Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-07 / 132. szám
1972. június 7., szerda ES ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 f izeink reszel} hen A közelmúltban egy nagyszabású, országos NEB- J vizsgálat részeként szeles, körű ellenőrzés folyt inc- i gyénkben a vizek szennyezésének megakadályozására • hozott kormányrendeletek végrehajtásáról. A népi ei- i tenörzés vizsgálatának megállapításaira azok érlékelé- > se után még visszatérünk, ezúttal a vizsgálatba vont szakemberektől kértünk felvilágosítást arra vonatkoző- i an: hol tart ma. milyen mértékű folyóink szennyezclt- ! sége? í Palaki Mai a magányos öregekért A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a megyénket átszelő, érintő nagyobb vízfolyások, így elsősorban a Sajó, a Hernód és a Bodrog szennyezettsége egyre veszélyesebbé kezd válni. Nem helyi,' hanem világjelenség ez, hiszen az ipari fejlődéssel együttjáró melléktermékek világszerte nagymértékben szennyezik a vizeket, s a nemrég még tiszta, halban dús folyók egészségtelenné, sót, helyenként az élő szerve etek számára elviselhetetlenné válnak. Folyóink tisztaságát, azaz inkább szennyezettségét pontos mérések alapján minősítik. Ezek a vízminősítések, sajnos, egyre szomorúbb helyzetet tükröznek. * A Sajó a „rekorder”. Már nemcsak megyénk, hanem az ország legszennyezettebb vízfolyása. Már a határon túlról is negyedosztályú — azaz legrosszabb — minősítéssel érkezik. Hazánk területén a Sajó-völgyi ipartelepek és városok tiszti tat- lan, vagy nem kellően tisztított vizei tovább szennyezik, s ezzel a folyó öntisztító képessége a Bódva és a Hernád hígító hatására sem tud megbirkózni. A folyó a Tiszába ömlésig mindvégig négy ed osztály ú minősítésű, ami azt jelenti, hogy sem ivóvíznek, sem mezőgazda- sági öntözővíznek, sem hal- tenyésztési célokra nem alkalmas. Ipari vízellátási célokra is csak jelentős költségű tisztítás árán használható. A Hernád néhány esztendeje még elsőosztályú vízminőségű folyó volt. Sajnos, az utóbbi években, a határtól kezdve már másod-, sőt harmadosztályúnak minősül a vize, s kezdi utolérni a Sajó szennyezettségét. A Hernádot a kis Szartos patakon. a Kelet-szlovákiai Vasműből érkező, tiszti tatlan kohászati szennyvíz teszi tönkre. Ez a tömény szennyezés súlyos gondokat okoz már jelenleg is. de még nagyobb veszélyt jelent a jövőre nézve. A folyó jelentős szakaszán már-már kipusztulóban van a halállomány. Még nagyobb gondot okoz, hogy a Hernádból kapja vizét a Bársonyos csatorna nagy öntözőrendszere. A folyó egyre növekvő, rendkívüli szeny- nvezettsége veszélyezteti a mezőgazdasági vízhasznosítást. de veszélyben forog a még csak épülő miskolci csúcsvízmű is. * A miskolci csúcsvízmű a Hernád mentén telepített, parti szűrésű kutakból nyeri majd vizét. Sajnos, a Hernád mentén a parti szűrésű kutak Garadna község magasságáig már most clszeny- nyeződtek. A meder anyagának szemmel látható szennyezettsége pedig már Gesztely . községig, azaz a csúcsvízmű kútsorának felső végéig ért.. Ha ez a folyamat tovább tart, a csúcs- vízmű a tervezettnél lényegesen rosszabb minőségű vizet adhat csak a városnak. A jelentősebb vízfolyások közül egyedül a Bódva az, amely nem szennyeződik, s a határon túlról is tisztán érkezik. A Bodrog viszont sajnos, már csak harmad- osztályú minősítéssel érkezik hazánk területére. A Tiszába való betorkoilásig — öntisztulás útján — csak másodosztályú minősítést ér el. A Tisza, amely hazánk területére meg mint elSöosz- tál.vú. azaz tiszta vízfolyás érkezik, a Bodrog, még inkább a „tömény” Sajó hatására Leninváros térségében már csak másodosztályú vizet szállít. Ez a vízszeny- nyezés idővel es esetenként az épülő Tisza II. vízlépcsőre is hatással lehet, * Szinte elképzelhetetlen, milyen súlyos károkat okozhat. a folyókban egy-egy rendkívüli szennyezés. 1967 augusztusában például, amikor a szlovákiai Özöreny- ben levő papírgyár nagyjavítása következtében rendkívül erős szennyezés vonult végig a Sajón, a Tiszán is, egészen a jugoszláv határig húzódó. 18 napos időtartamú szennyvízhul- lám alakult ki. Illetékes szerveink és szakembereink hazai és nemzetközi szinten is szorgalmazzák a vizek minőségének vé-’ delinél. Jelenleg a legsürgősebb. feltétlenül szükséges teendő a Sajó-vízrendszer regionális vízvédelmi tervének elkészítése, illetve a tervezett vízvédelmi munkák elvégzése. A közelmúlt napokban, amikor kormányközi megállapodás alapján a Magyar— Csehs zlo vák M üszaki -Tud o- mányos Együttműködési Ve'- gyesbizottság a határmenti területek közös problémáit, a szorosabb együttműködés lehetőségeit. vizsgálta, kiemelt: témaként foglalkoztak a vízvédelemmel kapcsolatos, közös teendőkkel is. A jövőben ugyanis a jelenleginél hatékonyabb nemzetközi megállapodás szükséges hozzá, hogy közös erővel mielőbb megszüntessük folyóink szennyezettségét. (p. s.) Borsod többi városához, községéhez hasonlóan Sárospatakon is most válik intézményessé a magányosan élő, idős emberek gondozása. Eddig az úttörők, KlSZ-fiatalok. a városi, üzemi nőbizottságok tagjai alkalomszerűen meglátogattak egy-egy ne-, héz helyzetben levő. támogatásra szoruló öreget vagy idős házaspárt, és a ház körüli munkákban, a lakás kitakarításában, a téli tüzelő beszerzésében segítettek nekik. A városi tanács napirendre tűzte az öregek gondozásának kérdését és, a megnyugtató megoldás érdekében' létesített egy napi 8 és egy napi 4 órás területi gondozói állást a gyakorlati feladatok rendszeres elvégzésére. Amikor a város üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, intézményeinek, vállalatainak fiataljai erről értesültek, a KISZ-tátkárok júniusi értekezletén Takáts Gyula elnöklésével megvitatták. hogyan vehetnék ki részüket ebbőt a nemes, szociális, emberbaráti munkából. A területi gondozás tennivalóiról Kocsis JánOsné, a szociális otthon vezetője tájékoztatta a fiatalokat, akik hozzászólásaikban igen nagy szeretettel foglalkoztak az öregek megsegítésének kérdésével. Beható tanácskozás után elhatározták, hogy minden üzemben gondozási felelőst választanak, s a hivatásos gondozónők velük tárgyalják meg. mikor melyik idős házaspárnak kell segíteni. Együtt működési szerződést kötnek a városi tanács szociális és egészségügyi csoportjával. Vállalják, hogy a támogatásra szoruló öregeket rendszeresen meglátogatják, s a szükségletnek megfelelően elvégzik a festési, takarítási. villanyszerelési, mosási és más ház körüli munkákat. Rendbe teszik a magatehetetlen öregek ruháit, fehérneműit, beszerzik nekik a téli tüzelőt, bevásárolják a szükséges élelmiszereket. E gy szabálytalan rakodás az acélmű öntőcsarnokában, s máris kész a baj. Nemrégiben a rendeletben előírt 12 —13 öntecs helyett 21-et pakoltak az úgynevezett pőre kocsira az Ózdi Kohászati Üzemekben, s az eredmény: a kocsi háromszor is leesett a vágányról, a 34,5 tonnával nagyobb terhelés miatt szét nyomta a síneket. Egy teljes műszakot vett igénybe ennek az akadálynak az elhárítása, csak azért, mert hibásan dolgoztak. Ez a példa is jól illusztrálja, milyen fontos szerepe van annak a szárnyait bontogató kezdeményezésriek, amelynek jelszava: Dolgozz hibátlanul! Van igény erre Ózdon éppúgy, mint az LKM-ben, a Dl- GÉP-ben ugyanúgy, mint a Drótgyárban vagy másutt. Nem mindegy viszont, hogy az igény és a tett között mekkora a távolság, mit tesznek annak érdekében, hogy ez a kezdeményezés mindenütt meghonosodjék, a mindennapi munka szerves része legyen. Ózd példát mutat ebben is, hiszen már a múlt év októberében megalakították a 11 tagú előkészítő bizottságot, amely feladatának tekinti a megfelelő irányítási és szervezeti keretek kidolgozását ahhoz, hogv a mozgalom útiéból elhárítsanak minden akadályt. Hasonló felkészülésnek lehetünk tanúi a Diósgyőri Gépgyárban, vagy a Dro<- gvárban is — hogy csak a legismertebbeket említsük —. de egy biztos: az alkoto munka, nap mint nap szárnyalásra ösztönzi a fantáziát, ötletgazdaggá teszi a legkisebb munkahelyet is. Ennek a sodró mozgásnak semmiféle tilalomra, beszűkült szemléletmód vagy rosszul értelmezett intézkedés nem vethet gátat. A tenniakarás — mint példáink is igazolják — a tartalmasabbra, az újra való törekvés mint az áradat elsodorja a kétkedőket, az egyhelyben topogókat, azokat, akik fontolgatva, óvatosan haladva kerülgetik a lényeget. Sajnos, erre is van példa. Mindez önkéntelenül .is papírra kívánkozik, ha erről a merőben új, de a gazdasági eletet érzékenyen érintő, még égé- szén fiatal kezdeményezésről beszélünk, ami abban is külön- bözik minden eddigi hasonló törekvéstől, hogy ahol törődnek e mozgalommal, ott igyekeznek is megteremteni a műszaki, tudományos feltételeket a kibontakozáshoz. Kutatómunkáról van szó, a hibák forrásainak megszüntetésére, hogy azok ne ismétlődhessenek, a bszolút értelemben vett hibátlan munka nincs. De a realitásokkal számoló, lényegre törő és a távlatokat jelző tevékenységgel a minimálisra csökkenthető a soksok nemkívánatos hibaforrás, növelhető a hatékonyság. Mert a Dolgozz hibátlanul! mozgalom ezzel szorosan összefügg. S ha mind többen nemcsak tudomásul veszik, de el is ismerik e mozgalomnál? a lényegét, s aszerint is dolgoznak, akkor az ózdi öntőcsarnokban és mindenütt jobban ügyelnek a szabályok betartására, a fegyelemre, amely nélkül nincs hibamentes munka. Vöröskeresztes munka az LfFU-nál Az EPFU miskolci üzemegységében 1962-ben 60 taggal jött létre a vöröskeresztes mozgalom. A szervezet az elmúlt években jelentős sikereket ért el, hiszen a tagok száma 225-re nőtt, s 1970-ben 50, tavaly 60 liter vént adtak önkéntesen az üzemegység dolgozói. Búr Jánosné, a vöröskereszt titkára nagy elismeréssel beszélt valamennyi dolgozóról, különösen Mátyus Jánosról, Liplák Ferencről, Goőr Istvánról, Juhász Lászlóról és Csatlós Istvánnéról, akik az üzemegység h ússzoros véradói. A titkár azt is elmondotta. hogy az üzemegység segíti e tevékenységet. Az erkölcsi elismerésen túlmenően a szervezetet anyagilag is támogatja. A vöröskereszt a véradás megszervezésén kívül az összegyűlt pénzből például ajándékcsomagot vásárol és juttat el olyan embereknek. akik hosszú ideje kórházi kezelés alatt állnak. Molnár Fere netté, Elrich Gyözöné a második világháborúban vesztette el férjét Mindkéj. ember túl van a hetven éven és nincs hozzátartozója. A szervezet, minden év karácsonyán élelmiszercsomaggal kedveskedik az idős asszonyoknak. A szervezet patronálja a fin- kei. valamint a miskolci szociális otthont is. Nemrégen kis ünnepséget tartottak. A szervezet munkájáról elismeréssel szólt a megyei vöröskereszt képviselője. Ekkor tüntették ki a legjobb véradókat, a jól dolgozó aktívákat. Lén árt József, az üzemegység igazgatója a kiváló véradó arany fokozatát. Búr Jánosné pedig az ezüst fokozatot kapta meg. A szervezetben tovább akarják növelni a tagok számát az elmúlt évekéhez hasonlóan. ebben az évben is megrendezik az üzemegység dolgozói számára az egészségügyi előad á «sorozatot. Molnár Lajos Szerves vegyész szakmára az 1972—73. tanévre beiskolázunk érettségiző és 8. osztályt végző fiútanulókat. Az érettségizett fiúkkal tanulmányi szerződést kötünk. Részletes felvilágosítást Sajóbá’oonyban, az Északmagyarországi Vegyiművek szakoktatásán adunk, telefonon, levélben és szóban. Telefon: 14-531, 448 mellék. Mindenütt népes a határ, amerre járunk. Most folyik a tavaszi munkák dandárja. Lakon, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet csaknem 2300 holdas gazdasagában is most folynak az aktuális tavaszi munkák. Mint Roll Janos, a közös gazdaság íóagronómusa elmondotta, az első kaszálásra sikerült megmenteni az eső elöl a pillangós takarmányt. Egyik legnagyobb munkájuk jelenleg a takarmány beszállítása. Ezenkívül fontos feladatuknak tekintik, hogy a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalattal kötött 5 éves szerződésüknek megfelelően időben elültessék a dohánypalántákat. A termelőszövetkezet már több mint 10 esztendeje foglalkozik szabolcsi dohányfajta termesztésével, s az idén is 15 holdra kötöttek szerződést. Ezt főleg az teszi szükségessé. hogy az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel együtt folyamatosan biztosítsák a tsz-gazdák bérkifizetését. Bár a dohány igen munkaigényes növény, mégis — éppen az említett okok miatt — megéri a vele való fáradozást Tudniillik a termesztésen kívül a téli időszakban kel szárítójukban biztosított a munkalehetőség nők részére. Az utóbbi időben több racionális munkaszervezési intézkedést is életbe léptettek. A kedvező terméskilátásnak nemcsak az időjárás a befolyásoló.ia. hanem a jó talajelőkészítés, a megfelelő trágyázás, és az időben elvégzett munka is. A munkaszervezési intézkedések közül érdemes megemlíteni, hogy a dohánypalántákat nevelő melegágyakat egészen közel hozták ahhoz a táblához, amelyben a dohányt termelik, így a palánták frissen kerülnek a melegágyból a talajba, ami azt jelenti, hogy nem kell. vagy sokkal kevesebbet kell öntözni. kevesebb munka, kevesebb anyagi ráfordítás szükséges a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Pásztor János brigádvezető kollektívájában a férfiak mellett igen sok nő is dolgozik, .akik kiválóan megállják a helyüket. A dohánypalántákat nevelő melegágyakat a dohánytermesztő földtábla közelében helyezték el. Gép segíti a dohánypalánták ültetését. O. 3. Mécs Ernő felv. Mély fájdalommal és megrendülve tudatjuk, hogy szeretett és kiváló munkatársunk MÉSZÁROS KÁLMÁN a húslisztüzeni csoportvezetője életének 47. évében, tragikus körülmények között, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése június 8-án délután 5 órakor, az alsóvadászi köztemetőben lesz. Vállalatunk saját halottjának tekinti. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szikszói üzemének pártszervezete, szakszervezeti bizottsága, üzemvezetősége és valamennyi dolgozója fl Ken! utoléri a Sajót? Pelántaültetes Mozgalom kiefc nil
