Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

1972. május 19., péntek nnaaina ÉSZAK-MAGYA'RORSZAG 3 A párt X. kongresszusá­nak határozata hangsúlyoz­za: „Társadalmunkban az át­menet jellegéből fakadóan és a tőkés világ hatására is tovább él, időnként felerő­södik, vagy újra termelődik a. polgári erkölcsi szemlélet számos eleme... Kormány- za'.znknak hatékony lépése­ket kell tennie a szocialista jövedelempolitikát eltorzító jelenségek visszaszorítására.” Közismert, hogy a társada­lom egyes osztályainak, több rétegéinek jövedelmei között nincsenek alapvető, a szo­cialista elosztás elveinek el­lentmondó, társadalmilag in­dokolatlan jövedelem-arány- falanságok. Mégis egyes ré­tegeknél — többek között a magánkisipar és a kiskeres­kedelem felsőbb, viszonylag szűk rétegében — a kielégí­tetlen kereslet miatt, s főleg a monopolhelyzetben levő szakmákban — indokolatla­nul nagy jövedelmek kelet­keztek. Közérdekű bejelentések n vornan J A közérdekű bejelentések és a témavizsgálat kapcsán olyan esetekkel és jelensé­gekkel találkoztunk, ame­lyek azt bizonyították, hogy egyes kisiparosok és kiske­reskedők az iparigazolvány, a működési engedély adta jogot nem rendeltetésszerű­en, hanem azzal a céllal gyakorolják, hogy minél ma­gasabb, adózatlan jövedel­meket érjenek el. 'Bizottsá­gunk a tapasztalatok alapján átfogó ellenőrzéssel igyek­szik feltárni az említettek működésében tapasztalható egészségtelen jelenségeket, segítséget nyújtva az illeté­kes szerveknek a hibák fel­számolásához. Ennek megfe­lelően hat járási-városi bi­zottságunk tartott vizsgála­tot, amely 78 magánkisipa­rost, 12 kiskereskedőt, s 16 első fokú tanácsi szakigaz­gatási szervet érintett. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a tanácsok, élve a jogszabály adta lehetőségek­kel, a lakosság jobb ellátása érdekében, főleg az ellátat­lan területekre adtak ki en­gedélyeket. iiiven az ipar gyakorlása? A korábbi célvizsgálatunk tapasztalatai szerint Sz. F. miskolci kisiparis1 lelephe- iyen kívül, engedély nélkül gyakorolta az ipart, ily mó­don 840 ezer forint árbevé- .elt „hallgatott el” az adó­hatóság elöl. E mostani vizs­gálatunk során ellenőriztük, iiogy az iparigazolványon fel­ién,elett telephelytől ' elté­rően történik-e engedély nélküli' ipar gyakorlása. Az ellenőrzés a vizsgált kisiparosok 10 százalékánál tapasztalt ebben eltérést, amelynek oka részben a ta­nácsi iparhatóság mulasztá­sa. részben a kisiparos sza­bálytalan működése. A ta­nt-isag: a tanácsok szakigaz­‘ási szerveinek az ipariga­vány kiadása után többet' .ellene törődnie az ellenőr­zéssel. Megfelelő ellenőrzés esetében nem fordulhatott volna elő, hogy K. S. miskol­ci lakatos kisiparosnak 1969. június 7-én adott a Ili. ke­rületi Tanács iparigazol­ványt. de két és fél év óta telepengedélyt nem adott — mondván — hiányzanak a szükséges előfeltételek. Van olyan kisiparos, aki Hödos- csépány helyett Ózdon, más iparűzés sok haszonnal, kevés adóval? pedig Hercegkút helyett Sá­rospatakon gyakorolja az iparát. Lakosságnak, vagy közűiéinek? Az ellenőrzött kisiparosok­nál kedvezőtlen a lakossági —közületi munka aránya. Ennek több oka van: ilyen például, hogy az állami, szö­vetkezeti szektorok nem vál­lalnak kisebb összegű közü­leti munkát. A közületi mun­kákra előírt 10 százalékos forgalmi adót a kisiparos be­állíthatja a számlába, és ily módon a közületekre hárít­hatja. Hozzájárul, hogy az iparhatóságok nem ellenőr­zik a kisiparos „első számú feladatát”. Miskolcon például a vizs­gálat azt mutatta, hogy az adott kisiparosok munkájuk mindössze 1—2 százalékában dolgoznak a lakosságnak. A mezőkövesdi járásban 6a— 99, Ózd városban és a járás­ban a kisiparosok munká­juk 33—90 százalékos ará­nyában végeztek közületi munkát.1 Az elmúlt évi — vásári, piaci — célvizsgálaton szá­mos szabálytalanságot ta­pasztaltunk a magánkeres­kedőknél. Többek között volt olyan kiskereskedő, aki eser­nyőselyemből készült orkán- kabátot árusított magasabb áron. Sok helyen hiányoz­nak az árjelzők. A mozgó­árusok és a pecsenyesütök az olcsóbb, árut összekeverték a nagyobb értékűvel, a,maga­sabb árat alkalmazták, ide­gen árut hoztak forgalom­ba stb. E mostani vizsgálatunk t feltárta, hogy nincs korszerű szakmai üzletköri jegyzék, s több kiskereskedő olyan árut is forgalomba hozott •— pél­dául zöldség-gyümölcs kiske­reskedő pörkölt kávét stb. —, amire nem volt iparenge­délye. A jövedelemszabályozás egyik eszköze az adóztatás, így a vizsgálat egyik szem­pontja volt a jövedelem-ala­kulás, az adóztatás, a tanácsi szakigazgatási szervek ellen­őrzési gyakorlatának elemzé­se. A vizsgálata tapasztalatok azt mutatják, hogy az elvá­rásoknak egyik oldalról sem tesznek eleget. Az adóható­ság dolgozóinak „bevételi szemlélete” most — az új általános jövedelemadóról szóló jogszabály megjelenése után — kezd kialakulni. Gond van az apparátus poli­tikai és szakmai felkészült­ségével. anyagi megbecsülé­sével és az ügyvitel gépesí­tésével is. Miskolc III. kerü­leti Hivatala és a város között abban van vita, hogy az árak ellenőrzése a kerületi hivatal, vagy a városi ta­nács feladata-e? A mezőcsá- ti járásban és Pulnokon a kisiparosok és a kereskedők ellenőrzéséről írásbeli fel­jegyzés nem készült és szó­ban intézkednek. Az adózó és az adóhatóság közötti vita örökös. Eldőlé- sét nem is kívánom befolyá­solni, de a sok közül hadd említsek egy példát. Az ede- lényi járásban az egyik kis­kereskedő évi 40 ezer forint tiszta jövedelmet vallott be, az adóhatóság 46 ezer forint­ra emelte ezt. A kereskedő sérelmezte a becslési eljárást. Kiderült azonban, hogy a kiskereskedő az ipar gyakor­lása alatt két családi házat, nyaralót, épített és személy- gépkocsit vásárolt. A vizsgálatot — a megyei tanács pénzügyi, ipari és ke- j reskedelmi osztálya, a KIOSZ | és a KISOSZ megyei titkárai j — köszönettel, hasznos se­gítségként fogadták. Azt ta­pasztaljuk, hogy „forradal­masította” az illetékes szer­veket az 1972. január 1 -tői hatályos, új általános jöve­delemadóról szóló jogszabá­lyok elvárás szerinti végre­hajtására. I)r. Sass Tibor, a megyei NEB ált. el­nökhelyettese Naponta csaknem ezer vödör készül Borsodnádasdon. A két új gépsor, melyet tizembe helyeznek, megháromszorozza majd a termelést Foto: Sírómaycr Árad a Sajó. Csütörtökre virradóra az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság előrejelzé­seinek megfelelően, alakult, tovább emelkedett a Sajó árhulláma. A Szlovákiában lehullott újabb nagy csapa­dék hatására rohamos gyor­sasággal áradt a folyó és tegnapra virradó éjjel a Sajó felső szakaszán előbb a másod-, majd a harmadfokú árvízvédelmi készültséget is el kellett rendelni. Csütörtökön délelőtt tovább­ra is áradt a folyó. A sajó- püspöki vízmércénél 24 óra alatt csaknem másfél méte­res áradást mértek. A ha­talmas árhullám a déli órák­ban 332 centiméterrel tető­zött. Ez a vízmagasság 4 cen­timéterrel haladja meg az 1960-ös árvíz alkalmával mért eddigi maximumot. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság minden szükséges intézkedést meg­tett. hogy megvédje a folyó gátjait. Nagy műszaki és fizikai erőket vonultatlak fel a veszélyeztetett védelmi szakaszokra. Riadóztatták és készültségbe helyezték az (ÁKSZ) árvízvédelmi készenléti szolgálat ne­héz, gépesített oszlagát is. A védvonalo'n megerősítették a figyelőszolgálatot, biztosí­tották az állandó URH-ösz- szeköttetést,, s nagy teljesít­ményű aggregátorokkal vilá­gítási lehetőséget teremtet­tek az esetleges éjszakai védelmi munkálatokhoz. A csütörtökön délutáni legfrissebb tájékoztatás sze­rint a Sajó felső szakaszán az árhullám néhány centi­métert már megapadt. Sajószcntpéter térségé­lten azonban még erős az áradás. A Sajószentpéter és Felső- zsolca közötti gátakon is el kellett rendelni a harmad­fokú készültségét. Előrejelzé­sek szerint Sajószentpéternél is az eddigi maximális vízál­lás felett fog tetőzni az ár­hullám. Miskolcitól az árhullám magassága clórel áthatóan nem éri el a maximu­mok Számítani kell azonban eset­leges lovából esőzésekre is. A legújabb jelentések sze­rint a Hernádon is árhul­lám vonul végig. Hidasné­metinél 24 óra alatt 130 cen­timétert áradt a folyó. A csehszlovákiai Aboskőszegnel 327 centiméteres vízmagassá­got mértek. Az előrejelzések szerint a Hernádon is a másod­fokú árvízvédelmi ké­szültség szintjét megha­ladó vízállás várható. A vízügyi igazgatóság itt is megtett minden szükséges intézkedést az árhullám za­vartalan levezetésére. A megáradt Sajó völgyé­ben az árvízvédelmi törzs egyik URH-s gépkocsijával rövid őrjáraton is részt vet­tünk. A folyó veszélyeztetett védvonalán mindenütt a legnagyobb rendben, nagy szervezettséggel dolgozott: a mintegy háromszáz árvéde- kezö. A vízügyi igazgatóság tapasztalt tiszai gátőröket is vezényelt a Sajó gátőrjárá­saira. A dubicsánvi Sajó-hid előtt, Sajóvelezd felé veze­tő országutat az árhullám magassága miatt le kellett zárni. A Sajógalgóc felé vezető bekötő úton is már csak mintegy félméteres víz­ben közlekedhetnek a jármüvek. Egy fát szállító vontató itt le is csúszott a vízzel borí­tott út árkába. Sajópüspökinél a folyó hídja feleit, a hullámtérbe beépített négy lakóház ke­rült veszélybe a magas víz­állás miatt. A gazdasági épü­letek vízbe merültek, de a négy lakóházat sikerült ho­mokzsákokkal megvédeni. A csehszlovák határon megtudtuk, hogy szlovákiai területen a Sa­jó minden eddiginél ma­gasabb árhulláma né­hány helyen álbukott a gátakon. A Bánrévével szomszédos Lénárdovcén is keletkeztek elöntések. Az esti órákban végig a veszélyeztetett gátakon, mindenütt teljes erővel folytatják a szükséges védelmi munkákat. Ma a folyó alsóbb szaka­szán, így elsősorban Sajó­szcntpéter. majd Miskolc tér­ségében várják felkészülten a vízügyi dolgozók a Sajó árhullámát. Pozsonyi Sándor Időzavar wjjra elszaporodtak a hosszú értekezletek. Újra, mert U volt időszak, amikor nemcsak a törekvés érződött a sűrítésre, a tömörítésre, hanem maguk az értekez­letek, tanácskozások is tömörré, röviddé sikeredtek. Most is elő-előbukkannak ugyan az ilyen értekezletek, de vala­hogy mégis több a hosszú, széteső tanácskozás. Nehéz negyven percnél hosszabb ideig figj’elni az előadó­ra. bármilyen érdekes is a téma. Egy óra elteltével pedig kifejezetten fárasztó. Ilyenkor szoktak a részvevők rajzol- gatni az előttük levő lapokra, füzetekre. Geometriai ábrákat, repülőgépeket, hajókat, a romantikusabbak téli, falusi tájat, az ügyesebbek a szomszédjaikat. Másfél óra után pedig már egészen biztos, hogy senki nem figyel az előadóra. Sőt. ha észreveszi mégis, hogy beszél, kifejezetten rosszkívánságok jutnak az eszébe. Valószínűleg ilyenkor jelenik meg a jegy­zetfüzet szélén — a közepe ugyanis már megtelt a rajzok­kal — a kard, a tőr, a nagykalapács és más egyéb, sújtó­vágó szerszám. Sok előadó úgy véli: rangot ad az értekezletnek, ha leg­alább másfél-két órát beszél. Tévéd. Unalmat, fáradtságot ad. Előfordul az is. hogy a reggel kezdődött tanácskozáson déli egy óra, fél kettő tájban az elnök megkéri a felszólaló­kat: most már mindenki csak öt percet beszéljen. Helyes, de még helyesebb lenne, ha rögtön az elején megszabnák az időt. Kifutnak az időből. Gyakran tapasztalható, hogy az utolsó napirendi pontok elől — alig várva- a szünetet — az értekezők fele eltűnik. Persze, a tömörítés, a sűrítés kérdése ősrégi kérdés, és nyilván meg is marad az idők végezetéig. Hadd idézzük — nem először és utolsósorban Engelst, aki Marxhoz írt egyik levelének végén amiatt kért elnézést, hogy hosszan irt. mivel nem volt ideje. Azért is idézzük, mert nemcsak a hosszú értekezletek a divatosak, hanem az idézetek is. És hadd áll­jon itt még egy idézet, mely néhány szerkesztőségben most is olvasható még, kisebb-nagyóbb eltéréssel ugyan, de a lé­nyegét tekintve egységesen: aki három oldalon írja meg, amit egy oldalon is meg lehet írni, az egyéb aljasságokra is képes. Ideje abbahagyni ezt a jegyzetet is. (P<) Harmadíokű f r ## Wj r (O • r készültség a jajon Az árhullám meghaladta az eddigi maximumot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom