Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
rm■ üSZAK-MAGYÄRORSrÄG 6 «asscr. 1972. június 4,, vasárnap A légi közlekedés egykori „csodája“ Napjainkban a világ több országban bizonyos légi szállításokhoz ismét használnak egy régi, a fiatalabb nemzedék számára már ismeretlen légi járművet. a kormányozható léghajót. Különösen nagyobb kiterjedésű lestek légiszállításánál alkalmazzák ezt az olcsón üzemeltethető légi járművet. A századforduló táján a kormányozható léghajó volt a légi közlekedés csodája. Egy mérnöki* diplomát szerzett német, gróf Zeppelin Ferdinand volt a feltalálója és felépítője. Akkoriban az egész világ megcsodálta ezt a „gyorsan” szálló légi kolosszust. A levegőnél könnyebb gáz. hidrogén vagy hélium emelte a magasba. Kormányozható hajtóművét, légcsavarjainak vonóerejét benzinmotorok biztosították. A képen is bemutatott Deutschland nevű léghajó, amelytől akkoriban a légiközlekedés forradalmasítását várták 148 méter hosz- szú, 14 méter átmérőjű „szivar” volt. Három motorja 345 lóerőt képviselt. „Sebességére” jellemző, hogy a Friedrichshafen-ből Düsseldorf-ba vezető 600 kilométeres légiutat .1 óra alatt tette meg. A gázzal töltött „szivar” alsó részének közepén elhelyezett utaskabinban húsz személy részére biztosítottak „kényelmes” helyet, A „kényelmet” fonott nádszékek és egy bort, valamint pezsgőt felszolgáló pincér biztosították. Mivel a fonott székek még csak rögzítve sem voltak, a 60— 70 kilométer sebességű ..rohanás” közben előfordult, hogy egy-eg.v légörvény okozta zökkenőnél, az uta-. sok felborultak ülőalkalmatosságukkal együtt. Az utaskabin „kényelmes” székeivel. A Deutschland nevű kot mányozható léghajó. Séta az Avason Ragyogó napsütéses idő. Elindulunk a sok-sok lépcsőn felfelé az Avasra. Kell egy kis tiszta levegő és csend a városi élet lüktető zaja piszkos levegője után. Az egymást követő pincék között már kora reggeltől nagy a forgalom. Festegetik a házikókat, mások mossák az üres hordókat. Egy-egy ház valóságos kis mini kastélynak is beillik. Délután kisebb társaságok verődnek össze. ICártyázgatnak, szalonnát sütnek, s beszélgetnek a jó borocska mellett. A felfelé vezető sétányon a valaha ülésre is használható padokat összetörték, tönkretették. elhanyagol t. szűette állapotban rontják az út szépségét, a sok eldobált szeméttel együtt. Pedig nemcsak városunk lakói keresik lel az Avast — akiknek még emlékezetükben él a régi táj szépsége —. hanem idegen emberek is. s egyáltalán nem látványos a szemetes út és az összeroncsolt padok sokasága. Fent a tetőn szépen parkosították a kilátó környékét. Itt már szívesen üldögél az ember, s gyönyörködik a város és a környék szépségében. A másik úton, amely a teraszok mellett vezet le. valamivel többen vannak, s gondozotlabb is ez a rész. Beültették virágokkal, fákkal. Az egyik pádon kismama olvasgat, előtte a kocsiban pici baba .fekszik. A másik , oldalon nagyobb gyerekek játszadoznak. Ilyen szép időben gyakran feljárnak a szülők gyerekeikkel s a kicsik élvezik, hogy kiszabadulhatnak a zárt udvarból a szabadba. A friss levegő, a virágos park még a rossz hangulatot is megváltoztatja. Valamivel lejjebb érettségire készülő diákok egy csoportja böngészi a könyveket, A nyugodt környezetben még a tanulás is jobban megy, s pihentetőbb, mint otthon, a zárt lakásban. A legelső teraszon 16—17 éves fiúk tanítgatják boxer kutyáikat ugrásra, követ és csontot visszahozni A kutyák csaholásától eltekintve, ilyenkor még általában csendes az Avas. Délelőtt főleg háziasszonyok és diákok látogatják. Délután aztán már elfoglalják a padokat a tizenéves fiatalok, összebújva estig elücsörögnek, mit sem zavartatva magukat a járókelőktől. Este viszont ennél kellemetlenebb tapasztalatai is vannak az embernek. Sokat beszélünk az Avasról. Gyakran felmerül: vajon „kié az Avas?" Most már a pincék sem az igaziak. hiszen többségükbe a bort már nem a hegyről szüretelt szőlőből, hanem a környékről szállítják ide. Valahogy megfordult a yi- ■ lág. Régen az öregek sétálgatlak. kártyázgattak itt esténként borházaik előtt. Most a fiatalok uralják alkonyai után. Uralják, méghozzá szó szerint . . . Monos Mária Á szervezéstudomány A z egyik borsodi , nag.y- vállalatnál át kellett költöztetni egy üzemrészt az elkészült új csarnokba. Hosszú előkészületekkel össze is állították a költözködés bonyolult menetrendjét, amely — amíg minden a helyére kerül — heteket vett volna igénybe. Ekkor azonban közbeszóltak a vállalat szervezési szakemberei, akik magánszorgalomból szintén elkészítették saját; költözködési tervüket. Azt állították, hogy egyetlen hét végén megoldják az áttelepítést, és hétfőn már mindenki az új helyen kezdheti a munkát. Akadtak, akik fantazmagóriának tartották a tervet de a szervezők nem tágítottak. és a munka végül is elkezdődött. Hétfőn pedig az üzemrész valóban az új épületben kezdhette a. reggeli műszakot. A példa, amely nemrég esett meg. két dolgot bizonyít. Az egyik, hogy a szervezéstudomány ismerői és művelői felbecsülhetetlen értékű munkát végezhetnek. ha hagyják őket dolgozni. Másrészt: a szervezéstudomány művelői, általában a szervezés iránti bizalmatlanság a vállalatoknál még fellelhető, és ez a bizalmatlanság, az ilyen magatartás nagy károkat okoz, igen sokba kerül. Az üzem- és munkaszervezést Borsodban is sokáig afféle haszontalan, divatból megtűrt tudományként , könyvelték el, s ami igaz: az extenzív. csak a munkaerő-tartalékra építő vállalati gazdálkodás rendszerében egy ideig nélkülözni is lehetett ezt a tudományt. De a gazdasági vezetőket egyszer csak kínos meglepetés érte: kiderült, hogy nincs többé szabad munkaerő s a grandiózus létszámfejlesztési terveknek — a statisztikai lények szerint — befellegzett. A tények makacs dolgok. de a megszokás — úgy tűnik — még makacsabb: a gazdasági vezetők tudomásul vették ugyan a helyzet változását, de továbbra is szorgalmasan terveztek, bekötött szemmel számítva n további létszámbővítés lehetőségeire. * Nem igy a munkaválla? . lók, akik sokkal élénkebben reagáltak a munkaerőpiac változására és kezdték diktálni a feltételeket. A munkaerő-fluktuáció végül is tömeges jelenséggé, társadalmi gonddá vált, és a gazdasági vezetők is rádöbbenték: a létszámfejlesztésen kívül elképzelhetők másfajta, sokkal eredményesebb gazdaságfejlesztési módszerek is. Mégpedig a belső tartalékok feltárásával és hasznosításával. a termelékenység növelésével, a munkaszervezés javításával, a racionális műszaki fejlesztéssel. Ezek megvalósításában az első szó a szervezési szakembereké. Már ahol vannak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1970-ben végzett vizsgálata szerint minden ezer foglalkoztatottra egyetlen, szervezési szakember jutott. Ez az arány kisebb-nagypbb eltérésekkel általánosítható., s ha egy gépgyárban nincs kellő számú, munkáját értő technológus, akkor a technológiai fejlesztés célkitűzéseit sem lehet maradéktalanul megvalósítani. De ugyanígy, ha nincs kellő számú szervező, akkor nem beszélhetünk hatékony szervezésről sem. B; orsódban a szervezés- tudomány oktatása, a tervszerű szervezőképzés országosan is sokat emlegetett, elismert hagyományokkal rendelkezik. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha megemlítjük: lapunknak is szerepe volt benne, hiszen a Borsodi Szervező- és Vezetőtovábbképző Iskola az egv évtizeddel ezelőtt elindított szerkesztőségi ankétokkal velte kezdetét. A szervezéstudomány. ha jól alkalmazzák. bőségesen kamatozik. Most az a kérdés, hogy a helyenként még fellelhető bizalmatlanság a vállalati szervezők iránt mikor szűnik meg, és a termelőüzemek vezetői kulcsfontosságú embereknek tekintsék a szervezőket. Ennek egyik feltétele talán abban jelölhető meg, hogy a műszakigazdasági ismereteken kívül maguk a gazdasági vezetők is mind lobban alkalmazzák a szervezéstudomány módszereit, éljenek a lehetőségekkel. amelyeket ez a tudomány nyújt. Ónodvári Miklós Úttörők országos találkozója Patakon Az Úttörőszövetség június 15—ifi—17-én Sárospatakon rendezi meg a IV. országos őrsvezető találkozót, amelyre az ország különböző részeiből 170 őrsvezetői várnak, az úttörőcsapatok képviseletében. A háromnapos találkozón á pajtások az úttörő- éle! időszerű kérdéseit vitatják meg, s megismerkednek nemcsak egymás csapatainak munkájával, eredményeivel, hanem " a következő tanév üttörőfel- adataivai is. A sárospataki tábor jó alkalom lesz arra is. hogy a pajtások szabad idejükben kirándulásokat tegyenek a gyönyörű zempléni hegyekbe, s gyönyörködjenek a nagy múltú láj természeti szépségeiben, történelmi emlékeiben. Ugyanezen a találkozón a közelgő Petőfi-évfordulóba készülve, a pajtások elindítják. országos útjára a Petöfi-zászlól. amely meghatározott irányban városokba és falvakba érkezik, majd eljut Petőfi szülőhelyére. Kiskőrösre. Amint Talcáts Gyula, városi KISZ- titkár, az országos tábor- zás helybeli előkészítője i elmondotta, a remekművű zászlót a Sárospataki Petőfi Általános Iskola diákjai készítik és ajándékozzák a találkozón résztvevő és a zászlót országos útjára cl- inditó pajtásoknak. _____ R évészek a Tiszán Aho*n lV elhagyjuk Ároktőt; megváltozik a táj. Egyetlen, keskeny út visz tovább a tiszacsegei révhez. Kétoldalt magasra nőtt jegyenye-nyárfák leveleivel játszik a szél, s az ártér dús vegetációja közt játékos lepkék kergetőznek. Jobbra, valahonnan a lágy ívben hajló töltésen túl, traktor hangja dohog, s amerre elhaladunk, kapá- lókat hagyunk magunk magun kmögött, A gyakran permetező eső magasra nyújtotta a gazt. alig látszik a kukorica sápad- tabb levele. Az összeboruló fűzek korinai között V-alal<ú résen megpillantjuk a Tiszát. Meredeken visz le az út. A megduzzadt víz letört faágakat, leheleket sodor magával, barna hullámain asztalnyi olajfoltok úsznak. Szemben a túloldalról elválik a komp. Lassan, oldalazva közelít, két szilárd csápjával tapad a komp- tartó kötélhez, úgy tolja maga előtt a sodródó víz. A nyárfák árnyékában kötnek ki. Szilágyi Ernő révész gondosan igazítja a lerögzített lánc mellett a komp padló,jál. hogy az autó, amelyet áthoztak, biztonságosan talajt foghasson. A Baromfikeltető Vállalat olaszliszkai üzemegységének szállító autóján ijedten csipognak a csirkék, ahogy a nehéz kocsi legördül. Pedig nincs okuk a félelemre. — Tizennyolc tonna teherbírású a komp — mondja a révész, l.özbe,n nyakába akasztja a táskát, amelyben a jegyek vannak. Mert a pénztárosi teendőkkel is ő foglalkozik. — Ilyenkor csak egyedül vagyok. Az idő jó. gyenge déli sz.él fúj. és a víz sodrása is megfelelő., Gulyás János a társam most készültségben van. Lassan újra” megtelik a komp. Két fiatalember motorral jön, Szolnokra tartanak. A révész eligazítja őket. hogy a tiszacsegei oldalon melyik irányba folytassák útjukat. Néhány perc pihenés után újra indul a komp. Hamarosan a vízen vagyunk. A láncok tompán csörrennek. ahogy a csőrlőkkel irányba állítják a kompot, s észrevehetően megnő a víz sodrása. — Mindent .szállítunk — folytatja Szilágyi Ernő. — ahogy a folyó közepére érünk. — Állatokat, autóbuszokat, traktorokat, lovas kocsikat. Szombaton, vasárnap' sok a kiránduló is. Iskolás csoportok, turisták gyakran járnak erre. — Nehéz munka lehel. — Az. A Tisza ilyenkor békés, ha jó az idő. ha feltámad a szél .. vontatókötélnek sodorja __ kompot és akkor kézzel kell áthúzni a . túloldalra. Olyankor úgy látja az ember, hogy forr alatta a víz, úgy belemar a szél. Három-négy olyan út után. lantikor vihar dühöng, az ember csak beesik az ágy-, ba és mozdulni sem bír. Lassan erősödik a szél. A magasban pehelvkönnvű sirályok lebegnek. éles szemükkel kutatják a folyó tükrét. Kevés a táplálék. A tiszacsegei vendéglő felől a kirándulók táskarádiójának hangja hallatszik. — Szeretni kell a vizet, — folytatja a révész. — Én két éve dolgozom itt. de itt születtem a Tisza partján. Apám és- nagyapám is ha- 1 ászember' volt, én révész De A a lettem. Biztos kereset ez. Ügy 1600—1700 forint körül kapok és a szabadidőben részesművelésre vállalunk cl egy-egy darab földet. Van háztájink és egy kis szőlőnk is. Kikötéshez készülünk. A révész szakavatott mozdulatokkal húzza irányba a kompot, amely lágyan a parthoz ütődik. A rögzítőlánchoz akasztja a kampókat, és előrebillentik a pallót, melyen a jármüvek biztonságosan a partra gördülhetnek. A komp utasai elindulnak útjukra, és Szilágyi Ernőnek ismét jut egy szusszanásnyi idő a beszélgetésre. Közben olajjal teli edényt vesz fel és a közelhúzott komp vontalókölelé- nek csigáit olajozza meg. hogy visszafelé majd kön.y- nyedén fussanak. — Reggel ötkor ke-.lődik a műszak. Olyankor a nagy csőrlővel kifeszítjük a vontatókötelet és megkezdjük' a napot. Ha nagy a hajóforgalom, napjában többször is le kell engednünk a komp kötelét, hogy átmehessenek a hajók. Ha a kötelet leengedtük. fehér zászlót teszünk ki jelzésnek, s a hajó kapitánya tudja, hogy szabad az út. lirSíílllt 'M órájára oilmJSUIIIJ ,anf induláshoz készülődik. Most kevés az utas. a komp is könnyebben lendül ki a szabad víztükörre. hogy újra átszelje a Tiszát. Hajdú Gábor
