Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 1972. június 6., kedd 2 Bécsije ulazoU az MSZMP KE küldöttsége ■Béke és barátsági nagygyű­lést.' rendeztek tegnap, jú­nius 5-én Mezőcsáton. A Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormánya megalakulásának harmadik évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepi gyűlésen megjelent Nguyen Hung Khanh, az ideiglenes for­radalmi kormány buda­pesti nagykövetségének első titkára, Verne László, a me­gyei pártbizottság titkára, Mező István, a járási párt­bizottság első titkára, Hegyi Imre, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, dr. Greiz László, a járási hiva­tal vezetője, valamint a já­rás, a nagyközségi párt- és tömegszervezeteinek vezetői. A művelődési ház nagy­termének szép számú közön­sége tapssal üdvözölte a dél­vietnami nép képviselőjét, majd Fekete Zoltán, a nagy­községi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket. Dr. Held Kálmán, a Hazafias Népfront mezőcsáti járási bi­zottságának elnöke ünnepi beszédében méltatta a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­dítást Front, a dél-vietnami nép hősies harcát, beszélt az Egyesült Államok háborús politikájáról. — Mi, magyarok, egvüttér- zünk a vietnami néppel, tet­tekkel is támogatjuk igazsá­HOLLANO MINISZTER HAZÁNKBAN Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hét­főn hivatalában fogadta P. Lardinois holland mezőgaz­dasági és halászati minisz­tert. A két ország mezőgaz­daságát érintő kérdésekről tárgyaltak. gos harcát, üzemeink mun­kásai különböző akciókkal í igyekeznek elősegíteni a ki- j tartó nép végső győzelmét — mondotta befejezésül. Nguyen Hung Khanh. mi- ! után üdvözölte a nagyközség | lakosságát, rövid ismertető; adott a jelenlegi vietnami ; helyzetről, megemlékezett a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kor­mányának megalakulásáról: — A dél-vietnami nép har­cának dicső győzelméből szü­letett 1969. június 6-án az ideiglenes forradalmi kor­mány, s megalakulásával lét­rejött a forradalmi hatalom államigazgatási rendszere. Az azóta eltelt időszakban ma­radéktalanul eleget tett an­nak a feladatnak, amelyet a nemzeti felszabadításj front ruházott rá. győzelemről győ­zelemre vitte a forradalmat, s nagy tekintélyt vívott ki magának a nemzetközi poli­tikai életben. A nagykövetség első titka- . ra beszédének végeztével em­lékzászlót adott át a Haza­fias Népfront járási bizott­ságának és további sikere­ket kívánt a nagyközség dol­gozóinak. A béke és barátsági nagy­gyűlés után a mezőcsáti ál­talános iskolások tánccal, iro­dalmi műsorral köszöntötték a részvevőket. NÉPFRONT­KÜLDÖTTSÉG A Lengyel Nemzeti Egy­ségfront elnöksége meghívá­sára Varsóba erkfezétt-’a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának küldöttsége, Ben- csik István főtitkár vezeté­sével. Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bécsbe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége. A delegációt Bíszku A kaliforniai San Jóséban teljesen összeomlottak az An­gela Davis ellen emelt ko­holt vádak. A hét nőből és öt férfiból álló esküdtszéli minden vádpontban ártatlan­nak találta a fiatal néger polgárjogi harcost, aki ellen nyíltan hirdetett kommunis­ta meggyőződése és párttag­sága miatt az elmúlt két év­ben hajszát indítottak Kali­fornia állam, majd a szövet­ségi kormány hatóságai. Az ügyész által felvonultatott 97 tanú nem tudta meggyőz­ni arról az esküdteket, hogy Brandt nyugatnémet kan­cellár vasárnap délelőtt fogadta Gromiko szovjet külügyminisztert. A tanács­kozás fő témái értesülések szerint a következők voltak: a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztése a moszkvai szerződés életbelépte után, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok, elsősorban az európai biztonsági értekezlet kérdései. Andrej Gromiko vasárnap Erich Honeekernek, az NSZEP Központi Bizoltéága első - titkárának meghívására hivatalos látogatásra Berlin­be, az NDK fővárosába ér­kezett. Nyugat-berlini hírforrások azt a tényt, hogy Gromiko Bonnból egyenesen az NDK Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti, tagjai: Soltész István, a KB tagja és Nagy Tibor, a KB osztályvezető­helyettese. a kaliforniai egyetem egykori íilozófia-előadój a bűnrészes egy emberrablásra szőtt fegyveres összeesküvésben. Mikor Richard Arnason bíró kihirdette az esküdtek döntését, a tárgyalóterem zömmel Angela barátaiból álló közönsége üdvrivalgás­ban tört ki. A döntés után tartott rövid sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy az igazság diadalmaskodása az ő koholt perében a nép jö­vendő győzelmeit példázhat­ja. fővárosába utazott, a Szov­jetunió részérőL az NDK iránti baráti gesztusként emelik ki. A demokratikus Berlinben ezzel kapcsolatban hangoztatják, hogy Moszkva és Bonn viszonyának norma­lizálása természetesen egy jottányival sem csökkenti a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió hagyományos barátságát, a proletár internacionalizmu­son alapuló testvéri össze­fogását. Az NDK-ban csak üdvözlik és az európai béke és biztonság szempontjából rendkívül örvendetesnek tart­ják, ha javulnak az NSZK- nak a Szovjetunióval, Len­gyelországgal és általába-n a szocialista országokkal való kapcsolatai. ESEM ÉN VEK R OL rüifiden SroiiÉo ionian és Beriinben Összeomlottak a koholt vádak Angela Davis szabad A nép akaratából M a, június 6-án van a harmadik évfordulója, hogy megalakult a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány (DIFK). Létrejötte, amely a dél-vietnami helyzet alakulásának szükségszerű következménye volt, ú j szakaszt jelentett az amerikai agresszorok ellen küzdő vietnami nép forradalmi mozgalmában. A DIFK megte­remtésével állami szintre emelkedett a del-vietnami nép szabadságharcának szervezése és a felszabadított terü­letek ügyeinek intézése. Emellett természetesen igen fon­tos szerepet játszott és játszik a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében, kiszélesítésében, a dél-vietnami haza­fiak érdekeinek nemzetközi képviseletébe. A DIFK meg­alakulása azonnal és közvetlenül éreztette hatását a Viet­namról folyó párizsi tárgyalásokon. Pontosan három évvel ezelőtt — a DIFK megalakulá­sával egyidőben — a Midway amerikai repülőgép-anya­hajón elvégezték az utolsó simításokat Nixon úgyneve­zett vietnamizálási politikáján, amelynek lényege: meg­szervezni a vietnamiak vietnamiak ellen folyó háború­ját, megerősíteni a Thieu-féle bábkormány hatalmát, így kívánták alátámasztani az Egyesült Államok neoko- lonialista politikáját egész Indokínában, s eközben — az amerikai nép elégedetlensége miatt — a lehetséges mér­tékben csökkenteni az amerikai katonák létszámát, vér- veszteségét. Ennek a politikának a határidőnaplója szo­rosan összekapcsolódott az újraválasztásában reményke­dő Nixon választási határidőnaplójával. A vietnamizálási politika keretében felfegyvereztek több mint egymillió katonát, kiképeztek több mint 200 ezer rendőrt, a lakosság áttelepítésével, vagy kiirtásával megpróbálták felszámolni a gyanús, vagy nem kormány­hű települések lakosait. S e politika keretében követték el az agressziót Laosz, a fegyveres inváziót Kambodzsa, a terrorbombázások felújítását; a VDK ellen. Ide tarto­zik — mint mindenre elszánt, kétségbeesett lépés — a VDK kikötőjének elaknásítása, az életet jelentő rizs­földek és öntözési gátrendszer bombázása. De hiába minden erőlködés. Minden lakos mögé még­sem állíthatnak egy-egy katonát, vagy rendőrt. (Mint ki­derült, Thieu még katonáiban sem bízhat, hiszen nap­jainkban is egész egységek álltak át a népi erők oldalá­ra.) A három évvel ezelőtt készült vietnamizálási terv összeomlott. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka a haza­fias népi erők mostani győzelmes ofíenzivája. Az a terv viszont, amely a vietnami nép bevonásával, alapvető érdekeinek figyelembevételével készült, amely­nek képviselője ma a nagy tekintélynek örvendő DIFK, sikeresen halad a megvalósulás útján. E tervben foglalt célokat éppen a DIFK tavaly nyáron közzétett hétpontos javaslata tartalmazza. Ezek a célok megfelelnek a viet­nami nép, az egész indokínai nép és a világ valamennyi bekeszerető népe érdekeinek. Részünkről, a Magyar Népköztársaság állampolgárai részérő] nem ünnepélyes kijelentés az évfordulón, hogy minden erőnkkel továbbra is támogatjuk ezt a tervet. Kormányunk, pártunk és népünk a teljes gj'őzelemig se­gíti a vietnami nép igazságos harcát. Győzelmük, ezer­szer kiérdemelt békéjük, nemzeti egységük, történelmi igazságszolgáltatás lesz egy olyan nép számára, amely év­tizedeken át rendíthetetlen akarattal küzdött a gyarma­tosítók és az idegen betolakodók agressziója ellen. KÍNÁI—GÖRÖG KAPCSOLAT Pekingben és Athénban egyidejűleg bejelentették, hogy a Kínai Népköztársa­ság és a Görög Királyság nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatot létesít. „Az erről szóló közös közle­ményben a görög kormány elismerte, hogy a Kínai Nép­köztársaság kormánj'a Kína egyetlen törvényes .kormá­nya. LETARTÓZTATÁSOK URUGUAYSAN Az uruguavj hatóságok be. jelentették, hogy tizennyolc tut>amaro-?erillái tartóztat­tak le a fővárostól száz kilo­méterre északra elterülő kör­zetekben. Hivatalos íelönté­sek szerint änrilis 15-e. a rendkívüli állaoot bevezetése óta ötszáz személet tartóztat­tak le seri ]1a tevékenység vádjával Uruguayban. SZTRÁJK JAPANBAN 1 A japán tengerészek szakszervezete utasította | 160 000 tagját, június 4—11.1 között az április 14. óta foly- i tatott részleges sztrájk he. : lyett általános és teljes j sztrájkkal támasszák alá ; béremelési követelésüket. A ; hét. végéig a sztrájk 1351 ha­jót érinthet, köztük 605 óce­ánjárót SZEX-BOLT: JERUZSÁLEMBEN • , ■ Jeruzsálem nyugati felé- j- ben szex-bolt nyílt. Az első J • „kuncsaftok” kevés örömet j szereztek a tulajdonosnak:; ■ortodox hitű polgárok vol- j rak, akik megtámadták az; üzletet, s csupán a rendőrök j közbelépésére vonultak visz- J sza. q tííz nem égefé meg»; Kiáltvány Ceglédről GYORSAN, ugyanakkor megfontoltan kellett csele­kednie a keresztes hadak fő­vezérének. Mindenekelőtt ka­tonailag akarta uralni a helyzetet, hogy kedvező po­zícióból kísérelje meg a po­litikai célok elérését. Seregét három részre osztotta. Az or­szág fontos területein a fegy­veres nép jelenlétével kíván­ta biztosítani túlsúlyát; egy­szersmind újabb paraszti tö­megek csatlakozását remélte a seregek útjába eső vidékek­ről. Barabás papot kelet felé küldte a síkság és a hegyvi­dék találkozási vonalán. Ez­zel mintegy elszigetelte a ne­mesekhez húzó felvidéki or­szágrészt a forradalomra haj­lamosabb, paraszti tömegek­ben bővelkedő Nagyalföld­től. Mészáros Lőrincet a Du­na—Tisza közére küldte, hogy a lelkes papra bízott sereg vegye birtokába azt a terepet, amelyen át a legrö­videbb út vezet Budáról Nándorfehérvárra, s olvassza magába az útvonalon vára­kozó nagyszámú önkéntest. Ö maga a két szélső irány között a tengelyvonalat vá­lasztotta. A Rákoson a sereg­zöm egyik felét öccse. Dózsa Gergely parancsnoksága alá rendelte — megtartván ma­gának a fővezérséget,. Budát és Pestet nem hagyhatta biztosítékok nélkül a háta mögött, ezért a Rákosra ma­i-asztalt háromezer fegyverest Száleresi Ambrus pesti pol­gár. vezérletével. Az átgondolt stratégiai in­tézkedések után késedelem nélkül, még május tizenhato­dikén tábort bontottak és út­ra keltek. Ezzel kezdetét vet. te Dózsa György alföldi had­járata, a tulajdonképpeni 1514-es parasztháború, noha egyelőre csaták nélkül vonul­tak céljuk felé. A fő irányira haladó zöm tizenhetedikén este érkezett Ceglédre. Letá­boroztak a nagy mezőváros északnyugati szélén a ho­mokbuckák között. Ekkor már magukon viselték a csa­patok a fegyelem és a szer­vezettség biztos jegyeit. A fővezérnek pedig hatá­roznia kellett, hogy milyen módon vívja ki fegyveres ha. talma birtokában a jobbágy­ság számára remélt szabad­ságot. Cegléd a programadás helyszíne lett. Itt derült ki igazán, hogy a hadvezért te­hetséggel megáldott székely vitéz .a politikai vezető szere­pére is kiválóan alkalmas. Nem akarta eltörölni a ki­rályságot. ám annál szilár­dabbik elhatározta magát a fennálló társadalmi rend ein-, berségesebb átalakítására. Feladatának tekintette a fő­urak megfékezését, a tör­vények felülvizsgálását, a jobbágyok jogainak új ala­pokra való helyezését. Szü­letése. neveltetése révén ön­ként. kínálkozott a székelyek példája. Azt akarta, hogy a székelyek számára garantált jogokhoz hasonló helyzetbe kerüljön az ország egész pa­rasztsága. Miután világossá fogalmazódott benne a szán­dék, ismét népgyűlésbe hív­ta seregét és így beszélt ka­tonáihoz: — Semmi sem kellemetle­nebb isten előtt, mint az, hogy egyik ember uralkodjék a másikon. Mert a szolgaság nem természet szerint., ha­nem emberek kapzsiságából keletkezvén, egy halandó sem követ el gonoszabbat, mint az, aki a maga tekintélyé­vel visszaél, s az embereket durva szolgaságra veti. — AKAR NEHÉZ, akár könnyű dolgot tett-e már egy nemes is a ti károsodástok nélkül? Hiszen ha egy ne­mes építkezik, házasodik, leányát férjhez adja, vendé­geskedik, fia születik vagy meghal — ha saját ügyében a királyhoz utazik: veletek fizetteti meg. Semmit sem tesz a ti nagy károtok -nél­kül. Ünnepjök gyász nektek, s ha gyászolnak, pénzetekből csapnak tort, s inkább ti hul­lathattok könnyeket. — Most, mialatt ők re­megnek, támadjatok ellensé­geitekre, öljétek le, vagy sza. lasszátok meg őket. Tanítsá­tok meg az elpuhultakat, ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységek ál­tal. Ugyanebben a szellemben íródott az a kiáltvány is, amely Cegléden kelt 1514. május tizennyolcadikén: tona,. a keresztesek istenál­dotta népének fejedelme és főkapitánya, c.sak Magyar- ország királyának, s nem egyúttal az urak alattvalója, a Magyarországban ... levő városoknak, mezővárosoknak és falvaknak, együtt és egyen ként, üdvözletünket! Tudjátok, hogy a hitegető nemesek ellenünk... ártani vágyó kezekkel fölkeltek, hogy bennünket üldözzenek, háborgassanak és zavarjanak. Azért is néktek ... rendel­jük és parancsoljuk, hogy rögtön és azonnal, amint je­len levelünket látjátok, min­den késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és .igyekezzetek Cegléd mező­városába. Siessetek, hogy így a szent csapat és áldott gyü­lekezet a nevezett hűtlen és gonosz nemeseknek ere­jét és kezét korlátozni, meg­fékezni és megzabolázni tud­ja.” Dózsa tehát óvakodott at­tól, hogy forradalmi hitval­lása mellett a király és az egyház ellen buzdítson. Sőt, kancellárjával, Ambrus dé~ vavánvai pappal levelet. írat Ceglédről Bakócz Tamásnak, beszámol haderejéről, felszó­lítja a hercegérseket, hogy késedelem nélkül csatlakoz­zon hozzá mindazon sereg­gel, amelyet kezdetben meg­ígért. A bíborosnak címzett békülékeny hangú levelet az követte, hogy Bakócz május huszonharmadikán végképp eltiltotta az egész keresztes­had iáratot, IDŐKÖZBEN mégis egyre erősödött, szilárdult a pa­raszti sereg. Szabályosan me­netelő alakzatait már kürtö­sök, dobosok kísérték Temes­köz felé. Pompás szakérte­lemmel keltek át a Tiszán, a Berettyón, a Hármas-Kö­rösön. A Békés melletti szi­kes réteken táboroztak, ami­kor megérkezett Dózsához Bakócz Tamás és az urak együttes levele. Látván Dó­zsa az elszánt és rideg gyű­löletet. komoran szólt, mi­után Ambrus oan felolvasta neki a fenyegetést. — Nem vagyok én sem gyermek, sem bolond, hogy tréfát űzzenek velem Foga­dom az istenre és a szentek­re. hogy összetöröm őket! Gerencsér Miklós (Következik: Népítélet Apátfalván) 9IHE i .... ■ ■Apáttá .; ■.■.•■ .,■ 1.., ■ 4 ■;...;;....... Ba rátsági nagygyűlés Mezőcsáton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom