Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

ESZAK-MAGYÁRORSZAG 2 anwnrarnw; 1972. június á,, vasárnap nmixiWMiSEana Pedagógusok ' <jg^ kitüntetése —■—*­liniH‘{)seg a !00. Ipari Szakmunkásképző inlczcllx i /II AOHiRAnn mf •*% tfÉ -* ■ *',,;íí " y jÁV /. & ■ ä * A hazánkban tartózkodó Fidel Castro tegnap a polgárfii Vörös Csillag Tsz-ben tett látogatást. A kubai vendégeket elkísérte Fehér I.ajos, az MSZMP PB tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Diniény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a kormány és a párt több vezető személyisége. Képünkön: Úttörők köszöntik Fidel Castro!. A pedagógusnapi ünnepsé­gek mindenütt kedvesek, szépek, meghatóak. ilyen volt a miskolci 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben is, amelyet szombaton tar­tottak meg. Kopcsek Imre, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa szervezési és káderbi­zottságának vezetője mon­dott szívből jövő ünnepi be­szédet, köszöntve az intézet közel száz pedagógusát, akik­nek kezére jelenleg 1250 fia­lni van bízva, hogy őket az eletre. jó szakmunkásokká neveljék. Ezt a munkát ma­gas színvonalon teljesítik. Itt. a miskolci gyárak szom­szédságában ennek különös­képpen nagy a jelentősége. A köszöntő beszédnek kedves része volt, amikor az inté­zet igazgatóját, Kollár Mik- ’óst üdvözölte, aki húsz éven ét irányította az intézet munkáját nagy közmegelége­désre, elismerésre. Az elnökségben foglalt he­lvet az egykori igazgató. Mráz Ferenc, az SZMT elnö­ke. akitől annak idején át­vette a vezetést a nyugdíjba (Folytatás az 1. oldalról) különösen kedvező hatással vannak és lehetnek az egész világhelyzetre, így Európa helyzetére is. Harmadszor: szilárd meg­győződésünk, hogy az euró­pai realitások következetes és őszin te elismerésének ké­zenfekvő és jelenleg legcél­szerűbb formája az első európai biztonsági értekez­let. Ennek sokoldalú előké­szítéséhez és rövid időn be­lüli összehívásához a felté­telek általában megérlelőd­tek. E nagy jelentőségű kor­mányszintű tanácskozás segí­tését. mozgalmunk és köz­gyűlésünk legfontosabb fel­adatának tartjuk. ■ > Ha közgyűlésünk — vala­mennyi részvevő közreműkö­désével — olyan ajánlásokat tesz az európai kórmányok­nak, amelyek kifejezik a kontinens népeinek érdekelt­ségét és sürgető törekvéseit a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés ki- szélesítésére és fejlesztésére, akkor elmondhatjuk, hogy eleget tettünk legfontosabb feladatunknak, az országaink közvéleményétől kapott meg­tisztelő mandátumunknak. Napjaink eseményei is ar­ra figyelmeztetnek, hogy mi európaiak ne feledkezzünk meg a béke és a biztonság egyetemességéről. Nem zár­kózhatunk be Európába, nem feledkezhetünk meg a béke és a biztonság egyetemessé­Bol^ár küldöttség Kazincbarcikán Megérkezett Kazincbarci­kára a bulgáriai testvérva­ros. Dimitrovgrád küldött­sége. A bulgáriai Komszomol küldötteit a város főterén a KISZ városi végrehajtó bi­zottsága fogadta. Básti János, a KISZ vái'osi bizottság tit­kára üdvözölte a vendégeket, majd Jordánka Gejorgiiava, a dimitrovgrádi Komszomol városi bizottságának ‘i'kára tolmácsolta a testvérváros fiataljainak üdvözletét a ka­zincbarcikaiaknak. készülő Kollár Miidós. A környező gyárak vezetői, igazgatók, főosztályvezetők j elhozták ajándékaikat, ame- j lyeket átadtak az intézet pedagógusainak, akik — mint felszólalásaikban el­mondták —. kitűnő munkát végeznek, mert a gyárakat ellátják szakmájukhoz jól ér­tő ifjú munkásokkal. A 100. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet korszerűen felszerelt. Egy példa rá: 85 szerszámgépük van és jelen­leg a lányok megszerezhetik itt a gépi forgácsoló szak­mát. Részükre kollégiumi el­látást is biztosítanak. A mis­kolci gyáraknak nagy elvára­saik vannak ettől a korszerű intézettől, azonban ennek pá_ rosulni kell részükről a még nagyobb törődéssel Kollár Miklós ezen az ün­nepségen vett: búcsút'peda­gógus kollégáitól és elnézést kért tőlük, ha a húsz év alatt a munka hevében bárkit megbántott volna. A peda- gógusnaoon valamennyi ne­velő. oktató pénzj"* »'mat kapott. B. I. géről. Vannak, akik nem ér­tik, vagy nem akarják meg­érteni, hogy a más kontinen­seken dúló háború az euró­pai békét is fenyegeti, hogy nem lehet az együttműkö­dést Európára korlátozni, s közben a világ más térségei­ben veszélyeztetni a békét. Elég, ha az indokínai hábo­rúra, a közel-keleti konflik­tus megoldatlanságára uta­lok. Európa nagyon is érde­kelt a vietnami békében, a más égtájakon tapasztalható konfliktusok békés és igaz­ságos politikai rendezésében. Ä vezér válasza SZELET VETETT a her­cegérsek a pápai bulla ki­hirdetésével. Országszerte rnegmózdult a nép és nem­csalt a jobbágyok, hanem a szegényebb nemesek is a gyülekezőhelyek felé tódul­tak. A toborzásokban ki­emelkedő szerepet játszottak azok a papok, akik az egy­ház, a főrangú nemesek tel- hetetlensége ellenében hasz­talan hirdették az evangé­liumot. Maguk is nyomorog­tak, közelről látták a pa­rasztság mind reménytele­nebb helyzetét. Most meg­ragadták az alkalmat, híveik élén siettek a kereszteshá­ború zászlói alá. Megannyi gyülekezőhely közül Nagyvárad, Kalocsa, Székesfehérvár, Bács tarto­zott a fontosabbak közé. köz­ponti táborhelynek pedig a Pest határában levő Rákost jelölte ki Dózsa György. Na­ponta több ezer önkéntes ér­kezett ide. s rövid időn be­lül negyvenezren népesítet­ték be a hatalmas tábort. Egyedül Medgyaszai Mészá­ros Lőrinc ceglédi plébános kétezer parasztot vezetett Dózsa seregébe, és megérke­zése pillanatától fontos sze­repet játszott a keresztesek vezérkarában. A jobbágyok, papok. kisnemesek sorai külföldi önkéntesekkel egé­szüllek ki. felvilágosult deá­kok, ügyes iparosok egyaránt; A pedagógusnap alkalmá­ból megyénkben 59 oktatás­ügyi dolgozó eredményes munkáját jutalmazták kiváló óvónő, kivaló tanítónő, ki­váló tanár, az oktatásügy kiváló dolgozója és kiváló dolgozó kitüntetéssel, vala­mint miniszteri dicsérettel. Az oktatásügy kiváló dol­gozója kitüntetésben része­sült. Asztalos János, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának köznevelési fe­lelőse, Bányai Ferenc szak- felügyelő, a sajószentpéteri 2-es számú általános iskola tanára, Bogdán Emília a miskolci Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola tanára, dr. Csetényi Pálné, miskolci szakfelügyelő. Czir- besz Józsefné, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatóhelyettese, dr. Cserkúti József, az ózdi Közgazdasági Szakközépisko­la igazgatóhelyettese, Csulor László, a miskolci 10-es szá­mú általános iskola igazga­tóhelyettese, Demeter End­re, az ormosbányai általános iskola és gimnázium igazga­tója, Doszpoly Pálné, az al- sószuhai általános iskola ve­zetője, Dusza Béláné szak- felügyelő, a putnoki általá­nos Iskola tanára, Egri Ká­roly szakfelügyelő, az encsi gimnázium tanára, Elek Gyuláné, a mezőkövesdi 3- as sz. általános iskola taní­tónője, Gondola Gyula, a Mezőcsáti járási Hivatal osz­tályvezetője, Götz György, a kenézlői általános iskola igazgatója. Gyarmaty Pálné, a miskolci 19-es számú álta­lános iskola tanítónője, Ha- jagos László, a szerencsi Bocskai István Gimnázium tanára, Honti József, a gi- rincsi gyógypedagógiai inté­zet igazgatója, Jancsó Bélá­né, a miskolci 30-as számú általános iskola tanítója. Kántor Lajos, az olaszlisz- kai általános iskola igazga­tója, Kiss Gyula, a bocsi általános iskola igazgatója, Kovács Ferenc, a miskolci szívesen siettek a táborba. Csak a nagyurak és azok fegyveresei maradtak távol. Voltak ugyan nemesi ban­dériumok Pest, Nógrádi Hont és Heves vármegyék­ben, de ezek sokat sejtető tartózkodással kerülték a gyülekezőhelyeket. Egyelőre! Aztán eleinte szórványosan érkeztek hírek a nemesek durvaságairól. A fővezér