Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

1972. június 22., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG Kemizálási isiikéi Ma kezdődik Keszthelyen és Veszprémben a Nehéz­vegyipari Kutató Intézet és a keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem Mezőgazdasági Kemizálási Szolgálata által szervezett háromnapos ankét. Az ankét programjában a már előbb megnyitott kiál­lításon kívül a vegyipar és mezőgazdaság együttműkö­désével kapcsolatos kérdések, a magyar vegyipar távlati leladalai a mezőgazdaság ke- mizálásában. továbbá más kemizálási. műtrágyázást, nö­vényvédelmi és korrózióvé­delmi kérdések szerepelnek. Az ankéton jelentős szere­pet kapnak a megyénket képviselő szakemberek is. akik a több napos rendez-* vényen . a növényvédelmi szekcióban tartanak majd r gyelemre méltó előadásokat. Így a BVK. a TVK és az ÉMV üzemeket képviselő Ki­eső József, az ammónium- nitrát és karbamid műtrá­gyák gazdaságos alkalmazá­sáról. dr. Kiss A- Sándor A magnéziumos nitrogén trá­gyázás befolyása a cukorré- 'pa-lermelésre címmel, dr. Szigeti Jenöné — Gyapai Já­nos, továbbá Grega József­eié és Gyapai János a Swep előállítása és biológiai hatá­sa. valamint a Saticed 65 WP és Atrazin kombináció keve­rési arányai címmel tartanak előadást. A korrózióvédelem a mező- gazdaságban szekcióban pe­dig Vinkler Pál A TVK ter­mékei a mezőgazdasági kor­rózióvédelemben címmel tart előadást. Mii így mik kánikulában? j A nyári melegben végzett munka a szervezetre fokozott megterhelést ró. Különösen áll ez ay. olyan' gyárakban, üzemekben, ahol a magas hőmérséklethez magas pára- tartalom is járul — mondják a közegészségügyi szakembe­rek. A nagy melegben a köz­érzet romlását nemcsak a megnehezülő hőleadás idézi elő, hanem a verejtékezéssel együtt járó klór és nátrium- veszteség is. Ezért sok helyen enyhén sózott szódavizet használnak védőitalként, ami segíti a szervezetet a vízház­tartás egyensúlyának fenn­tartásában. A nagy meleg elleni védekezést szolgálja a viszonylag kalóriaszegény táplálkozás is. Erre vonat-, kozó tanács, hogy az étrend összeállításánál biztosítsunk elsőbbséget a főzelékeknek, a gyümölcsöknek, a tejtermé­keknek. Ami a folyadékpótlást ille­ti : különösen előnyös a hi­deg gyümölcslevek fogyasz­tása. Jó, kellemes ital a nagy melegben a hideg tej. Nyá­lon legkevésbé ajánlatos, sőt | kifejezetten káros az alko- j holfogyasztás. Igen jó hatású a melegben a citromos szó­davíz, esetleg kevés cukor­ral ízesítve. A szakemberek arra is fel­hívják a figyelmet, hogy ne igyunk túl sok üdítőitalt sem. mert a nagy mennyisé- j gű folyadék kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet már korábban említett vízháztar­tását. Feltétlenül célszerű folya­dékpótlás szempontjából a fokozott gy ü mölcs fogy asztás, amire a nyári hónapokban bőven van lehetőség. Végül még egy megszívle­lendő tanács: a legtisztább­nak látszó forrásvíz is tar­talmazhat kórokozó baktéri­umokat. Ezért kiránduláskor — egészségünk védelmében — csak a hatóságilag alkal­masnak nyilvánított forrás­ból igvüftk. Ha Ilyenre nem találunk, akkor az otthonról termoszban vagy üvegben magunkkal hozott folyadékot 1 fogyasszuk. I A vásárlók panaszai, a közérdekű bejelentések nyo­mán a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több városra, járásra kiterjedő, széles körű ellenőrzést szer­vezett. irányított. É nagy munkát a megyei tanács Ke­reskedelmi Felügyelőségével; az Országos Mérésügyi Hiva­tal kirendeltségével, a me­gyei Élelmiszer- és Vegyvizs­gáló Intézettel együttműköd­ve végeztük. A vizsgálatban hét városi-járási bizottsá­gunk tevékenykedett, illetve több mint kétszáz népi ellen­őr és 150 társadalmi ellenőr vett részt. A helyszíni ellenőrzéseket elsősorban az állami és a szövetkezeti vendéglátó egy­ségekben, az élelmiszerbol­tokban— kiemelten a hús­boltokban —. a ruházati- és az iparcikk szakmában, va­lamint a TÜZÉP-teiepeken végeztük. Bizottságaink. a népi és a társadalmi ellen­őrük 333 egységet ellenőriz­tek. területük kereskedelmi és vendéglátóipari egységei­nek 12,5 százalékai. hlsó hehen: a hamis mérés 293 próbavásárlás történt 1335 tételben. A vásárlókat megkárosító hibák közül az „első” helyre a hamis mérés került. A mérőeszközök egy- harmada kifogásolható volt. Itt minden lehetséges hiba előfordul. Ilyenek: a mérle­gek és a súlyok hitelességé­nek hiánya; a mérlegek rossz beállítása; a helytelen szin­tezés következményeiként a vásárlók kárára mutatkozó, 0,5-től 2 dekagrammos elté­rés; az ellenőrző mérleg hi­ánya, stb. Tagadhatatlanul a fejlő­désre utal viszont, hogy a korábbi vizsgálatokkal való összehasonlításban az egy vá­sárlásra jutó károsítás össze­ge lényegesen kisebb. A pró­bavásárláskor csak elvétve fordult elő az egy forinton felüli megkárosítás. Olyan szemlélettel és gyakorlattal találkoztunk azonban, hogy „sok kicsi sokra megy”. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a vásárlók megkáro­sításában a vendéglátó egy­ségek „vezetnek”. A vizsgáit egységekben gyakori volt a fogyasztókat 5 százaléknál nagyobb mértékben megká­rosító tevékenység. A mis­kolci Paprika presszóban például az ellenőrök 11,9 szá­zalékos árdrágítást tapasztal­tak. R L.-né presszós ma­gánkereskedő az importból származó Astor cigarettát 20 helyett 28-ért. a Cleopatrát periig 13 helyett 15 forintért árusította. Millió íorintos árdrágítás A ruházati szakmában az árdrágítást legtöbbször az I. és a II. osztályú áruk össze­keverésével. a méterárunál pedig a hibajelek eltávolítá­sával okozták. Gyakran meg­károsítják a vevőket a TÜZÉP-lelepen. Az encsi te­lepen például! a vásárolt 10 mázsa szén csak 8.75 mázsa volt. a rudabányai telepen pedig egy rakomány szénnél 150 kilogramm volt a súly­hiány. Az ellenőrzés megállapítot­ta. hogy örvendetesen ponto­sabban, mérik a saját ..kisze­relésű’’ árukat. Változatlanul gyakori azonban az ipari „original” csomagolású liszt, cukor. zsír. száraztészták ese­tében a súlyhiány Ez végső soron a vásárló megkárosí­tásához vezet. Az említett, az ezzel ösz- szefüggö más vizsgálatok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy nem egységesen értel­mezne és alkalmazzák a bel­kereskedelmi miniszternek a vendéglátóipari árak, szabá­lyozásáról szóló utasítást. Az árképzésnél saját javukra „tévedtek”. A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, s a me­gyei Kereskedelmi Felügye­lőség az év első negyedében nyolc gazdálkodó egységnél 1 millió 109 ezer forint olyan árdrágítást állapított meg, amelyeket a vendégek, a fo­gyasztók rovására jogi sze­mélyek, azaz vállalatok, szö­vetkezetek követtek el. Kü­lönösen sok a tennivaló az áfész boltoknál. Azt tapasz­taltuk. hogy általában nem fordítanak keliö gondot az árjelzőkre, az ártáblákra. Az árjelzők sokszor nem ponto­san a helyükön vannak.1 és ez megtéveszti a vásárlókat. Követendő példa, hogy a Miskolci Vendéglátóipavi Vállalat — az árak és a ki­szolgált mennyiségnek a ven­dégek általi ellenőrzés cél­jából — meghonosította az elöreblokkolásf A megyében viszont számos áfész- és tsz vendéglátó egységben nem adnak .számolócédulát, vagy az adott számolócédula nem megfelelően van kiállítva. Mí miséit és lelcíéisséorc vonás A kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban megoldat­lan az áruátvétel: a gyakor­latban nincs minőségi rek­lamáció. az áruátvétel meg­tagadása. A kiíogásoltakat „visszáruként” rendezik. A bolthálózatban is jelentős mérvű minőségrontás követ­kezik be. A műszeres ellen­őrzés kimutatta, hogy á vizs­gált tételek 45.2 százaléka — presszókávénál 54.4. az ita­loknál 47.5, az élelmiszerek 33 százaléka — joggal kifo­gásolható. Azt tapasztaltuk, hogy a vállalati, a szövetkezeti bel­ső és hálózati ellenőrzés, a megelőző tevékenység nem mindenütt felel meg a