Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
T97Z. mőjusTO., snetda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 a A pártépílö munka jó tapasztalatai 1 okaji l as- és kém iparí Szövetkezet ken ,.A párfépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élen járó fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” (MSZMP X. kongresszusának határozata.) október végen, ldVa5y azon a tájértekezleten, amelyet a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya Szerencsen tartott meg, — és amelynek napirendjén a pártépítő munka tapasztalatai szerepeltek a X. kongresszus és a megyei pártbizottság 1971. júniusi hatái'ozatainak tükrében —, az eredményeken kívül a pártépítő munka fogyatékosságairól is sok szó esett. Veres Sándor elv társ. a megyei párt-vb tagja, a PTO vezetője tájékoztató és vitaindító előadásában különösen a párt munkás jellegének erősítését, s pártunkban a fiatalok és a dolgozó nők arányának céltudatosabb javítását szorgalmazta. Ennek szükségességét hangsúlyozták a vitában felszólalt elvtársak, a jelenlevő pártbizottságok első titkárai, titkárai is. Ív Át jó fél esztendő A,jWla telt el. Átfogó, összehasonlító adatok még nem állnak rendelkezésünkre, a legutóbbi fél esztendő pártépítő munkájának eredményeiről, tendenciáiról. Egyedi példák azonban jelzik, hogy a szorgalmazott területeken — különösen a párt munkás jellegének erősítésében — azóta néhol lényeges előrelépés történt. A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet pártalapszerve- zete például a X. kongresz- szus óta több új taggal gyarapodott. S hogy nemcsak létszámában növekedett, hanem erősödött is, ezt egybehangzóan állítja Molnár József elvtárs, az alapszervezet titkára, és Stefanka Sándor elvtárs, a háromtagú vezetőség egyik tagja, az agitációs és propagandamunka felelőse is. Mire alapozzák véleményüket? — A pártépítő munka nálunk tulajdonképpen 1967 óta tervszerű, folyamatos — mondja Molnár elvtárs, majd így folytatja: — egv kicsit rá is kényszerí tett erre a helyzetünk. Korábban — mint ismeretes — vegyesipari kfcsz voltunk. 1967. január 1-én azonban tiszta profilú vas- és fémipari szövetkezet lettünk. Ekkor a szövetkezet tagjainak mintegy a fele eltávozott tőlünk, köztük többen párttagok is. A pártalap- szervezet létszáma hétre csökkent, viszont jelenleg már 21-en vagyunk, a mintegy 200 fős üzemben; mert közben szövetkezetünk is jelentékeny üzemmé fejlődött. — A X. kongresszusnak a pártépitő munkára vonatkozó határozatai és annak alapján a megyei, a járási és a községi pártbizottság útmutatásai újabb segítséget, ösztönzést és bátorítást adtak a pártépítő munkához. Pártunk általános politikája — a párttagság megbecsülése, véleményének fokozottabb figyelembevétele a közügyek intézése során —, pedig minden tekintetben kedvező feltételeket nyújt az új harcosok jelentkezéséhez. Persze, olykor szükség van a biztatásra és a bátorításra is. — Kik jelentkeztek, és kiket vettek fel a pártba a X. kongresszus óla? — Öten jelentkeztek és va- lamennyiüket fel is vette a taggyűlés. Meggyőződésünk, hogy velük, külön-külön és összességükben is erősödött pártszervezetünk. — Személy szerint kikről van szó? — Vámosi Ilona kályhavázszerelő, betanított fizikai munkás, a munkaügyi döntőbizottság tagja. Fiatal, agilis elvtársnő, KISZ-tag. Egyik ajánlója a KISZ-tag- gyülés volt: Szaniszló István, 32 éves, kovács, jó szakmunkás. öt éve dolgozik nálunk, az egyik szocialista brigád politikai felelőse. A szülei is párttagok; Golenyák Mihály, hasonló korú hegesztő, műszakjának munkásvédelmi felelőse;. Szoboszlay Béla, vasesztergályos, szintén javakorú. 40 éves, jó szakmunkás, szocialista brigádtag, munkásőr, akit a legutóbbi taggyűlésünkön vettünk fel. De tulajdonképpen ide sorolhatnám Kövér József lakatost is. aki nemrég szerelt le a néphadseregből, ott vették fel a pártba, de innen vonult be. és ide is tért visz- sza. Mindössze 22 éves. És megemlíthetem, hogy van már újabb jelentkező is. Egy elvtársnő, akinek kérelme ji közeljövőben kerül a taggyűlés elé. _ Arról szintén meggyőződhettünk e beszélgetés alkalmával, hogy az alapszervezet. vezetősége nem törekszik a párttagság létszámának indokolatlan felduzzasztására. Annál inkább az összetétel javítására, munkás jellegének erősítésére, a párttagság eszmei-politikai és cselekvési egységének, valamint élenjáró, példamutató szerepének érvén vési lésére. »I- a törekvések pedig ijóLH minden tekintetben megfelelnek a X. kongresszus és a felsőbb pártszervek útmutatásainak. Csépányi Lajos nana A rudabányai vasércművekből új munkasikerekről érkezett jelentés. A vasércdúsítómű főjavításán hétfőn reggelig a brigádok hétnapos előnyt szereztek a tervhez viszonyítva. Az üzemet 12 évvel ezelőtt építették, és azóta a szokásos évi karbantartósokon kívül több technológiai eljárást is korszerűsítettek. A legjelentősebb a földgáz bevezetése volt. Az évi 210 ezer tonna dú- silványt előállító üzem első főjavítását több hónapos előkészítés után. április 17-én kezdték meg. és az elvégzendő munkákat egy hónapra tervezték. A feladatok megoldásába külső erőket is bevontak. így például a két 30 méter hosszú, forgatható dobkemence tűzálló falazatának és meghajtó berendezéseinek cseréjét, valamint a komplikált alkatrészek és műszerek felülvizsgálatát magdeburgi szakértő irányításával végezték el. Sok segítséget kaptak a jászberényi Aprítógépgyár dolgozóitól is, akik több alkatrészt — köztük a 20 méter hosszú és 2 méter átmérőjű hűtődohot — soron kívül gyártották le. A jó együttműködés eredménye. hogy a főjavítást a tervezett határidőnél 7 nappal korábban, szerdára befejezik. Ez az idő pedig terven felül négyezer tonna dúsított érc előállítására elegendő. I zöldséges if liiües- ellátásról A zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés kedden a Gellért-szállóban tartotta igazgatói tanácsi ülését, amelyen a tagvállalatok múlt évi tevékenységét értékelte.. Elfogadta az idei felvásárlási és értékesítési terveket, s előre nem látható nagyobb mérvű veszteségek anyagi fedezésére úgynevezett kockázati alap létesítését határozta el. A tagvállalatok a múlt évben 115 ezer vagonnyi árut vásároltak fel, 109,5 ezer vagonnal hoztak forgalomba. Ez tíz százalékkal több. mint az előző évben értékesített áru- mennyiség. Jelentős volt export-tevékenységük is. Az idén a tervek szerint 15—20 százalékkal több árut kívánnak felvásárolni és értékesíteni. ßpn/tnf niég esett az eső. ’’ * az aranyat érő májusi eső, de mire a lacikonyhák közelében kinyitották az első sörösüvegeket, a felszakadó felhők közül kisütött a nap. A fény tündöklése azonban nem tartott sokáig. Ismét beborult. Ez azonban — látszólag — nem zavarta a híres pataki vásárt, a híres pataki májusi vásárt. A Bodrog partján emelt töltés fűzfasora mellett vezető út tele volt emberekkel, különféle járművekkel. A zöld gallyakkal, színes krepp-pántlikákkal díszített gémeskút pedig a majális hangulatát árasztotta a sátrak fölött. Terjeszkedik a város. A vásár kirakó része házak közé, friss falú házai közé, egy utcára szorul. És az utolsó házak elvezetnek az állatvásártérig. A vásárnak varázslatos világa van. Szinte külön lehet választani hangvilágát, zajvilágát, szagvilágát. Tehenek, bikák, borjak. Sertések, malacok, juhok, birkák. Lovak, csikók, riadt szemű kutyák. Tehergépkocsik, személygépkocsik, vontatók, traktorok, lovasfogatok, motorkerékpárok, biciklik, gyalogosok. Lacikonyhák, sörös- és boroshordók, sörösüvegek, pálin- kásbutéliák, és emberek. És emberek. Eladni szándékozók és vásárolni szándékozók. Kíváncsiskodók és kíbicek. Városba illő utcai öltönyök, kalapok, kucsmák, mikádókabátok, csizmanadrágok, börcsizmák, félcipők, bakancsok. Fekete ternókendők, berliner nagykendők, kosarak, szatyrok, aktatáskák, hátizsákok, batyuk. Séíabo- tok, vesszők, ostorok, kötelek, istrángok, láncok. Sűrűn rácsozott ládák, dróthálóval borított ládák, magasra ol- dalasított pótkocsik, és szalma, a lovak nypt-í'-.,,-, ^abos- tarisznya. K’í már reggel kezw “,nu dődött. Rövidre fogott kötélen áll a borjú, mellette az idős néni. Egyik lábáról a másikra. Sétabottal támasztja magát. Négy- ezerkettőszázra tartja az állatot. Jön a vevő. Körüljárja őket. — Rendben van ez az állat. már csak jó legelő kell neki — így a néni. — Nagyon is rendben, már csak tagió kell neki — így a vevő. Az alku elkezdődött. A vevő tovább megy, és eltűnik a sokadalomban. Aztán niég többször visszatér. Még nincs dél, amikor megkötik az üzletet. Háromezerötszáz forintot fizet le a néni markába az idős parasztember. — A pénzre vigyázzon — óvja az új gazda a nénit. — És sok szerencsét hozzá! — Magának is sok szerencsét! — mondja a néni, és megsimítja a borjú farát. Gondolkozik egy darabig, aztán a sétabottal ráüt: —• Eriggy! Később azonban észbekap, és utánuk siet. Veszekedni kezdenek. A borjú nyakán ugyanis egy lánc is, meg egy kötél is van. Két kötél nem jár egy állathoz. Sokáig veszekednek, de az új gazda azt mondja, hogy ez jár. Ha rajta volt, maradjon is rajta. — Még a nevét se mondja, a volt nevét! — kiabál az új gazda. •— Fiatal még ez az állat, majd én adok neki nevet. Üj gazda, új ház, új név. Ez így szokás. Kevés állat fogy. Pedig azt mondják, emberemlékezet óta ennyi szarvasmarhát nem hajtottak fel a pataki vásárra. Szabadulni akarnak tőlük, merthogy olcsó a tej, meg ehhez viszonyítva drága a tartás. Ha kevés állat cserél is gazdát, azért a kötélgyártó mesternek van dolga. Fogy a kötőfék, az istráng, a kötőfékszár, a peckes-forgós borjúkötél, a hajtószár, a.ru- dallókötél, a száras kötőfék. — Már csak ilyen helyre érdemes járni — mondja Szaplonczai Lajos, aki Fehér- gyarmatról jött. — A műanyag megfojtja a mi mesterségünket is. Én még apámtól tanultam a mesterséget, az én fiam már nem akar kenderkötelet zsinórozni. A sátrak alatt csendesebb a világ. Pedig a vásárosok, kisiparosok Budapestről, Miskolcról, Debrecenből, de még Orosházáról is eljöttek. Köny- nyen tehetik, majd mindegyiknek saját személykocsija van. Rengeteg a munkaruha. természetesen vállalati pecséttel, a sok gumicsizma, amit olcson felvásároltak, rendszerint a megszorult, újonnan munkába lépőktől, s azt megpróbálják eladni. Nem kell. Sok a divatos kötöttáru, a giccses falvédő, szentképek és hattyús, szarvast» tájképek és játékok, és virágok műanyagból. Műanyagból. Es a vásár elejen ott van a mézeskalácsos is, a helybeli, a híres, a pataki mézeskalácsos. Déli harangszóra megmozdul a vásár. Megindul a népvándorlás visszafelé, hazafelé. A sátorosok panaszkodnak, hogy még meg sem kezdődött a vásár, máris csomagolnak. Latolgatják, miért is nem sikerült. Talán, mert ünnep után vannak, talán mert nem kedvezett az időjárás. A vásárnak még n?a,is varázslatos világa van. de hangulata már nem a régi. A vásárt úgyszólván már csak a hagyomány élteti. Szöveg: Oravec János Kép: Szabados György Folyik az alku Falalozás Ű" h Az együttműködés eredménye Befejeződik a főjavítás
