Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
1972. június 3., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Utószó az idei nyereségrészesedés-/izetéshez 'Fények és vélemények irta: Hulla István miiiiliaüjni miniszterhelyettes CJ j A VÁLLALATOK március és április hónapban fizettek ki az ejmúlt év gazdálkodási eredményei után jaró év végi részesedést. Az egyes ember óhatatlanul a saját fizetési borítékja alapján ítéli meg vállalatának eredményeit. Emiatt a vélemények rendkívül eltérőek, hiszen voltak, akik nem kaptak részesedést, nem egy helyen viszont két hónapi fizetésnek megfelelő részesedést is fizettek. E cikk célja az átlagszámom tükrében megvilágítani, hogy a szélsőséges vélemény eiv közül, melyiiv jellemzi legjobban a tényleges helyzetet. Ennék megítélése három olyan togalom tisztázását igényli, amelyek nem mindegyike fordul elő a köznapi nyelvhasználatban. A bruttó részesedési alap, vagy másképpen részesedési nyereségrész a vállalati nyereségnek az a része, amely személyi jövedelmekre fordu- haio (a másik része a fejlesztési nyereségrész). Ez azonban közvetlenül meg nem ford iható személyi jövedelmekre. A netto részesedési alap a Utui'Ui í'cszeseuesi aiapool .vcpzvniik úgy, nogy abuoi oei.í-cuuv a nőitsegvetest megkötő auoi, toVixooa a bar- Sí.invonai-emeies nozzajaru- iasat. u it most altot eueivin- tuiik, nogy amennyioen a vanaiatnak előző evrof van leszeseciesi aiap ntarauváhya, azt kozzaadnatja a nettó részesedési alaphoz, s amennyioen tanaiéitól a következő evie, azt levonhatja a netto ícszeseuesi aJaptx»!.) a netto í cszesedesi aiap mértéivé te- nái nemcsak a nyereség nagyságától tügg, hanem a beremeies mértekétől is. Minél nagyobo mértékű beremeies történik egy-egy val- laiatual. annul toooel tesz ki a oerfejiesztési hozzájárulás, amelyet a brutto részesedési aiapoól kell kifizetni. Hatékonyan dolgozó vállalatnál a jelenlegi szabályozás mellett viszonylag jelentős béremelés után is viszonylag kicsi bérlejlesztési hozzájárulást kell fizetni, viszont rosszul dolgozó vállalatnál kismértékű béremelés is komolyan terheli a brutto részesedési alapot. A nettó részesedési alap 1971-ben a legtöbb agazabban számottevően nőtt. A KGM gépiparában például 1970- ben az évi teljes bérösszeg mintegy 6 százalékával volt egyenlő a nettó részesedési alap, ugyanez az arány 1971- ben 8,8 százalékra emelkedett. Hasonlóan több . más ágazatban is növekedett a nettó részesedési, alap. Volt persze, ahol csökkent. Így például a szövetkezeti iparban. Ennek okára még visz- sza térünk. 1 A nettó részesedési alap felhasználásának módját a váll illatok kollektív szerződéseikben szabályozták. Amikor a dolgozók számba veszik az év végi részesedésükét, figyelembe kell venni azt is. hogy mennyi volt a vállalatnál a béremelkedés, mennyit fordítottak szociális juttatásokra, évközi jutalmazásokra, mert ezek az év végén kifizethető részesedési alapot csökkentik. Márpedig a statisztikai számok azt mutatják, hogy a vállalatok 1971- ben megnövelték például a lakásépítési támogatást, az étkeztetéshez való hozzájárulást és egyéb szociális juttatásokat, is. Növelték a vállalatok az évközi kifizetéseket is. A vállalatok többsége a nettó részesedési alapnak mintegy 20—40 százalékát év közben fizették ki prémiumokra és jutalmakra. Ez az arány magasabb, mint a megelőző évben volt, és ez helyeselhető. A jól megválasztott évközi kifizetések ösztönző hatásúak, segítik• a nyereség növelését, és ezen keresztül a részesedési alap növekedését is. A JAVULÓ eredmények következtében általában növekedett az év végén kifizetésre kerülő részesedés, növekedett a szociális célokra felhasznált rész, növekedtek az évközi pénzbeni kifizetések, s tekintélyes volt az átlagbér-emelkedés is. Az ÉVM építőanyagiparában például 70 százalékkal, a KGM gépiparában 24 százalékkal, a KJM iparában 12 százalékkal nőtt az év végi részesedés. Ugyanakkor az állami gazdaságoknál és erdőgazdaságoknál mintegy 20 százalékkal csökkent és valamelyest (sokként a bányászatban és a kohászatban is. Nagyobb arányú, mintegy 20 százalékos volt a csökkenés a szövetke- •zeti iparban. Ez utóbbi ösz- szefiigg a' szabályozó rendszer módosításával. A szövetkezeti. iparban ugyanis az előző években nem teljesen indokoltan, lényegesen magasabb volt az év végi részesedés. mint az állami vállalatoknál. Ezt az is mutatja, hogy a csökkenés ellenére az egy főre jutó részesedés átlagos összege a szövetkezeti iparban ez évijén is meghaladta a 2000 forintot, ugyanakkor az állami vállalatok zöménél 1500 forint alatt maradt. Az egy főre jutó részesedés előbbi átlagszámain belül az egyes vállalatok között, az elért eredményektől függően, meglehetős nagy volt a szóródás. A minisztériumi vállalatoknál például a vállalatok mintegy 10 százalékánál nem tudtak év végi részesedést fizetni, mintegy 30 százalékánál az egy főre jutó részesedési alap nem haladta meg a félhavi fizetést, mintegy 40 százalékánál a félhavi és egyhavi fizetés között volt és a vállalatok',mintegy 20 százaléka egyhavi fizetésnél több részesedést tudott fizetni. Ugyanakkor a szövetkezetek mintegy 60 százaléka egy hónapnál több részesedést fizetett. Az egyes dolgozók részére év végén kifizetett részesedés még nagyobb mértékben éltéi- az átlagos számoktól. A vállalatok az év végi részesedésnek mintegy 60—70 százalékát a bérek arányában osztják ki. Ha például egy vállalatnál az év végén kifizethető részesedési alap az évi bérösszeg 10 százalékát tette ki. és a dolgozóknak 7 százalékot fizettek ki bérarányosán, akkor az évi 20 000 i forintot kereső dolgozó 1400 I forintot, a 40 000 forintot ke- | reső pedig 2800 porinlot ka poM. Ez a helyes gyakorlat i az év végi részesedésben el kívánja ismerni az egyes : dolgozók egész évi munkájának eredményét. Törzsgárda- tagság. a vállalathoz való nagyobb hűség megbecsülés • érdekében a vállalatok álfa- , Iában növelték az év végi részesedésnek azt a részét amelyet a vállalatnál eltöltött idő arányában fizetnek. EZ AZ ÁTTEKINTÉS V zonyítja, hogy a vállalati kollektívák eredményes mun- | kaja növeli a béremelés lehetőségét és az év végén líifi- j zethető nyereségrészesedést le. , Hasznos kezdeményezések A sajópüspöki Sa,jóvölgye Termelőszövetkezetben a szakmai vezetés évek óta foglalkozik különböző növények különböző termesztési mód j á n ak ki ki sé rl et estesével. K ísérleteznek vetőmagvak termesztésével is. Ennek során különös figyelmet szentelnek az éghajlati viszonyok hatásának, hiszen köztudott, hogy a Sajó északi völgyében. Sajópüspöki, Bánréve és Put- nok körzetében szoktak a telek a leghidegebbek lenni. Az évi átlagos középhömér- séklet is alacsonyabb ebben a szűk körzetben, mint az országos, vagy a megyei állag. De a Sajó völgye — főleg télen — szinte mindenütt hidegebb az átlagosnál. Ezért a sajóvölgyi nagyüzemi termesztésben különösen hasznosak a sajópüspöki termelőszövetkezet: növénytermesztési kísérletei. Az idén. például, átlagosan egy hektár nagyságú parcellákon 17 búzafajtával kísérleteznek. Köztük vannak az új. bőven termő szovjet búzáfajták is: az Avrora, a Kavkáz, a Jubi- lejannaja. a Miranovszkája, a Ránnaja—12. a Szkorosz- pelka és az új Bezosztója- fajták. Hét parcellán marton vásári fajtajelölt, egy parcellán kompolti fajta,jelölt búzával kísérleteznek. Két kísérleti ősziárpa-parceilá- juk is van. Az egyik horpá- csi kétsoros, a másik Udvaros-féle. Tanulmányúi a szomszédban Talajvédelmi kísérletek és újdonságok Kompokon és Egerben A TALAJVÉDÖ gazdálkodással kapcsolatos legújabb kísérletek, módszerek megismerése és alkalmazása megyénk számos mezőgazdasági üzemének — mondhatni létkérdésé. Az erózió pusztításainak kitett, dombvidékeinken. így a Csereháton, az edelényi és az ózdi járásban, a Bükkalján csakis jó talajvédő gazdálkodással növelhetők a terméseredmények. Ezért is bizonyult nagyon hasznosnak az a talaj védőgazdálkodási tanulmányút, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének talajtani szakosztálya és az Észak-magyarországi Vízgaz. dálkodási Társulatok területi választmánya rendezett. • a szomszédos Heves megyébe. A talajtani szakosztály elnökének. Czirbesz Józsefnek vezetésével megyénk hegyvidéki gazdaságainak vezetői, a talajvédelemmel foglalkozó különböző intézmények, szervek szakemberei először Kompoltra látogattak el. A talajvédő gazdálkodással kapcsolatos kísérletek egyik bázisában, a Kompolti Növénytermesztési és Talaj- védelmi Kutató Intézetben a biológiai talajvédelem ^ legújabb eredményeivel ismerkedtek meg. Az intézet Al- bert-majori kísérleti parcellain Kiskéri Rezső, tudományos kutató ismertette részletesen nyolcéves tudományos kutatómunka, számos kísérlet eredményeit, MEGYÉNK szakemberei elsősorban arra vonatkozóan szerezte hasznos tapasztalatokat. hogyan leltet műszaki beruházások, tehát nagyobb anyagi kiadások nélkül, kifejezetten agrotechnikai módszerekkel szolgálni a talajvédelmet. Megismerték a talajvédő gazdálkodásban legjobban bevált vetésforgókat. a kísérletek során legjobbnak bizonyult trágyáza- si módokat és évelös pillangós telepítési módszereket. A kísérleti parcellák nyolcéves eredményei bizonyítják többek között, hogy a lucernás vetésforgóban a legkisebb a talajlemosódós. A tápanyag-lemosodás viszont az istállótrágyás kezelésnél a legtöbb, tehát a lejtős területeken a műtrágyákkal törtériő talajerő- utánpótlásnak van nagyobb jelentősége. A kísérletek során bevált a lejtős területeken a zöldtrágyázás is. A kifejezetten agrotechnikai módszerek alkalmazásával folytatott talajvédő giz- dálkodás eredményessegét bizonyítja, hogy a kísérleti parcellákon a búza terméshozama néhány év alatt a holdankénti 10-ről 20 mázsa fölé, a burgonya termésátlaga pedig 60-ról 200 mázsa fölé emelkedett. Eger híres, nagyüzemi szőlőibe látogattak el azután a borsodi szakemberek. Itt Eger városi Tanácsának mezőgazdasági osztálya szervezte meg részükre a hasznos tapasztalatcserét. Az egri Dobó István Tsz. majd a Nagy József Tsz hatarrészei- ben szemlélték meg a talaj- védelmi szőlőültetvényeket. A/. EGRI szőlők tíz éve megkezdett, s részben még ma is folyó rekonstrukciójának fontos részét képezik a talajvédelmi beruházások. Nagyon jól bevált itt. s a nagy költségek ellenére kifizetődőnek bizonyult a nagyobb lejtőkön a teraszok létesítése. A géppel is művelhető mikro és makró, azaz keskenyebb és szélesebb teraszok olyan területeket megtettek meg szőlőül- tetvénvek számára. ahol máskü1 önben csak erdősíteni lett volna érdemes. (p. s.) A Bocs határában épülő Borsodi Sör- és Malátagyárnak — ahol évente egymillió-kettőszázezer hektoliter sört készítenek majd — az üzem tőszóm szédságában elkészültek a gyár dolgozóinak lakóházai. Gyermek-japáuló! a csipkés tálcáig Kosárfonók Hatalmas barna tömbökben altnak a hántolásra váró vesszókötegek a Tiszado- rogmai Kosárfonó Szövetkezet udvarán. Az alapanyagot a környékről szállítják ide. A levágott vesszőket lefőzik, majd a hántolóba viszik. A vastagabbakat — melyeket a fonott bútoroknál használnak fel —. azonban még elég nehézkes módón, kézi erővel hántolják. Nehéz munka ez. A hántoló után a műhelybe viszik a már