Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

1972. május 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy brigád emlékeiből Harangjáték az Avason — Ora a színháztoronyban Rét lektor a várban — karácsony (a a téren A legfiatalabb 18, a legidősebb .'12 eves. Valamennyi- i en KISZ-tagok. Vannak köztük kiváló dolgozók, törzs- 1 gárdatagok, s van, akinek a KISZ KB dicsérő okle- ! vele is a birtokában van. Többször elnyerték a szoeia- * lista brigád címet. A művelődésügyi miniszter dicsérő | oklevélben ismerte cl önzetlen segítökcszségüket. Raj- i tűk kívül egy zongoraművész és egy karmester kapott J akkor ugyanilyen dicséretet a városban. i Ok hatan a YTMELUX automatika üzemének dől- ! gozói, technikusok, műszerészek. Brigádjukról, a Len- i ti filet röl gyakran esik szó a vállalatnál, s kezdik őket 1 megismerni az üzem kapuján kívül is: sok száz. órát i dolgozik ez a hal fiatal városáért. Ha kell. színes égők- ' kel karácsonyfát díszítenek a Tanácsház téren, ha kell, [ zászlódíszbe öltöztetik az Avast... i. Tóth Ferenc a KISZ KB dicsérő oklevelével kitünte­tett brigadvezetó az első, kö­zös munkára emlékezik: — 1968-ban alakult a bri­gád, de az csonka év volt, item értekeitek teljesítmé­nyünket. A következő észtén, aoben elhatároztuk, hogy csinálunk valamit, amivel be­sorolhatunk a szocialista címért versengők közé. Nem működött akkoriban az avas! harangjáték, s valamelyi­künknek eszébe jutott, hogy megcsináljuk. Mindenekelőtt a harangjáték krónikáját kellett megtalálnunk, Ez si­került. s megtaláltuk a többi dallamot is, amelyek — mint kiderült —, a henger elforga­tásával csalhatok elő 'a régi szerkezetből. A javításra csaknem ezer órát forditot­A mezőkövesdi kultűrna- pok rendezvénysorozatban kiállítást nyitottak meg teg­nap, május 3-án délelőtt Me­zőkövesden, a művelődési házban. A kiállítást a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Borsod és Heves me­gyei szervezeteinek növény- termesztési szakosztályai, a Borsod megyei Tanács Mező­kövesdi járási Hivatala, a mezőkövesdi művelődési ház. a Borsod megyei AGROKER Vállalat és a Vetőmag Válla­lat észak-magyarországi koz­tunk, aztán következett az üzembe helyezés. Sokat ne­vetünk, ha eszünkbe jutnak akrobatikus mutatványaink a torony tetején. Ezeket hama­rosan megismételjük, mert amint elkészülnek a torony felújításával, mi újra üzem­be helyezzük a szerkezetet. Mezei Lajos, a brigád elis­mert ötletgyártója a színház toronyórájának megjavításá­ról mesél: — Százkilencvennyolc lép­csőn kell feljutni a torony­óráig. Pontosan emlékszem, meri egy alkalommal négy- szer-ötször is meg kellett járnunk az utat. Szóval rossz volt az óra. és mi ismét a szocialista címre pályáztunk. Ugv döntöttünk, hogy véget, vetünk a hatalmas óra kéz­pontja közösen rendeztek. Az elsősorban agrárszakem­berek részére rendezett kiál­lítást Szabó József, a Vető­mag Vállalat területi köz­pontjának igazgatója nyitotta meg. A kiállítás megnyitása után tanácskozás kezdődött, ugyan­csak agrárszakemberek rész­vételével. A tanácskozáson Kőrössy Kálmán, a Vetőmag Vállalat Borsod megyei ter­melési osztályának vezetője tartott vitaindító előadást A vetőmagtermesztés gyakorlati problémái címmel. zelhűzós korszakának. Fel­vittük a 380 voltos áramot az ügyelőtől, es az órát auto­matikus felhúzásúra alakítot­tuk át. A pontos idő beállí­tása volt a legkörülménve- sebb. Láncba álltunk, a leg­első az utcán, a hatodik a to­ronyban volt es így kiabál­tuk egymásnak, hol állnak a mutatók. Esztergályos Béla, a KISZ- szervezet titkára a művelő­désügyi miniszter dicséretét kiváltó társadalmi munkáról beszél szívesen: — Műemlék-patronálásért. kaptuk. Elkészítettük a diós­győri vár világító berende­zését. Húszezer forinttal ke­vesebbe került így a munka. Sternádel Sándortól a Gárdonyi Géza Művelődési Ház ügyelőpultjáról hallunk: — Megtudtuk, hogy á Gár­donyiban rendezik az iro­dalmi színpadok találkozóját. Olyan szép ügyelőpultot ké­szítettünk, hogy megnézhet­ték az idegenek. Aprólékos munka volt, de megérte. Ter­mészetesen azóta is miénk a gondja, ha elromlik, mi ja­vítjuk. Karaffa András a legújabb munkára a legbüszkébb: — Stúdióasztalt csináltunk a Szilágyi Dezső utcai Álta­lános Iskolának. Minden kel­lék benne van, ami egy jó kis műsor összevágásához szükségeltetik. Ráadásul mu­tatós is. A szépségét, igaz, a Beregovoj szocialista brigád­nak köszönheti, mert az j ilyesmihez ők értenek job­i ban. • — Ezzel a stúdióasztallal j majdnem baj lett. majdnem : kicsúsztunk a határidőből. Kénytelenek voltunk szabad­ságot kérni, hogy befejezhes­sük ... Szabadságot köriek, hogy elkészüljön a megígért határ­időre a társadalmi munkában elvállalt darab. Hihetetlenül hangzik. Ritter Petemé, a brigád egyetlen nőtagja így magyarázza ezt: —- Jól megvagyunk mi ha­tan. jó kis kollektíva ez. Azt hiszem, a közösen vállalt különmunkák hozták igazán össze a társaságot. Nem mondom, én nem mindenütt tudok segíteni, de az a sza­bály nálunk, hogyha, vala­mit elvállalunk, akkor min­denkinek a munkájára szük­ség van, akkor mindenkinek ott kell lennie a megbeszélt helyen. Ez ellen a szabály ellen még senki sem vétett. 1. gy. Yeíomagtcnncsztési kiállítás o és tanácskozás A Bükk lábánál Kórházépítés Szikszón A Hernód menti Építőipari Szövetkezet 1970 augusztusá­ban kezdett a fennállása óta legnagyobb munkához: a szikszói kórház rekonstruk­ciójához. Ez tulajdonképpen nagy vizsga mind az építő- szervezet, mind a dolgozók számára. A természet korántsem könnyítette meg a feladatot. Ezen a részen, ahogy .mon­dani szokták, ásónyomnvira ott a talajvíz. Már ez a kö­rülmény is az új technika, az új technológia alkalmazására késztette a szövetkezetét. A kórház négyszintes új szárnyát, s az ötszintes nyak­tagot — amelyben a liftek számára készítetlek helyet — 72 betonpillérre építették. Magát az épületszerkezetet előregyártott betonelemekből, univázból rakták össze. E munkához vásárolták meg tavaly a BNV-n bemutatott egyik toronydarut egymillió forintért. Most vizsgázik az építés- vezető, Péczi János is. aki 1970-ben végzett a debreceni főiskolán. Rutinos építők se­gítik a munkát. Itt van töb­bek között Balázs Dezső be­tonos brigádja. Az ácsok pél­dául jó másfél hónapig dol­goztak az egyik zsaluszerke- zeten, s e brigád két hét alatt végzett a betonozással. Igaz, nem lesték az órát, mi­kor ér véget a műszak, ha­nem olykor még rá is „húz­tak’’ egy keveset. Vizsgáznak az ifik is. Tíz ifjú kőműves tavaly fejezte be az iparita- nuló-éveket. Itt akarják meg­mutatni, mit tudnak. Az épí­tésvezető elismeréssel beszél a fiatalokról is. A brigádve­zetőket már korántsem lehet dicsérni. Az egyik így. a má­sik úgy hagyta el a szövetke­zetei. Most Planéta József kőművesmester vette át az ifjú kőművesekből és a se­gédmunkásokból álló, koráb­bi két brigád irányítását. A munka már szépen elő­rehaladt. Felrakták a záró­födémet. három szinten már elkészült a villanyszerelés, a válaszfalazás, s haladnak föl­felé a villamos-, a víz-, a fű­tésszereléssel. Az átadás azonban még messze van. Több ok késleltette ezt. Szól­tunk a vízről. Egv időben az anyaghiány is akadályozta az építést. Most ismét a víz az akadály. A központi fűtéshez 4 mé­ter mélyre kellene lesüiv- lyeszteni az olajtartályokat. Áz erős talajvíz miatt azon­ban a szivattyúk nem bírnak a vízzel, s félő, hogy a szi­vattyúk a vízzel együtt ki­szívják a futóhomokot a kór­ház épülete alól is. Most a tervezőre várnak, hátha ta­lál jobb megoldást. A szövetkezet elnöke. Sze­mén Lajos és Hernádi Pál műszaki vezető azt mondják, hogy az új épületrészt a jövő év május elsején adják át rendeltetésének. A munka azonban még korántsem ér véget, hiszen építik a mentő­állomást, készül négy lakás, s a következő nagy feladat­ként korszerűsítik a kórház régi szárnyát. A szövetkeze­tiek bíznak benne, hogy az első nagy vizsgamunkájuk sikerül, jó lehetőséget teremt a gyógyító orvosok számara. segíti sok-sok beteg ember felépüléséi. Csorba Barnabás Foto: Szabados György Talán a rossz idő miatt, tálán az elmúlt kétnapos ün­nep miatt, lényég az, hogy nagyon gyenge volt a tegna­pi, Búza téri piac. A kínai at — amejy egyeokent a szotca- sos Hétköznapi mennyiség voit — szinte bőségesnek tűnt az érdeklődőkhöz ké­pest. A legkeresettebb a baromfi és a primőr volt. Az arak­ban lenyeges változás nem történt, hiszen az uborka ki­lója változatlanul 30 forint, a salaláé 1 es 3 forint kö­zött ingadozik, s az újhagy­ma ■ is 1 és 2 forint. Többen nézegetik még a borsos áru paradicsomot, a tölteni való paprikát es a szőlőt. Sőt, egy-két helyen már „kostolókat” vesznek az eperből i.s, melynek 1(>0 fo­rint kilója. Nyolc óra felé már többen pakolnak hiába, ina nem olyan az érdeklődés, mint máskor. — 1,50 a salátám!.— kínál­ja portékáját egv idős, falusi nénike. — Adja olcsóbban, hiszen nagyon kicsinyek! — No jó, legyen 1.30, csak vigye — mutat a megmaradt öt fej salátára, s máris be­csomagolja a „leértékelt” áint. Az égjük kiskereskedőnél 8 forint a paprika. Két stand­dal arrébb már olcsóbb. Egy darab 6 forint. Pedig nem in sok különbség van a kettő között. A paradicsomért ki­lónként elkérnek 70, 80, sőt, 100 forintot is. Itt viszont már észrevehető a különb­ség. Minél drágább, annál nagyobb és pirosabb. A Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Vállalata a reggeli órákban mintegy két­ezer fej salátát kínált, ubor­kát viszont csak a hét vé­gére rendeltek, ami kedve­zett a magántermelőknek. Meglepő, hogy a Nagymis- kolci Állami Gazdaság két standja már napok óta zár­va tart. Főleg ilyenkor, ami­kor már megjelennek a pri­mőrök is a piacon. A szövetkezetek és az ős­termelők 1200 darab csirkét árultak tegnap és 640 darab tyúkot. A csirkének 32 forint volt kilója a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál. A kis­termelőknél 38—40 forint, a tyúknak pedig 26, 28 és 30 forint. Igaz, hogy a magánterme­lők drágábban adják árui­kat, de ahogy szétnéz az em­ber, érti is a különbséget. Az az egy-két forintnyi diffe­rencia megnyilvánul a cik­kek minőségében, s nem utolsósorban újdonságában is, mint például tegnap a földi eper, amelyet nem álla­mi szektor hozott piacra. (monos) 1 közúti balesetek okai A Borsod megyei Közúti Baleset-elhárítási Tanács megállapítása szerint a köz­lekedési balesetek kéthar­madát ' három probléma okozza. Első helyre kívánkozik a gépjárművezetők es a gya­logosok viszonya. A gyalog- átkelő helyeken sok baleset történik. Türelmesebbek le­hetnének a zebrák előtt a gépjárművezetők! Az igaz­sághoz tartozik, hogy a gya­logosok is „ludasak” jó né­hány balesetben, ők is tü­relmetlenek. A miskolci és Miskolc környéki közlekedési balese­tek másik lényeges oka a gyorshajtás. Ha teret nyer­nek a gépjárművezetők a gyakran akadozó. döcögő nagyvárosi forgalomban, sok­szor olyan gyorsan hajtanak, hogy elvesztik uralmukat a gépjármű felett. Sajnos, so­kan kedvelik a veszélyes gyorshajtást. A balesetek harmadik lé­nyeges és gyakori oka. hogy nem adják meg az elsőbb­séget. Sok járművezető fi­gyelmetlen. amikor a maga­sabb rendű útra fordul, és gyakran okoz karambolt a jobbkéz-szabály be nem tar­tása. ny. p. Saláta, paradicsom, földieper Remii séta a miskolci piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom