Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
m ESZAK-MÄGYÄROR5ZÄG 4 1972. május 20., szombat I tizenharmadik után ______________________________■ n. ______________________________ i i A XXII. miskolci filmfesztivál mint vitafórum, elö- J relépést jelentett az előzó' esztendei filmünncphcz ké- i pest. S ezt elsősorban a pénteki nagy ankét jó téma- 1 választása és a.z iránta megnyilvánuló érdeklődés ! tette. Mint beszámoltunk róla, a két szűk körű, nemzetközi jellegű tanácskozáson — az AICS és a szocialista országok népszerű tudományos stúdióinak értekezletén — kívül volt egy baráti hangulatú, de munkaértekezlet értékű eszmecsere a televízió- filmesek és a televízió-kritikusok között, volt egy nagyobb szabású ankét. Tudomány és film címmel. A televíziósok és a tv-krí- t.ikusok találkozója több olyan hasznos gondolatot íelszínre hozott, amely szükségessé teszi a televíziókritika új alapokra helyezését és többféle szemléletbeli változást is kíván. A legfontosabb gondolatokat — csak a rend kedvéért — megemlítjük. A riport- és dokumentumfilmekre gyorsabban reagáljon a sajtó, mert ezeknek az adásoknak nagy hányada széles hullámokat kavar, másnap reggel már ezrek és tízezrek beszédtémája, s mert a téma tovább gyűrűzik, jó ha a kritika segíti az eligazodást. Felmerült még a nem művészeti témájú adásoknál a szakmai kritika szükségessége. A beszélgetés tanulságai, illetve az azokból realizálandó kritikusi cselekvések a jövőben a. közönség jobb informálását hivatottak szolgálni. Méltán előzte meg nagy érdeklődés a lentebb már említett Tudomány és film című ankétet. Sylveszter András, a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztősége vezetőjének vitaindító előadása igen jól sikerült. alapot adott a gondolatcseréhez. Nemcsak nagy számban jöttek el az országos sajtó, valamint a televízió és filmszakma képviselői az ankétra, hanem szokatlanul élénk volt magi a vita is. Emlékeztetett a több év előtti miskolci fesztiválvitákra. Tizenhárom felszólaló mondta el véleményét, többek között , Vaszilkov szovjet delegátus is, aki a tudománv és film kapcsolatának, illetve az ebből adódó problémáknak a szovjet filmalkotók körében tapasztalt jelentkezéséről adóit számot. E tanácskozás lényegében azt hangsúlyozta, hogy a film és a tudomány kapcsolata nem lehet szűk szakmai belügy, hanem kulturális életünk egyik centrális problémája. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a tudomány presztízse, társadalomformáló és politika-alakító szerepe. Ebben a funkcióban mind a műszaki, mind a társadalomtudományoknak igen nagy részük van, és nagyrészt ez az állapot megszüntette az irodalom monopolhlyzetét a politika-előkészítésben. A tudománynak előtérbe kerülése természetszerűen hat a filmalkotásokra is, ugyanakkor alkotói, formai problémák egész sorát veti fel, különösképpen azt, hogy nem egyszerűen a film nyelvére kell lefordítani valamilyen tudományos mondanivalót, hanem a filmalkotónak az anyag jó ismeretében a saját nyelvén kell műalkotást teremteni., a közölnivalóval történt teljes mértékű azonosulással. Ez az egyes tudományágakban való magas szintű jártasságot, a teljes elmélyült.séget követelj meg a filmesektől. Nagy vitát váltott ki egy olyan javaslat, hogy legyen bátrabb a tudományos film, menjen elébe az éleinek és necsak a már elfogadott megállapításokat rögzítse, hanem mutasson be bizonyos hipotéziseket, kísérleti stádiumban levő tudományos kutatásokat: természetesen jelezve azok feltevés jellegét. E tanácskozás, mint említettük, korábbi nagyobb sikerű fesztiválokra emlékeztetett, de legfőbb érdeme nem az emlékeztetés. hanem a helyes témaválasztás és a.z egész polémia konstruktívi- tása volt. Ismételten szólni kel] a fesztivál után is a televízió részvételéről, illetve a.z elkülönítésre irányuló tendenciákról. A Magyar Televízió filmalkotói — nagyon helyesen — úgy érzik, hogy az általuk készített kisfilmek a filmművészet nagy családjába tartoznak és a mozifilmektől elsősorban a vetítési technikájuk különbözteti meg a fesztiválon. Jóllehet, éppen ez ok miatt a televízió filmjeinek jelentős részét csak képernyőről láthatja a közönség és nem mozivászonról, nem jó az a teljes szerkezeti elkülönítés, ami ezen a fesztiválon is megmutatkozott. Ugyanis a 49 mozifilmet besűrítették az első három vetítési napra, majd a mozifilmesek nagyrészt eltávoztak, mint akiknek Itt már keresnivalójuk nincs, s a fesztivál