Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. június 28., szerda Kazincbarcikai nyár 72 &§Ssícbc^c Szerencse Két díszítőművészeti szák­A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ gondoskodott a lakosság nyá­ri kultúrprogramjáról és tá­jékoztatásul műsorfüzetet adott ki. A művelődési köz­pont nyári programjának összeállításakor arra töre­kedtek, hogy színesebbé, kel­lemesebbé tegyék a lakosság szórakozását. Ezért lánc­együtteseket, beat-együttese- ket hívtak vendégszereplés­re. Július első napján, szom­baton, az Egressy Béni Mű­velődési Központ művészeti csoportjainak bemutató elő- | adása lesz. Az előadás dél- I után fél négy órakor kezdő- I dik a művelődési- központ- | ban, a műsort Gonda Fe- ! renc vezeti. Ugyanezen a na- 1 pon este 8 órától a KVSE- sporttelepen a budapesti Va­sas Központi Művészegyüt­tes lép fel. A VDSZ Bartók népi táncegyüttesének sze­replésére is sor kerül július­ban. Lesz beat-koncert is, j amelyen Zaiatnay Sarolta, a Lokomotív GT és a Mini együttes lép fel. Még egy ! zenei vonatkozású hír a ka­zincbarcikai nyár program- i jából: Üjjé. nyár van! cím- I mel a Disc jockey Klub a j Taunus együttes közreműkö- , désével a fiatalabb korosz­tály számára mutatja be beat-zenei anyagát. Az au­gusztusi kulturális program a Szecsői Népi Együttes mű­sorával kezdődik. Ebben a hónapban ismét találkozunk a Taunus együttessel, beat- délutánt tartanak. Augusz­tus 20-án, alkotmányunk ün­nepén a művelődési központ fúvószenekara térzenét ad a Szabadság téren. Ábrahám Ildikó Ä ív után a moziban is A csütörtökön kezdődő filmhéten kerül a mozivá­szonra a televízióban igen nagy sikerű magyar tv-film, a Fejes Endre regényéből Szőnyi G. Sándor rendezé­sében készült, Jó estét, nyár, jó estét, szerelem! című két­részes alkotás. Miskolcon a Béke mozi tűzi műsorára jú­lius 4-én és 5-én. kör tagjai — a szerencsi já­rás művelődési központjáé és a miskolci Ady Endre Művelődési Házé — azzal a szándékkal találkoztak Sze­rencsen, hogy kölcsönösen kicseréljék ötleteiket szabad idejük kedvükre való hasz­nosításában. Szerencsés volt . már az alapötlet is: két egymástól elütő jellegű öntevékeny kö­zösség kötött baráti szövet­séget attól a felismeréstől vezetve, hogy annál többet tanulhatnak egymástól, mi­nél inkább különböző tevé­kenységi formákkal foglal­koztak eddig. * A két szakkör közül a szerencsi működik régeb­ben : 1964 óta. Tagjai a nép- művészeti ihletésű hímzé­seikkel, kézimunkáikkal a .járás határain túl is sok el­ismerést szereztek már, A szakkör vezetője, Szepesváry Lászlóné elnyerte a népi iparművész minősítést. A miskolci Ady Endre Művelődési Házban négy l évvel később, 1968-ban ala­kult meg a díszítőművész szakkör, Márton Jónosné ve­zetésével. Tagjainak érdek­lődése szerteágazóbb, mint a szerencsieké. Praktikus, ke­vésbé időigényes foglalkozási formákban igyekeznek kiélni „szépmives" hajlamaikat. Olyan használati tárgyakat és dísztárgyakat készítenek a szakköri foglalkozásokon, amelyek jól illenek a mo­dern otthonok hangulatához, a divatos öltözködéshez. Ké­szítményeikből szemléltető kis kiállítást is rendeztek vendéglátóik számára, a sze­rencsi művelődési központ­ban. A kiállítás jó] érzékel­tette, milyen praktikus, ízlé­ses holmikat készíthet az ügyes kezű ember a maga kedve töltésére szabad ide­jében, hogyan hasznosíthat­ja a díszítőművész szakkör a textil-, bőr-, műbőr-, fém­hulladékot. Például bőrfű­zéssel övék. mappák, könyv­borítók, vagy a fiatalok által mostanában annyira kedvelt műbőr mellények készíthe­tők. Mutatósak a faragott diszgombok, a rézhuzalból és fagyöngyből összeügyes­kedett nyakláncok, bizsuk. Filc applikációval pedig fal­ra akasztható tartótasakok készíthetők házilag. Viszonzásul a vendéglátók a maguk készítette hímzé­sekből mutatták be azokat, amelyek értékes díszei a Két színházi könyv j A tanácsi önállóság növe­kedésével megnövekedőit az államigazgatási szervek fel­adata az oktatásügy terüle­tén. Bizonyos mértékig meg­változott a kapcsolat az ok­tatási létesítmények és a ta­nácsok között is, hiszen a gazdálkodás önállósodása azt is jelenti, hogy az oktatás­ügyi dolgozók tanácsi pénz­keretből kapják fizetésüket, jutalmukat. Ugyanakkor a munkáltatói jogkör az igaz­gató kezébe kerül. Ez végső soron a legdön­tőbb változás, amely azon­ban alapvetően meghatároz­hatja a kapcsolatot. Hiszen a pedagógusok eddig is a községekért dolgoztak, most azonban 'talán jobban meg­értik, hogy valóban a köz­ségekhez tartoznak. Élet- és munkakörülményeik javulá­sát csak a községektől vár­hatják. S ezentúl valóban csak a községeken múlik, si­kerül-e megfelelő számú és végzettségű pedagógust kap­niuk, a lakosok gyermekeit milyen tanítók, tanárok ok­tatják. A közelmúltban a szeren­csi járásban vizsgálták,' hogy a községi tanácsok miként segítik a művelődésügyi lé­tesítményeket, hogyan hasz­nálják lel új lehetőségeiket, örvendetes, hogy a szerencsi járásban többségében helye­sen éltek az új törvény adta lehetőségekkel, s az önálló gazdálkodás nem csökkentet­te az oktatásügyi létesítmé­nyek fejlesztését. BBSS®® Minderről azért érdemes szólni, mert szeptember 1-től teljesedik ki ez az új hely­zet — akkor kapják meg a munkáltatói .jogkört az álta­lános iskolák vezetői — s nem árt’ idejében figyelmez­tetni a veszélyekre. Csak kuriózumként említenénk meg, hogy előfordult olyan megjegyzés hivatalos fórumon: régen egy-két ta­nító is elég volt, ma pedig a sok pedagógus bére elviszi a költségvetés tetemes ré­szét. Olyan esettel is talál­koztak már, hogy a tanács pedagógust alkalmazott he­lyettesítésre, pedig ez egyéb­ként szeptember 1 -töl az igazgató feladata lesz. Sze­rencsére, persze, nem a fel­Demetcr Imre: Somiay Artúr A Szépirodalmi Könyv­kiadó Arcok és vallomások sorozatában eddig húsz kötet jelent meg. Tizenkilenc írót hozott olvasóközeibe, a hu­szadik, Demeter Imre mun­kája, elsőként színművészt. Demeter Imre egy koráb­bi kötetében — Köszönöm a tüzet — közelmúltunk egyik kiemelkedő szúnészóriásának, Timár Józsefnek emlékét idézte, s igyekezett bemu­tatni a mindvégig hánya­tott életű színészt a maga művészi és emberi nagysá­gában. Üjabb kötetében egy nem, kevésbé nehéz témát választott, amikor az 1951- ben tragikusan elhunyt szí­nésznagyság, Somiay Artúr portréját kívánja felvázolni, részben éppen a művész írá­sos vallomásai alapján. Ter­mészetesen nem ezek az írá­sos dokumentumok szolgál­tak egyedüli forrásul, hanem rendkívül hosszú kutató­munkát kellett Demeternek végeznie, apránként, szinte soronként összehordani a mozaikszemcséket, az adalé­kokat, hogy végül is kiala­kuljon az összkép. Somiay Artúr többek kö­zött ezt irta magáról: „Vol­tam szegény, voílam gazdag. Aludtam szénaboglyában, épülő templomban, pályaud- varo-n, kotróhajón, kórház­nak nevezett kocsiszínben, és aludtam az angol király ágyában. Nápolyban... Gő­gös vagyok. Alázatos. Ki­rály vagyok,. szolga vagyok. Mindig, ahogy s miken• hogy kell és illik. Emb^r vagyok. ■ Művész vagyok." Ezt az em­beri. ezt a művészt idézi fel Demeter Imre tanulmánya. A vaskos, több mint két és fél száz oldalas kötetben igen sok fénykép is idézi Somlayt. Az igazi Somiay, a gondolkodó, rendkívül huma­nista művész azonban nem a fényképekből lép elénk, ha­nem az írott szövegből, amely őszinte tisztelettel közelíti meg a század egyik legna­gyobb színészét. Tetteinek, cselekedeteinek rugóit kutat­va, okait feltárva mulatja be a szertelen, lobogó művész életútját a küzdelmes kez­detektől a sok-sok — nem ritkán önmaga okozta — buktatón keresztül a felsza­badulásig, amikor teljes mű­vészi súlyával állt az új élet igenlése mellé. A még hát­ralevő rövid hat esztendejé­ben sok-sok elismerést és sok-sok sebet is kapott, ami végül ahhoz a végzetes 1951. november 10-éhez vezetett, amikor este még eljátszotta Petur bán szerepét, az örök lázongót, s utána otthon, 68 éves korában véget vetett életének. A tragédia igazi okai, legfőbb eredői máig is felderítetlenek, s bizonyára azok is maradnak. Sajnála­tos Somiay Artúr ilyetén el­veszítése,- azon már változ­tatni nem lehet, életműve, művészete, tiszta humánuma azonban az utókoré maradt. Megőrizték a filmszalagok, hangfelvételek, a színházi krónikák, a kortársak emlé­kezete, a művész feljegyzé­sei, s nem utolsósorban rend­szerezte azokat most Deme­ter Imre, hogy az igen ér­tékes kötetben közreadja, közkinccsé tegye. A kötet ugyanakkor nem­csak Somlayról ad rendkívül érzékletes képet, hanem mi­vel a művész természetes kö­zege a művészi élet volt, a kapcsolódásokon keresztül több évtized színművészeti életéről is igen sok új ada­lékot. kapunk, s különösen a felszabadulást követő idő­szak színházi éleiének képe gazdagodik új vonásokkal. Demeter könyve precíz kró­nika, ugyanakkor rendkívül olvasmányos munka, és ér­tékes tisztelgés Somiay Ar­túr emléke előtt. Kaik András: Kényelmetlen páholy Rajk András, a Népszava főmunkatársa, ismert nevű kritikus, mintegy másfél év­tizednyi kritikusi munkássá­gából adott közre válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó. Rajk kritikai írásai külön­böző időszaki sajtóorgánu­mokban jelentek meg, akad közte a televízióban elhang­zott munka is. A kötet hat fejezetre bont­ható. Át. elsőben külföldi | szerzők, a másodikban ma- i gyár szerzők munkáiról írt kritikák sorakoznak,. a har­madikban a zenés művek, negyedikben a rendhagyónak kijelölt előadások, az ötö­dikben pedig Magyarorszá­gon kívül látott színházi produkciókról szóló kritikai írások sorakoznak, míg a ha­todik fejezet, mintegy a szer­ző portréjának kiegészítése­ként. több oldalú érdeklő­dést jelölendő, néhány nem \ színházi témájú publiciszti­kai írást tartalmaz. Az egyes fejezeteken belül a kritikák a darabök bemu­tatásának sorrendjében kö­vetik egymást. A külföldi szerzők között Ibsen, Max Frisch, Gogol, O’Neill, Dür­renmatt, Mrozek, Albee, Shakespeare, Zorin, Schiller és mások egyaránt megtalál­hatók, rendkívül széles ská­lán. A magyarok között is klasszikusok és félklassziku­sok váltakoznak élő magyar írókkal, a hagyományosabb utat követők, a modern tö­rekvéseket vallókkal. A ze­nés színház is vonzza Raj­kot, de nem a csökkent ér­tékű alkotások. Bartók, Kurt Weil, Ránki, Petrovics, Bern­stein, Szokolay, Gershwin, Loewe munkáiról olvasha­tunk a kötetben, A kötet bevezetőjében a szerző arról ír, hogy’ az utóbbi másfél évtizedben írott kritikáiból úgy váloga­tott a kötetbe, hogy azok együttesen hozzávetőleges képet adjanak az időszak színházi életéről. Érzésünk szerint ez a törekvés siker­rel járt és ez a gyűjtemé­nyes munka legfőbb érdeme. Képet adott a korról, illetve annak színházi életéről, és markáns vonásokat adott a szerző kritikusi portréjához. Vitatható, jó-e, hogy mellőz­te az írásokból a „csak nap­nak szóló észrevételeket, va­lamint- azokat a színészi és szcenikai értékeléseket, ame­lyeket könyv formában már semmitmondónak” érzett, mert éppen a kor érzékelte­téséhez ezek az adalékok is hozzá tartoznak. Egészében azonban örömmel böngész­hetjük az olvasmánynak is nagyon kellemes Kényel­metlen páholyát. , A szerencsi járásban to­vábbfejlesztik az iskolai mintakönyvtár-hálózatot. A már meglevők példájára a járás valamennyi nagyobb is­kolájában átszervezik az is­kolai könyvtárat, megterem­tik működésének korszerű feltételeit. Az ötéves terv végére a szerencsi, az abaúj- szántói, a tiszalúci, a takla- harkányi, a mádi, a tokaji és a tarcali iskolákban va­lósítják meg az új rendsze­modern otthonoknak is. * Nemzetközi kitekintésre is módot adott a találkozó. A miskolci szakkörösök ugyan- 1 is kapcsolatot létesítettek a Német Demokratikus Köztár­saságban levő Bitterfeld vá­ros hasonló jellegű intézmé­nyével, s kölcsönösen kiállí­tásokat rendeztek egymás jobb megismerésére. S nem­régiben tért viasza egy' mis­kolci közművelődési küldött­ség az NDK-beli tanulmány- útjárói. Most Szerencsen a frissen szerzett külföldi ta­pasztalatokat is megosztották a vendégek a figyelmes há­zigazdákkal. * Sor került végül stílusos gyakorlati tapasztalatátadásra is. A szerencsiek népi mo­tívumokkal hímzett futóterí- tő készítésére tanították meg a miskolci barátaikat, tőlük viszont azon melegében el­tanulták a bőrfűzéses könyv­borító készítését. Ha a szerencsi Bocskai István Gimnázium tanárai és tanulói visszatekintenek a nemrégiben befejeződött tan­évre, elégedettek lehetnek az eredményekkel. A gimná­zium tanulóinak átlaga 2,3 volt, s az érettségiző fiata­lok mindössze két század­dal maradtak el ettől az is­kolai átlagtól. Érdekes, hogy rű, korszerű iskolai könyv­tárat. A következő tanévben két iskolai könyvtár ' átala­kítására kerül sor, az aba- újszántói és a szerencsi ál­talános iskolások élhetnek majd a korszerű iskolai i könyvtár adta lehetőségek­kel. A többi iskolában is ke- í resik a lehetőségeket és a j megoldás módjait, hogy az j ötéves terv végéig folyama­tosan ‘ újjávarázsolhassák őket. Ilyen körülmények között valóban szükség van a jó együttműködésre, a jó mun­kalégkör megteremtésére. Az új törvény életbelépése előtt, elég sok szó esett róla, hogy ez az új viszony visszaélé­sekre is adhat lehetőséget. Előfordulhat, hogy a közsé­gek vezetői nem fordítanak kellő gondot