kö­vetelményeknek. A vállalati és a szövetkezeti irányítás a legtöbb helyen még nem is­merte fel. hogy a fogyasztók érdeke elsőrendű vállalati ér­dek is. Néhol ba.i van a szem­lélettel. A mezőcsáti járás­ban a vevő megkárosításá­nak okaként azt mondották, hogy a dolgozó „azért téve­dett. mert idegen ember vá­sárolt” (?!) Az ellenőrzésben részt vevő kereskedelmi felügyelőség 66 kereskedelmi, s vendég­látóipari dolgozóval . szem­ben volt kénytelen szabály­sértési bírságolást alkalmaz­ni. 44 emberrel szemben pe­dig fegyelmi felelősségre vo­nási javasolt. Mindezek lel­kiismeretesebb mu nká v al, jobb belső és hálózati ellen­őrzéssel, a vevők érdekeinek fokozottabb előtérbe helye­zésével elkerülhetők lettek volna. Pozitív tendencia: az ellen- lenörzés után azt tapasztal­tuk, hogy a kereskedelemmel és a vendéglátóiparral foglal­kozó tanácsi, szakigazgatási szervek, a vállalatok és a szövetkezetek sok olyan in­tézkedést tettek, amelyek máris bizonyítják a vizsgá­lat hatékonyságát. Dr. Sass Tibor a megyei NEB ált. elnökhelyettese Kísérleti laboratórium A VIMET.IJX Finommechanikai Vállalni ki-érleli csoportja fejlesztett«* ki az idén gyár­tásra kerülő 51 Ul TI MOMENT, mnnkafónykcnczésrc alkalmas berendezést. Képünkön: a berendezés számlálójának bemérése történik l'Oló: Kóbor Pál i "f"" te fel mii r rfiost c mü ái *§ i ír §i p ü a z utóbbi időben mintha kissé ingerlékenyebbek lennénk. Sokszor türelmetlenek, indulatosak vagyunk egymás iránt. És nemcsak egymás iránt, hanem bizonyos je­lenségek, gondok és problémák iránt is. Hamar elfogy a tü­relmünk. És ez sajnos, nem mindig egészséges es alkotó szán­dékú türelmetlenség. Egyesek kitartóan, módszeresen, szinte a kákán is csomót keresnek. Több. szerkesztőségünkbe érkezett levél is ezt példázza. Hadd idézzek egyet-kettői belőlük. K. I. arról panaszkodik, hogy az épülő diósgyőri új városrészen lassan, vontatottan halad a lakótelep környékének rendezése. Lassan készülnek a járdák, nincsenek padok a kialakuló parkok körül, nincs megfelelő játszótér, és ez mégiscsak tűrhetetlen — írja. — Mikor érzi már végre otthon magát az ember. Egy másik olvasó így ír ugyanerről a problémáról: négy év óta várok lakásra, és talán majd az ősszel, vagy a jövő tavasszal megkapom. Éppen ezért számomra teljesen érthe­tetlen — írja —. hogy nem a lakásépítésre fordítanak min­den erőt, nem oda összpontosítják a dolgozókat, hanem a munkások egy része járdát épít és parkosítással foglalkozik. Ráérnek azután, ha már elkészül az egész lakótelep, és min­denkinek lakása lesz. Biztos vagyok benne, hogy ugyanez a levélíró más hang­nemben fogalmaz, mihelyt beköltözik a lakásba, megfeled­kezve a még lakásra várókról. Alapvetően eltérő témát tesz. majd szóvá, és mást követel. Nem lakást a lakásra váróknak, hanem járdát, parkot, áruházát, óvodát, napközit, vagy eset­leg garázst az új lakóknak. így sajátmagának is. Aligha gon­dol rá, hogy tö'oo százan, vagy ezren várnak meg új lakásra. Egy levélírónk azt írja, hogy az építőiparban használják ki jobban az éjszakai műszakot. Nagy tartalékok rejlenek ebben. Egy másik nyomban rákontráz. Szinte együtt adhatták fel a levelet. Szó szerint így ír: mégiscsak disznóság, hogy a házgyári lakásokat egész éjjel építik. Van úgy. hogy egy éj­szaka kétszer—háromszor is felébredek az erős reflektor- fényre, és a hegesztők fel-fel villanó szikracsóvájára. E * gy előregyártóit házgyári lakóházat általában két-három " hét alatt raknak össze az építők. Hát nincs annyi tü- ■ relmünk, hogy ezt a kis zajt, vagy fényt — ami ellen egyébként könnyen lehet védekezni — kibírjuk? Másokért, azokért, akik évek óta azért nem tudnak rendszeresen aludni, pihenni, mert nincs rendes lakásuk, mert egy szobában né- gyen-öten is alszanak. Egyeseit arról panaszkodnak, hogy állandóan, szünet nél­kül dübörögnek a villamosok, ritkítani kellene a járatokat. Mások szerint, olyan ritkán járnak,' mint a halley üstökös. A minap furcsa eset tanúja voltam. Az egyik. élelmiszer- boltban egy középkorú hölgy citromot vásárolt. Tessék válo­gatni — szólt udvariasan az eladó. — Méghogy én válogas­sak? Hát miért van maga! — ripakodott az eladóra. Az el­adó szó nélkül kiválogatta a citrom javát. A vásárló fogta a zacskót, visszabontotta az egészet a ládaba. és se szó, se beszéd, kirohant az üzletből. Hát nem tudunk kötekedés nél­kül élni? Mostanában feltűnően sok törött, csonka telefont láttam. (Nem az utcai nyilvános telefonokra gondolok.,, ezejc .egészen más lapra tartoznak.) Hivatalokban es magánlakásokban lat­iam ezeket a készülékeket. Nincs türelmünk megvárni míg bejön a vonal? Viszont vannak helyek, ahol órákat, vagy fél éjszakát is eltöltünk idegesség nélkül. Az egyik postahivatalban az ügyfél takarékbetétet óhajtott kivenni. A postai alkalmazott kedvesen átnyújtotta számára a nyomtatványt, amelyet neki, az ügyfélnek kellett volna ki­tölteni (a postai jogszabály ezt írja elő ugyanúgy, ahogy a pénzesutalványra, vagy csekkre). Az egész művelet maximum három percet vett volna igénybe. De az ügyfél nem volt rá hajlandó. Nekem nincs időm és türelmem ilyen dolgokkal foglalkozni — mondta hangosan és indulatosan. Arra azon­ban volt bőségesen ideje és idege is, hogy az ezzel kapcsola­tos véleményét félórán keresztül, fenyegetések közepette fejt­se ki a személyzet számára. lát ezek lennénk mi, emberek? Nem! Nem általánosak ezek az esetek. Reméljük, nem is lesznek azok, de mintha mégis szaporodnának, és éppen ezért tettem szóvá: több megértést egymás iránt. W. L. 1140 milliós forgalom A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- es iroda­lomtudományi osztálya es a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztálya a nemzetközi könyvév alkal­mából szerdán tudományos ülésszakot rendezett a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. Köpeczi Béla. a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára nyitotta meg az. ülés­szakot bevezető előadásával. — Az idén a nemzetközi könyvévet, jövőre pedig a magyar könyvkiadás 500. év­fordulóját ünnepeljük —, mondta. — Ez a két dátum arra figyelmeztet, hogy a kultúra közlésének olyan esz­közéről van szó. amelyet az emberiség évszázadok óta használ, és használni fog a következő évszázadokban, tá­lán évezredekben is. Nincs igazuk azoknak, akik az új kommunikációs eszközök megjelenése nyomán a könyv halálát hirdették meg. El kell oszlatni azt a széles körben elterjedt balhiedelmet, hogy a televízió kárt okoz a könyvnek. Ellenkezőleg, a te­levízió támogatja az olvasást és komoly segítséget nyújt a könyvek eladásában. 1971-ben csaknem 29 100 müvet adtunk ki, több mint Í18 millió példányban. Ebből a könyvek száma 5500, pél­dányszám több mint 53 mil­lió volt. Tízezer lakosra viszonyít­va a kiadott könyvek számá­ban a szocialista országok között élenjárónak számí­tunk, a példányszám tekinte­tében azonban a középtájon helyezkedünk el. Nálunk az elmúlt években nem esett vissza a szépirodalom kiadá­sa, viszont 1960-tól megkét­szereződött az ismeretterjesz­tő műveké. Jelentős az emel­kedés a tudományos és a szakmai könyvek kiadásában is, meglepő viszont az ifjú­sági és a gyermekirodalom mennyiségi stagnálása, illetve csak kismértékű fejlődése. Könyvforgalmunk 1971.-ben meghaladta az 1140 milliót, úgy hogy egy főre mintegy hat kötet vásárlása jut éven­te. A tanácsi és a szakszer­vezeti könyvtárak több mint 2,2 millió beiratkozott olva­sója 1970-ben 55 millió köny­vet kölcsönzött, egy olvasó tehát átlagban húsznál több könyvei forgatott. Ez nem­zetközi viszonylatban sem le­becsülendő eredmény, bár nálunk sem olvas mindenki könyvet, régebbi felmérések szerint csak a tíz éven felü­li lakosság fele. \EB-yizsffálat (j a fogyasztók érdekében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom