetők országos aktívaértekezletén is, ahol kimondták: az információ nem magántulajdon. Aki tájékoztat, nem szívességet tesz, kötelességét teljesíti.
