Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. május 7., vasárnap Mjelnlí* és az ország LrJianUiL városai­nak utcáin már hetekkel ko­rábban megjelentek a plaká- íok: Reich Károly leány fej­rajza. s alatta felirat adja tudtára a járókelőknek, hogy május 8-a és 13-a között ren­dezik meg a XXII. miskolci filmfesztivált. Megkezdődik hát Miskolcon ismét a kis- filmművészet évről évre visszatérő ünnepe. A tizenhárom filmfeszti­válból eddig nyolcat tartot­tak Miskolcon (az első négy Budapesten tartott szemle volt), s most kilencedszer vállalkozott Miskolc a mecé­nás és a jó házigazda szere­pére. Nemes hagyomány vá­rosunkban a minden május­ban visszatérő filmünnep. Filmművész körökben is szá­mon tartják a miskolci fesz­ti vált, szeretnek ide jönni a művészek, mert ez a hatna­pos találkozó már évekkel korábban rangot biztosított magának, A miskolci feszti­vál díjai a világ sokkal ré­gibb rövidíilmszemléinek és fesztiváljainak díjaihoz so­rolandók, s ha valaki Ober- hausenban, vagy egyéb he­lyen szerepel alkotásával, ott is számon tartják ugyanan­nak a filmnek korábbi mis­kolci sikerét. A miskolci filmfesztivál egyébként — a más szemlék és egyéb film- ünnepek átmeneti szünete­lése folytán — 1972-ben ez ideig az első és egyetlen többnapos jilmünnep Ma­gyarországon, így a film­szakma figyelme még foko­zottabban Miskolcra, irányul. Jóllehet a kisfilmek feszti­válja nem kívánja pótolni az egyéb filmszemléket, jel­legénél fogva nem is pótol­hatja. azonban az a tény, hogy egyetlen fesztivál, nem hagvható figyelmen kívül. Miskolc közönsége várja a fesztivál eseményeit, a be­mutatókat. A rendszeres mo­zilátogató ugyan ismerheti a fesztivál filmjeinek ‘nagy többségét, hiszen az előző esztendőben készült és be­mutatott alkotásokból áll össze a vetítési program. mégis fokozott érdeklődéssel tekint a fesztivál napiai elé. Ami a, moziban kísérőfilm — egy kis rosszindulattal ke­zelve —, a nagy filmre, a já­tékfilmre várás perceit ki­töltő valami, s emiatt eset­leg csökkentett figyelemben részesül, a fesztiválon fősze­replő lesz. A hét fesztivál­vetítésen, valamint a tele­vízió filmjeinek fesztivál­vetítésén a részben már is­merős filmek versenyművek­ként peregnek majd előttünk, a néző figyelme erre kon­centrálódik. és minden bi­zonnyal a filmek értékei is jobban szembe tűnnek. Már ismeretes, h<^z4;® film és 19 tv-film. továbbá 6, illetve 2 híradóösszeállítás szerepel a versenyprogra­mokban. Szembetűnő, hogy két és félszer annyi verseny­mű képviseli a mozi-filmmű­vészetet, mint amennyi a te­levíziót. A televízió jóval több kisfilmet készít, és it­teni, szerényebb számú sze­replése nem egészen indo­kolt. A televízió filmjeit ta­lán jóval többen ismerik, mint a mozifilmeket, hiszen az „házhoz megy”, nagyobb képviselete nem lenne hát indokolatlan, illetve a fesz­tivál összes bemutatóihoz ké­pest az arány kicsit eltolód­hatna a televíziófilmek ja­vára. Nem e sorok feladata eldönteni, jó-e. ha az egyik ágazat, a. mozifilm elözsüri- zés nélkül, a másik, a tele­vízió már egy sűrű luJcú szű­rőn átvizsgálva küldi el rep­rezentáns alkotásait a feszti­válra. Ez a vetítések1 során eldől majd. Nagy érdeklődéssel várja a közönség a versenyen kívüli filmeket is, a tájékoztató jel­leggel bemutatott alkotáso­kat, a külföldi vendégek ma­gukkal hozott munkáit, és igen sokan várják a fesztivál vitáját. Jóllehet a vetítésen kívüli program valamelyest szürkül a korábbi gyakorlat­hoz képest, és a szocialista országok népszerű tudomá­nyos stúdiói vezetőinek szak­mai tanácskozásán kívül mindössze egy közérdeklő­désre számot tartó vita vár­ható. a Tudomány és film című pénteki ankét, hisz- szük. ez az egyetlen eszme­csere sok hasznos gondola­tot hoz felszínre, s nemcsak formális ankét lesz. Keve­sebb lesz az idén a vidéki vendégszereplés, mindössze két településre látogatnak el a fesztivál vendégei a prog­ram szerint, ugyanakkor je­lentkezik egy nagyon üdvöz­lendő új motívum: három alkalommal külön vetítése­ket tartanak a fiatalság ré­szére, a fesztivál filmjeiből. A kisfilmrriűvészet egyen­rangú társa a jótékfilmalko- tásnak. Nem „töltelékművé­szet.’' A rövidfilmek nem az­zal a célzattal készülnek, hogy a játékfilmek kezdése előtt kitöltsék az időt. E mű­vészeti ágazat legjobb mű­velői kiváló alkotásokkal sze­rezték meg a kisfilm rangját, és azt évről évre, újra meg újra megerősítik nagy hírű nemzetközi fesztiválokon és itthon, Miskolcon, nem utol­sósorban a mozivásznon, meg a televízió képernyőjén. Az idei programban is igen sok olyan művet találunk, ame­lyek már első bemutatásuk­kor nagy figyelmet keltettek, hisszük, hogy a fesztivál kö­zönsége is kellőképpen mél­tányolja majd őket. Miskol­con már kialakult a kisfil­mek értő közönsége,, már megváltották bérleteiket, je­gyeiket azok a százak és ez­rek, akik spontán érdeklődő­ként. a kisfilmek iránti ér­deklődéstől vezetve jönnek el a Rónai Sándor Művelődési Központba, s ha a zsűrit nem is befolyásolhatják, részvé­telükkel, tapsaikkal, egyéb megnyüatkozásaikkal véle­ményt, ítéletet fognak mon­dani a fesztivál egyes film­jeiről. Ünnepi dekorációk, erre az alkalomra i-endezett díszes kirakatok, szép pla­kátok és zászlódísz köszöntik a film miskolci ünnepét. Má­jus 8-a és 13-a között — hisszük — ismét tovább erő­södik a kisfilmművészet és Miskolc kapcsolata. Benedek Miklós TANULMÁNY (Barczi Pál rajza) . Rajzok és 101 plakáí Két képzőművészeti kiállí­tás is nyílt szombaton délben Miskolcon. A Miskolci Ga­lériában — a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége észak­magyarországi területi szer­vezetén ek és a Galériának rendezésében — Rajzok cím­mel 2G művész 63-nól több í-ajzát állították ki. Seres Ja­nos. a területi szervezet tit­kára köszöntötte a megjelén- teket, megnyitó beszédet pe­dig Gulyás Mihály, a Nap­jaink főszerkesztője mondott. A Kossuth Művelődési Ház­ban 101 plakát címmel Kato­na László, a plakátjairól Mis­kolcon is jól ismert grafikus- művész 101 plakátja látható a paravánokon. Az érdekes kiállítás megnyitásakor Tok Miklós, a városi tanács el­nökhelyettese köszöntötte a kiállító művészt és a meg- jc!:v,(eket. majd Éri István. a veszprémi Bakonyi Muze­um igazgatója méltatta Ka­tona László munkásságát. Május 13—27 között: íÉÉli vizsil az esii egyetem A Marxizmus—Leninis­mus Esti Egyetemének álta­lános és szakosító tagozatai- i-a megyénkben az idén csaknem 1100-an kérték a felvételüket. A pályázók kö­zül a háx'oméves általános ta­gozatra mintegy 900-an, a szakosító tagozatokra és a speciális kollégiumokra csak­nem kettőszázan jelentkez­tek. A pályázóknak — mint is- mex-etes, előképzettségüktől' függetlenül — felvételi vizs­gát kell tenniük. Éspedig a háx'oméves általános tago­zatra pályázóknak a marxis­ta—leninista esti középfokú iskola tananyagát; a szakosí­tó tanfolyamokra pályázók­nak az esti egyetem általa- xxos tagozatának tananyagát kell megfelelően ismerniük. Ezenkívül kívánatos, hogy ismerjék az MSZMP X. kongresszusának határozatait, valamint az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket is. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tá­jékoztatása szerint a felvé­teli vizsgákat — Miskolcon és a kihelyezett tagozatokon egyaránt — május 15. és 27. között bonyolítják le. Ezek pontos idejét és helyét le­vélben közük az érdekeltek­kel. BORSODI GYULA: e mar A völgyjböl szel lobog, gyümölcsfáinál száll vele, Feszül az ég bele, üzen a nyár heve. Csákány, lapát peng, ás a kéz, Szirmot köt a íétiy az ágra, Szerződnek, többé ne legyen senkinek semmi kára. LAKATOS JÓZSEF: Ágnesnek Szomjúságomban rátaláltam méregkutadra Udvar ..... ( Lukovszky László rézkarca) 17 ulturális életünk két nagy területe a közoktatás és a közművelődés. A. felszabadulás óta eltelt időszak, a több mint negyedszázad alatt több milliárd forintot fordítottunk a közoktatás és a közművelődés intézmény­hálózatának kiépítésére, színvonalának növeléséin. Ám, ez a több milliárd forint is kevésnek bizonyult: a súlyos örök­ség hatásának teljes megszüntetése további anyagi áldozatot kíván népgazdaságunktól. Akár a közoktatás általánossá tételét, akár a közmüve!'- dést vizsgáljuk, elengedhetetlenül fontosnak kell ítélnünk mindkét kulturális ágazat fejlesztését. Hiszen az általános műveltség megszerzése a feltétele a kiművelt emberfők so­kaságának. De ehhez az is szükséges, hogy a fiatalok az iskola befejezése után a művelődési intézményekben széle­sítsék, gazdagítsák ismereteiket, kulturáltan, igényesen, ta­nulva szórakozzanak. így az is világos, hogy a kettő szoros kapcsolatban áll egymással, egymásra épülnek, összefonód­nak. Mégis — mert felvetődik a kérdés —, ha a kettő között sorrendiséget akarunk megállapítani, akkor oktatásügyünk kívánkozik előbbre. Első és legfontosabb feladatunk most, hogy általánossá tegyük az általános iskolát. Egyforma szín­vonala hozzuk — már amennyire ez lehetséges — a közsé­gekben és a városokban levő általános iskolákat. Mert ma is nagyon sok gyerek tanul részben osztott vagy osztatlan iskolában. Számuk nem csekély, hazánkban összesen mint­egy 110 ezren vannak ilyenek. A körzetesítés lépés volt az ilyen egyenetlenségek megszüntetése felé. Az első lépés, amelyet folytatnunk kell. Mert nem elég létrehozni a kör­zeti iskolákat, meg kell teremteni bennük a korszerű okta­táshoz szükséges feltételeket is. Személyieket és tárgyiakat egyaránt. És egyik sem könnyű. A X. pártkongresszus határozata alapján megkezdődött vizsgálat, felmérés legfőbb célkitűzése, hogy megvizsgálja és megállapítsa az általános iskola valóban általánossá téte­lének feltételeit. Azt is mondhatnánk; ez fejlődésünk alfája és ómegája. A vizsgálat, persze, nem áll meg az általános iskolánál, magában foglalja közép- és felsőfokú oktatásun­kat is. S reméljük, sikerül létrehozni olyan egymásra épülő, egymást kölcsönhatásaiban is figyelembe vevő formát, amely biztosítja — az eddigieknél még hatásosabban — a kor­szerű ismeretanyag elsajátítását. Ebben a vetületben feltétlenül helyesnek kell elfogadni népgazdasági szinten, hogy a két fontos terület közül elő­ször a fontosabbikra, a közoktatásra fordítsuk a nagyobb figyelmet. Mindez nem jelenti azt, hogy háttérbe szorul a másik, a közművelődés, csupán annyit bizonyít, hogy a min­denki számái’a szükségesre fordítjuk a több anyagi áldoza­tot. A közművelődés nem szorul háttérbe. Néni szorulhat háttérbe márcsalc azért sem, mert közművelődési intézmé­nyeink nem kis mértékben vállalnak magukra oktatásügyi feladatokat, gondoljunk csak a felnőttek oktatására. észül az a tervezet, amely művelődési házaink, egész közművelődési intézményhálózatunk távlati fejlesztését taglalja. A terv nem kevesebb mint 30 esztendőre szól. S nemcsak azt tervezik meg benne, milyen xxiértékben kel­lene fejleszteni a művelődési házak hálózatát, hanem azt is, miképpen tudják majd ellátni feladataikat ezek az intézmé­nyek tíz, húsz; harminc esztendő múlva. Hogyan kell dol­gozniuk, milyen várható igényeket támasztanak velük szem­ben az emberek. S ez a távlati terv, elképzelés záloga an­nak, hogy közművelődésünk nem szorul háttérbe, hanem megkapja azt a rangot és bizalmat, amely megilleti. Csutorás Annamária I \ " ' # ■ Iskola és rr 1 rr i r íozrauvelodes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom