Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. június 3., szombat Egy negyedszázada nevel CSUTOR LÁSZLÓ éppen negyedszázada neve!. Most Miskolc egyik legfiatalabb és legszebb iskolájának, a Szent- péiteri kapuban , levő 10. r.z. Általános Iskolának igazgató- helyettese. (Sárospatak neveltje. E nagy hírű városkában ismerkedett met) a nevelés tydo- mányával és jegyezte el magát azzal egy teljes életre. Szerencsi születésű, pályáját is szűkebb pátriájában kezdte: a Mádi Általános Iskolában, majd bevonult katonai szolgálatra. Leszerelése után a szerencsi Hunyadi János Általános Iskola tanítója, később, 1957-től megyei szak- szervezeti funkcióval bízzák meg, de továbbra, is a szerencsi katedrán marad. Hét én múlva lép ál miskolci katedrára a 7. sz. Általános Iskolába, ahol öt évig tanít, és közben tiszteletdíjas igazgatóként. ellátja a miskolci pedagógus művelődési ház vezetését is. 1969-1öl az akkor született 10. sz. Általános 'Iskola igazgató-helyettese.) A miskolci 10. sz. Általános Iskola sajátos helyzetben levő tanintézet. Huszonnyolc tagú tantestülete a legkülönbözőbb iskolákból jött. nem lehetnek még hagyományai, előítéletei, rossz megszokásai sem. Ugyanakkor a nevelők korábbi munkahelyükről magukkal hoztak sokféle szokást. gyakorlatot, beidegzett- séget, jót és kevésbé hasznosat egyaránt, ami a nevelő- testület egységének kialakításában szerepet játszott, és az igazgató, valamint ; -Csutor László igazgató-helyettes kollektíva teremtő munkájára is sokféle hatással volt. (Csutor közéleti ember. Már katonaideje alatti az ifjúsági szervezet titkára volt. majd Szerencsen évekig betöltötte a pedagógus pártalapszervezet titkári tisztét. Tizenhatodik éve a pedagógus-szakszervezet megyei számvizsgáló bizottságának tagja, majd elnöke, tevékenyen részt vesz a városi sporttanács munkájában, a fiatalkorúak bíróságán járás- ' bírósági ülnök, a pedagógusszakszervezet városi vezetőségének tagja. A pedagógiai gyakorlaton kívül van hát társadalmi-közéleti ismerete és praxisa bőven. S ennek az új iskola szervezése jó hasznát látta.) — Nemcsak a nevelőtestületről kell szólnunk, ha az iskola megalapozásáról beszélünk — mondja Csutor László —. hanem a szülőkről. a szülői munkaközösségről is. Kaptunk egy nagyon szép. korszerű iskolaéoületet, de hogy abból barátságos, otthonos hely legyen, a gyermekek második otthona, az új lakótelep lakói, a szülők igen sokat és nagyon szívesen segítettek. Rövid idő alatt szép eredményekkel is büszkélkedhet iskolánk. Bázisiskola lettünk az audiovizuális oktatásban. Ki kísérletezünk, kidolgozunk audiovizuális oktatási programokat, amelyeket aztán az Elektroakusztikai Gvár legyárt, s így eljuttatjuk a város és a megye más iskoláiba, sőt, az ország távolabbi részeibe is. Sikerült megteremteni a jó együttműködést a szomszédos József Attila Könyvtárral, azonkívül patronáljuk a szociális otthont, s e kétirányú tevékenységünkkel igyekszünk lakótelepünkön részt vállalni a területi jellegű közművelődési munkából és feladatokból is. Végül szeretném eredményeink között megemlíteni a pályaválasztási állandó kiállítást, amely az egész Borsod megye és Miskolc üzemeiből begyűjtött szemléltető anyaggal segíti a fiatalok érdeklődésének felkeltését, egészséges irányú befolyásolását. REGGELENKÉNT fél hétkor- jelenik meg az iskolában. Kevéssel utána jön az igazgató, majd a gazdasági vezető. Együttesen megbeszélik a nap teendőit, elvégzik a nélkülözhetetlen adminisztrációs teendőket, hogy mire a nevelők érkeznek, ne az adminisztráció vegye el idejüket. Baráti, kollegiális beszélgetés, az ok:ta.tó-neve!ő munka napi problémáiról, az emberi gondokról, majd óra- látogatások és tanítás töltik ki Csutor László napját, de még idő kell a szakkörökbe járó gyerekekkel foglalkozásra. a szülői munkaközösséggel a kapcsolat tartására és erősítésére, a kulturális rendezvények kézben tartására. koordinálására. S közben még arra is jut néha ideje a sok éven át amatőr színjátszó nevelőnek, hogy régi szenvedélyének hódolva, részt vegyen a nagy hírű mezőkeresztesi férfikar munkájában, élvezze a közös éneklés jóleső örömét. (bencdek) S3* IBOXefCAPCSCLÖ I —-----------------------------------K ED VEZMÉN Y ES TARIFÁRA Az Ára kb. hat hónap alatt megtérül. Ara: 1510 Ft ♦íegrencic. utánvéttel szállít: ‘ Budapest, V Kossuth L. u, 2. Biszku Béla: I párt ás az állam a lép szolgálatában Majdnem tizenöt esztendő telt el a kötetben szereplő első es utolsó beszéd elmondása között. 1957 májusában az ellenforradalomból levont főbb tapasztalatok alapján taglalta a proletárdiktatúra időszerű kérdéseit Biszku Béla a Politikai Akadémián tartott előadásában, 1972 márciusában — ugyancsak a Politikai Akadémián elhangzott szavaival — az állami munka fejlesztésének további irányát. elemezte. Másfél évtized hazánk történetéből — fölfoghatjuk így is a kötetbe foglalt húsz beszédet és cikket, hiszen azok mindegyike valamilyen jelentős kérdés- csoporttal, teendővel foglalkozik. Mai tapasztalataink alapján már természetes az a következetesség, ahogyan a párt a szavakat és cselekedeteket szorosra fűzte. Az ellenforradalmi zűrzavart még alig legyűrve, ezernyi napi gonddal birkózva, már 1957 májusában így fogalmazza meg Biszku Béla a párt álláspontját: „Nagyobb szerepet kell biztosítani a dolgozóknak az állami ügyek intézésében és a termelés irányításában. Minden eszközzel gondoskodni kell az állampolgári jogok megtartásáról és biztosításáról." S minden további megnyilatkozásban nyomon követhetjük a föntebb idézettek gyakorlati megvalósítását. elhatározások és tettek egységét. ' Ami a kötetben szereplő húsz beszéd, vaav cikk legfőbb közös vonását illeti, az a párt marxista—leninista politikája, s annak ismétlődő összevetése a mindennapok adta tapasztalatokkal. S e szembesítés mindig nyílt, semmit nem takaró. „A meggyőzést parancsolgatással nem lehet, helyettesíteni. Csak az a vezető osztogat parancsokat, aki maga sein látja tisztán a helyzetet, nem ismeri a megoldás módját, és képtelen meggyőzni a feladat helyességéről az embereket" — mondja egyik előadásában Biszku Béla, nemcsak bizonyos vezetői magatartást ítélve el ezzel, hanem a párt egész gyakorlatát is jellemezve. Azt a gyakorlatot, amelyet — más helyen — így összegez: „A pártirányítás mindenekelőtt emberekkel való foglalkozást jelent”, A másik döntő vonása — a párt politikáját tükrözve — a kötetben levő beszédeknek és cikkeknek az internacionalizmus. S nemcsak olyan esetekben, amikor kimondottan a nemzetközi munkás- mozgalom hazai tapasztalataink és teehdőink némely jellemzőit taglalja. A leni- nizmus hatalmas összetartó ereje a magyar és más pártok között nemcsak az elvtár- siasság hídját kovácsolta ki, hanem annak kötelezettségét is. hogv „a párt képes politikája fejlesztésére, a társadalom. által rtapirendre tűzött feladatok kidolgozására, s a dolgozó tömegeket mozgósítva — azok megvalósítására". Helyet kaptak a kötetben olvan beszédek is, amelyékből annak idején csak nagyobb részletek láttak napvilágot, illetve amelyek most első íVhen kerülnek közlésre. A művet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. <M) Tudományos tanácskozás Tokaj-Hegy alján Az Agrártudományi Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság június 7-től 9-ig országos tudományos tanácskozást rendez Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen. A tanácskozást dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára nyitja meg június 7- én délután Sárospatakon, a városi pártbizottság székhazának előadótermében. Szintén ott hangzik el dr. Vincze István kandidátus előadása Észak kel et-Magvarország szőlő- és borkultúrájának eszköztörténetéről. majd dr. Balassa limn, a tudományok doktora a hegyaljai szőlőművelés és bortermelés XVI— XVII. századi változásainak okait elemzi, dr. N. Kiss István tudományos kutató pedig a szőlő monokultúra társadalmi vonatkozásairól tart előadást. Másnap, június 8-án délelőtt a sárospataki színhelyen folytatódik a tanácskozás, . ekkor kerül sor dr. Orosz István kandidátus, egyetemi docens előadására a hegyaljai mezővárosokról, dr. Bariba István, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság titkára helytörténeti kutatásainak előadására, befejezésül Kapás Pál, az Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója a tokaj-hegy- aljai borvidék szőlő- és bortermelésének jelenét és jövőjét ismerteti. Június 8-án délután a tudományos tanácskozás részvevői Sátoraljaújhelyen, a városi tanács nagytermében Balásházi -emlékülést tartanak, amelyen dr. Vörös Antal kandidátus emlékezik meg a sátoraljaújhelyi származású jeles agrártudós életművéről. Június 9-én tanulmányi kiránduláson ismerkednek a mai Tokaj-Hegyaljával az országos tudományos tanácsko- . záson részt vevő történészek, | néprajzosok, tanárok. B. J. Muzsikáló június Nyárelő hónapja Miskolcon igen sok. zenei élményt ígér. Június 2-án megkezdődött a Diósgyőri nyár elnevezésű koncertsorozat., amely a továbbiakban még négy hangversenyt kínál. 9-én Kovács János, 16-án Martos László, 23-án Antal Mátyás és 30-án Mura Péter vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart, s a koncertek programja minden alkalommal nagyon ígéretes. A 23-i programot a tervek szerint 25-én, Lillafüreden megismétlik. Az a vasi templom koncertsorozatában június 26-án Margiittay Sándor orgonaestje 'hallható, s azon Pavlánsz- ky Edina, a Magyar Állami Operaház magánénekese működik közre. Üj színfolt Miskolc zenei életében a Muzsikáló udvar, a Kossuth utca 11. szám alatti zárt udvarban tartandó kamarakoncertek most kezdődő sora. A Miskolci Kamarazenekar június 10-én, Mura Péter vezényletével Mozart-estet mutat be. Mindezeken túl tizenhat alkalommal lesz térzene a hónap során, a város különböző pontjain. „...az átélés más formája...” Alkotó és alkalmazott művészet Beszélgetés Kass János grafikusművésszel Már majdnem készen volt a kiállítás, csak az utolsó simítások voltak hátra, amikor találkoztam Kass Jánossal. Néhány óra volt hátra az ünnepélyes megnyitásig, de ő még nem volt elégedett. Néhány lapot áthelyezett, megigazította a tárolókban a könyveket. A mai magyar rajzművészet című kiállítást rendezte, amelyet a Szentpé- teri kapui, József Attila Klubkönyvtárban láthatnak az érdeklődők. Ö tervezte a Mai magyar rajzművészet című albumot is, amelv tulajdonképpen „eredetije” ennek a kiállításnak. —- Milyen feladatokat adott önnek a könyv tervezése és a kiállítás rendezése? — kérdeztük. — Ez a két feladat szorosan kapcsolódik egymáshoz, s nekem, őszintén, nem volt más dolgom, mint tehetségeimhez mérten maximálisan esztétikusán megtervezni a könyvet és a kiállítást. A szerény művészek közé tartozik, akik nem szeretnek beszélni arról, amit csinálnak. — Sokat vitatkoznak arról, hogy egy alkotóművész számára alantas feladat-e az ilyesfajta munka. Az ön nevével gyakran találkozhatunk a könyvek első, vagy utolsó lapján, akár úgy, mint az illusztráció készítője, akár úgy, mint a könyv tervezője. Most, mint kiállításrendezőt is megismerhettük. — Véleményem szerint nem alárendelt ez a szerep. Csupán az átélés más formája. Sokan vannak, akik lenézik ezt az alkalmazott műfajt, én nem tartozom közéjük, s szerencsére még so- 1 kan vannak művészeink között, akik ugyanezen a véleményen vannak. Würtz Ádám, Reich Károly, vagy hogy miskolci példát mondjak. jó barátom, Feledy Gyula. ezek közé tartozik. Feledy például nem restellj, hogy a Napjaink képzőművészeti rovatának szerkesztője, és az igényes munka, a művészi színvonal meg is látszik a lapon. — Mégis, mi az oka, hogy sokan húzódnak ettől a munkától? — Azt hiszem, alkat kérdése. Én mindenesetre megtisztelő és nagyon fontos feladatnak tartom. Ez a célom a főiskolán is: szeretnék olyan fiatal művészeket nevelni. akik ezen a területen is megállják helyüket. — Azt hiszem, nem is érdemes vitatkozni azon, menynyire hasznos, ha neves, elismert művészek, alkotók „segítenek be” a könyvek tervezésébe, ha illusztrációkat készítenek. Hiszen ez a képzőművészeti nevelés egyik nagyon hatásos eszköze lehet. — Pontosan így van. Más művészeti területről hoznám a példát. Kodály nem tartotta alantas feladatnák, hogy a zenei oktatással foglalkozzék. Most elég megnézni, meghallgatni, mire képesek gyerekeink. A vizuális kultúra — sokunk véleménye ez — lemaradt egy kicsit. Pedig eredendően minden gyerek tehetséges. Azt hiszem, ezt bizonyítanunk sem kell, elég, ha megnézik a különböző gy érni ek r a j z -k i á 11 í tá s o - kai:. A vizuális kultúra terjesztésében, fejlesztésében is szükség lenne Bartókokra és Kodályokra. Egy pillanat szünet utón hozzátette: — Mi nem tartjuk ilyen nagynak magunkat.. Csupán a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel megpróbálunk építőkövek módjára hozzáadni valamit ehhez a .nagy erőfeszítést kívánó, de mindenképpen szükséges feladathoz. — Persze, én azt hiszem, ■hogy a vizuális kultúra lehetőségei pozitív és negatív hatást is kiválthatnak ... — Egészen pontosan. Ma, amikor szinte KRESZ-fokra egyszerűsödik le vizuális képünk, hogy ilyen profán hasonlatot használjak, vissza is lehet vele élni. Mert nevelhetünk a giccsre, és a magas művésszi értékek befogadására. Látja, ezért tartom fontosnak, s a magam módján ezért próbálok tenni valamit a vizuális művészeti nevelésért. Mert az esztétikum mindenütt megtalálható, s kell, hogy jelen legyen. Jó, hogy vannak művészeink, akik — akárcsak Kass János — így fogják fel az alkotó és az alkalmazott művészet kapcsolatát. Jó és hasznos, hogy a különböző könyvekben — a gyermekkönyvektől, a leporellóktól kezdve, egészen a tudományos igényű munkákig — vállalkoznak illusztrációkra, tervezésre és rajzolásra. Mert a képzőművészeti nevelést, valljuk, nem lehet; elég korán kezdeni. S ehhez „építőkövek módjára” ezzel is hozzájárulnak. Csulorás Annamária Álla mi vállalatok és szövetkezetek részére vízből termelt bányakavics azonnali szállítását kedvező feltételekkel, soron kívül vállaljuk az egész ország területére, vasúti és közúti feladással. Magánosok kiszolgálása a FÁÉRT- és a TÜZÉP-te- lepeken keresztül történik. Megrendeléseket az alábbi címre kérünk: KAVICSBÁNYA VÁLLALAT kereskedelmi osztálya, Budapest, V., Molnár u. 53. Telefon: 181-313. Telex: 57-85. Ügyiniéző: Kunsági Fercncné csoportvezető. 1
