Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

1972. május 11., csutakok ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Uszályok. Nyugalom és harmónia a csillogó vízen. Négy megye területén ta­lálkozhatunk a 3. sz. EPFU kavics- és cementszállító jár­müveivel, a speciális gépek­kel. A Miskolci, valamint a Debreceni Házgyárból hét városba visznek építőeleme­ket. Igen jól munkálkodnak, hiszen az elmúlt évben az előző évinél 1.8 millió ton­nával, 43 százalékkal több anyagot szállítottak. S ebben az. évben az. előző évinél 700 ezer tonnával több anyagot akarnak megmozgatni és el­szállítani. Példaképek Délután 4 óra. A trailer nehéz terhével most hagyja el a Miskolci Házgyárat. A hatalmas acél, betonacél „hernyó” magabiztosan robog az országúton, Miskolc házai, házsorai közé merül, s a Kun Béla utcán át a pesti országúira fordul. — Leninvárosba? A pilóta, Liptai Józsej nemet int. — Messzebb, Egerbe. És bár vihetnénk eleget! Liptai a törzstagok, a meg­bízható gépkocsivezetők közé tartozik. Valaha szerelőként kezdte, aztán húsz évvel ez­előtt a nagyobb kereset, no, és a vezetés kedvéért került kocsira. Most is. a rövid megállási kihasználva körül­nézi járművét, minden rend­ben van-e. — Ez a vasdarab olyan fontos munkaeszköz a szá­momra — mutat a trailerre —. mint másnak az eszterga, a számító- és az írógép. Meg kel] becsülnöm, törődnöm keli vele, hiszen hűséges se­gítőtársam a munkában. Két szocialista brigád dol­gozik az ÉPFU miskolci ház­gyári kirendeltségén. Farkas László, a kirendeltség veze­tője elmondja, hogy a két kollektíva 38 tagja közül 32 35 embert példaképül lehet állítani a többiek elé. Liptai, Hajdú Gyula. M. Nagy Ist­ván, s a többiek, ha kell, éjjel-nappal mennek. Tóth Gyuláról azt jegyezhettük fel hogy kocsijával ő futot­ta ’ a legtöbb kilométert. Mindegyik vigyáz a kocsijá­ra és ha javítják, ott akar­nak lenni a szerelő mellett. A kiváló dolgozó címmel ki­tüntetett Rausz Imre például szabadságának egy részét is a javítandó kocsi mellett töltötte el. lj brigád Bélapátfalva közelében 15 tonnás cementszáUító géppel találkozunk. A gépkocsiveze­tő, Urbán Mihály felvilágo­sít. hogy már hiába me­gyünk a cementműbe, szál­lító járművel nem találko­zunk, ő indult el utolsónak. — Hová viszi a cementet? A válasz kissé humorosan hat: — A Hejőcsabai Cement­műbe. Az építéshez. Szereti-e ezt a nehéz mes­terséget? De még mennyire! Traktoros volt. Akkor sze­rette meg a gépet, a veze­tést. A traktor lassan ment. Itt meg bőven van része ro­hanásban. hiszen Bodrogke­resztúrtól, Bélapátfalvától kezdve Kisköréig és Vácig előtte a világ. Kereset? Havi 2700—3000 forint. Van eset, amikor 2000 alatt, s van, amikor 4000 forint felelt van a fizetés. A még jobb mun­ka érdekében tizenhármán brigádot alakítottak, s őt, Urbán Mihályt választották vezetőnek. Szóéin lista ku enríettség Pár éve nyomasztó kör­nyezet fogadta a látogatói, a kazincbarcikai kirendeltsé­gen, elhanyagolt, ki-bedűlő kerítés, sár- es víztenger. Most: szépén körülkerített, szilárd betonalapú a telep. A kulturált környezet is sokat elmond az emberek­ről. Az emberekről, akik tár­sadalmi munkában tették otthonossá a telepet. A fej­lődésről tanúskodnak az eredmények is. A kirendelt­ség irodájának falán okleve­lek adják tudtul, hogy a kollektíva 1969-ben a szocia­lista kirendeltség címet ér­demelte ki, s a következő két évben a verseny első helye­zettje. Zeke János kirendelt­ségvezető elmondotta, hogy a dolgozók 90 százaléka szo- cialista brigádtag, a Kinizsi- és a Ságvári-kollektívában. — Mi bizonyítja, hogy szo­cialisták? — ismétli a kér­dést. — Nálunk alapvető a munka becsülete, lelkiisme­retes végzése. 44 kocsink van, s ebből 36-ot az embe­rek szocialista megőrzésre véíte'iT'ál. Sokat dolgoznak. A perjések például — 3 ko­csi, 8 ember — éjjel-nappal szállítanak.. A munka mel­leit a kirendeltség dolgozói szakítanak időt a politikai továbbképzésre, a középfokú tanfolyamokra, vizsgákra, s tavaly például az emberek A fizikai dolgozók gyer­mekeinek megsegítése érde­kében Miskolcon is számos, eredményes intézkedés szü­letett. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága az elmúlt években ötven középiskolai diáknak biztosított havi 200 1 185 ezer forint értékű mun­kál végeztek. Az egyik gépkocsivezető baleset áldozata lett. Megka­pó, ahogy a szocialista bri­gádok összefogtak, a család gondjainak enyhítésére, anya­gi megsegítésére. Ezek kö­zött szerepel, a három mis­kolci kavicsbányái brigád is. Am, hiába forgatjuk a ka­vicsbányái Petőfi szocialista brigád naplóját, semmi uta­lás a mély, emberségről ta­núskodó együttérzésre, gon­doskodásra. A brigád vezető, Mátyus János, aki a segít­ségnyújtás céljából többször is felkereste a családot, ezt mondja: — Nincs benne semmi kü­lönös. Azt tettük, amit tenni kellett. Természetesnek tartják azt is. amit az ifjú emberekért tesznek. A közlekedésben örök gond a frissítés, az utánpót­lás biztosítása. A brigádnapló tanúsága szerint, a Petőfi-ék, a múlt év szeptemberében határozták el. hogy segítik a fiatal gépkocsivezetőket. — A mi szakmánk olyan — magyarázza az indokot Mátyus János —. hogy azt nem lehet háromhónapos is­kolán elsajátítani. Itt a té­vedés súlyos következmé­nyekkel járhat. Azt tapasz­taltuk, hogy a legtöbb bal­eset a kezdőknél van, éppen ezért mi, a Petőfi- és a Haj­nal-brigád G—6. a Hunyadi szocialista brigád 7 ifjú gép­kocsivezető nevelését vállal­ta. Mátyus és Tanicsár György, a Hunyadi szocialista brigád ■vezetője; elmondják, hogy számukra ez elég kockázatos vállalkozás. A fiataloknál ha­marabb előfordul a ba.i. Még­is vállalják a nevelésüket, mert ez szolgálja az ifjú gépkocsivezetők fejlődését, s ez szolgálja a közösséget is. Csorba Barna forintos ösztöndíjat. A ta­nács végrehajtó bizottsága, valamint az üzemek vezetői között folytatott tárgyalások eredményeként ez az összeg jelentősen megnövekedett. Az üzemek hozzájárulásával je­lenleg több mint 140 tanuló kap segélyt. Ártéri erdők és kiemelkedő gátak között hajózunk. Vad­kacsa- és gémrajok kísérik ■az uszályt a part mentén. Minden olyan idillikus, mint a híres Petőfi-versben, Ma­gam sem tudom elképzelni, hogy a „legmagyarabb” fo­lyó annyi bajt okozott már az idők folyamán áradásai­val. Most csendes a Tisza. Ala­csony a vízállása. — Nem folyik — ismétel­geti kormányosunk, zsérnbe- sen dürmög „a bajusza alatt”. Persze nem árvizet akar, csak magasabb vizet. Mert a „szőke” Tisza áldás és élet. Vize nemcsak a ha­jósokat, halászokat, vízenjá- rókat tartja el, hanem meg­itatja a földeket is. Ahol pe­dig sikerül roppant energiáit befogni, áramot ad — mint majd Kiskörén, a Tisza II. vízlépcsőnél. VESZENDŐ ÉRTÉKEK Az ifjúságpolitikai kérdé­sekről szóló napirenddel kapcsolatban számos, meg­szívlelendő felszólalás hang­zott: el a napokban lezajlott miskolci városi tanácsülésen. Felszólalások, melyekre oda kell figyelnünk, és valami­képpen megkeresnünk a mó­dot a cselekvésre. Egyebek között értékes anyagok megmentése, okos felhasználása ügyében. Az egyik felszólaló el­mondta, hogy a miskolci ■üzemek, gyárak évente tete­mes mennyiségű anyagot se­lejteznek ki, s azt a MÉH telepeire juttatják, vagy be­olvasztják. A legkülönbözőbb •felszereléseket. anyagokat. Különféle munkaeszközöket, fotófelszerelést st;b. Ezeknek : az anyagoknak körülbelül 80 ■ százaléka használható lenne, például az iskolákban szem­léltető eszközként, vagy ép­pen valamelyik szakkörben felszerelésként. Csak éppen ott néni használható már, ahonnan elhozzák. De az is­kolákban — igen! Jó lenne, ha erre a felszó­lalásra felfigyelnének az is- j iskolákban, ahol hiányoznak I ilyen felszerelési tárgyak. Bi­A gátak végigkísérnek utunkon, akárcsak a néhol álhatolhatatlannak tűnő ár­téri erdők, külön világukkal, a jellegzetes facsoportosula- sokkal, melyeket csak néha szakit meg egy-egy út, vagy szántóföld. — Nagy a különbség — hallgatom a kapitányt — a Tisza felső, középső és alsó szakasza között még a par­tot szegélyező növényzetben is. Emlékszik, a felső szaka­szon kevesebb volt az ártéri erdő is ,.. Nézem a nyárfák világló törzsét, s a rajtuk ülő gé­meket. Jellegzetes tartásuk­kal állandóan felhívják ma­gukra a figyelmet. Vajda Lajos már az állatokról be­szél. — Nem szívesen élnek itt a nagyobb sodrást kedvelő halak ■— mondja, mert már a középső szakaszon járunk, amely a hajósok szerint Ti­szafüredtől Szolnokig tart, — zonyara vannak ilyen isko­lák. Es üzemek is, melyek­ben hozzá lehet jutni az anyagokhoz. Hiszen mindezt éppen egy gyárigazgató mondta el felszólalásában. TÍZEZER MUNKAÓRA Folytatódik a minden bi­zonnyal még hosszú küzde­lem a diósgyőri Szabadság- park rendezéséért, az Ár­nyaskert kocsma ellen. A ta­nácsülésen is szóba került ez a téma. Az egyik KISZ-fia- t.al elmondotta, hogy a „fia­talok Miskolcért, Miskolc a fiatalokért” mozgalom je­gyében a két diósgyőri nagy­üzem fiataljai tízezer társa­dalmi munkaórát ajánlottak fel a park rendezésére. Te­hát tízezer munkaórát, jó­szántukból, ten niakarás tói sarkallva. De még nincs előbbre lé­pés. Ez idáig nem sikerült megegyezni a Vendéglátóval, mely az Arnyaskertet fenn­tartja. Nem sikerült. Tudo­másul vesszük, és kész? RENDELŐK HELYETT Az egyik pedagógus —- nem a legfiatalabb korosz- ■ tályhoz tartozik már, tehát Inkább csak a ponty szereti ezt a vizet. A középső szakasz vége fe­le még inkább megcsendese­dik a folyó. Szinte nem is moccan. Állóvíz benyomását kelti. — Ez az igazi Tisza — jegyzi meg csöndesen az uszálykormányos. — Itt a legszebb, amikor a Nagykún- sagot átszeli ... Vízkiemelő vízkiemelőt ér. „Ez a jászsági, ez a tégy- verneki. ez pedig a ti sza­bói." Kell itt a viz. Nagyon aszályos terület. Az ország legszárazabb részén hajó­zunk. Szolnok felé közeledve megélénkül a forgalom. A partokat horgászok, halászok és napozók lepik el. A bát­rabbak meg is „mártóznak” a vízben. Szolnok határában egyre több a kajakozó is. Nem zavarja őket érkezé­sünk. — Szolnok a Tisza egyik legforgalmasabb kikötője. Két. vagy három éve még személyforgalmi kikötője is volt — magyarázza Vajda Lajos. — Nem tudom, miért szüntették meg? Hajnalban indulunk to­vább Szolnokról. Hűvös van. Enyhe szellő íújdogál. Ahogy a hajósok mondjak, „vízről kelt szél”. A végtelen csönd­ben valahonnan az ártéri bokrokból fülemüle szól, az új napot, köszöntve. Mindig pirkadat előtt ébred. Németh István, á matróz egy kupica hazai szilvapá­linkával kínál. Belülről már melegedve nézem a vizet, az ellebegő partokat, amelyek között már 300 kilométert hajóztam. Kép, szöveg: Mécs Ernő (Folytatjuk) nem is saját érdekében — szenvedélyes hangon szólt a sportolási lehetőségek meg­teremtésének szükségességé­ről. A grundok megszűntek, kevés a mozgási lehetőség. Igaza van, nem is először kerül szóba a téma. Nyilván nem véletlen, hogy napja­inkban mind többször esik róla szó. Üj városokat, gyá­rakat, toronyházakat termő fejlődésünknek, civilizáci­ónknak — ha szabad így fogalmazni — egyik mellék- terméke, bár egyáltalán nem mellékes terméke a téma. Nem véletlen: ideggyógyá­szok, szakolvasók mind gyakrabban használják fel a legkülönbözőbb fórumokat, hogy sportolásra, mozgásra biztassanak bennünket. Idő­sebbeknek is szükséges ez, hát még a fiataloknak! Bi­zony, jó lenne keresgélnünk a szó szerint leszűkített le­hetőségek között. Ügyes fordulattal fejezte be fejtegetését ez a felszó­laló: teremtsünk több spor­tolási lehetőséget, és való­színűleg kevesebb orvosi rendelőt kell akkor építe­nünk. Alighanem ebben is igaza van. Priska Tibor Az Építőipari Szállítási Vállalat pályázatot hirdet forgalmi szakszolgálaton belül, termelésirányítói és fuvarszer’ezöi munkakörökbe. PÁLYÁZHATNAK1 egyetemi, főiskolai, forgalmi tiszti végzettséggel es szakmai gyakorlattal rendelkezők. Az Írásbeli pályázatokat kérjük Miskolc, Tüzér u. 12. szám alá küldeni. Segítség a diákoknak Széljegyzetek vmmmsm 8VIAJLJ58 AJAfMLATUNK lineszter férfiöltöny 67 % poliészter; 33 len KELLEMES. KÉNYELMES VISELET EXTRA MÉRETEK IS KAPHATÓK 1 Eferfiö 770-890 FT-IG Uszállyal a Tiszán in. Vízről kelt szél Szállítógépek és emberek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom