Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
1972. június 1„ csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szövetkezeti rieiokrscla ferinfra váltva (/ ozgazdasági tény, hogy a mezőgazdaság egyike a legköltségesebb ágazatoknak, ahol az országos produktum minden százaléknyi emelése újabb milliár- dok befektetését követeli meg; munkában, gépekben, vegyszerekben, szaktudásban. Ezen az úton járunk es nem is eredménytelenül. • De tartalék mégis van a magyar mezőgazdaságban. Ha nem is oly könnyen felismerhető és nem is oly könnyen mozgósítható, de van. Nem szándékozom itt recepteket adni, hiszen gazdaság és gazdaság között ekkora különbségek soha nem voltak még mezőgazdaságunkban, mint most. Egyedi vizsgálat alapján lehet csak megtalálni a tartalékokat. Általános vonásuk azonban mégis vannak. Meghökkentően hangzik, de igaz: véleményem szerint hazánkban a legnagyobb tartalék a szövetkezeti demokráciában található meg. Mert valódi nagyüzemek lettek tsz-eink és tény, hogy mondjuk ezer emberrel a negyedévenkénti közgyűléseken nem lehet minden apró-cseprő dolgot megbeszélni. Előtérbe kerültek tehát a vállalatszerű vonások és módszerek. Az ember egy kicsit háttérbe szorult. Pedig változatlanul és mindig is az ember marad társadalmunkban és gazdaságunkban a legfontosabb termelőerő. Egy szövetkezeti közösségen belül a rossz hangulat nagyobb kart. csinálhat, mint a tőkehiány és as emberek munkakedve, öntevékenysége több hasznot hajthat, mint a legcsillogóbb John Dear kombájn. Megvannak végeredményben az alapszabályszerű formái annak, hogy az emberek véleményt tudjanak nyilvánítani a közgyűlések közötti időszakokban is. A bizottságok és szervezetek seregét azonban nem mindenütt működtetik és ahol igen, ott sem mindig jól. Élettel kell megtölteni ezeket a kereteket, hogy kiskirályoskodás, munkaügyi viták, tagsági különérdekek, szűkebb csoportérdekek elhanyagolása ne ronthassa a közhangulatot, ami megtermett az ne futhasson mellékvágányokra. Ezer ember között se gépiesen, se ösztönösen nem lehet demokratikus légkört teremteni, de a fórumok öntevékeny, ügyes, lelkiismeretes felhasználásúval igenis meg lehet, nyerni ezer ember szívét a közös ügynek. A munka irányítása még mindig része egy kicsit a demokráciának. Egy falu kicsi közösség, kevés a választék, sok az elkötelezettség. Mindenki odahaza tudja megmondani milyen gyakori, hogy egy funkciót azért bíznak Valakire, mert más hirtelenjében nem akadt; sőt, még rosszabb esetben azért, mert hát annak az elvtárs- nak is adni kell valami funkciót. A leges- legegyszerűbb esetben csak ezer forintok, súlyosabb esetben már milliók pazarlódnak el ilyen döntések miatt. A nagyüzem csakugyan vállalatszerű és ebben a felfogásban irgalmatlan. Nem viseli el, ha rószszül vezetik. Egy szakosított gazdaságot tönkre lehet tenni azzal, hogy a főagronó- mus hiúságának engedve egy kézbe adjuk az összes főágazatok gyeplőjét. De egy brigád munkáját is terméketlenné tehetjük, ha vezetőnek nevezünk ki valakit, aki jó szakember ide, jó szakember oda, öt helyen bizonyította már be, hogy nem tud bánni az emberekkel. Minden egységet — legyen kicsi vagy nagy — olyan ember vezessen, aki ért hozzá, és aki speciálisan ahhoz a munkaterülethez ért. Akkor is, ha másvalaki esetleg megsértődik. Az egyszemélyi vezető tartson rendet, szavának súlya legyen. És ezt a súlyt ne csupán a szakértelme adja, de az is, hogy ismeri az emberek véleményét és olyan utasítást ad ki, amivel az emberek egyetértenek. Így tárulnak fel olyan tartalékok, amelyek létezését elméleti számolgatással soha nem lehetne kideríteni. Addig használtuk a „korszerű" és a „hagyományos’’ fogalmakat, amíg ezekkel valósággal megosztottuk a mozgalmat. Vannak korszerű gazdaságaink, amelyek a hagyományos formákat már röstellenék és vannak hagyományos gazdaságaink, amelyeknek szinte elvettük az önbizalmát', gondolni se mernek a korszerűre, mert nekik arra úgy sincs pénztik. Tartalékaink egyik jelentős területe, hogy próbáljuk ismét közelíteni egymáshoz ezt a két fogalmat. Befejezésül pedig néhány szót a legolcsóbban mozgósítható tartalékról. Ezt úgy hívják, hogy háztáji gazdaság, a tartalék feltárásának útja pedig a közös és a háztáji szerves egységbe olvasztása. Nem túlzunk ha azt mondjuk, hogy szövetkezeti gazdaságaink legalább felében ezzel a lehetőséggel komolyan nem gondoltak még. Pedig éppen a sertéshizlalás tavalyi felfutása bizonyította be. hogy a költségeket — ha vannak — a tag maga is szívesen elvállalja, ha segítik és jól érthető, közeli célt rajzolnak eléje. A sertéshizlaláshoz hasonló lehetőség sok van még a háztáji gazdálkodásban. Az idei befektetett vezetési kapacitás lehet hogy nem mutatkozik, vagy csak vészben mutatkozik közvetlenül a közös kasszában. De biztos, hogy eredménnyel mutatkozik meg a tagok zsebében — és így a tagok hangulatában —, valamint. az ország háztartásában. annak tehát tartalékok. Persze a lehetőségek nem tolakodóak, nem kia- bálóak, kihasználásuk nem olyan egyszerű, mint mondjuk egy évtizeddel ezelőtt. A tartalékok segítségével nem is fokozhatjuk csak úgy ukmukfukk ötven százalékkal a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. De országosan milliárdokal teremthetünk elő ezen az úton, egy-egy gazdaság hozamait pedig igenis fokozhatjuk adott esetben akár 20— 30 százalékkal is! F. B. As utolsó méterek Megkezdték a Flctcheres-íront átépítését az Ormos! Bányaüzemnél. A kép az utolsó méterek fejtéséről készült. Soiyrn ősi József marógépkezelő a maróhenger működését figyeli. Foío: Laczó József v Aratás és munkásvédelem Az elmúlt évek tapasztalatai azt blzpnyítják, hogy a nyári, nagy kampánymunkák, az aratás-betakarítás, a szállítás, a szárítás, a magtisztítás idején ugrásszerűen, 20—25 százalékkal az éves átlagszint fölé emelkedik mezőgazdasági üzemei nkfoen a balesetek száma. Ennek égjük nyilvánvaló oka: a gépek tömegeinek üzemeltetése és a vitathatatlanul meglevő rohanás, sürgetés. A másik ok, hogy- aratás-betakarítás idején ezer és ezer olyan ember kerül közvetlen a gépek mellé, akik máskor tárom év múlva 40 ezer tonna m űan yagtermék A TVK legdinamikusabban fejlődő .termelési ága a míi- ^nyagfeldolgozás. A kapacitás gyors üiemü növekedését bizonyítja, hogy- az utóbbi két év alatt több mint háromszorosára nőtt a müanvag- ícldolgozú gyár termelése. Tavaly több mint 14'ezer tonna különböző műanyagtermék hagyta el az üzemet. A kezdetben gyártott nehéz párnazsákon és agrofó- lián kívül ma mar talpas, szelepes zsákokat, valamint 250—2100 milliméter széles- séghatárok között tetszés sze- . rinti méretű íóliatömlöt, zsákot, vagy zacskót is készítenek a kombinátban. A Grace- céggel kötött szerződés alapján gyártják a TVK-ban a Cryovac márkanevű PVdC zsugorodó fóliából készült zacskókat, amely elsősorban az élelmiszer-export csomagolóeszközéül szolgál. De megtalálhatók a jó zsugorodó tulajdonságú polietilén- fólia típusok is. melyeket iparcikkek, így például üvegáru csomagolására és szállítására használják. Ezenkívül megvalósították a vállalatnál a kétrétegű polypack lejtömlő gyártását is. Jelenleg mintegy 50. Uü- löbözö típusú íóliatönilöfúvó extruder dolgozik a TVK kél műanyagfeldol- go/.ó üzemében. A IV. ötéves tervidőszakban változatlanul gyors ütemben fejlesztik a mű- anj’agfeldolgozást a TVK- ban. A kombinát tervei között szerepel a 12 méter szélességű takarófólia, speciális és kombinált finomfóliák, kis és nagy átmérőjű műanyag csövek, síkfóliák, habosított fóliák és lemezek előállítása. ,A 12 méter széles takarófólia termelését niég ebben az évben megkezdik a vállalatnál. Az említett új termékek egy részét a jelenleg használt nagy nyomású polietilén-granulátum mellett kis nyomású polietilén, polipropilén, valamint poliamid alapanyagokból állítják majd elő. Az idén előreláthatólag mintegy 19—20 ezer tonna műanyagterméket gyárt a Tiszai Vegyikombinát. A negyedik öléves (érv vegére azonban több mint 40 ezer tonnára növelik a feldolgozó kapacitási. Ekkorra ugyanis felépül a nagy olefinüzem, amely kellő mennyiségű, s kiváló minőségű alapanyagot biztosít A marógépnél Exporttermékek alkatrészei készülnek a Dl GÉP .^"-gyáregységének üzemeiben. Képünkön függőleges marógépben új munkadarabot helyez cl a szakmunkás nem gépekkel, vagy másféle gépekkel dolgoznak. Mindez bal esetforrás, de nem feltétlenül törvényszerűen. A nyári mezőgazdasági balesetek nagy számának égjük alva az is, hogj- nincsenek mindenütt megfelelően előkészítve, kioktatva az emberek. Sajnos, vannak felelőtlen emberek i6, akik bár ismerik az előírásokat, nemtörődöm módon, vágj- lustaságból -banyagságból megszegik őket. Az idei aratásra már Íretekkel ezelőtt megkezdődött a felkészülés. Járatják a gépeket hogj' üzemképesek legyenek a nagy munkák idejére. A felkészüléshez azonban szorosan hozzátartozik a munkásvédelem is. Még az aratás megkezdése előtt minden mezőgazdasági üzemben meg kell tartani a munkás- védelmi. baleset-elhárítási tanfolyamokat., oktató előadásokat. Oktatásban kell részesíteni mindenkit, aki a termény-betakarítás során bárhol is dolgozik. Csakis így- lehet megelőzni a nyári balesetek számának ugrásszerű növekedését. De nem is a számokról van .szó. hanem a dolgozó emberekről! A balesetvédelmi oktatás, tájékoztatás, valamint a baleset-elhárítás technikai és egyéb feltételednek biztosítása elsősorban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek feladata. Érdekük tehát, hogy időben intézkedjenek. Érdekük és mély-séges emberi kö. tel ességük is! A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz- télya szintén felkészült az idei aratási időszakban biztosítandó fokozott munkásvédelemre. Elsősorban ellenőrzi és megköveteli a baleset-elhárítási (munkásvédelmi) rendeletek és szabál vök maximális betartását. Az idén sokkal szigorúbbak lesznek avatás-betakarítás ideién ellenőrzések, mint máskor, meri az a cél. how a balesetek száma a nvári kam- namnnunkák ideién se emelkedtem Az a cél. boán- a dol- vozó emberek százait mentsük meg a sebesüléstől, a fájdalmaiktól, az esetleges rokkantságtól és a keresetkieséstől is. De ezt csak következetes oktatással, felvilágosítással ós szigorú ellenőrzéssel lehet es kell biztosítani. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz- tály-a már intézkedett, hogy- a járási tanácsi hivatalok még az aratás előtt hívják össze a mezőgazdasági üzemek vezetőit és értekezleten hívják fel figyelmüket, a munkásvédelem • fontosságára. a rendeletek és a szabályok betartására, ezekkel összefüggésben a legfontosabb tennivalókra. A munkásvédelmi szabály-ok szigorú betartását már a gép- szemlék során is ellenőreik és megkövetelik a megvet tanács illetékes szakfelügyelői. A megy-ei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz- tály-a más módszerrel is segíti a munkásvédelem fokozását. a nyári balesetek el- há rfbá«áí. Munkásvédelmi vetélkedőket szervez a Tárásokban és termel őszüvetkezetek- ben. Ennek any-agát úgy ál- l'tiák össze, bogi- az a legidőszerűbb — nyáron tehát a nvári — munkásvédelmi, biztonságtechnikai .ismereteket tartalmazza. Az oktatásnál, a sokoldalú és hatékony előkészítésnél is fontosabb azonban az ismeretek gyakorlati alkalmazása, a szabály-ok, az előírások betartása. az általános emberi elővigyázatosság, szükség esetén az óvatosság is. Bármennyire sürgős az aratásbetakarítási munka, a kapkodás és virtuskodás minden esetben felesleges és kerülendő. mert az ily-esani mindig a baleset: veszély-ét rejti magában. Azt elérni tehát, hogy az idei nyáron ne emelkedjék a mezőgazdasági balesetek száma. csakis s risztem atiku g felkészüléssel, majd a gyakorlatban minden ember fokozott felelősségével lehet. Ha mindenki vigyáz magára és másokra, nem lesz különösebb baj. Akkor jelentősen csökkenthető a ny-ári mezőgazdasági balesetek száma. Szendrei József
