Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 I mmmmaanammaBm «1972. június 29., csütörtöki I Filmjegyzet f Az ördög fogadója Jó idegzetű és türelmes nézők kellenek az új japán filmhez, Az ördög fogadójához. Türelem a roppant lassú sodrú cselekmény figyelemmel kíséréséhez, jó idegzet a brutalitások, egyebek naturális ábrázolásának elviseléséhez. Ha mindezek megvannak a nézőben, akkor is idegenkedve és kétkedésekkel telten nézi ezt a filmdrámát. Nemcsak azért, mert levegője teljesen idegen számunkra, mert az egyes szereplők magatartásának, tetteinek okai egy, előttünk ismeretlen, hajdani világ moráljában gyökereznek, hanem mert a történetből kiolvasható alkotói állásfoglalással is nehéz egyetérie- nünk. Az elmúlt század második felében egy csempész- banda él egy eldugott sziKellemes nyári időtöltésnek kitűnően megfelel Az örvezető hét menyasszonya című szovjet vígjáték. Vitalii Mjelnyikov rendező alkotása. Nem nagyigényű, de kellemes, könnyed játék e“v leszerelő kiskatonáról. aki magános emberke lévén féltucatnyi lánnyal levelezett a hadseregből, s civil élete első napjaiban sorra felkeresi mindegyiket. Persze, mulatságos kalandokba sodródik, s mindegyik menyasszonynak vélt levelező partnerről kitűnik, néni- olyan, amilyennek képzelte. Végül is csattanós fordulattal zárul a geten. Az ördög fogadójának nevezett csapszékben. Gyilkolnak, csempésznek, verekszenek, törvényt és gátlást nem ismerő emberek, akik a nyomukban járó rendőrfőnököt is gondolkodás nélkül megölik. Mégis, egy csapásra megváltoznak, amikor egy szinte rabkent közéjük került fiú elpanaszolja, hogy szerelmesét gésa-házba adták el. Veszélyes csempészmunkát vállalnak, hogy pénzt szerezzenek a lány kiszabadítására, majd valamennyien elpusztulnak a rendőrökkel vívott harcban, csak a fiú és szerelmese áll előttünk az utolsó filmkockákon. De amíg ehhez eljutunk. csaknem két és fél órányi hörgés. idegesítő zörej, mély torokhangüvöltés teszi próbára idegeinket. film és tér egészen más vágányra a szimpatikus kiska- tona élete.,- Lehet, hogy a. film fordulatai között néhány már túlontúl ismerős is adódik, lehet, hogy a megjelenítés meglehetősen a felszíneken mozog, de ez a játék aligha akart többet, mint kellemes, derűs másfél órát adni. s azt nagyon jól meg is oldja. Az őrvezető szerepében Szemjon Morozov (Harsányi Gábor nagyszerű szinkronhangjával) szimpatikus fiatalember, szívesen. derűs érdeklődéssel kísérjük útján. Szlroqoí Mihály Az egymást követő nemzedékek mindig érdeklődéssel olvassák Verne Gyula regényeit. Sztrogof Minály története is a legolvasottabb, és a legtöbbször megfilmesített Verne-művek közé sorolható. Most bolgár, olasz, francia és nyugatnémet filmalkotók fogtak össze Eriprando Visconti olasz rendező vezetésével, és nemzetközi szereplőgárdával ismételten életre. keltették Sztrogof Mihályt. A történet ismert fordulatait itt szükségtelen elismételni, a kop- rodukciós film izgalmas, látványos tömegjelenelekben és szép tájképekben a kalandos filmek, mindig hatásos motívumaiban nem szűkölködő alkotás. Fiatal nézőknek új izgalmat, az idősebbeknek a gyermekkori élménnyel újra találkozási lehetőséget ígér a Sztrogof Mihály bemutatása, jó estét, nyár, jó estéi, szerelem! A sorrend általában fordított szokott lenni: előbb a moziban, s később a képer- ernyőn láthatja a közönség a filmeket. A Fejes Endre regényéből, Szőnyi G- Sándor rendezésében készült Jó estét, nyár, jó estél, szerelem! esetében előbb a fél ország megismerte ez év februárjában a televízió műsorában, s most a mozik is bemutatják. A televízióbeli siker után is biztosan ezrek és ezrek lesznek kíváncsiak a sötét ruhás fiú, az áldiplomata történetére, arra a fiúra, akit az önmaga hazugságaiból szőtt álomvilág, meg a kispolgári, sznob, nyugat- imádó környezet gyilkossá tett. A filmről februári bemutatása idején a maximális elismerés hangján szóltunk. Most, amikor a kis képernyő helyett a nagyméretű mozivásznon jelenik meg a nézők előtt, csak a legmelegebben ajánlani tudjuk mindenkinek a nemes izgalmat, és kemény társadalmi állás- foglalást,, nemkülönben egy sor kiemelkedő színészi alakítást nyújtó alkotást. (benedek) Jellegzetes mozzanat a japán filmből Levél a tanácse Még KISZ-titkár volt Szat- máry István, amikor először fordult levelével szerkesztőségünkhöz. Akkor a község, fiatalságának dolgai foglalkoztatták. Azóta a falu bizalmából a községi tanács elnöke lett. A megye tanácselnökei között , még most is a legfiatalabbak közé tartozik. Az eltelt évek alatt a közélet iránti odaadása még inkább életeiemévé vált. Pedig a választás óta nem volt minden napja rózsás. Tudjuk, sok nehézséggel kellett megküzdenie. Élete göröngyös hónapjairól nem adott hírt. Gondjával, nehézségeivel nem kereste fel a szerkesztőséget. Az új funkcióval való birkózásokról csak közvetett úton értesültünk. És most a tanácselnök újra tollat fogott. Tollat fogott, hogy írjon a falu népéről, a falu népének boldogulásáról. De íme, néhány sor a levélből : „Több mint egy éve vagyok a csaknem 3 ezer embert számláló község tanácselnöke. A munkámban adódó kezdeti nehézségek ellenére úgy érzem, sok-sok élettapasztalatra tettem szert. Sok emberi jellemet, őszinteségei és becstelenséget ismertem meg." Csupán ez a néhány mondat utal azokra a nehéz, vívódásokban elteli hónapokra, amelyeket Szatmáry István átélt. A levél következő soraiban már ez áll: „Nem szeretnék túlzottan optimista lenni, de engedjék meg, hogy levelemben a jó dolgokról írjak nagyobb súly- lyal.” Érdemes az eddigieknél is bátrabban ilyen funkciókba állítani erős, kitartó, intrikák, nehézségek után gyorsan regenerálódó fiatalokat! Ha egyszer megkapaszkodnak, és úgy érzik, sikerült bizonyítaniuk, nem rágódnak az őket fogadó bizalmatlanságon, túljutnak rajta, s dolgoznak. Erről tanúskodik a levél további része: „Nagybarca lajtosainak életszínvonala jobb a községek átlagánál. Közel 30 személygépkocsi van a faluban, s az utóbbi években új utcasorok épüllek. Nagybarca népe jól él. Meg is érdemli, mert szorgalmas, becsületes nép.” Ezután leírja a tanácselnök, miért is szeretne a nyilvánosság előtt szólni a nagybankiakról. Azért, mert úgy látja, a falu népének túlnyomó többsége azon igyekszik, hogy szépítse, gazdagítsa a községet. Az elmúlt tíz évben Bánhorváti és Nagybarca közös tanácsú község sokat gyarapodott. Művelődési otthon épült, korszerű orvosi rendelő és védőnői lakás, négy tanteremmel bővítették az iskolát, üzletházat kapott Bánhorváti, ilyen készül el az évben még Nagybarcán is. Épült járda, bővült a vízvezeték-hálózat. Nyáron, július 15-én adják át Bánhorvátiban az új óvodát, ahol 50 gyereket tudnak elhelyezni. Mindezek után valóban elégedettek lehetünk. Elégedettek is, de igény, kívánalom mindig marad. Szól erről Szatmáry István tanácselnök is, éppen a falu népének érdekében: „Útjaink sok gondot okoznak. A megépült új házsorok közt vendégmarásztaló. sárlenger éktelenkedik. Mi, | természetesen igyekszünk a I magunk erejéből is segíteni ! ezen, s számíthatunk a helyi j termelőszövetkezetre is. úgy j mint eddig. Idei legnagyobb feladatunk, hogy a tsz salak- bányájából kitermelt anyaggal javítsunk'valamit útjaink állapotán. Ehhez persze, nagy összefogásra van szükség kell a. tsz, az itteni erdészeti gazdaság és nem utolsósorban a lakosság segítsége. Bízom benne, hogy községünkben most is sikerül megteremteni a szükséges összefogást.’’ Ebben mi is bízunk, s ki- ; vánjuk megyénk egyik leg- ] fiatalabb tanácselnökének, hogy eredménnyel járjanak községe érdekében kifejtett fáradozásai. A. I. Volt elég jelentkező A pedagógus-állások betöltésére már kétszer hirdettek pályázatot. A szerencsi járás megüresedett, illetve ' üres helyeire nagyon sokan adták be pályázatukat. így az állások betöltése — egy kivétellel — nem okozott gondot az általános iskolákban. Mindössze egy prügyi testnevelés-rajz szakos állást nem sikerült betölteniük képesített pedagógussal. A meghirdetett 11 tanítói és 8 tanári állást így, a már említett egy kivételével, képesített pedagógusokkal tudják betölteni. A járásban mindössze a képesített óvónők alkalmazásával van probléma. Hat üres állásuk van jelenleg is, amelyre mind ez ideig nem érkezett pályázat. Pedig a járásban szeptember 1-én Prügyön és Golopon új óvoda is megkezdi működését, így nagy szükségük lenne képesített óvónőkre. Gondjukon egyrészt átcsoportosítással kívánnak segíteni, másrészt képesítés nélküli óvónők alkalmazására is kényszerülnek. Ezekre az. állásokra elsősorban olyan fiatalokat szeretnének felvenni, akik a pataki óvónőképzőben megfeleltek a felvételi követelményeknek, de hely hiányában nem kerültek be az iskolába. Miskolc szobrai Wmm m n Anya gyermekével — MÄV-reiulclöintczet Fotó: Gallyas Béla Két pedagógiai tanulmánykötet Két pedagógiai jellegű kiadvány is megjelent a közelmúltban a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága művelődésügyi osztályának gondozásában. Az egyik, a Gyógypedagógiai tanulmányok, a megyei gyógypedagógiai hónapon elhangzott előadások gyűjteménye, a másik pedig a legjobb borsodi nevelők tapasztalatainak eredményeként létrejött dolgozatok tára. Ez utóbbi A nevelőmunka borsodi tapasztalatairól címet viseli. A két kötet témája eltérő, mégis hasonló, hiszen az egyikben az egészséges, ép gyermekek nevelésével kapcsolatos gondokról, eredményekről, tapasztalatokról szólnak a szerzők, a másikban pedig a sérült gyermekekkel való foglalkozás hatékonyabb lehetőségeit kutatják. Annak idején a gyógypedagógiai hónap előadásainak összegzésénél méltatták a különböző rendezvényeken elhangzott szakmai előadásoA vasúti fülkében — miközben a vonat az üdülőhely felé száguld — egy férfi álszól a szemben ülőnek: — Kérem, lenne szíves a jobb lábamat feltenni az ülésre? — Szívesen. Kis idő múlva: — Lenne. szives a bal Iá- ■ bárnál is? — Örömmel. Később a férfi ismét meghálál: — Látja, uram, a csomagtartóban azt a felfújható gumipárnát? Nagyon kérem, fújja fel... Ügy ... És ha nem okoz fáradtságot önnek, tegye a fejem alá. Megteszi ezt is, majd elcsigázva kérdezi: — Mondja, szegény ember, tulajdonképpen mi baja magának? Mire az utas: — Mi lenne? Szabadságon vagyok... kát. Így összességében látva és olvasva mindazt, amit akkor egy szükebb réteg sajátíthatott el, ismételten csak azt állapíthatjuk: meg, hogy hasznos dolog egy-egy nagyon fontos oktatási : területnek szentelni egy-egy rendezvénysorozatot, hasznos nyomtatásban megjelentetni az azon elhangzottakat, mert így lehetőség van a gondolatok újra meg újra áttanulmányozására. a következtelések levonására. A Gyógypedagógiai tanulmányok szerzői borsodi, miskolci és fővárosi szakemberek: A budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola oktatói, pszichológusok, gyakorló pedagógusok. S amiről szó van a kötetben, az is rendkívül szerteágazó, kimeríti a gyógyító pedagógia sok tényezőjét. Csak néhány témát sorolnánk fel. Dr. Csabai íjászló Űjabb eredmények az értelmi fogyatékosságok megelőzésében és diagnosztikájában címmel azokról a lehetőségekről írt, amelyekkel még az iskoláskor előtt XelKIKÖTÉS A fürdőhelyre érkezett turista kiadó szobát keres.- Talál is az egyik házban, ahol mindjárt meg is egyeznek az árban. Mielőtt elmegy a strandra, a közepes évjáratú asszony igy szól hozzá: — Jó, hogy nem felejtettem el! Van egy kikötésem. Ebben a szobában nőszemély nem látogathatja meg! — Miért nem, asszonyom? ■— Azért, mert nekem van egy lányom... VIGASZ Cseszákné tengeri hajótúrára indul. Egyik este bekopogtat a hajóorvoshoz: — Borzasztó sokat kínlódom a tengeri betegségtől — panaszolja. — Mennyire lehet tőlünk a szilárd, talaj? — Ügy három kilométerre! — Csak három kilométerre? És milyen irányban? — Lefelé deríthetők azok a problémák, melyek a normál általános iskolában való tanulást gátolják. Az Időben történő .orvosi beavatkozás pedig néni égy esetben teljes egészében megmentheti a gyermeket. Rendkívül érdekes dr. Göl- lesz. Viktor Korszerű törekvések a fogyatékosok társadalmi integrációjában című cikke, mely életkorokra bontva vizsgálja a társadalmi rehabilitáció lehetőségeit és kérdéseit. De nem kevésbé érdekes Merényi József A gyógypedagógiai oktató-nevelő munka kapcsolata az általános iskolai nevelő- munkával című írása sem, melyben párhuzamosan vizsgálja a két oktatási intézmény nevelési feladatait. A második kötet, A nevelőmunka borsodi tapasztalataiból, már hatodik abban a sorban, amelyet borsodi pedagógusok dolgozataiból állítottak össze. S az írások azt bizonyítják, hogy a nevelőmunka örvendetesen előtérbe kerül általános és középiskolákban. A nevelés helye az újszerű műveltség kialakításában, A gimnáziumi tanulóifjúság politikai, erkölcsi nevelésének helyzete, A hazaszeretetre nevelés módszerei, Az esztétikai nevelés helyzete, módszerei — csak néhány témát soroltunk fel a tizenegy közül. Jó dolog, hogy ezek az egymáshoz illeszthető, mégis külön életet élő tanulmányok nyomán kialakulhat az a képünk a kötetet olvasva, amely teljessé teszi a kört: azaz nemcsak az iskolában folyó nevelőmunkáról, erőfeszítésekről kapunk képet, hanem azokról a hatásokról is. amelyek a családban, a társadalomban érik az ifjúságot. S ezáltal mintegy felhívják a .figyelmet a külső hatásokra. Ez a kötet — mely a Magyar Pedagógiai Társaság borsod-miskolci tagozatának is kiadványa — bizonyítja. hogy az adott kereteken belül sok olyan pedagógus van megyénkben, akikre nemcsak a gyakorlati munkában támaszkodhatunk, hanem elméleti tevékenységük is egyre számottevőbb. Csu tolás Annamária Nyári vid ÚTKÖZBE. Az örvezető hét menyasszonya