nagy önuralomról tett tanú- bizonyságot. A túlkapások megtorlása helyett a sereg fegyelmezésére, katonai ok­tatására fordította minden erejét. Kora reggeltől késő estig tartott a kiképzés, sze­mélyesen okította az alsóbb parancsnokokat, ellenőrizte munkájukat. Igen gondosan osztotta be a legcélszerűbb harci alakzatokba a gyalog­ságot. a lovasságot, tüzérsé­get és a műszaki csapatokat. Katonai képzettségéhez igaz­ságos erély és érett ember- ismeret: társult. Rendszerint, azokból választotta ki az elöljárókat, akik a gyüleke­zők élén érkeztek táborába. Ám hiába szeretett volna Dózsa minél többet törődni katonai teendőivel, kénytelen volt odafievelni a riasztóan megszaporodott rossz hírek­re. A panaszok között az volt a legenvhébb. hogy a neme­sek visszatartják iobbíisvai­kat. mit sem fö-örlve a pá­pai átokkal. Komolyabban kellett venni az otthon ma­radott védtelen családtagok­kal szembeni általános erő­szakoskodást. a fenyegetések ellenére hadba indulók meg­csonkítását, a .loborzók meg­gyilkolását. Dózsa többször értesítette továbbképzési kabinet veze­tője, Kurucz L ászióné. az olaszliszkai óvoda vezetője, Lajos Árpád né. a miskolci 4-es sz. ált. iskola tanára, Loy Lászlóné. a miskolci 16- os sz. ált. iskola tanítónője, Lukács Béláné, az emődi ál­talános iskola tanára. Mo­gyorós G-álné, a kazincbar­cikai kisegítő iskola tanító­nője, Nagy Antal, a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium igazgatója, Petro Jánosné, a szendrői • általános iskola ta­nítónője, Rozinán Gyuláné, a szikszói általános iskola ta­nára, Szávai Petemé, a mis­kolci 17-es számú általános iskola tanítónője, Szilasi Fe- rencné. a miskolci 34-es szá­mú általános iskola tanára, Szlavikovszki András, a bak- takéki általános iskola igaz­gatóhelyettese, Vajda Antal, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium tanára és Veres Lajosné, a kazincbarcikai újvárosi iskola igazgatónője. Miniszteri dicséretet, ka­pott Bede. Zoltánná, Osváth Sándorné,! Rácz Kálmán, Si­mon Józsefné miskolci, Bé­res Lajosné bánhorváti, Fenyvesi András sárospata­ki, Gulyás Jánosné abaúj- devecseri, Igó István neké- zsenyi, Takács Gyuláné gi- bárti, Tóth .János tornaszent- jakabi, Siska. Andrásné dá- móci és Soós Zoltánná me­zőcsáti pedagógusok, vala­mint a Központi Leánykol­légium gazdasági vezetője, Horváth Józsefné. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Mokri Mihályné. Szombati Erzsébet miskolci, Bagoly Józsefné edelényi, Eke P. Kálmánná sálai, Krizsovcn- | szki István parasanyai, Nem­esük Józsefné és Soltész Jó­zsef abaújszántói oktatás­ügyi dolgozók. A pedagógusnap alkalmá­ból 240 pedagógust köszön­töttek tegnap Leninvárcsban. A délelőtti órákban a városi J tanács fogadáson látta ven- | dégül az oktatási intézmé-r | nyék vezetőit. Bakóczot. is, a királyt is a tarthatatlan helyzetről, de miután intézkedést sürgető kérésére hallgatás volt a válasz, erélyesebb levelet fogalmaztatott Ambrus pap­pal, deákjával. E levélben egyúttal sürgette a nemesi bandériumok, a' királyi zsol­dosok és a végvári katonák csatlakozását az önkéntes kereszteshadjárathoz. MÁJUS, tizennegyedikén, vasárnap érkezett meg a vá­lasz. A panaszokra nem tért ki sem a király, sem a bíbo_ ros.- Figyelmen kívül hagy­lak a korábban megígért hadak csatlakozásét, is, ellen­ben felszólították Dózsát: ha­ladéktalanul szüntesse be a keresztesek tovább! toboro- zását. azonnal bontson tá­bort. és késedelem nélkül vonul ion Dalmáciába, a tö­rök ellen. Az elmúlt napok hosszú időre meghatározó jelentő­ségű eseménye a moszkvai csúcstalálkozó volt. A külön- ludósílók a matematika esz­közeit is igénybe vették en­nek az igazságnak alátámasz­tására. Kiszámították példá­ul, .hogy a szovjet és ame­rikai vezetők negyvenegy órát és ötvenhárom percet töltöttek együtt, s ebből húsz óra huszonkét percei, vettek igénybe a kimondottan mun­kaülések. Ezúttal valóban háttérbe szorultak a proto­kolláris külsőségek, a lényeg az intenzív és tárgyszerű ta­nácskozásokra tevődött. A csúcstalálkozó, a .jelek szerint, jótékony hatást gya­korol az európai kibontako­zás meggyorsulására. A rati­fikáció után aláírásra ke­rült a Nyugat-Berlin ügyé­ben kötött négyoldalú meg­állapodás is. Megnyílt tehát az út az összeurópai bizton­sági értekezlet felé. Első íz­ben nyilvánított pozitív ál­láspontot a NATO miniszteri tanácsa: bonni ülésszakán a korábbi sárgával .szemben A parancs lehetetlen vol­tát rögtön átlátta a fővezér. Tanácskozott közvetlen kör­nyezetével, vezértársaival, Gergely öccsével és Mészá­ros Lőrinc ceglédi plébános­sal. Gergely óvatosságra és engedelemre intette bátyját, de a többiek, főképp Mé­száros Lőrinc úgy vélték, tel­jesen igaza van Dózsának, sem-mi szín alatt sem sza­Lcnkey Zoltán munkája bad teljesíteni a király és a bíboros parancsát. Figyel­meztetésül' engedjenek, némi mozgást a mindeddig szigo­rúan tartott csapatoknak, hadd szerezzenek maguknak élelmet a környékbeli neme­si kúriákon. Mivel a kor­mányzat elmulasztotta a se­regről való gondoskodást, a kiéhezett katonák éltek az alkalommal, és Dózsa enge­délyével megsarcolták a gaz­dagokat. A nemesek vad megtorlá­saihoz képest egyszerű va­sárnapi kimenőnek számítoU ez az engedély, mégis páni­kot okozott az udvarban. Hétfőn kemény parancs ér­kezett Budavárából Dózsá­zöldre váltotta a lámpát. Ügy tűnik, hogy még ősszel, való­színűleg közvetlenül a no­vemberi amerikai elnökvá­lasztás után megkezdődhet­nek Helsinkiben a többolda­lú előkészítő megbeszélé­sek. Hosszú előkészítő munká­latok után a hét végéri Brüsszelbe sereglettek kon­tinensünk számos országának képviselői, hogy minden ed­digi békemegmozdulásnál .szélesebb körben kinyilvá­nítsák véleményüket. Az európai biztonság elsőrendű magyar nemzeti érdek is, ez jut kifejezésre abban, hogy Európa több más vezető Hl - lamférfiával együtt Kádár János is köszöntötte a brüsz- szeli közgyűlést. Nemzetközi kapcsolataink további megélénkülése termé­szetesen elsősorban itthon tükröződött: nagy érdeklődés kíséri Fidel Castro látogatá­sát hazánkban, s már beje­lentették az egyik követke­ző magas rangú vendéget, Indira Gandhi indiai kor­mányfőt. hoz: ha nem indulnak Dal­máciába haladéktalanul, a vezér gs társai a kil'ály es az ország ellenségeinek mi­nősülnek, s eszerint járnak el velük. Mit válaszolhatott erre Dó­zsa? Indulni és maradni — egyaránt lehetetlen. Ha elin­dul az ország fegyveres erői­nek nagy része nélkül, kevés esellyel szállhat szembe a törökkel, ráadásul a jobbá­gyokra bőszült nemesek árrá használják bandériumaikat, hogy feldúlják a védtelen falvakat. Indulni ’diát ön­gyilkosság: Ha pedig felosz­latja seregét, mint ahogy az udvar végső feltétele szólt, akkor is pusztulás vár reá­juk. mert. a nemesek ké- nyük-kedvük szerint kasza­bolják le a széthulló keresz­teseket. Ebben a drámai helyzet­ben hívta gyűlésre Dózsa az egész tábort. Föltárta hely­zetüket, és kérte katonáit, maradjanak együtt, fogadják el az általa kínált fegyel­met, mert most ez az egyet­len biztosíték puszta élelüli és az onszág megmentésére. Most derült ki, hogy rövid néhány hét alatt mennyire megszerették Vezérüket a föl fegyverzett jobbágyok, kis­nemesek. szegény papok, ipa­rosok deákok. Ujjongva fo­gadták javaslatát, hűségei esküdtek neki. Szent György napján a hercegérsektől kap­ta Dózsa a fővezért kineve­zést. Most a föl fegyverzett nép választotta vezérének. Ez a döntés a kocka elvetését jelentette. HADÜZENET VOLT ez az országrontó nemesi hatalom ellen. Dózsa és a mögéjeVso- rakozó nép nem lett egye­bet. mint elfogad la a reá kényszerítőtI harcol. Gerencsér Miklós (Következik: Kiáltvány Ceglédről.) Kállai Gyula beszéde „ jk> frtíbmm megJ fiz éleire nevelnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom