Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. június 2n péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ifjúságpolitika a miskolci fáráslaes Az építés öröme Szélesebb körben is figyelmet érdemel az a tájékoztatás, amelyet a járási pártbizottságok titkárainak legutóbbi érte­kezletén hallottunk az ifjúságpolitikai határozatok megvaló­sításának miskolci járási tapasztalatairól. Nemcsak azért, mert — mint a tanácskozáson Vaskó Mihály elvtárs mon­dotta — a téma napirendre tűzése újabb lehetőséget nyújt rá. hogy figyelmünket e fontos határozatok végrehajtására irányítsuk, hanem azért is, mert a miskolci járási tapaszta­latok — megítélésünk szerint — megyeszerte hasznosíthatok a további munkában. Az általános érdeklődést jelezte a ta­nácskozáson, hogy az elhangzott beszámolóhoz valamennyi járási pártbizottság első titkára hozzászólt, s a hozzászólók az általánosan tanulságosnak tartott beszámoló után még további Ki kérdésre kértek választ Bialis József elvtárstól, a Miskolci járási Pártbizottság első titkárától. Kifejtették vé­leményüket az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról megyei pártbizottságunk titkárai is. Ez a cikksorozat a miskolci járás tapasztalataira kívánja felhívni az érdekeltek és a téma iránt érdeklődők figyelmét. /. A pártszervezetek munkája — A falazásra jut a legkevesebb időm PALI BÁCSI a világért el nem engedne, amíg végig nem jártuk az új ABC-áru- ház minden zegét-zugát. Elő­ző nap volt a műszaki át­adás. Most minden ragyog a tisztaságtól, a mélyhűtőkam- rálc készen várják a finom falatokat; mar csak be kell rendezni a boltot, s jöhet­nek kosaraikkal a Győri ka­pui háziasszonyok. Pali bá­csi — Bukovenszky Pál, a BÁÉV kőműves brigádveze­tője — nagyon búsaké erre az áruházra: — Jó érzés ám, így készen látni, amit mi építettünk — mondja. — Még ránézni is más, mint amikor még a földbeír van az ember. Néhány lépéssel távolabb lassan kibontakoznak a vá­rosnegyed leendő intézmény­központjának körvonalai. Most ezen dolgoznak Pali bá­csiék: — Lesz itt gyógyszertár, posta, meg OTP, orvosi ren­delő, Gelka-szerviz, étterem, még borkóstoló is — magya­rázza —, majd meglátja, mi­lyen lesz jövő ilyenkor. Ép­pen tegnap küldtük be a bri­gádvállalást: december végé­re az összes építőmesteri munkákat befejezzük. A Bukovenszky-brigád ar­ról nevezetes a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál, hogy mindent önál­lóan, egyedül végez. Harmin­cán vannak; a fele kőmű­ves, a fele segédmunkás. Es amit megcsináltak, azt bárki megnézheti. Ök építették a Győri kapuban az óvodát, az iskolát, a bölcsődét is, s va­lamennyit százszázalékos mi­nőségben adták ál. — Nálunk nincs különbség „magyar”, meg „cigány” kö­zött — mondja Pali bácsi. — Jól összekovácsolódott a bri­gád. Nincs csellengett, min­denki tisztességesen dolgo­zik. Igaz, a pénze is meg­van mindenkinek. A segéd­munkások is szépen keres­nek a brigádban. Odaérünk a mostani mun­kahelyre, A brigádvezető a betonkeverőhöz lép: — Tudja, néha t'izfelé va­gyunk az építkezésen. Itt a brigád vezetőnek mindent kell csinálnia. A falazásra jut a legkevesebb idom. Van úgy, hogy lapátolok a szaiagra, van. hogy a betont viszem a munkahelyre. Amikor meg úgy hozza a szükség, mind­annyian takarítunk. Nem nézzük, ki* a kőműves, ki a segédmunkás. Meg kell csi­nálni a munkát és kész. Megtörli homlokát: — Mi készítettük az ala­pokat is. Azért a legjobban az UNIVÁZ-szerkezetek sze­relését szeretjük. Nagyon pontosan kell ezzel dolgozni. De szép munka. Es jól is fi­zet. Nem kell nekünk he­gesztő sem. Azt is elvégez­zük magunk. No és még, amit én magam najywn sze­retek: a homlokzati munka. Az inaséveket is ide szá­mítva három évtizede dol­gozik a kőmű vess zakmá ban Bukovenszky Pál. Es 1949 óta egyfolytában a BÁÉV-néi: — Nem érdemes vándorol­ni. Nekem itt még soha, sen­kivel nem volt bajom. Meg­becsülik az embert. No es. a pénzem is megvan. Meg az erkölcsi elismerés. Vagy ki­lencszer voltam már kiváló dolgozó. S az idén másodszor lettem az építőipar kiváló dolgozója. Igen. Pali bácsit a legjob­bak között tartják számon a vállalatnál, őrá, s brigádjá­ra mindig lehet számítani. A három évtized alatt, egyszer volt betegállományban. Ez1 a néhány ihetct kivéve minden hajnalban felült Szikszón a vonatra. — Régebben nagyon rosz- szak voltak a vonatok, fél négykor kellett felkelnem minden reggel — emlékszik. •— Most jobb lett: elég. ha négykor ebredek. De akkor aztán muszáj, mert nekem ..sikta” előtt tíz perccel min­dig a helyemen kell lennem. Tűnődik egy pillanatig, majd elmosolvodik: — HIGGYE EL, sokszor beköltözhettem volna Mis­kolcra. De van odahaza egy kilencszáz öles kertem. Olyat még nem látott. Van abban szőlő, málna, van burgonya, meg egy csomó gyümölcsfa. És virágok. Olyan szarkaláb, hogy megszólal. Érti, ugye? Flanek Tibor Foto: Szabados György A falu üzeme AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1970. február 18—19-í, valamint a megyei pártbizottság 1970. május 7-i — ifjúságpolitikai feladatokkal foglalkozó — határozatai után a járási pártbizottság is felmérte a járás ifjúságának helyzetét, problémáit, s 1970. június 11-i ülésén megtárgyalta ten­nivalóit. A járási pártbizott­ság határozatát minden ille­tékes szerv kesedelem nélkül megkapta. Ezt követően a közbeeső pártbizottságok, majd pedig a pártalapszervezetek is a KISZ-szel közös bizottsági ülésen, illetőleg taggyűlésen tárgyalták meg tennivalói­kat, határozták meg felada­taikat. Sajnos — mint a tájékoz­tatóból kiderült —, a járás pártalapszervezeteinek csak körülbelül egyharniada tár­gyalta meg e fontos témát alaposan, önálló napirendi pontként, s dolgozott ki jól átgondolt, reális programot az ifjúságpolitikai határoza­tok megvalósítására. Az alapszervezetek nem egészen kétharmada a nőpolitikái irányelvekkel együtt tűzte napirendre e témát, elfoga­dott programjaik jórészt ál­talánosak voltak, vagy má­solták a járási pártbizottság határozatát; mintegy tíz szá­zalékuk taggyűlésén pedig egyszerűen felolvasták a já­rási pártbizottság határoza­tai. Az említett plénumokon — a hiányosságoktól eltekintve — a járás kommunistái ál­talában helyeselték a Köz­ponti Bizottság állásfoglalá­sát és határozatait, s kom­munista felelősségérzettel szóltak az ifjúságpolitikai ha- tározátok végrehajtásának szükségességéről. @ Tavaly a partszervezetek döntő többsége felülvizsgálta korábbi programját, csaknem minden alapszervezet vezető­ségi ülésén, vagy taggyűlésén megtárgyalták a határozat végrehajtásának helyi ta­pasztalatait. A Csavaripari Vállalat ongai gyáregységé­ben, a Borsodi Ércelőkészí­tőműben a téma újbóli tár­gyalása előtt alapos felmé­rést és elemzést készítettek. A felmérések, vezetőségi ülé­sek, taggyűlések nyomán mindenekelőtt a kommunis­ták, de az állami, gazdasági vezetők is alaposabban meg­ismerték a határozatot, ki­dolgozták saját feladataikat. A határozatok nyomán a vezetők, s a lakosság nagy része is reálisabban ítéli meg ifjúságunk jelenlegi helyzetét, problémáit, nőtt: az ifjúság iránt érzett felelős­ség, csökkent: azok száma, akik az ifjúság nevelését csak a KISZ feladatának te­kintik. A pártszervezetek nagy többsége konkrétabban, tartalmasabban segíti a KISZ nevelő munkáját. Ál­talában javult a KISZ párt- irányítása, konkrétabb segít­séget kaptak a KlSZ-szer- vezetek a politikai oktatás előkészítéséhez, a propagan­disták kiválogatásához, a KISZ-vezetők kiválasztásá­hoz, neveléséhez és képzésé­hez is. Több helyen — pél­dául a Csavaripari Vállalat ongai gyáregységében — konkrét politikai feladatot is adnak a KI SZ-szervezet ék­nek . Ongán például a nagy­fokú fluktuáció okainak megvizsgálását, s ennek csökkentésére javaslatok ki­dolgozását bízták a KISZ-re. a Az eredmények megfelelő alapot nyújtanak az ifjúság­politikai határozatok követ­kezetes végrehajtásához — mondotta Bialis elvtárs —, azonban meg kell szüntetni azokat a negatív jelensége­ket is, amelyekről szintén szó volt a tájékoztatóban. Néhány helyen — mint például a Mályi Téglagyár­ban. a hernádnémeti tsz-ben és másutt — még mindmáig nem rendelkeznek a határo­zat megvalósítását biztosító feladattervekkel, jórészt a vezetés gyengesége miatt. Több pártszervezetben a fia­tal párttagokat nem elsősor­ban az ifjúság nevelését se­gítő megbízatással látják el, hanem éppen olyan pártmeg­bízatást kapnak, amelyet ,.a legszükségesebbnek,” ítélnek meg. Több pártalapszervezet ve­zetősége. titkára nem érti megfelelően a KISZ pártirá­nyításának , elveit, bevált módszereit. Néhol apróléko­san. a részkérdésekben is be­avatkoznak a KISZ munká­jába, máshol az önállóságra való hivatkozással magukra hagyják a KlSZ-alapszerve- zeteltet. Előfordul, hogy né­hol még ma sem általak ki a KISZ mellett, amikor a'é az ifjúság jogos igényeinek ki­elégítésén fáradozik. Szemléletbeli hiányosságra enged következtetni több pártszervezet vezetőségében. hogy az ifjúsági témákról rendszerint csak a KISZ-tit- kárt számoltatják be, s rit­kábban. vagy egyáltalán nem, az állami, a gazdasági, vagy a tömegszervezeti vezetőket. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG tagjai és az apparátus dolgozói gyakran vesznek részt jelentősebb ifjúsági rendezvényeken, de nem vált még rendszeressé részvételük a KISZ-taggyűléseken, az if­júsági klubokban, nem rend­szeres a munkahelyi látoga­tás és a kötetlen beszélgetés sem az ifjúság különböző ré­tegeivel. A fogyatékosságok jelzik, hogy a járási pártbi­zottságnak a jövőben még több helyszíni segítséget kell nyújtania Csépányi Lajos (Folytatjuk) A Tisza partján termett szép szál nyárfát a rönkko­csi szép lassan a keretfűrész alá tolja. A deszkák az inga­asztalra kerülnek, majd a körfűrészre. A szabványmé- retüre darabolt deszkák a másik üzemrészbe jutnál«, ahol ládákat készítenek be­lőlük a szabolcsi almának. — A HUNGAROFRUKT 100 ezer darab almás ládát rendelt termelőszövetkeze­tünktől. Ez az első ládameg­rendelésünk. azelőtt alátétfát gyártottunk az alsóasolcai be- tonelemgyárnak — mondja Kelemen Jenő, az ároktői Béke Termelőszövetkezet er­dészeti üzemágának vezetője. Ezenkívül , bérfürészelést is vállalunk a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak, s kielégítjük a helyi lakosság igényét is. Néha egy-egv kül­földi megrendelést is kapunk. Tavaly például bútoranyagot, szállítottunk Jugoszláviába, az idén béltnerites nemes­nyárfát exportálunk. Külföl­di üzletna.rfperem’mt; a te­rületi szövetség szerzi. A ládagyártás kezdete óta egyre inkább üzemmé válik a faluszéli kis faiOMo'gozó. Most építik a szemelő üzem­részt. amelvet sínoór köt össze a fűrészüzemmel. Fel­épültével újabb munkalehe­tőség nvfük Ároktő egyetlen üzemében. — Je'enleg hányán dolgoz­nak itt? — Két brigádban tizenné­gyen. négyen az elövácáson és öt szöpelő. A szállításon dolgozókkal együtt 27 dolgo­zója van az üzemágnak. Az új üzemrész átadása után újabb öt szögelőre lesz szük­ségünk. Több olyan munkafolyamat van, amely ideális női mun­ka. Azt hinné az ember, hogy korlátlan létszámfej­lesztési lehetősége van az üzemnek, mert a helybeli nő- •lakosség kapva kap a mező- gazdaságinál könnyebb ipari munkán. Az üzemág vezető­jének más tapasztalatai van­nak: — Ároktőn nagyon nehez munkaerőt találni. Az idő­sebbeket lekötik a tsz mezei munkái, és nálunk nagy kul­tusza van a háztáji gazdaság­nak is. A fiatalabbak nagy ipari üzemekbe járnak Le­li in városba, Miskolcra. A nők, akiknek ez az üzemág való­ban kedvező munkákat tud­na adni, inkább a szomszé­dos állami gazdaság gyümöl­csösébe járnak, vagy ők is ingáznék a falu és a város között. A Tisza hullámterén 2(12 hold erdőnk van, amely­ben a kitermeléssel egyide­jűleg telepítünk is. A cseme- tefák gondozása több hónap­ig munkát adna minden év­ben íierfzonvoVn SA V _ — Milyenek az üzemben a kereseti lehetőségek? — 1800 forinttól 2600-ig ke­resnek betanított munkása­ink. Darabbérben dolgoznak, s mivel a ládakészítés még egészen új munka, várható, hocv a jövőben, ha nagyobb gyakorlatra tesznek szert, még többet keresnek. Az inga fűrésznél fiatal nő dolgozik. Mozdulatai már biz­tosai«, egyenletesek. — Mióta dolgozik itt? — Október óta. Az állami gazdaság gyümölcsösében dol­goztam azelőtt — mondja Kovács Istvánné. — Két kis­fiam van, nem pazarolhattam az időmet utazásra. Ezért jöt­tem ide. — Megérte? — Kétezer forintot kere­sek. Egyik héten a délelőt- töm, másik héten a délutá­nom szabad. Jut idő a gye­rekekre, s a tsz-től kapott: fél hold háztáji megmunkálásá­ra is. Munkám nem nehéz, A fűrészport ventillátor szív­ja el, nem vagyok kitéve az időjárás változásainak. Ároktőn évente 5000 köb­méter fa kitermelésére van lehetőség. Feldolgozását a fiatal, 1969-ben létesült ve­gyes üzem végzi. Tapaszta­latokban nem gazdag, de egy jól bevált módot máris kö­vet: igyekszik minél jobban megmunkálni minden darab nyárfát, hogy annál töb’oet érjen. A ládagyártás jövedel­mezőbb. mint az alátétkészí­tés. a bútoranyaggyártás a ládagyártásnál is többet hoz a közös gazdaság pénztárába, a tagság és az alkalmazottak borítékjába. Az ároktői Ti- sza-part, s a jól felszerelt üzem minden olvan adott­sággal rendelkezik, amelv a fejlődéshez kell. A mielőbbi fellendülést a helvbeliek. s az eljárók munkavállalása segít­hetné elő. I- gr. Az idén átadják az emőcli vasútállomást Az idei vasutasiiapot — érthető oknál fogva — na­gyon várják már az emődiek. Elkészül végre, és a vasutas dolgozók ünnepén hivatalo­san át is adják a több mint hatmillió forintos beruhá­zással létesült uj, szép vona­lú állomást. Az épületen be­lül most a szakipai'osok, sze­relő!«, kívül az épületburko­lók dolgoznak, és napról nap­ra mindjobban kibontakozik a régen várt új állomás ke­ire. Az ernődi felvételi épület azonban csak egy része an­nak a nagy jelentőségű fel­újítási, beruházási munkának, amelyet a MÁV a Budapest —Miskolc vonalon 1972-ben végez. Mint dr. Pásztor Pál, a. miskolci igazgatóság veze­tője elmondotta, jó ütemben halad a Miskolc Tiszai pá­lyaudvaron létesülő 500 sze­mélyes szociális épület kivi­telezése. A több mint 8 mil­lió forintos* költséggel épülő létesítménybe az idén négy és fél millió forintot: ruház­nak be. Az építkezés halaszt­hatatlanná vált: a Tiszai pá­lyaudvar öreg épületében már nem tudták a forgalmi dolgozók szociális igén ved kielégíteni, nagy volt a zsú­foltság: a szolgálatból jövő. vasv oda induló vasutasok szinte egymástól sem tériek el. Az új épületben korszerű laktanyai szobák, pihenő-, tisztálkodóhelyiségeik lesznek. Ugyancsak a vasutas dol­gozók kényelmét szolgáló 360 személyes szociális és 100 adagos üzemi konyhaépület kivitelezéséhez kezdenek az idén a füzesabonyi állomá­son. Ez mintegy 6 millióba kerül. Ami pedig az utazó- közönséget, illetve a korsze­rűbb áruszállítást szolgálja majd: tovább folytatják az idén a Hatvan—Miskolc vas­útvonal átépítését: a Füzes­abony és Mezőkövesd közöt­ti bal vágányt teljesen kicse­rélik. A műszaki fejlesztés programjában szerepel a meglevő vasúti hidak, alul- és felül'árók korszerűsítése, a miskolci Tiszai pályaudvar melletti személykocsi-javító műhelv építése. Az összesen •26 millió forintos beruházás kivitelezéséhez az. idén szin­tén hozzákezdenek. Több helyen létesítenek űgvnevezett exm-esszpogv- gyász raktárakat, a régi, rossz ál’apói ban levő állomá­si raktárakat tel lesen meg­szüntetik. kiselejtezik. To­vább folytat iák. az. idén a FeKőzsnlca—Hidasnémeti vo­nal villamosítását. Sárospa­takon nedíg új fénysorompó berendezést szerelnék fel. A tartató SíiWBl növeléséért A Lenin Kohászati Művek szocialista brigádjainak veze­tői a közeli napokban tanács­kozásra jönnek össze. A párt, a SZOT, a kormány munka- versennyel kapcsolatos hatá­rozata szellemében arról tár­gyalnak: az adott egységek­ben hogyan, milyen módon növelhetik a mozgalom tar­talmi színvonalát, hogyan te­hetik még eredményesebbé a szocialista brigádok munká­ját. A gyárat 8 brigád vezető képviselte a szocialista bri­gádvezetők Ifi. országos ta­nácskozásán. A küldöttek be­számolnak az olt elhangzot­takról, így az egész nagy ko­hászati közösség hasznosít­hatja az országos tanácskozás tapasztalatait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom