Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

1972. májtts 20., szombat. E5ZÄK-MAGYARORSZÄG 3 Elmondják a küldöttek Sikerek, igények, mérce Szalai Fercncnc Hatvanhét küldött képvi­seli megyénket a szocialista brigádvezelök negyedik or­szágos tanácskozásán. Közü­lük — a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai' osztá­lya, az SZMT, s lapunk szer­vezésében — tizenhattal ta­lálkoztunk a sajtóházban. Tizenhat ember: rajtuk át- hullámozva sok szocialista brigádtag érzéseit, vágyait, célját, törekvését ismerhet­tük meg. Olyanokét, akiket méltán lehet példának állíta­ni. „Nyugtalan emberek­nek is lehetne őket jellemez­ni. Ez a pozitív nyugtalan­ság belülről, a meggyőződés­ből íakad, hatása messze túl­nyúlik a munkaterületen, a gyárkapun. A sokmilliós gaz­dasági eredményeken túl, a mozgalom sok névtelen tag­ja nagy társadalmi és emberi gondok megoldásához ad se­gítséget. Mint minden ember, .ők is elvárják munkájuk értékelé­sét, elismerését. Jóleső öröm­mel beszéltek az eredmé­nyekről. Bár sokat adnak, de amit tesznek, meggyőződés­ből, önzetlenül teszik. — Higgyek el — mondot­ta Szalai Ferencivé, az OKÜ egyik küldötte —, sokszor egy baráti kézfogás, a köszö­nöm is jólesik, sokat jelent, ösztönöz. Azt mondja: egoizmus len­ne, ha csak a saját brigádjá­ról beszélne. Többről számol be. — A harmadik országos ta­nácskozás óla vállalatunknál a versenymozgalom mind szervezettségben, mind tar­talomban sokat fejlődött. Ez lemérhető a brigádok életé­ben. munkájában, a munka­fegyelemben. a magatartás­ban. A brigádokkal való tö­rődés, különösen az utóbbi fél évben magas fokra emel­kedett: vállalati szerveink igényesebbek, határozottab- bak voltak a feladatok meg­határozásában, a számonké­résben. Homonnai Dezső, a Tiszai pályaudvar dr. Münnich Fe­renc brigádjának vezetője. Érdekesen, s jellemzően még­is a Len in-brigád ról mond többet. Arról a kollektíváról, amelyik úgy is segített a sza­Homonnai Dezső bolcsi újjáépítésben, hogy egy vasutas özvegyasszony és 5 gyereke számára bútort vásárolt. Homonnai elvtárs elmondotta, hogy a Tiszai pályaudvar szocialista bri­gádjai kapcsolatban vannak a szolnoki, szombathelyi vas­utasokkal, közös tanácskozá­sokon hangolják össze a munkát, s a miskolciak se­gítenek más igazgatóságok dolgozóinak is. — Ali nem tudunk kész termékkel dicsekedni, de mint szolgáltatók, sok iiZr ezer embernek vagyunk sze­me elölt. Rajtunk múlik, hogy időben beérkeznek-e az üzemekbe a dolgozók, a nyersanyagok, eljut-e az áru a megrendelőhöz. A mi mun­kánk is lemérhető a környe­ző, a hosszú évek óta él- üzemszinten dolgozó vállala­tok eredményeiben. És a kollektíva élete? Korábban csak számszerűen fejlődtek a brigádok. A bel­ső tartalom növelésére a harmadik országos tanácsko­zás óta fordítanak nagyobb figyelmet, s célkitűzéseiket sikerült is megvalósítaniuk. Minőségi változásról be­szélt Pásti Lajos, az LKM küldötte. — A harmadik tanácsko­zás óta számszerűen nem nőtt a brigádok száma, an­nál jobban javult a tartalmi munka. A tartalmat újszerű, ötle­tes és hatásos módon növe­lik. Vetélkedőt rendeztek például a szocialista brigá­dok számára. Témája: ha­zánk negyedszázados fejlődé­se, Lenin élete, a népgaz­daság és a vállalat ötéves terve, a párt- és a szakszer­vezeti kongresszus anyaga volt. 800 brigád vett benne részt. Mi a hatása? Idén az acél­műben például a brigádok­kal megismertették a terv- számokat, A 178 közül 174 brigád 404 hasznos javas­lattal gazdagította, s a dol­gozók 20 ezer tonnával több acél gyártására tettek ígére­tet, A felszólalók beszéltek a gondokról is. Arról, hogy ma is kísért a formalizmus. Ott kezdődik, hogy a vállalatok Borsodi siker Siófokon Május 14-én, 15-én Siófo­kon zajlott le az országos ■szövetkezeti fodrászverseny, 'amelyen 19 megye 28 csa­pattal képviseltette magát. A borsodiak minden eddigi­nél nagyobb eredményt ér­tek el. A női fodrászok az országos harmadik, s a vi­déki első helyezést érték cl, ts megkapták a KISZ Köz­ponti Bizottság különdiját, A férfi fodrászok a vidéki har­madik helyezést érték el. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet képviseletében részt vevő Nagy Éva négy, Lapis Imre három helyezést ért el, s ugyancsak három helyezést szerzett Szendrei József né, az Ózdi Fodrász Szövetkezet dolgozója. Az el­múlt évi, valamint az idei vetélkedőn egy-egy dijat ho­zott Kisgergely Zoltánná, a megyei fodrászat dolgozója, Pásti Lajos értékelésénél azt kérdezik: a dolgozók hány százaléka tag­ja a szocialista mozgalom­nak? Pásti elvtárs arról szá­molt be, hogy náluk jó úton haladnak a formalizmus fel­számolásában. — Valóban, a brigádmoz­galom kicsit ellaposodott. — vélte Bulla Gusztáv területi főmérnök, a Borsodi Szénbá­nyák küldötte. A gondok megoldása érdekében a vál­lalatnál 5 tagú brigád felül­vizsgálja a szocialista brigá­dok munkáját, ,s keresi a fel­pezsdítés leghatásosabb mód­szereit. Hernádi Pál, az ÉÁÉV szocialista brigádveze­tője elmondotta, hogy náluk szigorú mércével mérnek. Nem az íróasztalnál, hanem a munkahelyen értékelnek, s 180 versenyző brigád közül a szigorú mérce nyomán 59 nyerhette el a címet. Az értékelésnél különféle módszereket alkalmaznak. A részvevők általában nem ér­lenek egyet az úgynevezett pontrendszerrel, annál csak a szigorúan vett vállalás telje­sítését nézik, holott olykor vállalati és népgazdasági ér­dekek természetesen megkí­vánják az eredeti vállalástól való eltérést. És mihez mér­jenek, viszonyítsák a brigá­dot? Ankétünk vezetője, dr. Balogh András, az SZMT titkára amellett foglalt ál­lást: minden ember, minden brigád munkáját, fejlődését önmagához mérve lehet'leg­jobban viszonyítani. Csorba Barna Foto: Szabados György (Folytatjuk) LesigazÉHási taölaló Gelejen Hasznos bemutatóra került sor a minap a geleji Petőfi Termelőszövetkezetnél. Az évek óta eredményesen te­vékenykedő Dél-borsodi Juh- tenyésztési és Legelőgazdál­kodási Társulathoz tartozó ároktői, geleji, mezőcsáti, li- szabábolnai, tiszadorogmai, tiszakeszi termelőszövetkeze­tek mintegy 12 ezer holdnyi kis fűhozamú legelővel ren­delkeznek. Ennek fejlesztése, hatékonyabb felhasználása érdekében megbízták a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem szakmérnökeit, az úgy­nevezett „Kishortobágy” le­gelőfejlesztési tervének elké­szítésével. Az elkészült terv­ben javasolt trógyázási, ön­tözési módszerek kipróbálá­sára a geleji Petőfi Tsz vál­lalkozott. A módszerek is­mertetésére, az eredmények propagálására szervezték a járási szervek a legelőgaz­dálkodási bemutatót. A járás tsz-elnökei, főagronómusai, íőállatlenyésztői és állatte­nyésztési szakemberei előtt dr. Vinczefi Imre egyetemi tanár tartott tájékoztatót. Is­mertette a legelőfejlesztési terv koncepcióit, illetve en­nek megvalósítását, s bemu­tatták az első eredményeket. Elmondta, hogy a hagyomá­nyosan kezelt legelők alig 20 —25 mázsás fűhozamával szemben az Agrártudományi Egyetem által javasolt mód­szerrel gondozott legelőn je­lenleg 170 mázsás, katasztrá- lis holdanként! fűhozamot érlek el. A helyszíni bemutató nem­csak a társulás tagjait, de a járás valamennyi jelenlegi mezőgazdasági szakemberét meggyőzte arról, hogy az al­kalmazott módszerek terüle­tünkön való felhasználósa hatékonyabbá teheti munká­jukat. Kiállításra készülnek Július 14. és 28. között ren­dezik meg Miskolcon, a sport- csarnokban az ölödik helyi­ipari kiállítást és vásárt. Ezen összesen 90 termelő­egység mutatja be termékeit, közöttük 31 borsodi ipari szövetkezet. A sátoraljaújhelyi Hegyal­ja Unházati Szövetkezet az idén 43 négyzetméternyi alapterületen mulatja be ex­porttermékeit: új technoló­giával, ragasztással és a leg­újabb divat szerint készült női ruhákat, női kabátokat. Két nap helyett 15 perc Felzúc a motor, a lég­csavar belefúró­dik a levegőbe, s-móris emel­kedik a repülőgép — gyom­rában öt mázsa vegyszerrel, ami nyolc és fél hektár terü­letre elegendő. Alig telik el 15 perc, máris üres a tar­tály és a gép visszatér a föld­re, az Ongai Állami Gazda­ság vegyszer- és műtrágya- bázisához. A 15 perc alatt nyolc és fél hektár — 15 katasztrális hold — területet permetezett meg gyomirtó vegyszerrel. Régen ennyi munkát egy lófogattal csak két nap alatt lehetett elvé­gezni. Igaz, ma még a korszerűen felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekben is ritkaság a repülőgép. Ongán, az állami gazdaságban és a szomszédos mezőgazdasági üzemekben viszont már mindennapos lát­vány a sárga gépmadár star­tolása és landolása. A repü­lőgép az ongai és a szeren­csi állami gazdaságok, vala­mint a bekecsi, a hernád- németi és a boldvai termelő- szövetkezetek kalászos, cu­korrépa és pillangós növény- kultúráit mütrágyázza, vegy­szerez] a szükséglet szerint. A repülőgép mezőgazdasági hasznosságáról Dóka László, az Ongai Állami Gazdaság szakmérnöke a következőket mondotta: — Az őszi és a tavaszi mütrágyaszórás, valamint a tavaszi gyomirtás és nö­vényvédelem ma repülőgép­pel végezhető el a leggyor­sabban és a leghatásosabban. A repülőgép felhasználása a mezőgazdasági termelésben gazdaságos is, hiszen így az élőmunka-ráfordítás minimá­lisra csökken, és teljesen megszűnnek a laposási ká­rok. Földi gépekkel, például, a taposási kár hektáronként közel egy mazsa termésvesz­teséget jelent. Nagy előnye a repülőgépnek az is, hogy igv megvárható a gyomok teljes kikelése, hiszen a nö­vényekre nem kell se gé­pekkel, se fogatokkal rá­menni. Így például a kalá­szosoknál a kalászolás idő­pontjáig lehet gyomirtást vé­gezni a kultúrák károsítása nélkül. Fontos feltétel azon­ban a táblák megfelelő nagy­ságának kialakítása, a töm- bösilés. Kis táblákat, 20—30 hektáros területeket nem le­het repülőgépről vegyszerez- ni. Á'/íllí a mezőgazdasági nagyüzemek, ame­lyek a repülőgépes műtrá­gyázásra és vegyszerezésre az Ongai Állami Gazdaság­gal szerződést kötöttek — máris látják és élvezik a re­pülőgép hasznát. Az idén gyorsan, a legoptimálisabb időben és maximális haté­konysággal végezték el a fejtrágyázást és a növények vegyszeres védelmét. Sz, I­Javulnak a dolgozók életkörülményei Szakszervezeti tanácskozás a cement «várban Tegnap, .május 10-én a He- jőesabai Cementgyárban ki­helyezett ülést tartott a Ce­ment- és Mészművek nagy- vállalati szakszervezeti bi­zottsága. A tanácskozáson részét veit Emri László, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszerveze­te elnökségének tagja, a szakszervezet megyei titkára is. A szakszervezeti bizottság megvitatta a Hejöcsabai Ce­mentgyár dolgozóinak hely­zetéről, élet- és munkakörül­ményeik alakulásáról szóló jelentést, amelyet Szabó lst­Befcjczíck az alapozási ős tartóoszlop beállításának munkálatait az ózdi folyamatos acél­öntőimmel, és megkezdték az első 150 tonnás önlödaru összeszereléséi. CJ ván, a gyár igazgatója és Eperjesi László, a gyár szak- szervezeti bizottsági titkára terjesztett elő. Mint a jelen­tés megállapítja, a Hejöcsa­bai Cementgyár az utóbbi években igen sokat fejlődött. A mészüzemben például a termelési folyamatokat rész­ben gépesítették, részben automatizálták. Ebben az üzemrészben a legkedvezőbb a dolgozók helyzete. Maga a cementgyártás jelenlegi tech­nológiája azonban — első­sorban a porképződés miatt — korlátozza a dolgozók munkakörülményeinek javí­tása érdekében tett erőfeszí­tések sikerét. Az egyik igen fontos üzemrészből, a ce- mentcsomagolóból sem sike­rült még száműzni a nehéz fizikai munkát. A gyár dolgozóinak élet­színvonala az utóbbi öt év­ben gyorsan fejlődött. , A munkások átlagkeresete 1908 óla csaknem 20 százalékkal növekedett. A fejlődés elle­nére azonban a gyár átlag- bérszínvonala ma sem ki­elégítő. A gyár jelentős ösz- szegeket fordít a béren kí­vüli juttatásokra, s igen so­kat tett a kulturált munka­körülmények kialakításáért. A munkakörülmények ug­rásszerű javulása várható a most épülő, új — gyakorla­tilag pormentes — magas műszaki színvonalú cement­gyár üzembe lépésekor. A Cement- és Mészművek szakszervezeti bizottsága ha­tározatban szabta meg a he­jöcsabai cementgyári dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javításával kapcsolatos tennivalókat. A határozat különösen nagy fi­gyelmet szentel az új "beru­házásnak: nagy gondot kell fordítani az új üzem meg­felelő szociális létesítményei­nek kialakítására. Rögzíti a határozat azt is. hogy a he­jöcsabai gyár bérszínvonalá­nak úgy kell fejlődnie. hogT az a beruházás maradékta­lan megvalósulását és a maj­dani termelést is szolgálja. Befejezték az alapozást

Next

/
Oldalképek
Tartalom