Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
m ESZAK-MAGYARORSZÄG Ct ,1972. június 22., csütörtöki rota ÜÉ B „A gólya is elhagy minket A szocialista in unka verseny'mozgalom Gyors ütem! mi: M:: : DÉLBEN. amikor a falu íölött függ a nap, meglódulnak a kutak gémjei. Iszik az ember, szomját oltja az állat, iö az ebéd. A házak kéményeiből egyenesen felszálló füst jó időt ígér. Az egyik kémény tetején a gó- iyafészekben magasra nőtt a fű. Évek hosszú során egyetlen gólyapár költött itt. Tavaly a villanyáram agyoncsapta az egyik gólyát. A párja az idén visszatért ide, néhány nap múlva elrepült. — Soha nem tér már visz- sza — mondja Vaskó Feri bácsi. — Ügy tudom, a gólya nem keres magának új párt. Nézzük az elhagyott gó- lyaíészket, miközben hallgatjuk, amit Feri bácsi még mond: — A gólya is elhagy minket ... Tudom, mire gondol. Arra, hogy a község lakossága egyre csökken. Főleg a fiatalok vándorolnak el, vagy keresik meg kenyerüket máshol. Valamikor ez országos gond volt, de ahol a közös gazdaságok megerősödtek, megfelelő életkörülményeket tudnak bi?:tosítani a fiataloknak, ott mostanában fordított a helyzet; visszatérnek, hazatérnek a fiatalok, mert megtalálják számításukat. Irota lakossága azonban egyre fogy, egyre kevesebb a fiatal és öregedik a falu, a házak, a porták, az emberek. Más településekkel ellentétben. ahol az elmúlt években új házsorok nőttek ki a földből, itt alig épült néhány családi otthon. Házasságkötés kettő-három van egy évben, és körülbelül ennyi gyérek születik egy esztendőben. Igaz, a lakodalmakat, meg a keresztelőket is a régi módon tartják verssel, borral, találós .kérdéssel, sülttel, násznaggyal, zenével, vőféllyel. — Azelőtt, míg a földet egyénileg művelték — mondja Feri bácsi — érthető volt a kevés gyerek. Mármint azért, hogy ne menjen szét a vagyon. Most nem tudom megérteni, mi az oka ennek. Nyilvánvaló, hogy az elvándorlásnak, annak, hogy egyre többen helyezkednek SZONY kezében magasba emelkedik a zöld indító tárcsa, s a vonat gyorsan fokozódó sebességgel indul tovább az acélsíneken. Mezei Mátyásné figyelő pillantása végigsiklik a mellette elhaladó kocsisoron,1 búcsúpillantást vet utána. Sok-sok feladat, az információk tömege zúdul rá, de idegeiben még percekig olt izzik': vajon minden hibátlan, s az utasok minden baj, késlekedés nélkül célhoz érnek-e. Önmagáról ennyit mond: — Tizenkét évvel ezelőtt érettségiztem. Ügy jöttem a vasúthoz. A sárospataki állomáson kezdtem, voltam másutt is, végül ide kerültem, a Tiszaira. Szerelem-e ezt a munkát? Szerelem, mert változatos. Most a. vonalot meneszteni, a vonalvezetőkkel foglalkozom, a menetlevelet vizsgálom át, aztán utas jön: elhagyott valamit. Jaj, az nagyon érdekes volt... Az egyik utas behoz egy fehér vásárló kálót, hogy találta. A nagy munkában meg se néztük, mi van benne. Felakasztottuk. Öreg néni jön kétségbeesve: „Lelkecslcéim, nem találtak-e egy vásárló hálót. Nagy érték van benne." Ekkor néztük meg: ötvenezer forintot Kevés a gyerek Itt alig épült valami el az iparban, Irotán is elsősorban gazdasági okai vannak. De az sem lehet mellékes, hogy — főleg a fiatalok — ma már nagyobb igényeket támasztanak az élei minden területén. Az anyagi és a kulturális okokon kívül azonban közrejátszik az elvándorlások számának növekedésében egy olyan tényező is, amelyre eddig nem figyeltünk fel eléggé. Egy középkorú ember tapintott rá erre a problémára, amikor elmondott egy esetet. Az történt nem is olyan régen a tsz-közgyűlé- sen, hogy a tsz-vezetőség meg akart szavaztatni valamit. A tagság nem értett vereitelt a kopott, szerény kinézetű csomagocska. & Mezemében még egy országos esemény, s egyéni öröm utórezgése él. Küldöttként vett részt a szocialista brigád vezetők IV. országos tanácskozásán, ahol a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntették ki. — Az aranykitüntetéses Gagurin brigád tagja, vagyok.. Farkas Dénes a bri- gádvezetönk. Nagyon jól megértjük egymást, Atércz- ziik egymás gondjait, s ha szükséges, egy-egy időre átvesszük egymás munkáját, tennivalóit is. Ez az együttműködés üt nagyon kell, hiszen örök harcban vagyunk az idővel, azért, hogy a vonalok a menetrend szerint közlekedjenek, hogy az emberek időben célhoz érhessenek. Mit tudnak ezért tenni? Sokat. Mezei Mátyásné megjegyezte, hogy az országos tanácskozáson sok szó esett a komplex brigádok fontosságáról. Ebben már ők is szép eredményről számolhatnak be. A forgalmistákból álló Gagarin-brigád a kocsi - vizsgálókból, valamint a postásokból álló brigáddal együtt komplex közösséggé alakult. Mi az eredmény? — Korábban előfordult, le egyet. Erre három embert leváltottak, elmozdították beosztásából. Később azonban egy másik fórum tanácskozásán meggyőzték az illetékeseket róla, hogy ez helytelen volt. Az emberek viss- szakerültek munkakörükbe. — Ezt csak azért mondtam el — fejezte be mondanivalóját —, mert úgy érzem, hogyha itt szól az ember valamiért, akkor leszólják. Vagyis hát, nemcsak az a baj, hogy nem adnak az emberek véleményére, s ha meghallgatják, akkor sincs foganatja, hanem még gondja is származhat belőle annak, aki szóvá lesz valamit A KÖZSÉGBEN 13 tagból álló pártszervezet működik. A párttagok jó része felelősséggel tudja és érzi ezeket a problémákat, de valamilyen oknál fogva mégsem tudnak rajtuk változtatni. Pedig erre a termelőszövetkezeti partalapszerve- zetre még sok, nagy feladat megoldása vár. De ehhez elsősorban magát az alapszervezetet, a kommunisták családját kellene megerősíteni, hogy hatékonyabban, munkán alapuló tekintélyük súlyával még többet tehessenek a köz érdekében. Szöveg: Oravcc János Kcp: Mécs Ernő hogy a posta kezelése miatt 10 percig is állt a vonat. Megfeszítetten dolgoztak, de hát o munkához idő kell. A kölcsönös segítség nyomán — a postások időben kirakják a postát, mi gyorsan, a megfelelő helyre beállítjuk a kis szállító kocsikat — így ezt az időveszteséget. sikerült megszüntetnünk. És mit tudnak segíteni a kocsivizsgá- lók? Sokat. Az ellenőrzést el lehel végezni öt, s tizenöt perc alatt is. „Hivatalos” sürgetéssel nem sokra mennénk, hiszen az ellenőrzés fontos, felelősségteljes munka, nem lehet elkapkodni. De meggyőződésből, ahogy komplex „testvérünk” tagjai csinálják, végtelenül sok időt. takariiunk meg. És nem véletlen, hogy a menetrend- szerűségben másfél százalékkal nagyobb eredményt értünk el az elmúlt évitől. © Van, ahol gond a patroná- lás. Itt nem. Miskolci Sándor mérnök igen sokat segít. Talán az ő hatására két brigádtag tanul tovább, s vágya a mérnöki tudás megszerzése. A technika fejlődik, s ez képzettebb embereket kíván a vasútnál is. Jó a fiatalokkal való törődés. Azzal kezdik, hogy otthonos légkörrel veszik körül az új dolgozókat. A forgalA közelmúltban a megyei A határozat mindenekelőtt leszögezi, hogy a mun- kaverseny-mozgalom a szocializmus teljes felépítésének nagy erőforrása és társadalmi bázisa. Éppen ezért a népgazdasági célkitűzések és ezen belül a megnövekedett megyei feladatok szükségszerűen megkövetelik, hogy a verseny mozgalom eddigi eredményeire és tapasztalataira építve azt továbbfejlesszük, hatékonyabbá tegyük. A szocialista versenymozgalom kapjon vij lendületet, váljon tartalmasabbá, ezáltal eredményesen segítse a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A megyében hagyományai Tannak a verscuvnek A pártbizottsági ülés hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek kiváló gazdasági eredményei egyértelműen bizonyítják: a munkások szívesen vesznek részt a munka- verseny-mozgalmakban, Borsod , megyében ma már nagyon szép hagyományai és mély gyökerei vannak a szocialista munkaverseny- nek. Tehát nem új fogalmakkal és feladatokkal állunk szemben. Most azonban elsősorban arról van szó, hogy az évek során jól bevált módszereket bővíteni kell, az egész mozgalmat meg kell újítani, és a jelenlegi népgazdasági feladatokhoz igazítani. Az építőmunka szinte minden területén, az ipai'ban, a közlekedésben, a szövetkezetekben és a kereskedelemben jelentős és kimagasló eredmények születtek a versenymozgalmak mi irodában vannak olyanok, akik még nem tagjai a brigádnak, de tagjai a közösségi szellemnek, a munkának. Ha a brigád jó eredményt ér el. nem azt mondják, „ők”, hanem így, ,,mi” s részt kérnek a brigád külön vállalásaiból, s úgy dolgoznak érte, mint akiket szerződés kötelez rá. Az egyik ifjú, Nagy József már tag lett. Januárban vették be a brigádba. Két új nődolgozó „hivatalosan” még nem tagja a szocialista kollektívának, de öli is részt vettek a brigádtagokkal a hétvégi vasutas pihenő építésében. m Mezei Mátyásné most inkább nőknek való társadalmi munkát tervez. A MÁV óvodát akarják patronálni. Olykor'segítségre van szüksége, kézimunka-készítésben, felügyeletre kiránduláskor, vagy éppen meg kell javítani az elromlott .játékokat. És sok más lehetőség is van a segítségre. Igaz, az ilyen „női munkát” nem szokták társadalminak elismerni, pedig a gyerekek nevelése, fejlődése érdekében kifejtett munka nagyon is oda tartozik. AHOGY MEZEI MÄ- TYÁSNÉ MONDJA, nem nagy tervek, szenzációs elképzelések ezek. De hozzájárulnak a vasúti feladatok jobb ellátásához, az emberi gondok megoldásához. És ez nagy segítség. Csorba pártbizottság kibővített ülésen révén. Évről évre tanúi lehettünk például a vállalati és szövetkezeti kollektívák kitüntetéseinek. Ha csak az elmúlt év eredményeit ' vizsgáljuk is, bátrán megállapíthatjuk, hogy megyénk dolgozói a szocialista munka verseny-mozgalom révén, szocialista brigádokba tömörülve kimagasló eredményeket értek el. Az 1971. évi munka alapján összesen 40 vállalati, üzemi és szövetkezeti kollektíva nyert el valamilyen magas szintű es fokozatú elismerést, kitüntetést. A Minisztertanács és SZOT vörös vándorzászlaját, például elnyerte az Ózdi Kohászati Üzemek, a DIGÉP, a Miskolci Postaigazgatóság • és a Mezőkövesdi Általános Fogyasztási es Értékesítési Szövetkezet. Brigádok és eredmények A fokozódó verseny- és egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalomnak nagy szerepe van abban is, hogy megyénk ez év első negyedévi gazdasági eredményei biztatóak. Például több mint három százalékkal nőtt az ipari termelés, és ennek kétharmada a termelékenység növekedéséből adódik. Az építőipar és építőanyagipar is túlszárnyalta az előző év hasonló időszakának eredményeit. Ugyanakkor mérséklődött a munkaerő- vándorlás. A mezőgazdaságban is javuló munkáról adhatunk számot. Külön elismerésre méltó a mező- gazd a sá gi termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok munkája. Az aránylag nem nagy múltra visz- szaíekintő szövetkezetekben is meghonosodott, megerősödött a munkaverseny- és Kazincbarcikán a város- szépílési hónap befejezese után sem csökkent a környezet szépítése, csinosítása. A munkában rendszeresen részvevők nem tekintik k am páhyfel adatnak környezetük parkjainak csinosítását. Nem hivatalosan ugyan, de a „Mi városunk, mi munkánk” jelszavával végzik szinte mindennapossá váló tevékenységüket. A városi tanács, a Vörös- kereszt, valamint a különböző társadalmi szervek, igen sokat tesznek érte, hogy a háromszorosan kitüntetett, tiszta, virágos város címet viselő Kazincbarcika ez övben még szebb, vonzóbb legyen, mint valaha. A várossá nyilvánítás 20. évfordulójára készülve egy állomásnak tekintik az idei esztendőt, de eredményeiket tekintve nagyszerű tettekkel hívják fel magukra a figyelmet. A kertvárosban és a berenlei kerületben foíyö szocialista brigádmozgalom. És mindez igen kezzelíog- ható eredményeket hozott a termelésben, a terméshozamok növelésében, a költségek és ráfordítások csökkentésében. Megyénk szocialista munkaverseny- és brigádmozgalmának szélesedésére jellemző, hogy 1971-ben 11 248 brigádban több mint 132 ezer dolgozó versenyezett. Az értékelések alapján összesei 7025 brigád nyerte eh-'jAt te tisztelő szocialista címer." A továbbfejlesztés lehetőségei c A munka verseny- és brigádmozgalom eredményei vi- tathataliánok. Továbbfejlesztésüket mégis szükségszerűen megkövetelik az előttünk álló népgazdasági feladatok, célkitűzések. Ezt. alapul véve a Központi Bizottság. 1971. december 1-i ülésén határozatot hozott a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről. Ezt követően a kormány 1972. április 12-én foglalkozott a továbbfejlesztés feladataival, E párt- és kormányhatározatok, valamint a megyei tapasztalatok is alátámasztják a továbbfejlesztés szükségességet, Vannak még fogyatékosságok es hibák, amelyek gátolják és akadályozzák a szélesebb körű kibontakozást. Mindezek felszínre kerültek a pártbizottsági ülésen, az előterjesztésben es vitában egyaránt. A pártbizottsági ülést megelőzően ugyanis aktív és tartalmas eszmecsere és „párbeszéd” zajlott le a szocialista brigádvezetőkkel és brigádtagokkal. Megyénkben 207 helyen, 5653 brigád vezetővel tanácskoztak, beszélgettek párt-, állami és tömegszervezeti vezetők. Ezeken a beszélgetéseken csaknem 1500-an mondták el véleményüket, észrevételeiket a továbbfejlesztést gátló körülményekről, a mozgalom vadhaj tásairól. „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalomban az elmúlt értékelési időszakban 85 porta nyerte el a kitüntető címet, s ezzel a mozgalom jelentősén kiszélesedett. Sokat tettek a továbbiakban a „Virágos erkély” mozgalom népszerűsítésére. Igen sok társadalmi munkát fordítottak a parkok rendben tartására, a játszóterek környékének rendezésére, és a szobrok megtisztítására is. A városszépítésben . igen. aktívan tevékenykednek a Vöröskereszt, a KISZ- és az úttörőcsapatok is. A fiatalok, az úttörőcsapatok, valamint a Vöröskereszt ifjú egészségőrei a közelmúltban környezetükben mintegy 8 ezer óra társadalmi munkával, a középfokú intézmények, valamint az üzemek, vállalatok ifjúsági szervezetei ugyancsak főbb ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá városuk szépítéséhez. ( Folytatjuk) A Tiszai pályaudvar küldötte A CSINOS FIATALASZvitatla meg és foglalta határozatba a szocialista munkaver- seny-mozgalom Borsod megyei tapasztalatait és továbbfejlesztésének feladatait. Az előterjesztés és vita világos áttekintést adott a versenymozgalom jelenlegi helyzetéről, az eredményekről és a hiányosságokról. Ugyanakkor egyértelműen megszabta a továbbfejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat, feladatokat, Wirth Lajos (Folytatjuk) Széppé tenni a környezetet
