Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
1972. május 7., vasárnap m ESZAK-MAGYARORSZ ÁG 7 A j hányunk kétféle írása Az Észak-Magyarország f. övi április 9-i számában E. Kovács Kálmán „Nemzeti kultúránk értékeihez tartozik az ly?” című cikkében sürgeti az ly hangnak egy módon, kizárólag j betűvel való írását. Álláspontjának indokai közül csak kettőt kívánok megemlíteni. Bizonyos, hogy ebben az esetben lényegében helyesírási készségről van szó. Felhozza a szerző, hogy hosszú ideig tartó vita előzte meg azt is, hogy írásban a ez, vágj' a c- betű használata-e a helyes, mígnem 1903-ban lett c a cz-ből. Ennek az érvnek az a hibája, hogy ez és a c-betü hangzása ugyanaz, nem kettese betűvel írtuk, előnye mégis az, hogy az utóbbi alakjában csak egy beLűt kell írnunk. Azt a másik állítást sem lehet döntőnek tekinteni, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége és a megkérdezett tanítóképzősök kivétel nélkül a kettős jelölés megszüntetését és kizárólagosan csak a j-betű használatát pártolják. Vigyáznunk kell: ez nem csupán iskolai kérdés! Nem lehet ugyanis vitás, hogy magyar anyanyelvűnk köztulajdon és közkincs, így annak ápolása is közkötelesség. A magam részéről inkább azt a kérdést teszem fel: mi lehet az oka, hogy szóalkotó hangjaink közül a j hangunkat kétféle (ly, j) betűvel írjuk? Ügy találom: ennek az oknak ismerete nélkül egy betűt egyszerűen használaton kívül helyezni — kissé elhamarkodott lépés lenne. Nincs ugyan olyan szabály, amely pontosan eligazítana bennünket, hogy a szavak leírásánál mely esetekben kell az ly- és melyekben a j betűt használni. Annyi bizonyosságunk van csupán, hogy az Ív-betűnk a j-betűnél idősebb Iránytű gyanánt fogadjuk most el azt a megálla- tvást: minden szavunk helyesírását a szó hangzása, kiejtése szabj« meg. Mielőtt azonban az iránytű kézhezvételével kocogó útra indulnánk, vessünk néhány pillantást annak vizsgálatára is: az ly- és a j-betűk hogyan, miként helyezkednek el a különböző szavakban ? Könnyű meglátni, hogy az ly-betű gyakran előfordul szóvégeken (akadály, aszály, súly, ölyv, veszély, viszály, osztály, engedély, ünnepély, ilyen, olyan stb.), ennél szívesebbem időzik el mégis szóbelsőkben (folyó, kályha, gomolya, golyó, gólya, sólyom, selyem, pálya, folyik, zsemlye stb.); ezekkel szemben szó elején Lyukóbányán kívül (alán egy esetben, a lyuk szó elején láthatjuk. A j-betűnek a szavakban való elhelyezkedéséről pedig azt mondhatjuk, hogy azok a szó elején, szóbelsőkben és szóvégeken egyaránt feltalálhatok (jó, jön, jós, jaj), (tojás, hajó, fájás, kajak, majd), (máj, haj, új, háj, fáj, báj, tej, vaj, váj). E betűhelyezkedésekre nézve talán az jellemző, hogy a j-betűk — többségükben — a szóvégeken találhatók meg. De melyebbi-e is tudunk látni. Az sem vitatható, hogy a ] hangunk írása egy betűből áll, tehát rö- videbb, mint a két betűvel írt ly. Még azt is hozzátehetjük, hogy a utóbbi kettős betűnk kiejtése az előbbinél erősebb, nyomatékosabb. Ez jut kifejezésre a szavakban levő betű- használatokban is. A haj és a moly szavak kiejtésekor ez a különbség szinte lemérhető. Végül még egy szem-1 pont. Tudjuk, hogy dunántúli tájszólás szerint a lyukat ma is luknak mondják. Ez a körülmény bepillantást enged a múlt századokba. Ennek felhasználásával úgy tűaik: nem kevés a valószínűsége annak a feltevésnek, hogy az ly- betűnk az y hozzáadásával, az 1-betűbői fejlődött W. Ennek megtörténte után tűnt ki, hogy a különböző szavakban a J hang kiejtésének foka változékony, ezért annak írását is változtatni kell. Ezt a próbát az ismeretlen, hajdani szó- alkotónk bölcsen úgy oldotta meg, hogy nem az amúgy is erős hangzású ly betűt növelte meg egy 1 betűvel, hanem a gyengébb hangú ly- 'betű írásának pótlására a lágyabb j-betűt alkotta meg és veti® használatba. Az elmondottakon kívül az ly-betű használatának fenntartását azért is javaslón-), mert anyanyelvűnkben csak ez az egy olyan eset fordul elő, amikor egy hangot kétféle betűvel írhalunk. Kováts Gy. Zoltán Uszállyá! a Tiszán Tavasztól késő őszig járják az uszályok a Tiszát. Követ szállítanak a folyó hajózható szakaszán az építkezésekhez, partvédelmi munkához. A Tisza első kikötője Tokaj. A hajók és uszályok tulajdonképpen a Bodrogból indulnak, hogy eljussanak Kiskörére. Szolnokra. vagy ha jó a vízállás, egészen a Tisza alsó szakaszára, akár Szegedig is. Egy ilyen úton — egészen a Körösig, pontosabban Csongrádig — vett részt munkatársunk, s aki több mint 350 folyamkilométert hajózott a MAHART Z 437- es önjáró uszályán. Erről a négynapos útról, a folyóról, a hajósok és Tisza menti emberek életéről szól munkatársunk. Mécs Ernő keddtől megjelenő fényképes riportja. Ütban a folyón Napfényben hajóztunk lefelé Az alacsony vízálláséi Tisza csöndes és jámbor volt. mintha sohasem hozott volna bajt és tragédiát a partjain élőkre Kép a szolnoki hajókikötőről, ahol mindig mozgalmas az élet. Két-három évvel ezelőtt még szcmélykikötője is volt az alföldi megyeszékhelynek. (Mécs Ernő felvételei) IliiEisfe — «agáról „Összes társadalmi nyugtalanságaimat egy valpa- raísói anarchista asztalos ültette el bennem, akinek műhelye házunkkal szemben volt" — mondotta legutóbb. egy önmagáról tett hosszabb nyilatkozatban Salvador Allende, a chilei békés forradalom világszerte sokat vitatott, lassan már legendás hírű vezére. Ennek az asztalosnak műhelye „házunkkal szemben volt, amikor délután négy-öt óra felé kijöttem a gimnáziumból, hozzásiettem, ö nyitotta rá a szememet az emberiség problémáira” — tette még hozzá a chilei államfő. Miként a francia Preu- ves című lapnak adott nyilatkozatából kiderül. Al- lende családjában hagyománya van a radikalizmusnak, sőt, a hősieségnek is. Apai nagyapja, Ramon Allende Padin 1871- ben megalakította Chile és valószínűleg egész Latin- Amerika első világi iskoláját és a chilei szabad- kőműves nagypáholyt is. Anyai őse, Arsenio Gos- sens mártírhalált halt, mert szembefordult az akkori feudális rendszerrel. A gimnáziumból az anarchista asztaloshoz siető fiatalember később orvos lett, és ekkor — mint mondja — felfedezte, „hogy az egészség megvásárolható, de az emberek ezrei nem rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel”, mert csak azok gyógyíttat- hatják magukat, akiknek pénzük van, „márpedig a chilei nép nagy többségének nincs". Nem volt hát meglepő, hogy az ilyen elveket valló Allende csak a törvényszéki hullaházban lehetett orvos az akkori Chilében, mert azt az állást senki se vállalta. 1933-ban, fiatal orvosként, Valparaísóban megalapítója volt a szocialista pártnak. E pártban lett képviselő, majd 1939- ben közegészségügyi miniszter. Ezt a posztot három éven át megtarthatta. „Nehéz dolgunk lesz, amíg győzünk a választáson, még nehezebb kivárni, amíg a győzelem után hatalomra kerülünk, és még sokkal nehezebb lesz hatalmon maradnunk és megvalósítanunk programunkat” — mondotta Allende a legutóbb, választási győzelmét megelőző „kortesbeszédeiben” és — annak ellenére, hogy a parlamentben az ellenzéké a többség (Allende a nép választottja, mint elnök) — a vas, a szén, a foszfát, a réz ma már köztulajdon. Egy év alatt 2 millió 400 ezer hektárnyi. 1328 nagybirtokot kisajátítottak, és államosították a bankok 95 százalékát. Ezt a folyamatot olyan ember vezetésével hajtották végre Chilében, aki nem annyira a forradalom, mint inkább a reformok embere. „Számomra a forradalom vem jelent szükségképpen vért és felfordulást. Számomra más értelme van: alkotni, átalakítani, vetni, új értelmet adni az életnek, új erkölcsöt” — mondja. Büszke eredményeire, amelyet annak az indításnak köszönhet, amelyet az egykori asztalostól tanult.Hiszek a nép lojalitásában. Azonos lojalitással, feleltem rá »elnök elvtársi minőségemben— összegezte tevékenységét. Máté Iván A vi.lógircxialombaii, a művészetben sokan vallottak már a szeretet mintaképéről, az édesanyáról. Most, május első vasárnapján olyan csokrot szeretnénk átnyújtani az édesanyáknak, amelyet ribm írók, művészeit fogalmaztak meg. liánéin 12 éves gyerekek.. Egy bükikaljal kis falu hatodik osztályos tanulói iskolai dolgozatban. „Az én anyám nagyon jószívű. Sokat küszködött életében. Beteges. Én nagyon szeretném, ha sokáig élne. Sajnálom anyámat, mert az apámtól sokai szenved. Fenyegeti, részeges, pedig az én anyám csak szeretetet érdemel.” „Az én anyám minden reggel korán kel. Nem tudom, hogy bírja. Én hét órakor alig tudok felkelni. Mire felkelek, ő már megetette a malacokat, a csirkéket. kitakarított a lakásban. bekészítette az uzsonnámat, és friss reggelit ad nekem minden reggel. Néha haragszik rám, amiért nem tanulok. Azt mondja: ez az egyedüli dolgom, mégsem végzem el megfelelően. Értem én. de játszani is olyan jó. Egyébként jó asszony az én anyám, ha megnövök szeretném meghálálni jóságát. „Azért szeretem az édesanyámat, mert mindig dédelget engem. Jószívű és nem zsugori. Nagyon kedves asszony és szép. Ö nyolcadikig négyes volt. Ha én négyes lehetnék, kiugratlak a bőrömből.” „Az én anyám meg szokott verni, de biztos igaza van. mert én rossz gyerek vagyok. Ha reggel megver, délre elfelejti, mire iskolából hazajövök. Látom, hogy a kedvemben akar járni, szeretem őt, ő a legjobb édesanya. Sajnálom, hogy nem tudok jó gyerek lenni, pedig már megpróbáltam. Azt mondja, apámra hasonlítok. Ö rossz ember. még barátai sincsenek. Igaz. nekem vannak.” „Az én édesanyám nagyon kedves asszony szeret minket. Ha felidegesítjük. megver a fakanállal. Azért nem tudok rá haragudni, nem tudom, más gyerek hogy van ezzel.” „Becsülöm és szeretem az édesanyámat, mert annyi időt áldoz rám és testvéreimre. Ha valaki annyi bosz- szúságot okozna nekem, mint mi okozunk neki malőrökre megharagudtam volna rá, de ő mindig megbocsát. Szerintem ilyen csak egy édesanya tud lenni.” „Az én édesanyám nagyon jószívű asszony. Édesapámmal jól megértik egymást. Ha megnövök, szeretnék olyan családi életet élni, mint ők élnek. Jó lenne, ha mindenkinek olyan édesanyja lenne, mint nekem van. Nem adnám őt semmi kincsért.” „Az én anyám sokszor sir Apám részeges, ilyenkor nem kíméli szegény anyámat. Ha otthon vagyok, amikor veszekszenek, anyám átmegy a másik szobába, én utána megyek, és vígasztalom Sajnálom őt. Megígértem neki. hogy ha megnövök, -'tthagyjuk apámat. és olyan gondtalan életet biztosítok számára, amilyent megérdemel. Veszek majd neki szép ruhát is. csak az a ba], hogy akkorra ő már öreg lesz, és a szép ruha nem adja visz- sza fiatalságát.” „Az én anyám olyan szép asszony, hogy a világon sincs párja. Édesapám nagyon szereti őt. Mi négyen vagyunk egy család. Mindnyájan úgy szeretjük egymást. hogy másképp nem is tudnám elképzelni az életemet. Nekem az édesapám is olyan, mint az édesanyám Azért biztos vagyok benne, hogy az édesanyámnak köszönhetjük ezt a családi boldogságot.” * ..Az én anyám már negyven éves. Ősz hajú. fekete szemű asszony. Sokat dolgozott életében, nagy család vagyunk. Biztos azért látni idősebbnek, mert sok gondot okoztunk neki. Ha arra gondolok, hogy elveszíthetem édesanyámat, úgv érzem, én is vele mennék. Nélküle nem tudnánk létezni Jó lenne, ha legalább nyolcvan évig élne.” „Az én anyám kórházban van már hat hete. Este. ha lefekszem, nézem az ágyát. A sírás szorongatja torkomat. Nagyon rossz nélküle. Teljesen üres így a ház. Azt remélem, hogy egyszer, ha lefekszem aludni mire felébredek. ott lesz az ágyán és akkor nagyon összecsókolom. Ha hazajön a kórházból, soha többé nem leszek rossz. Segítek majd neki. hogy tovább éljen az éri édesanyám.” Szomolya József r „Az én édesanyám”
