Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

1972. május 19., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ! I I ! I A fclsözsolcai MEZŐGÉP Vállalat sátoraljaújhelyi gyáregységében a fizikai dolgozók HO százaléka szakmunkás. Az összdolgozók 25 százaléka női munkaerő, túlnyomó többségük betanított munkás. A nem is olyan régen még a mezőgazdaságban dolgozó nők az üzem­ben. a munkapadoknál is jól megállják a helyüket cs keresetük is viszonylag magas. Képünkön az egyik házilag készített célgéppel végzett munkafolyamat látható; rugókat gyártanak huzalból Szabados György felv. EeszéEgslés a iázeltásré! Az október 15-től április 15-ig tartó fűtési idény befejező­dött. Az elmúlt időszak alatt bizonyára sokan keresték a TIGÄZ miskolci üzemegységét azok közül, akiknek lakásai­ban — s ilyen egyre több van városunkban — gázzal főz­nek. fülének. De jelentkeztek a propán-bután gázt igénylők is. akiknek tudomásunk szerint csak egy kis részben tudták a bekötést biztosítani. A XII. SZÁZAI) emberé­nek tűni fel először a Kerek­hegy, a Tóhegy, a Magaska es a Hideg-oldal közelében magasodó napfényes dom­bocska, amelyhez délről egy merész sziklanyelv csatlako­zik. A kor embere a szikla legmagasabb pontjára négy­szögletes alaprajzú tornyot emelt, majd 103 lyukat vé­sett a kőbe és palánkfalat húzott köré. Olyan szép lett az alkotás, hogy királyok ve­tettek rá szemet. A várral koronázott dombocska a ki­rályok játékszerévé vált; olasz főuraknak, szerb des- potának, Kassa városának, az esztergomi érseknek' ajándé­kozták, de közben zálog­tárgyként, Péchy Jaqueline nászajándékaként is emlegeti a krónika. A takaros kis Boldogkővár időközben a harcok és az idő martaléká­vá váll, de a tövébe tele­pült falu lakói egy percig sem hittek megsemmisülésé­ben. a legnehezebb időkben is tőle várták sorsuk jobbra fordulását. Ezt teszik ma is, amikor befejeződött a vár 19fi3-ban megkezdett restaurálása, s betonút visz fel a meredek domboldalon. — Hosszú vajúdás után végre biztosra ' vehetjük, hogy jó ivóvizet leap a vár és a község — mondják Bol- dogkőváralja tanácsán. — Éppen, a vár jóvoltából jut egészséges vízhez a falu, A vízhálózat megépítéséhez 1 millió forintot adományozott az Idegenforgalmi Hivatal, ehhez hozzátesszük a köz­ség megtakarított 600 ezer forintját, s megtoldja az ősz- szeget a helyi erdőgazdaság, az áfész is. Ha igaz. decem­ber 31-ig nyomáspróbái tart az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű. Ha pedig víz lesz. megnyílhatnak a vár szobái, jöhetnek a turisták. — Talán egyszer művelő­dési ház is épül a község­ben. lesznek jó utat;, szép épületek, mert egy neveze­tes idegenforgalmi helynek Az asztalon szakadozott, poros térképek sorakoznak, mellettük hatalmas megsár­gult könyvek. Valaha regen, még a háború előtti időszak­ban a Magyar Királyi Bá­nyahatóság miskolci kapi- '.ánysága volt ez, később o-osz katonakórház lett, s r őst a miskolci Kerületi Binyaműszaki Felügyelőség székháza. Néhány napja az Országos Bányaműszaki Főfelügyelő­ségtől bizottság érkezett, •iogy megvizsgálja a régi do­kumentumokat, rendszerezze azokat. Budapest' és Talaoá- nVa után, Miskolc, a harma­dik város, ahol felülvizsgál­ják, illetve selejtezik a régi bányászati dokumentumokat. Magának az épületnek a megépítése is külön érdexes- ségnek számít. 1924. körül építették —, szénfillérekből. Ez azt jelentette, hogy a sze­net, mázsánként egy fillérrel drágábban adták, s ezekből az összegyűjtött fillérekből építették meg az akkori bá­nyászati részvénytársaságok egyes hivatalait, fgv készült a máj Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőség is. ezért, is nevezik 'még a „régiek” szénfilléres háznak. Á KBF szénhidrogén osz­tályának tárgyalótermében, a modern asztalokon most muzeális értékű leletek lát­hatók. Az egyik könyvön a jeövetkező felirat látható; Adomány, és engedélykönyv. A külső felirat magyar, de a könyv maga német szövegű. A háború előtt ugyanis a különböző részvén vtársasá­vagy magánvállalkozók. mutatósnak,, szépnek kell lenni — mondják a boldog- kővárai,iaiak. Készülnek a vendéglő tó szerepre. — Ha nem lesz elég hely a várban, elalhatnak nálunk is az idegenek. Az egyik szo­bát alig használjuk, s az a legszebb szobánk, szívesen látjuk majd őket — beszélik eg> másközt az asszonyok. Az idegenforgalmi hely fő­próba elölt áll. Nagyobb a sürgés-forgás, mint a búcsú hetében. A község főterére megérkeztek a céllövöldések, a szórakoztatóipar vándorló képviselői. A vár tövében, az autóparkolóhelyen ácsok dol­goznak. A színpad deszkáit faragják a tűző napon. — Bárcsak ilyen jó idő lenne a bét végén is! — mondják. Rui'illa Lajos bácsi, a vár őre már akkor is várőr volt, amikor az első múzeológu- sok felkapaszkodtak a domb­tetőre. — Hát nem hittem volna, hogy egyszer ilyen nagy ün­nep lesz itt. A Bogár ku­tyám sem tudja mire vélni ezt a nagy forgalmat. — Mire készülnek, Lajos bácsi ? — Várjáték lesz a hét vé­gén. Szombaton műemlékvé­delmi tudományos üléssel kezdődik a program. Járá­sunk műemlékeiről, a vár feltárásáról beszélnek a muzeológusok, majd megnyí­lik az állandó kiállítás. Ezt már most is megmutatha­tom. ilyen szépet ritkán lát az ember. Lajos bácsi a termekbe kalauzol, s nagy hozzáértés­sel bemutatja az anyagot. Buda, Sírok, Eger, Szigetvár, Sárvár, Sopron, Hollókő, Gyula, Tokaj, Sümeg, Kani­zsa, Csesznek, Füzér, Eszter­gom, Sárospatak várképei so- '-rakoBuak a tablókon, s ott van Boldogkő madártávlat­ból feltérképezett mása is. — Akárhogy nézem, ez a mi várunk megáll ia helyét a többi között — jegyzi meg a várőr, s a Kőszeg, Eger, kötelesek voltak adományo­zási engedélyt kérni a bá­nyahatóságtól, ha bányát akarlak nyitni. Mikor az en­gedély megérkezett, . akkor elkezdhették a kísérletezést, az építkezést és a művelést. Négy adományozási könyvet találtak, amelyben megtalál­hatók a háború előtti vál­lalkozók adatai, és működé­sük jellemzői. A sok-sok térkép között, melyek még az lílUO-as évek­ből maradtak meg. ott van az 1859-ben elkészített. diós­győri bányafront rajza is. Ahol most az ú.i városköz­pont van, a 800-as években még erdőség volt. Előkerül­tek dokumentumok, a mun­kások panaszairól js. Ezek­ben főleg az alacsony bérek felemelését kérelmezték. „1846. XI. 8-n.” Fehér fes­tékkel írták fel ezt a dátu­mot a padláson levő k’s szo- bácska falára. Valószínű, azok írták fel. akik ide rej­tették el az akkor még titkos iratokat. Alig néhány naoja folyik a felmérés, s máris nagy értékű okmányokat ta­láltak. Itt a poros padláson őrizték azt az elismerő okle­velet. amelvet 1905-ben kan­ták a Magyar Királyi Mis­kolci Kaoitánósástól. a Ma­gvar Királvi Pénzügyminisz­ter és az Álbuni Térképészet, pecsétjével ellátva. A másik sarokban hosszú snr irat te­leién olvasható: Rés; társ- pénztári al°nszabnlvoV. Ezek a köpetek ő''7.tk a dolgozók adatait. TulMdonképnen a mai P7,TK ősinek lőhetne nevezni ezt a sz°rvez°te!\ Az 1800-as évek után Kas­Szigliget makettjét védő üvegdoboz tetejét sorra le- törölgeti. OLYAN AZ EGÉSZ vár, mint a patika. A takarításba a termelőszövetkezet is bese­gített. lovas fogatokkal hord­ták le a törmeléket a galy- lyakat. — Az emlékülés után, szombaton este 7 órakor be­vonulnak a várba az úttö­rök. Fáklyáik fényét még Újfaluban is látják az em­berek. Akor gyújtjuk meg az olaj tüzet is. amely va­sárnap estig lobog. Tábortűz, tűzijáték, iro­dalmi műsor lesz szombat este, vasárnap reggel ifjúsá­gi nagygyűlés, kulturális se­regszemle. Az úttörők műso­rát gimnazisták, népi tánco­sok, hivatásos művészek elő­adásai színesítik. Délután várháború, ahol úttörők lesz­nek a katonák. A boldog­kőváraljai gyerekek kifeje­zetten ragaszkodnak ahhoz, hogy a várvédők közé osz- szák be őket. S hogy a szám­háború valódinak hasson, ko­rabeli jelmezbe öltözött lo­vasok hozzák-viszik a híre­ket. S amikor a várvédők el­űzték az ellent, vidám vár­bálon ünnepük meg győzel­müket. A bál a lovardában lesz. romantikus, ideális he­lyen. — Itt lesz az egész falu, s a környékbeliek is — ma­gyarázza Kurilla Lajos bá­csi. — Talán négyezernél is több ember jön. A vár kö­rül. a fák alatt sátrakat ver­nek, ételről, italról nyolc bü­fé, hat pecsenyesütő gondos­kodik. BOLDOGKÖVÄR ünnepre készül, vidám majálisnak ad­nak helyet az ősi bástyák, amelyeknek sorsa sose volt biztatóbb. A Tóhegyet, a Hi­deg-oldalt; is megvilágítják a szombat esti fáklyák fényei, s a Kerekhegyre is elhallal- szik a muzsika. sáról és Budapestről idehoz­ták a megye bányászatával foglalkozó dokumentumok nagy részét, s annak elle­nére, hogy jelentős hánya­duk megsemmisült, még így is valóságos múzeumot le­helne berendezni az iratok sokaságából, melyek őrzik mai bányászatunk kezdeti időszakait, hagyományait és eredményeit egyaránt. Gazdálkodási tervek A megyében működő áfész-ek 1972-ben 126 millió forint nyereséget terveznek. Ez 14,2 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Az 1972. évi nyereségtervezet általában összhangban van a forgalmi előirányzattal. Az áfész-ek idei terveinek egyik igen fontos része a munkaerő-gazdálkodás és a személyi jövedelmek alaku­lása. A tervek szerint az egy főre eső forgalom mint­egy 5 százalékkal növekszik, míg az egy főre jutó kereset- növekedés ez évben túlha­ladja majd a 3,3 százalékot. Tízezer lóriul VietBiiBBsk A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának, valamint az Országos Béketanács fel­hívása — amelyben a Viet­nam; dolgozók megsegítésére kéri dolgozóinkat — kedvező visszhangra talált az Olasz- liszkai Hárslevelű Szőlő- és Gyümölcs Szakszövetkezet­nél is. Kilenc szocialista brigád, és a nőbizottságok csatlakoz­tak a felhíváshoz, és ered­ményes felajánlásukkal a nőbizottságok 5630 forintot, a szocialista brigádokkal együtt összesen mintegy 10 ezer forint összeget gyűjtöt­tek össze a vietnami nép se­gítésére. Miyen volt a gázellátás és mit. várhatunk az elkövetke­zendő fűtési idényben? — érdeklődtünk a TIGÁZ mis­kolci üzemegységének veze­tőjétől, Katona Zoltántól. — Nemcsak városunkban, megyénkben, liánom az egész ország energiaellátásában egyre nagyobb szerepet tölt be a földgáz. Az elmúlt év­ben, s ez év elején, tehát napjainkban is. találkozunk olyan megalapozatlan hírek­kel, hogy nincs földgáz. -Lé­nyegében azt vitatják egye­sek, hogy a kitűzött gáz­program megvalósítható-e. Azt. válaszolhatjuk, hogy a 111. ötéves tervben kitűzött fejlesztési programot teljesí­tettük és a IV. ötéves terv időszakára is kellő mennyi­ségben biztosítva van a föld­gázellátás. tsszerűbb gazdálkodást A gázprogramot vizsgálva megállapítható — s ezt a megye múlt évi tapasztalatai is igazolják —, hogy a lekö­tött 15 millió köbméter föld­gázt a felhasználók, — kü­lönösen az ipari üzemek és intézmények — nem vették ilyen mértékben igénybe. Ar­ra nincs lehetőség, hogy a téli hónapokban a teljesít­ménynövelést tovább fokoz­zuk. Átdolgozás alatt ' van­nak az ipari és üzemi fo­gyasztókra vonatkozó ener­giakijelölési engedélyek és szolgáltatási rendelkezések, mindezek megszüntetik a felhasználók részéről rendkí­vül magas belső tartalékok képzését. Az új »áztörvém A gáztörvény és végrehaj­tási rendeletéi a fogyasztók érdekeit védik, amelynek eredményei már jelentkeznek is. Vitathatatlan azonban, hogy vannak problémák, kü­lönösen a különböző közmü­vekkel zsúfolt, rendezetlen, legalábbis közmű-hálózati tag rendezetlen területeken. Ezek megszüntetése nemcsak pénz, terv- és kiviteli kapacitás- igényt, hanem városrendezé­si, útépítési, közlekedési gon­dokat is felvet. Találkozunk azonban problémákkal arány­lag új épületeknél is. ame­lyek abból adódnak, hogy a különböző műszaki előírások egyeztetése nem mindig tör­ténik meg. Ez azonban az épületbe költözőket, vagy olt lakókat nem vigasztalja és nem nyugtatja még a bosz- szúságokért. Ez is egyik oka annak, hogy sok esetben ke­rül kedvezőtlen megvilágítás­ba a TIGÁZ és sokan ben­nünket hibáztatnak, akiknek tulajdonképpen — a bánya­hatóság és az energiafelügye­let. ellenőrzése mellett — a törvényben foglaltak betar­tását kell biztosítani. Borsod megyében a pb- gázfelhasználók ellátását — nagyobb zavaroktól mente­sen, folyamatosan — tudjuk biztosítani, A palackok szál­lításánál, a tárolótelepek ka­pacitása miatt átmeneti za­varok előfordultak ugyan, de az utóbbi időkben már ezek is csak elvétve. Az elmúlt két év alatt több mint hat­ezer új igénylő jelentkezett. Ezek kérésének teljesítését csak az 1973-as év végére ígérhetjük, őszintén meg kell mondanunk, hogy évente je­lentkezési sorrendnek megfe­lelően — a biztonságos gáz­ellátás miatt — csupán 1500 —2000 palackot tudunk kiad­ni. Az úgynevezett „fekete bekötések” és szabálytalan­ságok súlyos baleseteket idézhetnek elő, amelyre szo­morú példa is akadt már. Első a biztonság A biztonság mindennél fontosabb. Sajnos, a fogyasz­tók a kisebb javítási mun­kákat. ami nem más. mint tervszerű karbantartás, csali ritloán végeztetik el. Tud­ják és tapasztalják is, hogy készülékükkel (tűzhely, boj­ler. konvekt or, cserépkályha - égő) működési problémák vannak, de megszüntetésük érdekében nem minden eset­ben kérik szervizszolgálatain­kat. Javítgatnak, szeretet­nek. és ezzel nemcsak saiát magukat, hanem körnvezetü- ket is veszélyeztetik. A gáztörvény előírja a földgáz- felhasználók gázberendezései­nek háromévenkéti, a pb- gázfelhasználóknál a két­évenkénti rendszeres ellen­őrzést. Ezt a munkát most a 11. fél év folyamán elkezd­jük és a folyamatos munka végzéséhez a fogyasztók se­gítségét kérjük. B. £. Gyakorlatom, Borbolya melleit a homokbányánál képeztek ki gyakorló­pályát. ahol „bevonult” bányamentők „ideális” körülmények között gyakorlatoznak Foto; Laczó József Lévay Györgyi A , széniilitres' ház értékei Bányászati régiségek (

Next

/
Oldalképek
Tartalom