az oktatásügyi létesítmények fej lesztésére, vagy személyi ellentétek ki­éleződésére is lehetőség nyí­lik, hiszen az oktatásügyi lé­tesítmény igazgatóját a ta­nács nevezi ki, ugyanakkor az igazgatónak munkáltatói jogköre van. Az előzetes „félelemnek” szerencsére nem sok alapja volt. Igaz, voltak jelzések, elhangzottak meggondolatlan kijelentések, de összességé­ben a tanácsok vezetői és az oktatásügyi létesítmények igazgatói is helyesen értel­mezték az új viszonyt. S ahol nem így történt —mert azért volt ilyen is —, ott azonnal közbeléptek a fe­lettes párt- és állami szer­vek, vizsgáltak, intézkedtek. Hiszen a munkakapcsolat légkörének romlása kihathat egy nagyobb közösség — a falu — egész életére. amíg az iskolában a jeles és kitűnő tanulók száma mind­össze 25 volt. az érettségi­zők közül — 117 íiala] érett­ségizett az idén a Bocskai István Gimnáziumban — 21- en értek el ilyen kiváló eredményt. A tanárok sze­rint ez két dolgot bizonyít: a diákok szorgalmasan' ké­szültek a nehéz erőpróbára és eredményesek voltak a szilencium időszakban meg­tartott korrepetálások. Az idei érettségi érdekes­sége volt, hogy most hagyta el az iskolát az első tagoza­tos osztály: az orosz tago­zatos fiatalok közül 14-en „értek” jelessel, illetve kitű­nővel. De nemcsak az érettségi eredményekre büszkék a gimnázium pedagógusai és tanulói. Arra, is, hogy diák­jaik szépen szerepeltek a különböző tantárgyi verse- | nyékén. Angolból és kémia- I ból 2—2 tanulójuk jutott , be l az országos tanulmányi ver- I seny döntőjébe. sorolt esetek az általánosak. Inkább a törődés, a meg­fontoltság, ami adódik abból, hogy államigazgatási szer­veink egyre inkább felnőnek feladatukhoz. A törődést bi­zonyítja, hogy a testületi üléseken szép számmal sze­repeltek olyan témák, ame­lyeken oktatási intézménye­ket — iskolát, óvodát, nap­közit, diákotthont — vizsgál­tak meg külön-külön, kime­rítő részletességgel. ■HŐBB A törvény adta lehetősé­gek rendkívül szélesek. Ha megtanulnak élni vele, az minden bizonnyal hasznára válik egész oktatásügyi rend­szerünknek. Élni és nem visszaélni vele. S ehhez per­sze — a tanács és az okta­tásügyi létesítmények veze­tőinek helyes szemléletén kí­vül -— szükség van arra is, hogy éberen őrködjünk. Azért, hogy az új viszony kialakulása valóban haszná­ra váljék egész társadal­munknak. Cs. A. Cserééi (lii lés öregeknek A miskolci szociális otthon vezetősége az idén is meg­szervezte az otthon lakóinak csereüdültelesét, sőt ezt a le­hetőséget újabbal bővítette. Eddig ugyanis csak a deb­receni szociális otthonnal volt megállapodásuk. Ennek értelmében ‘ jelenleg is hat debreceni gondozott tölt-két hetet a miskolci otthonban, hat miskolci pedig Debrecen­ben van. Szilvássy Lajos, a miskol­ci otthon igazgatója elmon­dotta, hogy a napokban a nyíregyházi szociális otthon­nal is kötöttek hasonló meg­állapodási. Ügy tervezik, hogy júliusban Nyíregyházán megrendezik a három város, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc gondozott öregeinek találkozóját. Az érdekesnek ígérkező programhoz a 'Le­nin Kohászati Művek szak- szervezete és KJSZ-bizottsá- ga biztosítja a szükséges jár­müveket. (benedek) Iskolai könyvtárak Sikeres tanév után Élni — és nem visszaélni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom