Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám

1972. június 14., srerdo £SZAK«MAGYARORSZAG 5 Országos halfogó­o bajnokság Leninvárosban A Magyar Országos Hor­gászszövetség Miskolc-vidéki Intéző Bizottsága és a Tiszai Vegyikombinát horgászegye­sülete rendezte a nyugati fő­csatornán a IX. országos hal­fogó csapatbajnokságot. Ki­lenc intéző bizottság indí­totta 5—5 főből álló csapa­tát. A versenyzők péntek es­tétől voltak a Tiszai Vegvi- kombinát vendégei. A ren­dező egyesület mindent meg­tett azért, hogy a versenyzők os kísérőik jól érezzék ma­gukat megyénk legfiatalabb szocialista városában. A Kun Béla Gimnáziumban élőhal­bemutatón mutatták be a környék halfajtáit, régi ha­lászszerszámait. A TVK bé­lyeggyűjtői halmotívum kiál­lítást, a fotósok szép hor­gászfotó bemutatót tartottak. Szombaton a versenyzők és kísérőik a TVK jelentősebb üzemeit látogatták meg, ahol a gyár és a város történetét, jövőjét ismertette dr. Alait- ner István gyárvezető. 10-én este a megyei, s a helyi párt- és társadalmi, gazda­sági vezetők, valamint a me­gye horgásztáborának veze­tői baráti beszélgetésen be­szélték meg a horgászat je­lenét és jövőjét. A vasárnapi versenyen — bár a halfogás nem a legjobban sikerült — heves harc volt a bajnoki cím megszerzéséért Végered­ményben csapatban: 1. lett a soroksári intéző bizottság, 2. a Györ-vidéki intéző bi­zottság. 3. a közép-dunai in­téző bizottság (dunaújvárosi) csapata. A leninvárosi tár­sadalmi és gazdasági szer­vek igen sok tiszteletdíjat ajánlottak fel, így a hivata­los csapatverseny eredmé­nye mellett az egyéni he­lyezettek is díjazásban ré­szesültek. A legeredménye­sebben szereplő soroksári in­téző bizottság versenyzői a 46 tiszteletdíjból 15-öt nyer­tek. I jságok és folyóiratok... Előzz-ük meg a gyermekbaleseteket Miskolc legújabb liirlappavilo ójában, mely a kiliáni 10-es postahivatal mellett nyílt, a ha­zai újságokon és folyóiratokon kívül külföldi lapok is kaphatók. Foto: ifj. Iiollósy Endre A Fekete-hegy feltér kiütésé üzemel az új káli-tufabánya A Szerencs feletti hegyek­ben már több értékes, kibá- nyászásra is érdemes nyers­anyagot, főleg ásványokat ta­láltak a geológusok. Az itt emelkedő Fekete-hegyen amely sötét fenyveseiről kap­ta nevét, az elmúlt években egy újabb ásványi vagyont, majdnem hófehér káli-tufa réteget találtak a Mádi Ás­ványbánya Vállalat geológu­sai. A területen hamarosan megkezdték a kísérleti bá­nyászkodást, most pedig már rendszeresen üzemel az új káli-tufabánya. A kerámia­iparnak ez a fontos alap­anyaga nálunk eléggé hiány­cikk. A káli-tufa alkalmas a külföldről behozott földpát pótlására is. A fehér színű, tetszetős anyag vasoxid tar­talma igen optimális, alig 0,5 százalékos. Érdekes, hogy ezen a te­rületen a korábbi években igen gyakran kerültek a fel­színre az avar korhol, vagy az azt követő évszázadokból származó égetett edénytöre­dékek. Bebizonyosodott azon­ban, hogy az akkor élő em­berek ezen a vidéken nem folytattak bányászkodást. Az agyagégetéshez szükséges ás­ványokhoz legfeljebb a fel­színi kiválások révén jutot­tak hozzá. A már rendszeresen üze­melő, nagyüzemi módszerek­kel müveit Fekete-hegyi, külszíni' káli-tufabánya termelése évi 10—15 000 ton­na lesz. Az elkövetkező évek­ben felfejlődés várható az import földpát pótlására al­kalmas nyersanyag-bányász- kodásában. A geológusok vizsgálatai szerint a külszíni bánya nyersanvagvagyona hosszú évekre elegendő. A közeli környéken a geológu­sok mast újabb káli-tufa előfordulások feltárásán is dolgoznak. (p. s.) 0® On is barkácsolhat A múlt hét végén nyitot­ták meg az „ön is barká­csolhat” elnevezésű barkács- műhelyt, a Katalin utcában. Sietni kellett az átalakítással és nyitással, nagy volt az érdeklődés az űj létesítmény iránt. — Mikor kezdték meg az átalakítást? — érdeklődtünk Rimái' Andrástól, a műhely vezetőjétől. — Lassan fél éve. hogy át­vettük a MIK asztalosüze­mét. Akkor rögtön elkezd­tük az átalakítást. A mun­kái, központunk, a Vegyes­ipari Vállalat szakemberei végezték el. — Miskolcon ez az első ilyen jellegű intézmény? — Igen. Tulajdonképpen a regi üzemünk iránti nagy érdeklődés és a debreceni példa — ahol már éégóta üzémel barkácsszakkör — késztette a vállalat vezetősé­gét. hogy létrehozzuk Mis­kolcon is. Nálunk a lakosság köréből bárki elvégezheti a lakása karbantartásával ös­szefüggő kisebb-nagvobb ja­vítási munkákat. — Nem félnek a balese­tektől ? — Erre is gondoltunk. A három részlegben, a faipari, a vasipari és a hegesztő te­remben egy-egy felügyelő fi­gyeli majd a munkát. A ve­szélyesebb gépeknél csak szakmai képesítéssel rendel­kezők dolgozhatnak. De ha ez nincs meg. akkor sincs baj. hiszen akkor a mi szak­embereink segítséget nyúj­tanak. A felügyeleten kívül természetesen gondoskodtunk megfelelő munkavédelmi esz­közök felszereléséről is. — Hogyan történik a gya­korlati kiszolgálás? — Nagyon egyszerűen. Bár­ki rendelkezésére áll az üzem, mindenféle .előrejelzés nél­kül. Akinek valamilyen ..bar­kácsolni” valója van, itt a kapunál bejelenti magát, s ha kevesen vannak, és nem kell sorakoznia. azonnal munkához láthat. Ha nincs a munkájához megfelelő anyag, akkor a raktárunkban levő tartalékokból vásárolhat. — Milyen értékűek a szol­gáltatások'1 — A műhely kéziszerszá­mainak használata óránként 8 forint, az öntevékeny gép- használat 45 forint. Ha az üzem szakmunkásait kíván­ja a vevő igénybe venni, ak­kor 60 forintot kell fizetnie óránként. Ha olyan munkát végeztet, ahol géphasználatra nem kerül sor, vagy úgy­nevezett „rezsis” munka, ak­kor óránként 30 forintot fi­zet. — Mettöl meddig látogat­hatják az üzemet az érdek­lődök ? — Hétköznap déli 12-től este 8-ig. szombaton pedig délelőtt 10-től este 7 óráig. Hétfőn és vasárnap szünnap van. — Milyen érdeklődésre szá­mítanak ? — Azt hiszem, inkább at­tól kell tartani, hogy kicsi lesz a hely. Már most is so­kan felkerestek bennünket. Virágtartókat, faburkolatokat szerettek volna készíteni. Várhatóan a faipari részleg­nek lesz a legnagyobb for­galma. de nagy sikerre szá­mítunk az úgynevezett bar- kácsgépnél is Ez amolyan mindenes lesz. Lehet rajta fát. puha fémet esztergálni, fűrész, szerelhető rá. szóval sokféle munkafolyamat el­végzésére alkalmas Remél­jük, a főpróba sikerülni fog Monos Márta ftátiasdi siker (Borsodnádasdi tudósítónk­tól.) A Borsodnádasdi Lemez­gyárban is mind eredménye­sebbe, s mind nagyobb töme­get magával ragadó mozga­lommá válnak a kommunista műszakok. A mostani kommunista műszakok szervezésénél de­rülátók voltak a szervezők. Arra számítottak, hogy nagy­jában az előző évivel azonos számú dolgozó vesz részt e mozgalomban. Még gondolni sem mertek az olyan ered­ményre, amilyet a kommu­nista műszakok hoztak. A gyár 2700 dolgozójából 1917- en vállalkoztak c nemes cé­lokat szolgáló munkára. A dolgozók, fiatalok, s fel­nőttek a KISZ kérését meg­hallva — amelyet a párt- szervek támogattak — első­sorban a vietnami nép gond­jait, küzdelmét átérezve, készséggel jelentkeztek a kommunista műszakokra. Az igy szerzett kereset egyik felét felajánlották a vietna­mi nép megsegítésére. Az összeg másik felével a K1SZ- alapszervezctek rendelkez­nek. s a munkában részt­vevő szocialista brigádok ki­rándulására fordítják, de jut ebből a helyi és a környék­beli úttörőknek is, akiket a szocialista brigádok patro­nálnak. C. I. Ügyeletes riporterünk je­lenti című rovatunkban gyak- i'an olvasni ilyeneket: — Az úttestre rohant és a gépkocsi elütötte 1. Ferenc nyolcéves kisfiút. — Súlyos • iiistmérgezéssel kórházba szállították Sz. Ist­vánt és J. Lászlót, és B. Klárikát, kiskorú gyermeke­ket ... — Drámai küzdelem az örvényes folyóban 1. leuka életéért... Miért szólunk most erről, így külön is? Azért, mert a gyermekek számára az év legvidámabb, legszínesebb korszakához a nyárhoz, a nagy vakációhoz érkeztünk. Ilyenkor ugyanis a játszó gyermekek balesetei megsza­porodnak. A kórházak, a rendőrség naplóiban űj ro­vatot nyitnak a gyermek- tragédiákról. A játékba belefeledkezett gyermek labdája után fut, úttesten rollerezik, az ország­úton sötétedés után is kerék­páron száguldozik. Sokszor a felnőttek is fi­gyelmetlenek. Jó reflexeik­nek köszönhető egy-egy bal­eset elkerülése. A nyár legveszélyesebb vámszedője a víz, a gyer­mekek ugrálnak, hancuroz- nak, éppen ezért az uszodá­ban, a strandokon nem sza­bad sajnálni a fáradságot, s fel kell hívni az úszómester, vagy a személyzet figyelmét egy-egy vakmerő gyermekre. Különösen nagy a felelőssége a felnőtteknek, ha folyóvíz­ben fürdenek a gyermekek. Borsod folyóvizei egyébként is gyorsak, örvényesek és mindig hideg, vízűek, az itt fürdőzöknek fokozottabb óva­tosságra van szüksége. Ha csónakázunk, a túlságosan mélyre, vagy túl messzire merészkedő gyermekeket fi­gyelmeztessük, küldjük visz- sza. Az úszni nem tudó gyer­meket pedig ne kényszere­sük olyan vállalkozásra, amelyhez nincs meg a bátor­sága. Bizonyos félelmet, gát­lást, sportszerű neveléssel, türelemmel lehet csak meg­szüntetni. Városi gyermek számára a falu nagy változást jelent. Minden új, érdekes, amit kö­zelről szeretne megismerni. Aki vendéggyermeket fogad, fokozott felelősséget vállal. A vendéggyermek lovat csak akkor hajthasson, ha hozzá­értő felnőtt ül mellette. Traktorra, mezőgazdasági gé­pekre se engedjük felkapasz­kodni a gyermekeket, előz­zük meg a bajt hozható hely­zeteket. Az utóbbi időben például mérgezéseket okozott a gyomirtó-vegyszerek belé­legzése, kóstolgatása. Éppen ezért, tartsuk lezárható he­lyen a permetlevet. vegy­szert. hogy a gyermekek ne juthassanak hozzá. A füstmérgezés, a tűz számtalan baleset okozója volt már. Különösen a kicsi gyermekek körében szedi ál­dozatait, akik még nem is­merik a gyufa, a fellobbanó láng veszélyét. Óvjuk tőle hát a gyermekeket. A gyufát tegyük magas, a számukra elérhetetlen helyre. A tűz­hely kezelését ne bízzuk ki­csi gyermekre, különösen vi­gyázzunk a gáztűzhelyeknél. Mi is voltunk gyermekek, játszottunk: akkor is voltak balesetek. Ez igaz. De most miért legyenek? Vigyázzon mindenki a sa­ját környezetében, hogy ezen a nyáron, ebben a nagyva­kációban kevesebb legyen a baj, a gyermekbaleset. 20 éves a bükki ménes 20 éve tenyésztenek lipicai lóf ajtát Szilvásváradon. Az állami gazdaság tenyészállománya évente mintegy 90—100 csikó val szaporodik, melyeket fél éves korukig nem választanak el anyjuktól. 3 éves korukig pedig Csipkésluíton, a Bükk-fennsíkon nevelik. A tenyészál­latok nagy része exportra kerül. Képünkön: Szilvásvárad! tény észlovak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom