Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

m ESZAK-MÄGYÄROR5ZÄG 4 1972. május 20., szombat I tizenharmadik után ______________________________■ n. ______________________________ i i A XXII. miskolci filmfesztivál mint vitafórum, elö- J relépést jelentett az előzó' esztendei filmünncphcz ké- i pest. S ezt elsősorban a pénteki nagy ankét jó téma- 1 választása és a.z iránta megnyilvánuló érdeklődés ! tette. Mint beszámoltunk róla, a két szűk körű, nemzetközi jel­legű tanácskozáson — az AICS és a szocialista orszá­gok népszerű tudományos stúdióinak értekezletén — kívül volt egy baráti hangu­latú, de munkaértekezlet ér­tékű eszmecsere a televízió- filmesek és a televízió-kriti­kusok között, volt egy na­gyobb szabású ankét. Tudo­mány és film címmel. A televíziósok és a tv-krí- t.ikusok találkozója több olyan hasznos gondolatot íelszínre hozott, amely szük­ségessé teszi a televíziókriti­ka új alapokra helyezését és többféle szemléletbeli válto­zást is kíván. A legfontosabb gondolatokat — csak a rend kedvéért — megemlítjük. A riport- és dokumentumfil­mekre gyorsabban reagáljon a sajtó, mert ezeknek az adásoknak nagy hányada széles hullámokat kavar, másnap reggel már ezrek és tízezrek beszédtémája, s mert a téma tovább gyűrűzik, jó ha a kritika segíti az eliga­zodást. Felmerült még a nem művészeti témájú adásoknál a szakmai kritika szükséges­sége. A beszélgetés tanulsá­gai, illetve az azokból reali­zálandó kritikusi cselekvé­sek a jövőben a. közönség jobb informálását hivatottak szolgálni. Méltán előzte meg nagy érdeklődés a lentebb már említett Tudomány és film című ankétet. Sylveszter András, a Magyar Tele­vízió közművelődési főszer­kesztősége vezetőjének vita­indító előadása igen jól si­került. alapot adott a gondo­latcseréhez. Nemcsak nagy számban jöttek el az orszá­gos sajtó, valamint a tele­vízió és filmszakma képvi­selői az ankétra, hanem szo­katlanul élénk volt magi a vita is. Emlékeztetett a több év előtti miskolci fesztivál­vitákra. Tizenhárom felszó­laló mondta el véleményét, többek között , Vaszilkov szovjet delegátus is, aki a tudománv és film kapcsola­tának, illetve az ebből adó­dó problémáknak a szovjet filmalkotók körében tapasz­talt jelentkezéséről adóit szá­mot. E tanácskozás lényegé­ben azt hangsúlyozta, hogy a film és a tudomány kap­csolata nem lehet szűk szak­mai belügy, hanem kulturá­lis életünk egyik centrális problémája. Az utóbbi évek­ben jelentősen megnőtt a tu­domány presztízse, társada­lomformáló és politika-ala­kító szerepe. Ebben a funk­cióban mind a műszaki, mind a társadalomtudomá­nyoknak igen nagy részük van, és nagyrészt ez az álla­pot megszüntette az iroda­lom monopolhlyzetét a poli­tika-előkészítésben. A tudo­mánynak előtérbe kerülése természetszerűen hat a film­alkotásokra is, ugyanakkor alkotói, formai problémák egész sorát veti fel, különös­képpen azt, hogy nem egy­szerűen a film nyelvére kell lefordítani valamilyen tudo­mányos mondanivalót, ha­nem a filmalkotónak az anyag jó ismeretében a sa­ját nyelvén kell műalkotást teremteni., a közölnivalóval történt teljes mértékű azo­nosulással. Ez az egyes tudo­mányágakban való magas szintű jártasságot, a teljes elmélyült.séget követelj meg a filmesektől. Nagy vitát váltott ki egy olyan javaslat, hogy legyen bátrabb a tudo­mányos film, menjen elébe az éleinek és necsak a már elfogadott megállapításokat rögzítse, hanem mutasson be bizonyos hipotéziseket, kísér­leti stádiumban levő tudo­mányos kutatásokat: termé­szetesen jelezve azok felte­vés jellegét. E tanácskozás, mint emlí­tettük, korábbi nagyobb si­kerű fesztiválokra emlékez­tetett, de legfőbb érdeme nem az emlékeztetés. hanem a helyes témaválasztás és a.z egész polémia konstruktívi- tása volt. Ismételten szólni kel] a fesztivál után is a televízió részvételéről, illetve a.z elkü­lönítésre irányuló tenden­ciákról. A Magyar Televízió filmalkotói — nagyon he­lyesen — úgy érzik, hogy az általuk készített kisfilmek a filmművészet nagy családjá­ba tartoznak és a mozifil­mektől elsősorban a vetítési technikájuk különbözteti meg a fesztiválon. Jóllehet, éppen ez ok miatt a televí­zió filmjeinek jelentős részét csak képernyőről láthatja a közönség és nem mozivá­szonról, nem jó az a teljes szerkezeti elkülönítés, ami ezen a fesztiválon is megmu­tatkozott. Ugyanis a 49 mozi­filmet besűrítették az első három vetítési napra, majd a mozifilmesek nagyrészt el­távoztak, mint akiknek Itt már keresnivalójuk nincs, s a fesztivál negyedik és ötö­dik napján úgy kerültek kö­zönség elé a televízió ver­senyfilmjei, mintha csak va­lami vékony szálon kapcso­lódnának ehhez a fesztivál­hoz. Ez évek óta probléma a fesztiválokon, ideje lenne változtatni rajta, érvényesít­ve azt a gondolatot, hogy a kisfilmművészet egy és oszt­hatatlan, jelentkezzék a kész műalkotás akár vásznon, akár képernyőn. összességében a fesztivál filmjeinek jelentékeny há­nyada, több vetítéssorozata és nem utolsósorban a ta­nácskozások sora, bebizonyí­totta ismételten, hogy a kis- filmmüvészet nem valami­féle idő töltő dolog, hanem a filmművészet nagy családjá­nak egyenrangú tagja, sajá­tos eszközökkel operáló, íz- lésformáló, információkat adó, tudatot irányító, tehát közéleti töltésű, s nem rit­kán igen derűs szórakozást adó művészeti megnyilvánu­lás. Az előző évihez képest előrelépés volt a XIII. mis­kolci filmfesztivál, de pz saj­nos, nem túl sokat jelent. Jó lenne tovább bővíteni a programot. Szóba jöhetnének esetleg retrospektív vetítés­sorozatok, élő alkotók élet­műveit bemutató összeállí­tások, új kisfilmek ősbemu­tatói. Főbb vonásaiban ilyen volt hát a XIII. miskolci filmfesztivál. Azt , eldönteni, hogy mennyire érte el célját, s hogy az eredmény ará­nyos-e a beléfektetett mun­kával, fáradsággal, és nem utolsósorban költséggel, nem e cikk feladata. Benedek Miklós Szibériai napok Ladogai pagoda Gyerrnekkönyvhél Miskolcon A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár MSZBT-tagcsoportjai Szibé­riai napok címmel rendez­vénysorozatot nyitnak má­jus 22-én, hétfőn. Az első nap kiállítással kezdődik. Az LKM vendégházóban kap helyet a Szibéria és a Szov­jet Távol-Kelet című gazdag kiállítási anyag, .amely má­jus 31-ig naponta 10 és 13 óra között tekinthető meg. Megnyitót Koszti Lajos, az LKM* nagyüzemi pártbizott­ságának titkára és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mond.’ A megnyitó ünnepség irodalmi műsorral folytató­dik a Bartók Béla Művelő­dési Házban. Közreműköd­nek a Budapesti Irodalmi Színpad művészei: Cönczöl András, Győri Franciska, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Somhegyi György, Gordon Zsuzsa. A Lenin Kohászati Művek MSZBT-tagcsoportja május 24-re dr. Garamvölgyi Ist­vánt, a Figyelő munkatársát hívta meg. A közgazdász ar­ról tart előadást, hogy Szi­béria milyen szerepet tölt be a szovjet energetikában. Pén­teken, 2tí-án az Ural-vidék­ről, mint fontos nehézipari bázisról beszél előadásában Csak Elemér, a Magyar Rá­dió munkatársa. Az előadá­sok alkalmával filmet is ve­títenek. A miskolci városi könyv­tár rendezésében gyermek­könyvhetet rendeznek május 22-től 27-ig Miskolcon. Szü­lök, óvónők és általános is­kolai tanárok figyelmébe ajánlják elsősorban a. prog­ramokat, melyek között lesz­nek vetélkedők, irodalmi műsorok, olvasási verseny és különböző, a könyvtárak „használatával” kapcsolatos játékok. A gazdag programból — melyben iskolai gyermek- könyvtárak csakúgy részt vesznek mint a városi könyvtár fiókkönyvtárainak gyermekrészlegei — külön figyelmet érdemel a 22-én délután négy órai kezdettel a József Attila Klubkönyv­tár kiállítótermében megren­dezésre kerülő Ki tud töb­bet Budapestről? című ve­télkedő. A vetélkedőre hat gyermekkönyvtár „nevezte be” alsótagozatos olvasóit. De lesz rajzverseny és mű­vészkedés is. Az előbbit a Nagyváthy utcai iskolában, az utóbbit pedig a Fazekas utcai iskolában rendezik. A gyerekek olvasmányélmé­nyeik alapján készítenek rajzokat és kisplasztikákat. Nagy részt vállalt magára a Kaffka Margit fiókkönyv­tárral szoros kapcsolatot tar­tó 37-es számú Általános Is­kola. Az elsősök két kis mű­sort is adnak: az egyiket az Egérlakta kis tarisznya, a másikat pedig a Ladogai pa­goda című meséskönyvek alapján állítják össze. De ez az iskola a gazdája a Zelk Zoltán gyermekverseiből ké­szült irodalmi összeállítás­nak is, amelyet a költő je­lenlétében mutatnak be má­jus 27-én a selyemréti 8. sz. Általános Iskolában és a Kaffka Margit fiókkönyvtár­ban. A gazdag, változatos programból megemlítjük még, hogy a 8. számú iskola gyermekkönyvtárának olva­sói Weöres Sándor versei­ből készítenek összeállítást, melyet a Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház gyermekkönyv­tárában mutatnak be Verses játékok, játékos versek cím­mel. A könyvtár használatá­val összefüggő játékokra a József Attila Gyermekkönyv, tárban és a Szeles utcai is­kolában kerül majd sor. DUBROVNIKI TENGERPART Lenkcy Zoltán rézkarca Zeneiskolai tanárok ÍI. országos kamarazenei találkozója Nyolc vasmyolc interjú i*jyolcvannyolc muzsi­Jy kust keresett Jel mű­helyében Feuer Má­ria, hogy alkotómunkájáról, zenével kapcsolatos egyéb tevékenységéről beszélges­sen velük. A beszélgetéseket rögzítő interjúk, riportok az Élet és Irodalom hasábjain jelenlek meg, mintegy négy esztendő alatt. Ebben a hosszú sorban zeneszerzők, zenetudósok, előadóművészek, pedagógu­sok, karmesterek szóltak a zenei élet legkülönbözőbb kérdéseiről. A kérdések, il­letve a kérdésekre adott vá­laszok, nyilatkozatok ösz- szességében — mivel a nyolcvannyolc között mai zenei életünk legszámotte­vőbb egyéniségei szerepel­nek — kirajzolódik a ma­gyar zenei élet csaknem teljes panorámája. Feuer Mária. interjúit most kötetbe g]/űjtve je­lentette meg a Zeneműki­adó Vállalat, SS muzsikus műhelyében címmel. A kö­tetben részben a nyilatko­zók foglalkozási hovatarto­zása, részben tematika sze­rint csoportosítva követik egymást az interjúk, s ösz- szességükben érdekes ol­vasmányt nyújtanak: a ze­ne iránt érdeklődök „mű­helytitkokat” ismerhetnek meg belőle, másoknak pe­dig felkelthetik az érdek­lődését a kötetben szerep­lők munkássága iránt. Ami kéthetenkénti, vagy havon­kénti jelentkezésben figyel­met érdemlő olvasmány volt., folyamatosan olvasva még érdekesebb, még in­kább figyelmet érdemlő lett. (hm) Gyermekvédelmi hét Leninvárosban A leninvárosi művelődési hetek keretében május 23. és t 31. között rendezik meg a II. gyermekvédelmi hetet. 23-án dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart előadást a gyermekvé­delem megyei feladatairól, a további programban személyi igazolványok ünnepélyes át­adása, a tanintézetekben té­mához vágó tanácskozásso­rozat, az állami gondozotta­kat patronáló szocialista bri­gádok tapasztalatcseréje, a pedagógus önkéntes ifjúság- védelmi rendőri csoport ün­nepi ülése, valamint igazság­ügyi előadás szerepel. Kaposvárott rendezik meg május 25—28-ig a zeneiskolai tanárok második országos kamarazenei találkozóját. A rendezés feladatát a kapos­vári Liszt Ferenc Zeneisko­la vállalta el — akárcsak az első ízben, 1970-ben megren­dezett találkozón. A találkozóra — melynek ünnepélyes megnyitása má­jus 26-án lesz — 23 város zeneiskolájából hívtak meg részvevőket, így Miskolc is A Sátoraljaújhelyi városi Tanács Művelődésügyi Osztá­lya helytörténeti múzeum lé­tesítését tervezi. A három zempléni tájegység . székhe­lyének történelmi múltja, haladó hagyományainak ápo­lása, idegenforgalma egy­aránt indokolja, hogy méltó múzeuma legyen a városnak. A tervezett múzeumnak már megvan a stílusos ottho­na: a tanácsi vállalatok egy részének új épületbe költö­zése után felszabadult erre a célra a régi megyeháza földszinti szárnya, A múze­um létrehozása érdekében széles körű társadalmi gyűj­tőmunka is kibontakozott Sá­toraljaújhelyen. hogy a vá­ros történetével, a régi idők mindennapi éleiével, a gaz­képviselteti magát. A mis­kolci zenetanárok — Nagy Ferenc, N. Füzes Mária, Nagy László és N. Weither Ilona május 27-én dél­előtt adnak hangversenyt; Műsorukban Beethoven c- moll vonósnégyese és Sugár Vonósnégyese szerepel. Ä találkozó értékelésére, a díjak átadására és a záró- ünnepségre május 28-án dél­előtt kerül majd sor. dasági tevékenységgel kap­csolatos minél több tárgyi emléket, feljegyzést, megőriz­hessen a múzeum — a .je­len okulásáért, s a jövő szol­gálatára. , Az önkéntes gyűjtőmunka társadalmi megszervezésére megalakult Sátoraljaújhe­lyen a múzeum barátok köre. Az alakuló ülést május 20- án. délután 5 órára hívta össze á művelődésügyi osz­tály, a Kossuth Lajos Műve­lődési Központ klubtermé­ben. A múzeumbarátok köré programtervezetében a mu­zeális értékek felkutatásán, gyűjtésén Hívül szerepel még irodalmi, zenei, képzőművé­szeti és néprajzi estek ren­dezése és tanulmányi kirán­dulások szervezése. Értesítés! Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, és üzemelő közületeket, hogy az alábbi időpontban az áramszolgáltatást szüneteltetjük 1972. május 25-én 7—17 óláig: Zielinszky a. 27. sz. és a páros oldal, Éder Gy. u. 8-tól végig, Bajcsy.-Zs. u. 33—41-ig. 1972. május 26-án 7—17 óráig: Körösi Csorna S. u. páros oldal, Bajcsy-Zs. u. 27—29-ig. 1972. május 30-án 7—17 óráig: Petőfi u. páros oldal egy része, Kellner S. u., Hoff­mann O. u. 6-tól végig. 1972. június 2-án 7—17 óráig: Rákóczi u. végig, Széchenyi u. 12. sz., Rudas L. u. 2—12-ig. 1972. május 25—31-ig naponta 7—17 óráig: Miskolc, I„ Csorba-telepi városrész. t Múzeumbarátok kőre Sátoraljaújhelyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom