Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
1972. májtts 20., szombat. E5ZÄK-MAGYARORSZÄG 3 Elmondják a küldöttek Sikerek, igények, mérce Szalai Fercncnc Hatvanhét küldött képviseli megyénket a szocialista brigádvezelök negyedik országos tanácskozásán. Közülük — a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai' osztálya, az SZMT, s lapunk szervezésében — tizenhattal találkoztunk a sajtóházban. Tizenhat ember: rajtuk át- hullámozva sok szocialista brigádtag érzéseit, vágyait, célját, törekvését ismerhettük meg. Olyanokét, akiket méltán lehet példának állítani. „Nyugtalan embereknek is lehetne őket jellemezni. Ez a pozitív nyugtalanság belülről, a meggyőződésből íakad, hatása messze túlnyúlik a munkaterületen, a gyárkapun. A sokmilliós gazdasági eredményeken túl, a mozgalom sok névtelen tagja nagy társadalmi és emberi gondok megoldásához ad segítséget. Mint minden ember, .ők is elvárják munkájuk értékelését, elismerését. Jóleső örömmel beszéltek az eredményekről. Bár sokat adnak, de amit tesznek, meggyőződésből, önzetlenül teszik. — Higgyek el — mondotta Szalai Ferencivé, az OKÜ egyik küldötte —, sokszor egy baráti kézfogás, a köszönöm is jólesik, sokat jelent, ösztönöz. Azt mondja: egoizmus lenne, ha csak a saját brigádjáról beszélne. Többről számol be. — A harmadik országos tanácskozás óla vállalatunknál a versenymozgalom mind szervezettségben, mind tartalomban sokat fejlődött. Ez lemérhető a brigádok életében. munkájában, a munkafegyelemben. a magatartásban. A brigádokkal való törődés, különösen az utóbbi fél évben magas fokra emelkedett: vállalati szerveink igényesebbek, határozottab- bak voltak a feladatok meghatározásában, a számonkérésben. Homonnai Dezső, a Tiszai pályaudvar dr. Münnich Ferenc brigádjának vezetője. Érdekesen, s jellemzően mégis a Len in-brigád ról mond többet. Arról a kollektíváról, amelyik úgy is segített a szaHomonnai Dezső bolcsi újjáépítésben, hogy egy vasutas özvegyasszony és 5 gyereke számára bútort vásárolt. Homonnai elvtárs elmondotta, hogy a Tiszai pályaudvar szocialista brigádjai kapcsolatban vannak a szolnoki, szombathelyi vasutasokkal, közös tanácskozásokon hangolják össze a munkát, s a miskolciak segítenek más igazgatóságok dolgozóinak is. — Ali nem tudunk kész termékkel dicsekedni, de mint szolgáltatók, sok iiZr ezer embernek vagyunk szeme elölt. Rajtunk múlik, hogy időben beérkeznek-e az üzemekbe a dolgozók, a nyersanyagok, eljut-e az áru a megrendelőhöz. A mi munkánk is lemérhető a környező, a hosszú évek óta él- üzemszinten dolgozó vállalatok eredményeiben. És a kollektíva élete? Korábban csak számszerűen fejlődtek a brigádok. A belső tartalom növelésére a harmadik országos tanácskozás óta fordítanak nagyobb figyelmet, s célkitűzéseiket sikerült is megvalósítaniuk. Minőségi változásról beszélt Pásti Lajos, az LKM küldötte. — A harmadik tanácskozás óta számszerűen nem nőtt a brigádok száma, annál jobban javult a tartalmi munka. A tartalmat újszerű, ötletes és hatásos módon növelik. Vetélkedőt rendeztek például a szocialista brigádok számára. Témája: hazánk negyedszázados fejlődése, Lenin élete, a népgazdaság és a vállalat ötéves terve, a párt- és a szakszervezeti kongresszus anyaga volt. 800 brigád vett benne részt. Mi a hatása? Idén az acélműben például a brigádokkal megismertették a terv- számokat, A 178 közül 174 brigád 404 hasznos javaslattal gazdagította, s a dolgozók 20 ezer tonnával több acél gyártására tettek ígéretet, A felszólalók beszéltek a gondokról is. Arról, hogy ma is kísért a formalizmus. Ott kezdődik, hogy a vállalatok Borsodi siker Siófokon Május 14-én, 15-én Siófokon zajlott le az országos ■szövetkezeti fodrászverseny, 'amelyen 19 megye 28 csapattal képviseltette magát. A borsodiak minden eddiginél nagyobb eredményt értek el. A női fodrászok az országos harmadik, s a vidéki első helyezést érték cl, ts megkapták a KISZ Központi Bizottság különdiját, A férfi fodrászok a vidéki harmadik helyezést érték el. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet képviseletében részt vevő Nagy Éva négy, Lapis Imre három helyezést ért el, s ugyancsak három helyezést szerzett Szendrei József né, az Ózdi Fodrász Szövetkezet dolgozója. Az elmúlt évi, valamint az idei vetélkedőn egy-egy dijat hozott Kisgergely Zoltánná, a megyei fodrászat dolgozója, Pásti Lajos értékelésénél azt kérdezik: a dolgozók hány százaléka tagja a szocialista mozgalomnak? Pásti elvtárs arról számolt be, hogy náluk jó úton haladnak a formalizmus felszámolásában. — Valóban, a brigádmozgalom kicsit ellaposodott. — vélte Bulla Gusztáv területi főmérnök, a Borsodi Szénbányák küldötte. A gondok megoldása érdekében a vállalatnál 5 tagú brigád felülvizsgálja a szocialista brigádok munkáját, ,s keresi a felpezsdítés leghatásosabb módszereit. Hernádi Pál, az ÉÁÉV szocialista brigádvezetője elmondotta, hogy náluk szigorú mércével mérnek. Nem az íróasztalnál, hanem a munkahelyen értékelnek, s 180 versenyző brigád közül a szigorú mérce nyomán 59 nyerhette el a címet. Az értékelésnél különféle módszereket alkalmaznak. A részvevők általában nem érlenek egyet az úgynevezett pontrendszerrel, annál csak a szigorúan vett vállalás teljesítését nézik, holott olykor vállalati és népgazdasági érdekek természetesen megkívánják az eredeti vállalástól való eltérést. És mihez mérjenek, viszonyítsák a brigádot? Ankétünk vezetője, dr. Balogh András, az SZMT titkára amellett foglalt állást: minden ember, minden brigád munkáját, fejlődését önmagához mérve lehet'legjobban viszonyítani. Csorba Barna Foto: Szabados György (Folytatjuk) LesigazÉHási taölaló Gelejen Hasznos bemutatóra került sor a minap a geleji Petőfi Termelőszövetkezetnél. Az évek óta eredményesen tevékenykedő Dél-borsodi Juh- tenyésztési és Legelőgazdálkodási Társulathoz tartozó ároktői, geleji, mezőcsáti, li- szabábolnai, tiszadorogmai, tiszakeszi termelőszövetkezetek mintegy 12 ezer holdnyi kis fűhozamú legelővel rendelkeznek. Ennek fejlesztése, hatékonyabb felhasználása érdekében megbízták a Debreceni Agrártudományi Egyetem szakmérnökeit, az úgynevezett „Kishortobágy” legelőfejlesztési tervének elkészítésével. Az elkészült tervben javasolt trógyázási, öntözési módszerek kipróbálására a geleji Petőfi Tsz vállalkozott. A módszerek ismertetésére, az eredmények propagálására szervezték a járási szervek a legelőgazdálkodási bemutatót. A járás tsz-elnökei, főagronómusai, íőállatlenyésztői és állattenyésztési szakemberei előtt dr. Vinczefi Imre egyetemi tanár tartott tájékoztatót. Ismertette a legelőfejlesztési terv koncepcióit, illetve ennek megvalósítását, s bemutatták az első eredményeket. Elmondta, hogy a hagyományosan kezelt legelők alig 20 —25 mázsás fűhozamával szemben az Agrártudományi Egyetem által javasolt módszerrel gondozott legelőn jelenleg 170 mázsás, katasztrá- lis holdanként! fűhozamot érlek el. A helyszíni bemutató nemcsak a társulás tagjait, de a járás valamennyi jelenlegi mezőgazdasági szakemberét meggyőzte arról, hogy az alkalmazott módszerek területünkön való felhasználósa hatékonyabbá teheti munkájukat. Kiállításra készülnek Július 14. és 28. között rendezik meg Miskolcon, a sport- csarnokban az ölödik helyiipari kiállítást és vásárt. Ezen összesen 90 termelőegység mutatja be termékeit, közöttük 31 borsodi ipari szövetkezet. A sátoraljaújhelyi Hegyalja Unházati Szövetkezet az idén 43 négyzetméternyi alapterületen mulatja be exporttermékeit: új technológiával, ragasztással és a legújabb divat szerint készült női ruhákat, női kabátokat. Két nap helyett 15 perc Felzúc a motor, a légcsavar belefúródik a levegőbe, s-móris emelkedik a repülőgép — gyomrában öt mázsa vegyszerrel, ami nyolc és fél hektár területre elegendő. Alig telik el 15 perc, máris üres a tartály és a gép visszatér a földre, az Ongai Állami Gazdaság vegyszer- és műtrágya- bázisához. A 15 perc alatt nyolc és fél hektár — 15 katasztrális hold — területet permetezett meg gyomirtó vegyszerrel. Régen ennyi munkát egy lófogattal csak két nap alatt lehetett elvégezni. Igaz, ma még a korszerűen felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekben is ritkaság a repülőgép. Ongán, az állami gazdaságban és a szomszédos mezőgazdasági üzemekben viszont már mindennapos látvány a sárga gépmadár startolása és landolása. A repülőgép az ongai és a szerencsi állami gazdaságok, valamint a bekecsi, a hernád- németi és a boldvai termelő- szövetkezetek kalászos, cukorrépa és pillangós növény- kultúráit mütrágyázza, vegyszerez] a szükséglet szerint. A repülőgép mezőgazdasági hasznosságáról Dóka László, az Ongai Állami Gazdaság szakmérnöke a következőket mondotta: — Az őszi és a tavaszi mütrágyaszórás, valamint a tavaszi gyomirtás és növényvédelem ma repülőgéppel végezhető el a leggyorsabban és a leghatásosabban. A repülőgép felhasználása a mezőgazdasági termelésben gazdaságos is, hiszen így az élőmunka-ráfordítás minimálisra csökken, és teljesen megszűnnek a laposási károk. Földi gépekkel, például, a taposási kár hektáronként közel egy mazsa termésveszteséget jelent. Nagy előnye a repülőgépnek az is, hogy igv megvárható a gyomok teljes kikelése, hiszen a növényekre nem kell se gépekkel, se fogatokkal rámenni. Így például a kalászosoknál a kalászolás időpontjáig lehet gyomirtást végezni a kultúrák károsítása nélkül. Fontos feltétel azonban a táblák megfelelő nagyságának kialakítása, a töm- bösilés. Kis táblákat, 20—30 hektáros területeket nem lehet repülőgépről vegyszerez- ni. Á'/íllí a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek a repülőgépes műtrágyázásra és vegyszerezésre az Ongai Állami Gazdasággal szerződést kötöttek — máris látják és élvezik a repülőgép hasznát. Az idén gyorsan, a legoptimálisabb időben és maximális hatékonysággal végezték el a fejtrágyázást és a növények vegyszeres védelmét. Sz, IJavulnak a dolgozók életkörülményei Szakszervezeti tanácskozás a cement «várban Tegnap, .május 10-én a He- jőesabai Cementgyárban kihelyezett ülést tartott a Cement- és Mészművek nagy- vállalati szakszervezeti bizottsága. A tanácskozáson részét veit Emri László, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagja, a szakszervezet megyei titkára is. A szakszervezeti bizottság megvitatta a Hejöcsabai Cementgyár dolgozóinak helyzetéről, élet- és munkakörülményeik alakulásáról szóló jelentést, amelyet Szabó lstBefcjczíck az alapozási ős tartóoszlop beállításának munkálatait az ózdi folyamatos acélöntőimmel, és megkezdték az első 150 tonnás önlödaru összeszereléséi. CJ ván, a gyár igazgatója és Eperjesi László, a gyár szak- szervezeti bizottsági titkára terjesztett elő. Mint a jelentés megállapítja, a Hejöcsabai Cementgyár az utóbbi években igen sokat fejlődött. A mészüzemben például a termelési folyamatokat részben gépesítették, részben automatizálták. Ebben az üzemrészben a legkedvezőbb a dolgozók helyzete. Maga a cementgyártás jelenlegi technológiája azonban — elsősorban a porképződés miatt — korlátozza a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében tett erőfeszítések sikerét. Az egyik igen fontos üzemrészből, a ce- mentcsomagolóból sem sikerült még száműzni a nehéz fizikai munkát. A gyár dolgozóinak életszínvonala az utóbbi öt évben gyorsan fejlődött. , A munkások átlagkeresete 1908 óla csaknem 20 százalékkal növekedett. A fejlődés ellenére azonban a gyár átlag- bérszínvonala ma sem kielégítő. A gyár jelentős ösz- szegeket fordít a béren kívüli juttatásokra, s igen sokat tett a kulturált munkakörülmények kialakításáért. A munkakörülmények ugrásszerű javulása várható a most épülő, új — gyakorlatilag pormentes — magas műszaki színvonalú cementgyár üzembe lépésekor. A Cement- és Mészművek szakszervezeti bizottsága határozatban szabta meg a hejöcsabai cementgyári dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításával kapcsolatos tennivalókat. A határozat különösen nagy figyelmet szentel az új "beruházásnak: nagy gondot kell fordítani az új üzem megfelelő szociális létesítményeinek kialakítására. Rögzíti a határozat azt is. hogy a hejöcsabai gyár bérszínvonalának úgy kell fejlődnie. hogT az a beruházás maradéktalan megvalósulását és a majdani termelést is szolgálja. Befejezték az alapozást