negyedik és ötödik napján úgy kerültek közönség elé a televízió versenyfilmjei, mintha csak valami vékony szálon kapcsolódnának ehhez a fesztiválhoz. Ez évek óta probléma a fesztiválokon, ideje lenne változtatni rajta, érvényesítve azt a gondolatot, hogy a kisfilmművészet egy és oszthatatlan, jelentkezzék a kész műalkotás akár vásznon, akár képernyőn. összességében a fesztivál filmjeinek jelentékeny hányada, több vetítéssorozata és nem utolsósorban a tanácskozások sora, bebizonyította ismételten, hogy a kis- filmmüvészet nem valamiféle idő töltő dolog, hanem a filmművészet nagy családjának egyenrangú tagja, sajátos eszközökkel operáló, íz- lésformáló, információkat adó, tudatot irányító, tehát közéleti töltésű, s nem ritkán igen derűs szórakozást adó művészeti megnyilvánulás. Az előző évihez képest előrelépés volt a XIII. miskolci filmfesztivál, de pz sajnos, nem túl sokat jelent. Jó lenne tovább bővíteni a programot. Szóba jöhetnének esetleg retrospektív vetítéssorozatok, élő alkotók életműveit bemutató összeállítások, új kisfilmek ősbemutatói. Főbb vonásaiban ilyen volt hát a XIII. miskolci filmfesztivál. Azt , eldönteni, hogy mennyire érte el célját, s hogy az eredmény arányos-e a beléfektetett munkával, fáradsággal, és nem utolsósorban költséggel, nem e cikk feladata. Benedek Miklós Szibériai napok Ladogai pagoda Gyerrnekkönyvhél Miskolcon A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár MSZBT-tagcsoportjai Szibériai napok címmel rendezvénysorozatot nyitnak május 22-én, hétfőn. Az első nap kiállítással kezdődik. Az LKM vendégházóban kap helyet a Szibéria és a Szovjet Távol-Kelet című gazdag kiállítási anyag, .amely május 31-ig naponta 10 és 13 óra között tekinthető meg. Megnyitót Koszti Lajos, az LKM* nagyüzemi pártbizottságának titkára és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mond.’ A megnyitó ünnepség irodalmi műsorral folytatódik a Bartók Béla Művelődési Házban. Közreműködnek a Budapesti Irodalmi Színpad művészei: Cönczöl András, Győri Franciska, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Somhegyi György, Gordon Zsuzsa. A Lenin Kohászati Művek MSZBT-tagcsoportja május 24-re dr. Garamvölgyi Istvánt, a Figyelő munkatársát hívta meg. A közgazdász arról tart előadást, hogy Szibéria milyen szerepet tölt be a szovjet energetikában. Pénteken, 2tí-án az Ural-vidékről, mint fontos nehézipari bázisról beszél előadásában Csak Elemér, a Magyar Rádió munkatársa. Az előadások alkalmával filmet is vetítenek. A miskolci városi könyvtár rendezésében gyermekkönyvhetet rendeznek május 22-től 27-ig Miskolcon. Szülök, óvónők és általános iskolai tanárok figyelmébe ajánlják elsősorban a. programokat, melyek között lesznek vetélkedők, irodalmi műsorok, olvasási verseny és különböző, a könyvtárak „használatával” kapcsolatos játékok. A gazdag programból — melyben iskolai gyermek- könyvtárak csakúgy részt vesznek mint a városi könyvtár fiókkönyvtárainak gyermekrészlegei — külön figyelmet érdemel a 22-én délután négy órai kezdettel a József Attila Klubkönyvtár kiállítótermében megrendezésre kerülő Ki tud többet Budapestről? című vetélkedő. A vetélkedőre hat gyermekkönyvtár „nevezte be” alsótagozatos olvasóit. De lesz rajzverseny és művészkedés is. Az előbbit a Nagyváthy utcai iskolában, az utóbbit pedig a Fazekas utcai iskolában rendezik. A gyerekek olvasmányélményeik alapján készítenek rajzokat és kisplasztikákat. Nagy részt vállalt magára a Kaffka Margit fiókkönyvtárral szoros kapcsolatot tartó 37-es számú Általános Iskola. Az elsősök két kis műsort is adnak: az egyiket az Egérlakta kis tarisznya, a másikat pedig a Ladogai pagoda című meséskönyvek alapján állítják össze. De ez az iskola a gazdája a Zelk Zoltán gyermekverseiből készült irodalmi összeállításnak is, amelyet a költő jelenlétében mutatnak be május 27-én a selyemréti 8. sz. Általános Iskolában és a Kaffka Margit fiókkönyvtárban. A gazdag, változatos programból megemlítjük még, hogy a 8. számú iskola gyermekkönyvtárának olvasói Weöres Sándor verseiből készítenek összeállítást, melyet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház gyermekkönyvtárában mutatnak be Verses játékok, játékos versek címmel. A könyvtár használatával összefüggő játékokra a József Attila Gyermekkönyv, tárban és a Szeles utcai iskolában kerül majd sor. DUBROVNIKI TENGERPART Lenkcy Zoltán rézkarca Zeneiskolai tanárok ÍI. országos kamarazenei találkozója Nyolc vasmyolc interjú i*jyolcvannyolc muzsiJy kust keresett Jel műhelyében Feuer Mária, hogy alkotómunkájáról, zenével kapcsolatos egyéb tevékenységéről beszélgessen velük. A beszélgetéseket rögzítő interjúk, riportok az Élet és Irodalom hasábjain jelenlek meg, mintegy négy esztendő alatt. Ebben a hosszú sorban zeneszerzők, zenetudósok, előadóművészek, pedagógusok, karmesterek szóltak a zenei élet legkülönbözőbb kérdéseiről. A kérdések, illetve a kérdésekre adott válaszok, nyilatkozatok ösz- szességében — mivel a nyolcvannyolc között mai zenei életünk legszámottevőbb egyéniségei szerepelnek — kirajzolódik a magyar zenei élet csaknem teljes panorámája. Feuer Mária. interjúit most kötetbe g]/űjtve jelentette meg a Zeneműkiadó Vállalat, SS muzsikus műhelyében címmel. A kötetben részben a nyilatkozók foglalkozási hovatartozása, részben tematika szerint csoportosítva követik egymást az interjúk, s ösz- szességükben érdekes olvasmányt nyújtanak: a zene iránt érdeklődök „műhelytitkokat” ismerhetnek meg belőle, másoknak pedig felkelthetik az érdeklődését a kötetben szereplők munkássága iránt. Ami kéthetenkénti, vagy havonkénti jelentkezésben figyelmet érdemlő olvasmány volt., folyamatosan olvasva még érdekesebb, még inkább figyelmet érdemlő lett. (hm) Gyermekvédelmi hét Leninvárosban A leninvárosi művelődési hetek keretében május 23. és t 31. között rendezik meg a II. gyermekvédelmi hetet. 23-án dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart előadást a gyermekvédelem megyei feladatairól, a további programban személyi igazolványok ünnepélyes átadása, a tanintézetekben témához vágó tanácskozássorozat, az állami gondozottakat patronáló szocialista brigádok tapasztalatcseréje, a pedagógus önkéntes ifjúság- védelmi rendőri csoport ünnepi ülése, valamint igazságügyi előadás szerepel. Kaposvárott rendezik meg május 25—28-ig a zeneiskolai tanárok második országos kamarazenei találkozóját. A rendezés feladatát a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola vállalta el — akárcsak az első ízben, 1970-ben megrendezett találkozón. A találkozóra — melynek ünnepélyes megnyitása május 26-án lesz — 23 város zeneiskolájából hívtak meg részvevőket, így Miskolc is A Sátoraljaújhelyi városi Tanács Művelődésügyi Osztálya helytörténeti múzeum létesítését tervezi. A három zempléni tájegység . székhelyének történelmi múltja, haladó hagyományainak ápolása, idegenforgalma egyaránt indokolja, hogy méltó múzeuma legyen a városnak. A tervezett múzeumnak már megvan a stílusos otthona: a tanácsi vállalatok egy részének új épületbe költözése után felszabadult erre a célra a régi megyeháza földszinti szárnya, A múzeum létrehozása érdekében széles körű társadalmi gyűjtőmunka is kibontakozott Sátoraljaújhelyen. hogy a város történetével, a régi idők mindennapi éleiével, a gazképviselteti magát. A miskolci zenetanárok — Nagy Ferenc, N. Füzes Mária, Nagy László és N. Weither Ilona május 27-én délelőtt adnak hangversenyt; Műsorukban Beethoven c- moll vonósnégyese és Sugár Vonósnégyese szerepel. Ä találkozó értékelésére, a díjak átadására és a záró- ünnepségre május 28-án délelőtt kerül majd sor. dasági tevékenységgel kapcsolatos minél több tárgyi emléket, feljegyzést, megőrizhessen a múzeum — a .jelen okulásáért, s a jövő szolgálatára. , Az önkéntes gyűjtőmunka társadalmi megszervezésére megalakult Sátoraljaújhelyen a múzeum barátok köre. Az alakuló ülést május 20- án. délután 5 órára hívta össze á művelődésügyi osztály, a Kossuth Lajos Művelődési Központ klubtermében. A múzeumbarátok köré programtervezetében a muzeális értékek felkutatásán, gyűjtésén Hívül szerepel még irodalmi, zenei, képzőművészeti és néprajzi estek rendezése és tanulmányi kirándulások szervezése. Értesítés! Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, és üzemelő közületeket, hogy az alábbi időpontban az áramszolgáltatást szüneteltetjük 1972. május 25-én 7—17 óláig: Zielinszky a. 27. sz. és a páros oldal, Éder Gy. u. 8-tól végig, Bajcsy.-Zs. u. 33—41-ig. 1972. május 26-án 7—17 óráig: Körösi Csorna S. u. páros oldal, Bajcsy-Zs. u. 27—29-ig. 1972. május 30-án 7—17 óráig: Petőfi u. páros oldal egy része, Kellner S. u., Hoffmann O. u. 6-tól végig. 1972. június 2-án 7—17 óráig: Rákóczi u. végig, Széchenyi u. 12. sz., Rudas L. u. 2—12-ig. 1972. május 25—31-ig naponta 7—17 óráig: Miskolc, I„ Csorba-telepi városrész. t Múzeumbarátok kőre Sátoraljaújhelyen