Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

1972. június 3., szombat £SZ&K-MAGYARGRSZÁG 3 2, Az állami, a gazdasági és tömegszervezetek tevékenysége Gépe&ííeít from If ejtés Nagy teljesítményű bányagépek dolgoznák az EHa-aknai frontfejtésen. ' Foto: Laczó József Az építőioari munkások javuló életkörülményei A KÖZPONTI BIZOTT­SÁG. a megyei paribizott­ság és a járási pártbizottság határozata is nagy jelentő­seget tulajdonit a tanácsok, a gazdasági, a társadalmi és a tömegszervezetek össze­hangolt, munkájának. Ennek megfelelően a miskolci járás minden illetékes szerve ki­dolgozta saját feladatait. El­készüllek az együttműködési tervek is az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtására. Az együttműködési tervek tartalmazzák az érdekelt szervek sajátos, konkrét és együttes feladatait, kötele­zettségüket; jó szervezeti ke­retet biztosítanak a tervsze­rű együttműködéshez, a fel­adatok folyamatos megvaló­sításához. E tervek megvalósításának eredményeként már eddig is figyelemre méltó eredmé­nyek születtek a miskolci járásban. Ezek közül emlí­tést érdemel, hogy a gazda­sági vezetők — elsősorban az ipari üzemekben — a ko­rábbinál jobban támaszkod­nak a fiatalokra a gazdasági tervek elkészítésében, job­ban, rendszeresebben igény­lik segítségüket a tervek teljesítéséhez. Szinte minden üzemben rendszeressé vál­tak az úgynevezett négy­szöggyűlések, amelyeken a KISZ képviselői is elmond­ják véleményüket, s azokat a gazdasági vezetők nem­csak meghallgatják, hanem, hasznosítják is munkájuk­ban. A legtöbb helyen rendsze­resen tanácskoznak az ifjú­ságot érintő kérdésekről, s ezeken a KISZ következete­sen képviseli érdekeiket, mint például legutóbb a kollektív szerződések kidol­gozása során is. Az ifjúságpolitikai határo­zatok végrehajtásának ered­ményeként már alig-alig fordul elő, hogy a fiatalabb korosztálybeliek bárhol is hátrányos helyzetbe 'kerül­hetnek bér, beosztás, vagy más vonatkozásban. Több üzemben — például az Észak-magyarországi Vegyi­művekben, a Csavaripari Vállalat ongai gyáregységé­ben, a Sajószentpéteri Üveg­gyárban, a bocsi, a felső- zsolcai, a hernádnémeti tsz-ben — bátran léptetnek elő fiatal szakembereket. Az ösztöndíjasok száma tavaly, az előző évihez képest, 19- ről 54-re emelkedett. TAPASZTALHATÓ előre­lépés a kulturális és szociá­I vásárlók érdekében A tiszapalkonyai Petőfi Termelőszövetkezet vezető­sége régóla foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy a lakosság jobb ellátása érde­kében tej- és kenyérboltót létesít a községben. Miután a tiszakeszi Tisza menti tsz- ben felépült a kenyérüzem és ■ megkezdte a termelést, Tiszapalkonyán elérkezett­nek látták az időt a terv valóra váltására. A Petőfi Tsz vezetősége ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új üzletben a Ti- szakesziben sütött kenyeret árusítják. Az új tej- és kenyérbolt megnyitása óta csaknem két hét telt el, s a tiszapalko­nyai lakosok közül egyre többen keresik fel az üzle­tet. Naponta mintegy három mázsa kenyér fogy el. Egész­séges verseny alakult ki az állami sütőipar és a tisza­keszi termelőszövetkezet sü­tőüzeme között. Ennek pe­dig mindenképpen a vásár­lók látják a hasznát. lis helyzet javulásában is. Az ifjúsági klubok száma például ö-ról 33-ra növeke­dett,, a klubok fenntartásá­ra fordított összeg egymillió 280 ezer forintot tett ki, s az említett összeg megoszlá­sa is figyelmet érdemei. Az ifjúsági klubok fenntartásá­hoz a KISZ megyei bizott­sága 17ü ezer forintot biz­tosított, a különböző gazda­sági egységek (>50 ezret, a ta­nácsok 21Ü ezret, s maga az ifjúság is társadalmi mun­kájával 250 ezer forinttal járult hozzá. — Járásunk könyvtárai­ban — a fiatalság igényei­nek megfelelően — mintegy 10 százalékkal nőtt az ifjú­sági könyvek aránya — mondotta Bialis elvtárs. Be­számolt arról is, hogy a mis­kolci járásban tavaly 48 fia­tal építkezett a számukra biztosított különböző ked­vezményekkel. Az EMV, a BVM és az üveggyár építési kölcsönökkel, mások olcso telkekkel segítették a fiatal íészekrakók boldogulását. Az ifjúságpolitikai határo­zatok végrehajtása során született intézkedések igen jó hatással vannak a járás ifjúságára, amelynek nagy többsége az' ipari és a me­zőgazdasági üzemekben dol­gozik, becsületesen él, és ha­tározottan bízik szocialista rendszerünkben. Az ifjúság nagy többsége tevékenyen részt vesz a szocialista mun­kaversenyekben, az ifibrigá- dok száma 90-ról 106-ra emelkedett, és mintegy 50 százalékkal nőtt a szocialis­ta brigádok száma is. A fej­lődés elsősorban az ipari üzemekben szembetűnő. Sajóbábonyban a fiatal műszakiak tanácsa a fiatal szakmunkásokkal együtt je­lentős segítséget nyújtott a műszaki és a technológiai fejlesztés feladatainak meg­oldásához. Mind többen vesznek részt a fiatalok a különböző szakmai vetélke­dőkön, ahol az idősebb szak­munkások is elismeréssel nyilatkoznak felkészültsé­gükről. Növekszik számuk a közhasznú társadalmi mun­kában is. A közelmúltban lezajlott kommunista vasár­napokon például a miskolci járásban 3000 fiatal dolgo­zott. A határozatok útmutatá­sainak megfelelően, több fiatal került be a különbö­ző választott vezető testüle­tekbe is. Arányuk a párt vezető testületéiben a ko­rábbi üt százalékról 9 száza­lékra nőtt, a Hazafias Nép­front-bizottságokban és a ta­nácsokban számuk 18 száza­lékkal, a szakszervezet, az MHS£ és a sportszövetség vezető testületéiben pedig a számuk több mint 30 száza­lékkal emelkedett. Talán ennél is lényegesebb, hogj' a beválasztott fiatalok tevéke­nyen, aktívan vesznek részt a vezető testületek munká­jában. Az ifjúságpolitikai határo­zatok következetes megvaló­sítása céljából azonban szem­be kell nézni azokkal a fo­gyatékosságokkal is, amelyek az együttműködésben ma még fellelhetők. Hiba például, hogy az együttműködési tervek egy, része — alapszervezeti szin­ten — felszínes, néhol olyan feladatokat is tartalmaz, amelyek megvalósításának feltételei jelenleg nem áll­nak rendelkezésre. Másutt a jól elkészített terveket nem valósítják meg, mert az egyik oldalról különböző objektív nehézségekre hivat­koznak, a KISZ pedig nem szorgalmazza eléggé az ész­szerű feladatok megvalósí­tását. Főleg az alsóbb szinten dolgozó gazdasági vezetők egy r’észe még ma sem is­meri kellően az ifjúságpoli­tikai határozatokat, az együtt­működési terveket, nem éreznek felelősséget az ifjú­ság neveléséért, sőt néhol tapasztalható még bizonyos féltékenység is. NÉHÁNY HELYEN a KISZ támogatását leszűkítik az anyagi támogatás fogalom­körére, holott, mint ismere­tes, ennél lényegesen több­ről van szó. Másutt — több tsz-ben — nem biztosítják a KISZ hatékony működésé­nek legszükségesebb feltéte­leit sem, nem gondoskodnak a fiatalok továbbképzéséről, munka- és szociális körül­ményeik javításáról. A ta­nácsok egy része — néhol még a nagyközségi tanácsok is — a KISZ anyagi támo­gatására, költségvetésük „if­júsági rovatára” alig, vagy semmit sem terveznek. H até konyábban egy üt (mű­ködhetnének a kultúrházak és a KISZ-szarvezetek ve­zetői is, ha a KISZ segítsé­gét igényelnék a kultúrhá­zak igazgatói — hallottuk a tanácskozáson. Csépányi Lajos (Folytatjuk) Az utóbbi években a köz­vélemény is fokozottan ér­deklődött az építők munká­ja iránt. A nagyszámú be­ruházás megvalósítása, az arányaiban is imponáló la­kásépítési program mind­mind óriási erőfeszítéseket követelt — és követel ma is — az építőipar és az épi- tőanyagipar dolgozóitól. Megyénkben sok ezer épí­tőmunkás vesz részt a ne­gyedik ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításában. És természetesen — miköz­ben az iparnak, miközben nekünk építenek — jogosan várják el, hogy az ő élet- és munkakörülményeik is lé­pést tartsanak a fejlődéssel. A korábbi években e lap hasábjain is sok szó esett az építő- és építőanyag ipari vállalatok bérproblémáiról, a helyenként igen kedvezőtlen munkakörülményekről. S az a fokozott figyelem, amely az építők munkáját övezte, ezekre a problémákra is ki­terjedt. Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága rendszeresen elemzi a területéhez tartozó vállala­tok dolgozóinak helyzetét. A szakszervezeti szervek rend­kívüli erőfeszítéseket tettek és tesznek a problémák megoldásáért, s e munká­jukhoz a vállalatok többsé­génél megértő, együttműkö­désre kész partnerekre' ta­láltak. Így a legfrissebb kel­tezésű felméréseik — ha még sok gondról szólnak is — már jelentős eredmé­nyekről számolhatnak be. Emelkedő hérek Az elmúlt évben a me­gyében működő építő-, fa- és építőanyagipari vállala­toknál számottevő bér- és munkaügyi intézkedések egész sorát hajtották végre. Ide kell sorolni a kiemelt beruházásokon dolgozók munkahelyi pótlékait, s a több millió forintot kitevő munkásprémiumokat. Min­den vállalat alapbéresítette a korábbi idénypótlékot, amit., nagy örömmel fogad­tak. Rendezték a különélési pótlékokat: 2148 dolgozó kap 5—5 forinttal magasabb pót­lékot, mint korábban. A munkaügyi intézkedések kö­zül elsősorban az idényjel­legű munkaidő-beosztás be­vezetése érdemel említést. A megye építőiparában a dolgozók átlagbére az elmúlt évben 4,3 százalékkal emel­kedett. Az építőanyagipar­ban az emelkedés mértéke elérte az 5—6 százalékot. A legnagyobb bérszínvonal-nö­vekedést a Beton- és Vasbe­tonipari Művek miskolci és alsózsolcai g5'árai érték el. A közlekedési építésben pe­dig a KPM Közúti Igazga­tósághoz tartozó dolgozók 10,3 százalékos bérfejleszté­se igen nagy eredmény. f ontos a biztonság A dolgozók körülményei­nek igen fontos eleme a munkahelyek biztonsága is. Az elmúlt időszakban az építőmunkások egészségének, testi épségének megóvására is nagy erőfeszítéseket tet­tek a vállalatok, illetve a szakszervezeti szervek. Mind­ez azonban csak a helyzet kismértékű javulásához volt elegendő. A balesetek száma csökkent a magasépítőknél és a kőbányáknál, a mély­építőknél és az építőanyag- ipar egyéb területein azon­ban a korábbinál valamivel több volt a baleset. A leg­súlyosabb — a halálos végű — balesetek száma eggyel csökkent. A még mindig meglevő problémák oka el­sősorban a munkafegyelem, a biztonságtechnikai intéz­kedések és — ez okozta a halálos balesetek többségét — a közúti közlekedési fe­gyelem megsértése volt. Ezek a tapasztalatok felhív­ják a figyelmet a jövő leg­fontosabb tennivalóira is. Június 5-én Leuinvárosban ülésezik a MTESZ megyei uJ elnöksége O A MTESZ Borsod megyei elnöksége június 5-én, hétfőn délután Leninvárosban tart­ja ülését. Ezt megelőzően a vendégek gyárlátogatáson vesznek részt a Tiszai Ve­gyikombinátban. A TVK irodaházában sorra kerülő tanácskozáson először Széná­st Tibor, a kombinát műsza­ki igazgatóhelyettese, a MTESZ leninvárosi intéző bizottságának elnöke ad tá­jékoztatást a végzett mun­káról. _ Második napirendi pontként az elnökség a bor­sodi műszaki hetek idei ren­dezvénysorozatának tapasz­talatait összegezi. Az elnökségi ülés után a részvevők Leninvárossal és a Tiszai Erőmű Vállalat üzemeivel ismerkednek. Nem lenne teljes az épí­tő- és építöanyagipari mun­kások helyzetéről adott kép, ha nem szólnánk az idei tervekről és eredményekről. A vállalatok már nemcsak elkészítették — júniust írunk —, hanem újra felül is vizs­gálták, pontosították idei tervüket, s a szakszervezeti bizottságokkal közösen meg­határozták az 1972. évi bér- fejlesztések mértékét, fel­osztásának módját is. Az idei célkitűzések A bérfejlesztési intézke­dések kidolgozásakor a bor­sodi vállalatok figyelembe vették a központi célkitűzé­seket, s a helyes differen­ciálás követelményeit. A Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozóinak átlagkeresete 4 százalékkal nő az idén. Az állagon be­lül nagyobb összeget szán­nak a nők, s az alacsony keresetű, kisegítő munka­körben dolgozók bérének emelésére. Az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipa­ri Vállalat 3 százalékos bér- fejlesztést határozott el. Itt azonban a tényleges kereset- növekedés jóval nagyobb lesz: a dolgozók többsége kiemelt beruházásokon dol­gozik, s a részükre kifize­tendő pótlék, illetve pré­mium eléri a 7—-8 millió forintot. A kőbányáknál a bérfejlesztés 5,2 százalék. Az Alsózsolcai Épületelemgyár­ban 4 százalék, itt azonban meg kell említeni, hogy a munkások keresete 5,2 szá­zalékkal emelkedik. A dolgozók érdekében a vállalatok az idén tovább szigorítják a túlóráztatást. Például az Észak-magyaror­szági Tégla és Cserépipari Vállalatnál az év első négy hónapjában elért túlóra- megtakarítás átlagosan 1 forintnyi órabéremelést tett lehetővé. Planck Tib of Az a/4-es épület utolsó szintjének szerelése Miskolcon, a Gyula utcai beépítésnél. Képünkön a íoronydaru az utolsó paneleket emeli be. Foto: Laczó József Ifjúságpolitika a miskeleí Járási»

Next

/
Oldalképek
Tartalom