Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

1972. május 20., szombat ÉS2AK-MAGYARORSZAG Luusaunc-han a születendő emberekről voll szó A közelmúltban zaj jött le Svájcban a harmadik perina- tológiai európai kongresszus, amelyen részt vett megyénk­ből űr. Konczwald László szülész-nőgyógyász főorvos, a Megyei Vezető Kórház ré­széről. A perinatológia, mint az orvostudomány egyik ága, nem eléggé ismert a közvé­lemény előtt, ezért első két - désünk az volt a kongres­szusról hazatért főorvoshoz, magyarázná meg a szó je­lentéséi. — Nehéz egy szóval vála­szolni. — mondotta a főor­vos. — Arról van szó, hogy ideális kapcsolat alakuljon ki a szülész, gyermekgyó­gyász és anaesthesiológusok között veszélyeztetett terhes­ség esetében még a gyermek születése előtt. Vagyis, a gyermekgyógyász ismerje meg a gyermeket, életműkö­dését már magzati szakasz­ban, s ilyen formán megfe­lelő felkészültséggel, ismere­tekkel fogadja az újszülöttet. Természetesen ezt minden egyes terhesség idején kép­telenség lenne megtenni, de feltétlen ki kell alakítani az említett kapcsolatot a három szakágazatnak akkor, ha ve­szélyeztetett terhességről van szó. — Milyen szakorvosok vettek részt a svájci kongresszuson? Hiszen ezek szerint pcrinaioló- gus orvos egymagában nem létezik. — Szülészek, csecsemő- szakorvosok — hangsúlyo-. zom. hogy nem gyermekor­vosok, hanem azokból külön specializálódott csecsemő- gyógyászok — anaesthesioló­gusok, továbbá bioelektroni­kával foglalkozó mérnökök vettek részt a kongresszu­son. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy európai kong­resszusnak hirdették meg, s valójában világkongresz- szussá vált. — Milyen témák köré csoportosultak az előadá­sok ? — Három tárgykörből ren­deztek kerek asztal-konferen­ciát. Az egyik nagy téma­kör volt az anyának adott gyógyszer káros hatása az újszülöttre. Azt kell tudato­sítanunk, hogy a terhesség első ti—íi hetében bármilyen,' a legártalmatlánabbnak lát­szó gyógyszer szedése is ká­rosíthatja a magzatot. Ezért a korai terhesség idején min­denki csak a szakorvos ál­tal jóváhagyott gyógyszert szedheti. Másik témakör a császár- metszés problémáit fogta át. A nőgyógyász szakorvos ta­lán megkérdezheti, mi újat lehet még mondani erről? A perinatológiai kongresszuson ezzel kapcsolatosan is hang­zottak el olyan előadások, amelyek igen figyelemre méltóak. Ott ugyanis nem­csak az anya, hanem a mag­zat szempontjából is vizs­gálták a kérdést. Különös hangsúllyal került szóba az altatógép használata. Ez az új orvosi segédeszköz igen sokat fejlődött, tökéletese­dett az utóbbi években, de császármetszés esetében van még mit figyelembe venni, éppen a világra segített új élet érdekében. — Azt mondotta, bá­rom témakör szerepelt a kongresszuson. Mi volt a harmadik? — A harmadik kerekasz- tal-konferencia a legizgal­masabb és talán legújszerűbb témával foglalkozott, a ve­szélyeztetett terhességből szü­letett gyermek későbbi fej­lődésével. sorsával. Ezeknek a gyermekeknek az állapo­tát, fejlődését az iskolás kor­ig figvetemmel kísérik, s nemcsak az esetleges testi elváltozásokat, hanem a leg­kisebb pszichikai megnyilvá­nulást, eltéréseket is számba veszik, s kezelik. — Ezt a nyugati or­szágokban meg is te­szik? — Megteheti, akinek pénze van hozzá. Az az igazság, bármilyen hatalma® felké­szültséggel. technikai felsze­reltséggel is rendelkezik az élen járó nyugati országok egészségügye, közismert, hogy nem mindenki számára hoz­záférhető.. A mi egészségügyi felépítésünk szociális voltát odakint fel sem tudják fog­ni. Egyszerűen nem értik, hogy ilyen is lehet, amikor ott minden munkáscsalód fe­je felett, mint a legnagyobb veszedelem, lebeg a betegség. Amit évekig megtakarítanak, a családfenntartó, vagy bár­mely más családtag hosszabb ideig tartó betegsége esetén fel is élik. Talán ez az oka annak, hogv jobban vigyáz­nak az emberek az egészsé­gükre. komolyabban veszik a betegség-megelőzést mint ná­lunk. — Visszatérve a peri­na tolóé iára. gondolom, nem véletlen, bogy a há­rom magyar részvevő egyike éppen ön volt, hiszen hasonló (evékeny­• séget folytatnak a Szent- néteri kapui kórházban is. — Igen. nem véletlen. A mi osztályunkon már több mint egy éve igyekszünk megteremteni más szakorvo­sokkal is a kapcsolatot. A terhes asszony gondozása nemcsak a szülész-nőgyó­gyász orvos feladata, hanem valamennyi szakorvostól kü­lönleges elbánást, figyelmet kell kapnia. Véleményem szerint a többi beteg elé kell helyezni azt, aki új éle1 el ad. A. I. Dohány -100 holdon Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Termelőszövetkezet­ben az idén 100 holdon termelnek dohányt. A közös gazda­ság évek óta az elsők között foglal helyet az országban, a dohány egy holdra jutó átlaglermelésében. Képünkön a do- liánypalánták kiultcíésc látható. Pőtfoafsak 5 .gép zöldre lestett, uj vaskerítése van egyik városunkban a vízügyi igazgató­ság helyi kirendeltségé­nél;. A tetejére — ha nem is valami nagy „műér léssel", de a szak­mához illően — jómból tormáit, stilizált halu­kat, horgokat, horgonyo­kat erősítettek. Az arra járók siettük ben ismeg- megnézlck a tetszetős díszeket. Később aztán reggelenként bosszan­kodva látták, hogy in­nen egy hal. onnan egy horog, am onnan egy horgony tűnt el. s végül íz utolsó darabol is van­dál módra letördclték. elvitték vagy eldobál­ták, Egy ideig csonkán, díszeitől megfosztva állt a zöld. kerítés. Most az­tán. a vízügyiek újabb halakkal, horgokkal pó­tolták a letördelt dísze­ket. s dicséretes bitzgól- kodással, olyan erősen odaforrasztotlák a pót­halakat a kerítésre, hogy az esetleg ártani szán­dékozói; ne tudjanak ve­lük megbirkózni. Persze, mindnyájunk számára, akik arra járunk, az lenne az igazi elégtétel, ha egyszer az éjszakai zavarosban ..halászó’’ gn rázd ák valamely! ke i'égrc horogra kerülne... (hej) MűemSékvéde!mi emlékülés Boldogkőváralján ma. má­jus 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a műemlékvédelmi tudományos emlékülés, melv- nek keretében dr. Détshi) Mihály az encsi járás mű­emlékeiről, Gábor .Lidit a boldogkői vár feltárásáról tart előadást, dr. Zádor Ti­bor pedig bemutatja a Ma­gyarország várai című kiál­lítást. Ljubb , rejtvény 11 régészeinek Miről vallott a delfines kard? A halasi csipke hella sírt találtuk a muhi lioesimnhmbon Nagyon érdekes ásatások kezdődtek a Borsod megyei Muhi község szélén levő Kocsmadombon, amelyet már klasszikus lelőhelyként tarta­nak szómon a régészek. A bekötő úttal kettéválasztott domb bal oldalán a Herman Ottó Múzeum kutatói először 1930-ban, majd 1937-ben összesen 22 szkíta sírt tár­tak fel. Ezek számos értékes leletet tartalmaztak, köztük egy egyedülálló, lö centimé­ter átmérőjű, díszes mintá­jú bronztükröt, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriz­nek. A Kocsmadomb most újabb „rejtvényt” adott fel a régészeknek. Gulyás Albert, az út jobb oldalán levő kert­jében ásás közben kardot, dárdahegyet és cseréplöredé- keket fordított ki a földből. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kard kelta eredetű, de a hüvelyén látható dclfi- nes díszítés szkíta hatású és ilyen lelet Európa-szerte mindössze pár darab került eddig H felszínre. A -lelőhely közelében — a domb jobb oldalán levő aká­cosban Hellebrand Magdol­nának, a Herman Ottó Mú­zeum régészének vezetésével az elmúlt napokban ásatá­sok kezdődtek, amelyek nem várt eredményt hoztak. Az első kutatóárok megnyitásá­val egy kelta sírra bukkan­tak. A feltételezhetően női csontváz nyakrészén pecsél- köz-végű nyakperecet, két vállán bronzból készült (biz­tosítótűhöz hasonló) fibulá- kat találtak, amelyek vé­kony láncokkal kapcsolódtak a nyakperechez. A két ka­ron vas és bronz karpere- cek, a lábakon vasfibula és két sima bronz lábperec volt. A sírból cserépedények, va­lamint eddig még ismeret­len, apró. csigaszerű éksze­rek is előkerültek. Ezeket már beszállították a miskol­ci múzeumba, de az ásatáso­kat tovább folytatják. A régészek arra is választ keresnek, hogy az időszámí­tás előtti III—II. században élt szkíta és kelta lakosság milyen kapcsolatban volt egymással. Az igények növekedése miatt nemrég szakosították a miskolci jarm üszakbol tokai. A Bajcsy-Zsilinszky utcai bolt 50 köbcentiméter fölöt­ti motorokat és alkatrésze­ket, valamint autóápolási cikkeket árusít, a közelmúlt­ban még kisegítő boltnak számító Ady utcai üzlet fje­dig az 50 köbcentiméter alat­ti motorokat, azok alkatré­szeit és autófelszerelési és ápolási cikkeket forgalmaz. Napról napra korszerű­södnek' Miskolc üzletei, ven­déglátóhelyei és természete­sen újak is nyílnak. A Marx téren már felszerelték a fémbetűs feliratot a Kertész- kedök boltjára, amely már elkészült, Sok az átalakítás is. Folyik a Széchenyi utcai gyermek- ruházati szakbolt portál-át­alakítása, és belső berendezé­sét is modernizálják. (A bolt: egyébként a volt nyomda udvarán árusít jelenleg is.) Ebben az évben várható, hogy korszerűsítik a Mis­kolci Nemzeti Színházzal szemközti játékboltot. 1972- ben még a másik, Széchenyi utcai játékbolt és az Ady Endre utcai vasbolt portál­ját is rendbe hozzák. Önki- szolgáló rendszerűvé válik továbbá a Bajcsy-Zsilinszky utcai nyomtatványbólt. Még tart az Ady Endre ut­cai élelmiszerbolt, teljes fel­újítása. ami 500 ezer forint­ba kerül. A Tiszai pályaudvar mel­letti zöldségbolt, helyén pavi­lonsort állít fel a Miskolci Élelmiszer " Kiskereskedelmi Vállalat. A pavilonokban nemcsak zöldség és gyümölcs lesz, hanem élelmiszerek, mi­relit- és baromfiáruk is. Elő­reláthatóan már idén nyá­ron vásárolhatnak itt a kör­nyékbeliek és az utazók. A napokban befejeződött a Pe­tőfi téri élelmiszerbolt teljes felújítása is. A tervek között szerepel a Lenin Kohászati Müvek 1. számú kapuja melletti hús- bolt korszerűsítése. Július végére a Köpüs-völ gyöen nyílik egy új élelmiszer üz­let, a helyi lakosság és a ki­rándulók ellátására. A bőit mellett presszó is helyet kap. Lesz újdonság a vendég­látásban is. A Kelet-bükki Állami Erdőgazdaság a Mis­kolci Vendégiálóipari Válla­lat megrendelésére bővítette az alsó-hámori italboltot, amelynek új neve: Malom­csárda. A kedvelt é.s látoga­tott szalonnasütőhcl.vre oldalt, nyitott, zsindelye® tetejű ét- kezőhelyet is kialakítottak a kirándulóknak. Ebben az évben megépítik az Aranyesillae kávéház alat­ti sörözőt.- amelyet az év utolsó négvedében adnak át. Bővül az ínyenc is. mivel a Munkácsv utcai húsüzem el­kerül helyéről, és ott kap­nak helvet az ínyenc kiszol­gáló helyiségei. ny. l!)02-ben Dekányi Árpád rajztanár és Markovits Mária kézi­munka tanítónő kezdeményezésére, a halasi motívumok alap­ján megindult a szervezett csipkevarrás kiskunhalason. Az­óta a halasi csipke világhírre telt szert, az aranynál is érté­kesebb. A jellegzetes motivumú kézimunkák számos kül­földi és hazai kiállításon nyerlek dijakat. Ma a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezetben a hagyományos csipkevarráson kívül iparszerüen készítik a divatos, hímzett térítőket, gyer­mekruhákat és női fehérneműt, A 450-es létszámmal dolgozó szövetkezet kiváló munkáját szerte a világon ismerik. Ké­pünkön: Török Imrévé csipkét varr a csipkeház múzeumá­ba n. Jól sikerült az első negyedév Ov A sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezetét az idén tüntették ki tizedszer kiváló munkájáért. Egyszer nyerték el az ország kiváló ipari szövetkezete, kilencszer pedig a megye kiváló ipari szövetkezete címet. A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet döntő többségben külföldi megrendelők igényeit elégíti ki; elsősorban nyugati országokba szállítja termé­keit. A múlt évben 152 mil­lió forint termelési értéket produkállak, az idén a terv szerint löt) millióra nő ez a szám. Mint Lantos Miklós el­nök elmondotta, elsősorban nem a mennyiséget növelik, hanem a magasabb árbevé­teli lehetővé tevő munkaigé­nyesebb, minőségileg jobb termékek előállítására fordít­ják a figyelmet. Az első ne­gyedévben sikeresen oldották meg ezt a feladatukat. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva. 45 százalékkal növelték a tőkésexportot, s ennek következtében 22 szá­zalékkal magasabb tiszta, nyereségei értek cl. mint 1571 első negyedévében. A perinatológiai kongresszus után Új boltok, korszerűsítések fi lüisütoíci vásáriakért

Next

/
Oldalképek
Tartalom