Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
1972. május 13., szombat m ÉSZAK-MAGYARORSZÁG J f ® 8 ^ o üzemi légkor: jobb eredmények Szolgál 1 atóház Kaziocbarcikán szocialista brigádveze- tök első országos tanácskozása alkalmával 1962-ben, alig négy évvel az első brigádok megalakulása után a küldöttek már arról számoltak be, hogy 22 ezer brigádban 280 ezer dolgozó küzd a szocialista cím elnyeréséért és 7 ezer brigád érdemelte ki a megtisztelő címet. Az idén a szocialista brigádvezetők negyedik országos tanácskozása előtt, már több mint 120 ezer kollektíva 1,3 millió taggal vesz részt a mozgalomban és ezek közül 70 ezer brigád mintegy 750 ezer taggal egy vagy több alkalommal is elnyerte a szocialista címet. „Szocialista brigádokban dolgozik a munkásság mintegy 30 százaléka. A brigádok nagy része kiemelkedő munkasikereket ért el, emelte a. dolgozók műveltségi színvonalát, fejlesztette a szocialista gondolkodást és közösségi szellemet, erősítette az ösz- szetartozást, a vállatokhoz való ragaszkodást a dolgozókban" — mondja ki végső összegezésként a Központi Bizottság decemberi határozata. Mindebből szükségszerűen következik, s ezt a KB határozata a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről, majd ezt követően a kormányhatározat is kimondja: „A munkaverseny alapvető formája a szocialista brigádmozgalom”. Majd a továbbiakban ez áll: ,,A szocialista brigádok a dolgozó tömegek olyan vezető kollektívái legyenek, amelyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban, a közösségi életben”. A kormányhatározat felhívja a figyelmet arra, hogy a szocialista brigád cím elnyerésének követelményeit szükséges emelni, s ázokal a címek adományozásánál következetesen érvényesíteni kell, figyelembe véve, hogy a mozgalomnak nem elsődleges célja a brigádok számának a növelése. Az eddigi eredmények ismeretében jogosnak tűnik a kérdés: miért szükséges a mérce emelése, a nagyobb felelősség hangsúlyozása? Nos, tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom nagy népszerűsége és társadalmi rangja miatt egyes helyeken gyakran helytelenül értelmezett vállalati presztízsből elvi engedmények árán is gyarapítják a „szocialista” címmel felruházott brigádok számát. ni a szocialista brigád- mozgalom társadalmi tekintélyének ez a gyakorlat visszatetszést kelt a valóban szocialista módon dolgozó kollektívák körében, végső soron csökkenti a mozgalom vonzerejét. A nemrégiben lezajlott ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon számos felszólaló tette szóvá jogosan a mozgalom „felhígulásának” a veszélyét. Az elvi engedmények elsősorban abban jelentkeznek, hogy a termelésben elért gazdasági eredményeket önmagukban is elegendőnek tartják a szocialista cím adományozásához. Megfeledkeznek arról, hogy a hármas követelmény — szocialista módon élni, tanulni, dolgozni — együttes teljesítése a feltétele a szocialista cím elnyerésének. Változatlanul a vállalati és munkahelyi gazdasági vezetőkre,,., társadalmi szervekre vár az a feladat, hogy az irányító és szervező munka további javításával, az elismerési és ösztönzési rendszer célszerű alkalmazásával segítsék glö a brigádmozgalom színvonalának emelését. Mindezek újszerű szemlélet és gyakorlat alkalmazását igénylik a mozgalom szervezésében. értékelésében és minősítésében. Ez egyben fontos feltétele annak is, hogy a brigádmozgalom ne csak megőrizze, hanem erősítse pozícióit, a szocialista társadalom építésében. Az eddigi vállalati útmutatások, és ajánlások egyik fő problémája, hogy azok túlságosan általánosak, nem a munkahelyek, a kollektívák „testére szabottak” voltak. Nem konkrét követelményeket alakítanak ki, amelyek messzemenően figyelembe veszik az egyes munkahelyek feladatait, a brigádok és tagjainak sajátos adottságait. A határozat szellemében elsősorban a hatékonyság javítását, a termelés növelését, a gyár, üzem tervének megvalósítását. szolgáló, hosszabb távra szóló, a munkaköri kötelezettségeken túlmutató célokat szükséges a brigádokkal együtt kialakítani. A szocialista emberi viszonyok és a közösségi magatartás fejlesztését szélesebb körben is elősegíthetik a brigádok közreműködésével. A vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozásokon is sokan szóba hozzák, hogy a brigádok segítsék elő a fiatal pályakezdő dolgozók beilleszkedését a munkába, a szakma megszerettetését és megbecsülését, valamint a munkahelyhez, vállalathoz való ragaszkodásukat, A szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom csak akkor emelkedhet magasabb szintre, segítheti hatékonyan a vállalati gazdálkodást, a tervek teljesítését, ha a gazdasági, műszaki vezetők is megtesznek mindent a jó üzemi légkör és munkatársi együttműködés kialakításáért. Javítják a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát, megfelelő feltételeket teremtenek a folyamatos munkavégzéshez és szüntelenül igénylik a dolgozók kezdeményezését, részvállalását az üzem gondjaiból és együtt alakítják ki a teendőket. Kazincbarcikán, a Tardona patak völgyében levő városrész lakóinak ellátására szolgál- tatőházat építettek. A hétmillió forint költséggel épített, mintegy 800 négyzetméternyi területen szabóság, fodrászat, cipő-, rádió-, tv-javítórészleg és fotószalon működik A nemzetközi szolidaritás és béke jegyében A MEZŐGÉP Vállalat mezőkövesdi gyáregységének kultúrtermében a járási KISZ-bizottság nagygyűlést szervezett. Az üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi K1SZ- alapszervezetek 250 küldötte előtt Eperjesi József, a járási KISZ-bizottság titkára emlékezett meg a fasizmus felett aratott győzelem 27. évfordulójáról. méltatta az európai béke és biztonság megteremtéséért folytatott harc jelentőségét, a Szovjetunió vezető szerepét az antiimperialista küzdelemben. A gyűles a KISZ-aktívák háborúellenes tiltakozásával ért véget. Szociális és kulturális gondoskodás a tsz-ekben C7 BORSOD MEGYE termelőszövetkezeteiben évről évre növekszik az az összeg, amelyet a .szociális-kulturális aiapból a Lsz-lagok eiet- es munkakörülményeinek javítására, a kulturáltság fokozására költenek el. Ez az összeg 1969-ben 41 millió 657 ezer forint volt. 1970-ben, amikor az árvizek és belvizek, valamint a rossz időjárás íélmilliárd forint kárt okoztak a termelőszövetkezetekben — a szociális- kulturális kiadások összege nagyon érzékenyen lecsökkent és csak 66 millió. 602 ezer forint volt. 1971 viszont sokkal jobb esztendő volt az előzőnél, hiszen a tsz-ek bruttó jövedelme (1970-hez viszonyítva) 17—18 százalékkal emelkedett. Ez lehetővé tette a szociális-kulturális kiadások összegének növelését is. Így az 1971-ben felhasznált termelőszövetkezeti szociáliskulturális alap összesen 49 millió 150 ezer forint volt. Ez 46,2 százalékkal több az előző évinél. Sokat javult a szociális- kulturális alap felhasználónak jellege is, A tsz-ek egyre több gondot fordítanak a, tagok és alkalmazottak munkakörülményeinek javítására. A jogszabályoknak megfelelően ugrásszerűen emelkedik a kifizetett betegségi és szülési segélyek összege is. Különösen sokat javult az öreg és munkaképtelen tsz-tagok- ról való gondoskodás. AZ ELMÚLT ÉVBEN már javult az üzemi étkeztetés is, egyre több Isz-ben szervezik meg a tagok és alkalmazottak étkeztetését — meleg ebéd \ és esetenként vacsora biztosításával. Több helyen lehetővé tették, hogy a tsz üzemi konyhájáról a tsz-ta- gok és alkalmazottak családtagjaik részére is hazavihes- sék a meleg ételt. Szinte hónapról hónapra bővül és szaporodik a tsz- üzemi fürdők, zuhanyozók, mosdók száma — elsősorban az új majorokban és állat- tenyésztő telepeken. Örvendetes, hogy egyre nagyobb összegeket költenek a tsz-ek a balesetek elleni védekezésre. A kulturális kiadások nagyobb részét elsősorban kirándulásokra és közös színházlátogatásokra használják fel, de emelkedik a továbbképzésre és az ismeretterjesztésre fordított összeg is. VÁRHATÓAN TOVÁBBI 4—5 százalékkal nő a szociális-kulturális alap 1972-ben, és megyei összesítésben ebben az évben meghaladja az 50 millió forintot. Mez ők ö vesdi ín paszta laíok levált a liKipripipÉa áj reifere A miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem Kohnincrnöki Kara évente 70 kohómérnököt ad az országnak. A hallgatók a 4 l'élcv alatt 200 órát töltenek el a Eénitani tanszék laboratóriumaiban, ahol a sokféle műszer cs laboratóriumi fel- i szerelés mellett elektronmikroszkópot is igénybe vehetnek ! tanulmányaikhoz. Képünkön: Mérés dilatométerrcl A mezőkövesdi végrehajlóbizottság a közelmúltban megvitatta az 1971- 72-es pártoktatási év tapasztalatait. A végrehajtó biz.ott- ság mindenekelőtt megállapította: a párta lapszervezetek és a közbeeső pártszer- vek jelentőségéhez mérten foglalkoztak a pártoktatás négyéves távlatban történő tervezésével. A tömegpropaganda új rendszerén belül átgondoltabb munkával, a lehetőségek alaposabb mérlegelésével sikerült megteremteni az igényesebb, tartalmasabb oktatás feltételeit. Az oktatás új keretei között tervszerűbbé vált a X. kongresszus határozatainak ismertetése; a pártoktatás — mint a politikai munka szerves része — jól szolgálta a járás politikai célkitűzéseinek megvalósítását. A pártirányítással. s a párt vezető szerepével foglalkozó téma valamennyi oktatási tonnában hangot kapott. Általános az a tapasztalat, hogy a dolgozók döntő többsége elismeri és helyesli a párt vezető szerepének érvényesülését. Viszont széles körű vita alakult ki a párt- irányítás helyi gyakorlatban történő megvalósításának elemzésekor. A hallgatók megértették az államelmélet továbbfejlesztésének politikai jelentőségét is. Helyeslik a decentralizálást. a helyi tanácsok megnövekedett önállóságál. Egy dolgot azonban hangsúlyoztak. Ennek lényege: a megnövekedett feladatokat csak abban az esetben lehet eredményesen megoldani, ha az együtt jár a dolgozók társadalmi aktivitásának fokozódásával. a szocialista demokrácia helyes értelmezésével. Nemzetközi kérdésekkel nemcsak az ilyen tematikájú tanfolyamokon, hanem gyakorlatilag minden oktatási körben foglalkoztak. Messzemenően helyeselték a párt külpolitikáját, enyelér- tettek a KGST-v. belüli gazdasági Integrációval. hazánk, és a szocialista országok közötti na rJ a sági kapcsolatok bővítésével. lenn kedvezőek az SZKP XXIV. kongresszusa anyagáról alkotott vélemények is. A hallgatók nagyra értékelték a szovjet embereknek a kommunizmus építésében elért eredményeit, s teltétel nélkül támogatták az SZKP következetes kü lpol itiká j át. a leszerelés, a béke és az európai biztonság megteremtése érdekében tett intézkedéseit. I'óvhií'wi L nagyfokú L«)iUlCSdh érdekiödes nyilvánult meg a gazdasági élet kérdései, a párt gazdaságpolitikája iránt. Rendkívül hasznosnak bizonyultak az érdekek összeegyeztetésével, a jobb munka- és üzem- szervezéssel, az életszínvonal alakulásával kapcsolatos viták. A pártoktatási. év szervezeti tapasztalatainak összegezésekor a végrehajtó bi- ( zottság megállapította: a párt- és tömegszervezeti oktatásban a .tárás párttagságának mintegy 79 százaléka bővítette ismereteit, vagy működött közre mint propagandista. Nőtt a tömegpropaganda előadássorozat, csoportjainak és részvevőinek száma is. A tömegpropaganda hallgatóinak hatvannégy százaléka fizikai dolgozók közül került ki. Szép számmal képviseltették magukat a nők is: részvételi arányuk elérte az 54 százalékot. Legtöbben a szocializmus építésének kérdései és a gazdaságpolitikai tanfolyamot választották. A szervezettség tekintetében a Matyó Háziipari Szövetkezet járt az élen: a dolgozóknak több mint a hatvan százaléka vett részt politikai oktatásban. Hasonlóan jó volt az arány a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezetnél, a mező- keresztesi termelőszövetkezetben és Bogácson is. bizottság a tapasztalatok összegezésekor úgy foglalt cillást, hogy a tömegpropaganda új rendszerének bevezetéséi kedvezően fogadták a járás dolgozói. Az oktatási formák változatossága, a tanfolyamok tematikájában szereplő több mint nyolcvan téma jó lehetőséget biztosított a párt tömeg- propagandája iránt támasztott igények és az érdeklődés differenciált kielégítésére. A végrehajtó 200 óra a laboratóriumban
