Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
1972, június 23., péntek ESZAK-MAGYftRORSZAG 3 A DÉLI ÓRÁKBAN fordul meg itt az autóbusz, amelyik összeköti lrotát a külvilággal. Aki leszáll, mind csomaggal jön. Megvan ennek is az oka, hiszen a közellátás, a szolgáltatás, de még az egészségügyi ellátás sem megfelelő a íáluban. — Gondolja meg, ember — mondja az egyik utas, aki megállt néhány szóra —, egymást nyírjuk meg, mert . még fodrász sincs a faluban — és nagyot nevet hozzá. De nem is ez a legnagyobb baj. A laki központtal működő orvosi körzetben, amelyhez Lak, Irota, Szakácsi, Tömör, Hegymeg és Dániák tartozik, nincs aki gyógyítson. Az elmúlt év de• eemb'ere óta nincs orvosuk. Ez azt jelenti, hogy sürgős esetben 20 kilométert kell megtenni a betegnek autóbuszon vagy a tsz járművével Edelénybe, vagy kivárni egy héten azt az egy délutánt, amikor Edelényből kijön az orvos, és Lakon rendel. Ilyenkor természetesen szinte zsúfolásig megtelik a rendelő; Itt kell megemlíteni, hogy gyógyszerért is Edelénybe kell utazni. És az egészségügyi ellátás szempontjából sem mellékes, hogy a községben nincs segélykérő telefon, csak azt a készüléket lehet használni, amely a tanácsi kirendeltség helyiségében van. Itt pedig sokszor hiába kopogtat az ember, mivel a körzeti tanács Lakon van, ez rendszerint zárva. (Szerencse, hogy békés, egymást becsülő, tisztelő és egymással rokonságban álló emberek lakják a falut, s így más célra nem nagyon szükségeltetik a segélykérő telefon.) A község egyik legújabb és legszebb épülete a vegyesbolt és az italbolt, melynek felépítésére 15 ezer forint értékű társadalmi munkát áldoztak a lakók. A vegyesbolt belülről olyan tisz- ' t,a, mint egy laboratórium. Az Edelény és Vidéke Áfész kezelésében működő bolt 60 —80 ezer forintot forgalmaz egy hónapban. Sok minden kapható itt. ami más, hasonló kis faluban hiánycikk.' Rendszeresen van tejtermék, zöldség és annyi hentesáru is, amely elfér a hűlőszekrényben. Igaz, szállítási okok miatt csak minden második nap van friss kenyér a boltban, de az emberek azt mondják, jól van ez így, már megszokták. Nagyobb baj az, hogy kevés az ásványvíz, a szódavíz és az üdítő ital, annál is inkább, mert ezek az italboltból is hiányoznak. A jól vezetett vegyesboltban tartós fogyasztási cikkeket is Önellátásra rendezkedtek be többsége egész nap kint dolgozik a határban, és este eszik főtt ételt. Senki nem veszi az 50 filléres légyfogó papírt, mindenki a 24 forint 70 filléres chemoloxot használja, ami arra vall, hogy az emberek nagyobb figyelmet fordítanak környezetükre. Jó jelnek vehetjük azt is, hogy az asszonyok gyorsan megkedvelték a különféle mosóporokat, hiszen így a munkájuk — különösen ott, ahol mosógép is van — ma már sokkal könnyebb. Érdekesen sok rágógumi fogy el a boltból, és meglepő, hogy mintegy 20 kilogramm szemeskávét vásárolnak havonta az emberek. Persze, nem egyértelműen ilyen pozitív a kép. Erőtől duzzadó, egészséges, pirosipiig •,.K‘ iS , ÍVÓ Megjött a busz pozsgás ember véleménye: — Nézze, egyszer élünk, egyszer él az ember. Telia t jól kell élni. Meghalni egy percig se jó, élni egy óráig is jó. Ezért én nem sajnálok semmit magamtól. Sem az ételt, sem az italt... Hát nem ezért dolgozik az ember!? Másra nekem nin/.s szükségem! EHHEZ EGY adalék: az italboltban és a vegyesboltban havonta összesen 50 ezer forintot költ a falu lakossága italárura. Ugyanakkor havonta csak’ 10 fogkrémet vásárolnak, 43 forint értékben. Szöveg: Oravec János Kép: Mécs Ernő (Folytatjuk) A szocialista mmkaverseny-mozgalom . Sprs iiiiiii Kií tói ; H. A szocialista brigádvezetők megyei és országos tanácskozásain szinte általános problémaként vetődött fel, hogy a versenymozgalom sok esetben elkülönül a vállalati gazdasági és termelő tevékenységektől. Esetenként formálissá, öncélúvá válik. Harc a formalizmus ciícn A megyei pártbizottság ülésén a felszólalók közül is többen szóvá tették ezt a káros jelenséget. A múltban ntem egyszer olvashattunk és hallhattunk olyan vállalásokról, amelyek teljesen függetlenek voltak a vállalatok feladataitól, célkitűzéseitől. Ugyanakkor olyan „vállalások'’ is napvilágot láttak, amelyek egyszerűen a kötelező napi feladatok és teendők elvégzésére korlátozódták. Nem is olyan régen találkoztunk olyan „versenykezdeményezéssel”. amelyben többek között ilyen és ehhez hasonló pontok szerepeltek: a munkaidőt jól kihasználjuk, a munkából nem késünk el. munkaidő előtt nem hagyjuk el az üzemet, a munkapadot, a munkaeszközöket rendben tartjuk, a tervszerű karbantartást nem mulasztjuk el stb. Az egyik üzemben viszont csak közös kirándulás,' szinház-moziláto- gatás és parkosítás szerepelt a vállalásban. Az ilyen formális, öncélú, a konkrét feladatoktól és célkitűzésektől távol álló vállalásokra nincs szükség. A sematikus, fonnál is vállalások általában nem azért születnek, mert a munkások nem akarnak többet, jobbat és tartalmasabbat, célratörőbbet, hanem elsősorban azért, mert nem látják pontosan és konkrétan a vállalat legégetőbb gondjait, a leglényegesebb feladatokat, tennivalókat, nehézségeket, amelyeknek megvalósításához, megváltoztatásához viszont az egész kollektíva összefogására, áldozatvállalására van szükség. Tehát ilyen esetben van. szükség a pluszra, a többet akarásra és a többet tevésre. Az ilyen formális vállalások megszüntetéséért, tehetnek a legtöbbet a gazdasági vezetők. Feladatok Az elmúlt években gyakran találkoztunk olyan gazdasági vezetőkkel, t akik a munkaverseny irányítását, szervezését rangon alulinak tartották, és csaknem kizárólag a mozgalmi szervek, elsősorban a párt- és szak- szervezetek hatáskörébe utalták. A gazdasági vezetők tevékenysége általában csak a nyilvántartásra, az értékelésre. a helyezések megállapítására, a kitüntetések es jutalmak adományozására korlátozódott. Éppen azért a munkaverseny elkülönült a a munkaszervezéstől, a termelés legfőbb, legfontosabb feladataitól, a termelő, alkotó tevékenységtől. A munkaversenv-mozga- lom súlypontja a termelés. Ennek megfelelően a munkaversenyt elsősorban munkahelyi mozgalommá kell tenni. A konkrét termelési és gazdasági célkitűzéseket pedig csak a gazdasági vezetők tudják meghatározni. A Központi Bizottság határozata éppen ezért hangsúlyozza, hogy a gazdasági vezetőknek az évi terveket és célkitűzéseket részleteiben is ismertetniük kell üzemrészekre, munkahelyekre lebontva. És csak ezek után lehet megszabni a verseny- nyel kapcsolatos feladatokat. Az ilyen, alapos előkészítés után lehet konkrét, kézzelfogható vállalásokat tenni. Az elkövetkezendő időszakban a párt- és kormány- határozat értelmében a vállalati gazdasági vezetőket rendszeresen be kell számoltatni a munkaverseny irányításával és szervezésével kapcsolatos feladataikról. A párt- és tömegszervezetek egy üti működése A leglényegesebb gazdasági feladatok es termelési Szlovák szakszervezeti tisztségviselők érkeztek Borsodba Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára fogadta tegnap, csütörtökön reggel az országhatáron a Kelet-szlovákiai Területi Szak- szervezet. delegációját, amelyet Dzurenda Vincent, a területi szakszervezeti elnökség tagja vezet, A delegáció tagjai: Ogurcsakova Anna kereskedelmi dolgozó, szakszervezeti pléhumtag és dr. Kliscs Vojtech vállalati igazgatóhelyettes, plénumtag. A vendégek tiszteletére fogadást adtak az SZMT miskolci székházában, ahol jelen volt( Mráz Ferenc, az SZMT elnöke, dr. Balogh András, az SZMT titkára és a szakszervezeti bizottságok vezetői. Ezt követően Tóth József tájékoztatta a delegációt Borsod megye településeiről, iparáról, mezőgazdaságáról, kulturális életéről, szociális, egészségügyi IntézméMint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozató, majd azt követőért a márciusi kormányhatározat óta a vállalatok intenzíven foglalkoznak az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével. A Központi Bizottság határozatának indítéka, hogy a népgazdaság extenzív fejlődése helyett minél növidebb időn belül az intenzív fejlődés váljon uralkodóvá. Ennek legfontosabb feltételeit a vállalatok teremtsék meg tudatos munkával. A KGM részletesen megszabta a tennivalókat az irányítása alá tartozó vállalatok számára, s 15 vállalatot, köztük az Ózdi Kohászat') Üzemeket is megkülönböztetett figyelemben részesítette. Pohánka Elemérrel, az ÓKÜ durvahengermű gyárrészlegének vezetőjével arról beszélgettünk, konkrétabban mit tesznek a határozat megvalósításáért, a veszteségek feltárásáért, az üzem- és munkaszervezés további javításáért. — A Központi Bizottságnak a munkaszervezés további javítására vonatkozó határozata tulajdonképpen egybeesik a Dolgozz hibátlanul mozgalom célkitűzéseivel. A DH-mozgalom a kohászati vállalatoknál még újszerű, s gyárrészlegünknek jutott a feladat, hogy üzemünkben mintegy úttörőmunkát végezzünk, s a köz- gazdasági főosztály segítségével kidolgozzuk a tényleges gyakorlati intézkedéseket. A munka irányítására, koordinálására külön csoportot hoztunk létre, s a májusi termelési tanácskozásainkon már ismertettük a tennivalókat a dolgozókkal, majd később az elvi és a gyakorlati feladatokat külön megvitattuk a szocialista brigádveze- tokkel. — Milyen eredményt várnak az új mozgalomtól? — Az eredménynek a minőségi munka további javításában, a gazdaságosság fokozásában kell tükröződni, amely végső soron gyárrész- legünk, tágabb értelemben a vállalati nyereség növelését eredményezi. A cél, a jó tendenciák továbbfejlesztése, a hibák fokozatos megszüntetése. Ez egy folyamat, nem mehet egyik napról a másikra. Szükséges a dolgozók alsó, közép és felsőbb szintű vezetői szemléletének bizonyos átalakítása, hogy mindenki mindenkor legjobb tudása szerint végezze munkáját. A Dolgozz hibátlanul mozgalom végeredményben keretet biztosít, s szinte már tudományos fokra emeli a vállalat hatékonyságának javítására, s a minőségi szemlélet elterjesztésére irányuló tendenciát, amely korántsem újszerű a kohászati üzemekben. — Hogyan kezdtek a munkához, melyek a legfontosabb tennivalók? — Abból az elvből indultunk ki, hogy minden hiba megszüntethető, amelynek ismerjük forrását, okozóját. A szocialista brigádok bevonásával mindenekelőtt „feltérképeztük” a hibaforrásokat, s megvitattuk a hibák megszüntetésének módját. A tennivaló sok, a munka nagyon sokrétű. Ki gondolná például, mennyi energia és idő takarítható meg bizonyos feladatok megfelelő előkészítésével, a körültekintő tervezéssel és célkitűzések meghatározásán kívül nagy szükség van az összehangolt koordinációra, a gazdasági, párt- és tömeg- szervezeti vezetők és aktivisták összhangjára, szoros együttműködésére. Azonos célkitűzést csak egybehangolt módszerrel lehet megvalósítani. A párt- és a tömegszervezeteknek elsősorban a hatékony politikai munka eszközeivel kell segíteniük a szocialista munkaverseny- és' brigádmozgalom továbbfejlesztését, megújhodását. Feladatuk többek kö- között, hogy a jó tapasztalatokat és módszereket, széles körben hasznosítsák és terjesszék. Élő kell mozdítaniuk a mozgalom szocialista tudatformaló erejét. Mindenütt tudják és érezzék a dolgozók, hogy nemcsak egyszerűen gazdasági kérdésekről, termelési feladatok végrehajtásáról van szó, hanem fontos .politikai állásfoglalásról, a társadalomhoz való szocialista viszony megnyilvánulásáról. Nagy gondot kell fordítani rá, hogy a versenymozgalom minden fázisában érvényesüljön a kommunista példamutatós. A munkaverseny nem kampányjellegű feladat, éppen ezért egész éven át a párt- és a tömegszervezeti munka szerves részének kell tekinteni. Politikai nevelő munkával el kell érni, hogy a verseny ne szűküljön le csak a fizi- ■ zikai dolgozók körére. A mozgalomba be kell vonni a gazdálkodás hatékonyságának alakulását lényegesen befolyásoló műszaki és köz- gazdasági szakembereket. A verseny csakis így válhat az egész kollektíva közös ügyévé. Mindezek eredményes megvalósítása alapvető módszerbeli változást igényel, gazdasági. párt- és tömegszervezeti vezetőktől egyaránt. A vállalati irányítást szélesebb alapokra keli helyezni, szerteágazóbbá, sokrétűbbé kell tenni. Éppen ezért a jövőben még jobb. még szorosabb együttműködésre van szükség a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőknek egymással és a társadalmi aktivistákkal. Wirth Lajos „...élni egy éráig is jó” lehet kapni, és ezek gazdára is találnak, mint ahogy a könyvek is. A közellátás szempontjából probléma, hogy húsért is Edelénybe kell utazni. Ez az oka annak, hogy ilyen szempontból is önellátásra rendezkedett be a község; sok baromfit nevelnek. Az italbolt tisztasága és rendje a vegyesboltéval vetekszik. Itt havonta 40 ezer forint cserél gazdát, elsősorban szombaton és vasárnap. Az ember azt várná, hogy itt is sörre költik a pénzüket, de mint kiderül, az italbolt bevételének többsége elsősorban a pálinkából adódik.. És ha már itt tartunk, feltétlenül meg kell említeni azokat a jelenségeket is, amelyek erre a sajátos helyzetben levő községre jellemzőek. Azt például, hogy sokkal több kenyér fogy mostanában. mint korábban. Ez azt jelzi, hogy az emberek A párthatározat szettemében ŰJ úton az ÓKÜ-ben szervezéssel. Hol, mennyi idő megy kárba a céltalanul, s nem mindig megfelelően előkészített értekezlet élekéi. Éppen ezért fontos az állandó önkontroll, munkáié mindenkori felülvizsgálása, s keresése annak, hogyan lehetne a megszokottnál célszerűbben elvégezni a feladatot. Sok javítanivaló van a brigádok egymás közötti kapcsolatában. az időbeosztásban, a szervezettségben, a spontaneitás megszüntetésében. Célunk, hogy hengerelt; áruink megfeleljenek a minőségi előírásoknak. Talán apróságnak tűnik, de mindenképpen eredményes lesz, hogy a hengerész brigádokat bélyegzőkkel látjuk el, s a késztermeken így rajta lesz a „kézjegyük . Tennivaló, mint mondottam, van bőven, hiszen minden, ami jó, lehet meg jobban csinálni, s minden hibát meg lehet szüntetni. Eredményt azonban csak kollektív munkával, a brigádok összefogásával érhetünk el, erre pedig minden reményünk megvan, hiszen ha csak az első félév termelési eredményeit nézzük, az is szocialista brigádjaink helytállásáról tanúskodik — mondotta befejezésül Pohánka Elemér gyárrészlegvezető, Tóth István nyeirol, a szakszervezet megyei szerveinek felépítéséről, | a szakszervezeti munkáról, a ; tisztségviselők képzési mód- i v járói, a tömegoktatásról. Kelet-Szlovákia szakszervezeti életét, munkáját Dzurenda Vincét ismertette, majd közösen megtekintették a „Borsodi tájak, borsodi emberek” című filmet, Délután a Borsodi Vegyi Kombinátba és a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központba látogatott a delegáció. Ma, pénteken a Szerencsi Cukorgyár, a Bodrogközi Állami Gazdaság és a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet szakszervezeti tagságával ismerkednek a vendégek. Szombaton, elutazásuk előtt miskolci városnézés szerepel programjukban, majd összegezik tapasztalataikat, kiese-1 rétik nézeteiket az SZMT vezetőivel. 1