megtisztított vesszőket, ahol áztatják azokat, majd ügyes kezekkel fonni kezdik a különböző féle és fajta kosainkat. A műhelyben négy fiatal, alig húszéves lányt találtunk. Boszorkányos ügyességgel mozognak ujjaik. Ide- oda hajlik, suhog a vessző a kezük aJatt. Jelenleg apró gyermekkosorat készítenek. Az ország különböző területéről érkeznek megrendelések, de már régóta többnyire exportra termelnek. Ezekből a kisebbfajta kosarakból naponta 20—25 darabot készítenek el, s mivel teljesítményben dolgoznak, keresetük a kosarak meny- nyiségétöl függően változik. A műhelyből kikerült kész kosarakat kiteszik száradni, majd kénezés után lelakkoz- zák Ettől lesz erősebb tartása es szép. csillogó a színe. A raktárban sokfajta ko- sártömeg vár szállításra. Az ú gyn ev ezet t gy érmék-j apá n- tól kezdve a csipkés kosárig, illetve ahogy' ezt szakmai berkekben nevezik: csipkés tálcáig. Innen aztán a kész fonott termék felkerül Budapestre a központba, majd tovább külföldre és belföldre. a megrendelőkhöz, A szövetkezet műhelyében kevesen dolgoznak. A többség bedolgozó, akik általában a helyi termelőszövetkezet tagjai. Azelőtt mindenki háznál fonta a kosarat, mindössze négy éve vannak szövetkezetben. A kosárfonók egyre kevesebben vannak. Nehéz is ez a mesterség. Ügyességre és érzékre van szükség, hiszen a gyorsan mozgó kezek közül olykor művészi alkotás kerül ki. (m—s) 4 lakók helyett a MIK fizet JVem ki* meglepetést szer1 ' zett a bolgáríoidi, Fazola j Henrik utca 1., 3., 5. és 7. sz, j alatt lakó családok körében a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat levele, melyet a napokban kézbesítettek. A levél tartalma: „A háziak lakói eddig kevesebbel fizettek a meleg vízért, mint amennyit a jogszabályok előírnak. A MIR véget vet. rendellenes gyakorlatának és május 1 -tői az előirt Összeget kéri.” Ez az összeg személyenként és havonia 33 forint többletkiadást jelent. Mi is történt tulajdonképpen? Csak most döbbent rá az ingatlankezelő vállalat, hogy mindeddig, tehát vagy egy éven át kedvesebb melegvízdíjat követelt, mint amennyit kellett volna? A melegvízszolgáltatási díjszabás módját egy l9t»tí. március 31-én kelt miniszteri rendelet határozza meg. Eszerint a távfűtéses rendszerrel szolgáltatott melegvízért kevesebbet kell fizetni, mint a központilag meiegíttet- ért. A Fazola Henrik utcai házak esete egyelőre egyedi Miskolcon. bar a Marx Károly utcában is hasonló típusú házak építését kezdték meg. A Fazola utcai négy ház távfűtéses, tehát a fűtést központilag dotálják. Igen ám, de ezekben a házakban majdnem egy évig nem volt molegvíz-sgolgálta- tás. Ez valahogy kimaradt a tervből. A lakók jogos követelésére, az illetékesek az elmúlt év elején minden ház pincéjében felszereltek egy-egy bojlert. Ezzel a melegvíz-ellátás nem táv, hanem dotálásra nem jogosult központi lett. A MIK hallgatólagosan a lakók védelmére kelt, amikor — bár ismerte a jogszabályokat — alacsonyabb térítési kategóriába sorolta az itteni lakásokat. Mert a lakóknak végül is igazuk van: miért fizessenek ugyanazért a szolgáltatásért többet, mint a többi házban lakók. A MIK hallgatólagos tűrését azonban az Illetékes szervek felfedték es mielőbbi cselekvésre szólították fel. Az egyéves költség- különbözet — mintegy 100 ezer forint — a vállalat eredményét csökkenti. Az egy év tehát a Fazola utcaiaknak tulajdonképpen ajándék volt — a jogszabályok szerint. Az igazság oldaláról nézve viszont hátrányos helyzetbe kerültek ezek « lakók. Hátrányos helyzetüket az épületek tervezőinek köszönhetik, akik valamilyen tévedés folytán távfűtést terveztek, ric arról elfeledkeztek, hogy ugyanilyen módon olcsóbb meleg vízhez is juttathatják a négy ház lakóit. 1. gy. I
