Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
1972. májas 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Pártfegyeiem és pártfeiyelm! M iskolc város párttagságának fegyelme az elmúlt évben tovább szilárdult. A pártiegyelem erősítését segítették a pártdemokrácia fejlesztése érdekében tett erőfeszítések. a helyes munkamódszerek, a munkastílus kialakítására telt. törekvések.” Ebből az aspektusból vitatta meg az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága, dr. Havasi Béla első titkár elnökletével azt a jelentést, amely a város párttagságának fegyelmével és a fegyelmi munkával foglalkozott. Élénk, sokrétű és rendkívül hasznos vita bontakozott ki a gondosan összeállítóit, szemléltető statisztikai adatokkal mellékelt jelentés és nagyon emberi hangú szóbeli kiegészítő kapcsán. Ismert, hogy alapszervezeteink vezetőségei mily nagy gondot fordítanak a párt törvényeinek betartására és betartatására. Ezért is beszélhetünk róla, hogy színvonalasabb, céltudatosabb és eredményesebb lett a pártfegyelmi munka. Mindezt nem cáfolják az olyan egyedi esetek, amikor megsértik a párt előtti egyenlőség elvét, s a beosztás egyfajta függvénye a felelősségre vonás mértékének. Sajnálatos módon, napjainkban is előfordul, hogy vezető beosztású párttag esetében vontatottan, lassan halad a felelősségre vonás. Túlzottan óvatos a pártvezetöség, előtérbe kerül a főnök—beosztott viszonya, vagy a bírálat megtorlásától való félelem. Ez semmiképpen sem egyeztethető össze a pártdemokráciával, ellentmond a szervezeti szabályzat elveinek és összeegyeztethetetlen azzal a légkörrel, amely pártéletünket jellemzi, r É rthető hát, hogy a város alapszervezeteinek vezetőségei nagy gondot fordítanak a pártfegyelem megszilárdítására. S hogy időnként mégis akad munkája a fegyelmi bizottságoknak, az nem változtatja meg a fejlődés menetet. A fegyelmi vétségek gyakran összefüggnek gazdasági károkkal, erkölcstelen magánélettel, a munka- és a. szolgálati fegyelem megsértésével. A vizsgálatok során néha az is kiderül, hogy a fegyelemsértések többségét elkerülhették volna. ha idejében felfigyelnek egy-egy káros jelenségre. E munkában mindenképpen nagyobb feladat vár a jól szervezett pártcsoportok tevékenységére is. De szükség van rá. hogy a párt- és a gazdasági vezetés között olyan kapcsolat alakuljon ki, amely lehetőséget teremt ahhoz, hogy minden jelentősebb gazdasági vonatkozású kérdésben közös vitában kialakított álláspont alapjcm döntsenek. Ez utóbbi gyakorlat egyfajta lehetőséget teremt rá, hogy megszűnjenek a párt- és a gazdasági vezetés között olyannyira pártszerűtlenné váló visz jnyok, amelyek mar csak fegyelmi felelősségre vonás kapcsán oldhatók meg. Miskolc területén a hivatali és intézményi pártbizottságok mellett dolgozó fegyelmi bizottságok az érvényben levő határozatokra épülő, s a területüknek legjobban megfelelő módszereket használják. Elismerésre méltó az, amit a Lenin Kohászati Müvekben, a Diósgyőri Gépgyárban, vagy a Nehézipari Műszaki Egyelem pártbizottságain tesznek, nagy gondot fordítva a politikai 'tisztánlátásra, a pártegység szilárdítására, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, vagy az ifjú j párttagok és a fiatal értelmiség -szocialista szellemű nevelésére. E helyeken a mindennapi pártmunka középpontjában ál 1 a példamutatás. A pártfegyelemhez olyan légkör kell, amelyben széles tere van az őszinte, bátor kritikának, az egymás iránti bizalomnak és segílőkészségnek. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják. hogy ott van gond a pártfegyelemmel, ahol általában gondok vannak az alapszervezeti munkával. Ahol nincs előrelépés a párthatározatok végrehajtásában, nincs egyetértés a párt- és a gazdasági vezetők között. Ahol „tapintatosságból”, vagy valamiféle rosszul értelmezett hivatali függőségből nem érvényesül konkrét esetekben a párt előtti egyenlőség. Ahol rosszul értelmezett népszerűségre való törekvés miatt nem megfelelő a felelősségre vonás és így tovább. F élreértés ne essék, a párt-végrehajtóbizottsági ülésen szó sem volt róla, hogy a párttag aszkéta módjára éljen. Csupán arról volt szó, hogy kommunistához méltóan éljen és cselekedjék. Paulovits Ágoston Az alapanyag: homok Rekonstrukció a barcikai könnyűbetongy árban Érdekes program megvaló1- sftására készülnek a Ka- zi n c barcikai Könny ű b et on gyárban. Tervbe vették a gyár rekonstrukcióját, amelyet az Építési és Városfejlesztési Minisztérium most hagyott jóvá. A fejlesztés során a nyugati országokban kialakított és igen jól bevált, korszerű technológiai eljárásokat vezetik be, amelyek segítségével homok alapanyagból évente tiílO ezer köbméter fehér színű gázbelon térkitöltő elemet készítenek. A szinte tégla szilárdságú, de annál jóval könnyebb gázbetonból nemcsak kézi falazóblokkokat, hanem középnagyságú — vassal megerősített — falpaneleket és födémeket is gyártanak, tgv a kazincbarcikaiak termékeit az építőipar már a negyedik ötéves tervben széles körben alkalmazhatja. Az új technológiához szükséges, automata vezérléssel működő berendezéseket a Német Szövetségi Köztársaságból szerzik be. a termékek felületképzésére pedig egy svéd eljárást vezetnek be. Énnek lényege, hogy u külső falfelületekre műgyanta bevonatot fújnak és abba ágyazzák a fal díszítését szolgáló márvány-, kő-, vagy ka- vicszúzalckot. A kazincbarcikai gyár rekonstrukcióját 1973 elején kezdik meg és reméljük, hamarosan jelentkezik a piacon a kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező, fehér színű gázbetontermékekkel. Exporttermékek A Sonisályi Bőrdíswnüüzemben egyre több típusú táskát gyártanak. Az új termékek egy részét az ország határain túlra, exportra is szállítják. Foto: Laczó József Épül az ózdi folyamatos acélöntőim1 Özdon — a negyedik ötéves tervben feiepüio rud-drót- hengermú alapariyag-eliátá - sára — korszerű, évi 325 ezer tonna kapacitású folyamatos acélöntómüvet helyeznek üzembe. Az új létesítményben a folyékony acélt közvetlenül bugákba öntik, így feldolgozása során több költséges munkafolyamatot elhagyhatnak. A gazdasági számítások szerint ezzel a technológiával egy tonna acélból az eddigi 830 helyett 960 kilogramm bugát készíthetnek. Az ózdiak célja, hogy a folyamatos acélöntőműben a tervezett, határidő előtt hat hónappal, már ez év végen megkezdjék a termelési próbákat. Tervük, hogy a rúd-dróthengermfi indításáig az öntőműben gyártott bugából tőkés piacon mintegy "0 ezer tonnái értékesítsenek és az így kapott devizát a beruházási hitel kiegyenlítésére fordítsák. A m i \ c'/ üli ? fejlődés, mint ülUSZclki mlnden progresszív változás, az egyszerűtől halad a bonyolult felé. Nem kétséges, például, hogy a telefonnál bonyolultabb technika a rádió, a rádiónál összetettebb a televízió. Mégis, különös módon, ahogy megyünk előre a műszaki fejlődés, a technikai bonyolultság lépcsőfokain, úgy csökken egy-egy fontos felfedezés és annak gyakorlati alkalmazása közötti idő. Íme: a fényképezésnél ez az idő még több mint 100 év, á telefonnál több mint ötvéri’ a rádiónál harminc, a televíziónál tizenkettő, a lézernél öt év. Mindez sajátos módon példázza, hogyan gyorsul meg korunkban, a tudományos és technikai forradalom időszakában, a fejlődés. Mivel magyarázható, hogy a mind bonyolultabb megoldások egyre gyorsabban hasznosíthatók? Az egyes ember szellemi teljesílőké- pessége lényegében változatlan maradt, a kísérletek és kutatások kockázata pedig inkább növekedett. Egy dolog változott időközben. Sokszorosára növekedett az egyazon feladat megoldáséra koncentrált szellemi erők és anyagi eszközök mennyisége. S a koncentrált mennyiség minőségi változással párosul. A kutatók körében nagyszabású szakosítás és együttműködés bontakozhat ki. Drága berendezések — számítógépek, részecskegyorsítók, űrhajók stb. — eddig ismeretlen és megközelíthetetlen világra nyitnak kaput. Az anyagi és szellemi erők magas fokú összpontosítása a kutatásfejlesztés növekvő hatékonyságával társul. Az egyre gyorsuló műszaki fejlődés megnövelte az időtényező szerepét, s kiélezte a világcégek és a világ- rendszerek versenyéi. Bizonyos élenjáró ágazatok, főként a kozmosz és az atom titkainak kutatási igénye olyan nagy, hogy a verseny a két gazdasági világhatalomra, a Szovjetunióra és az USA-ra szűkül. Jogos tehát az a kérdés: hogyan állhatnak helyt a hazánkhoz hasonló kis és gazdaságilag közepesen fejlett országok? A fejlődő országok — a harmadik világ — és a fejlett tőkés országok közötti műszaki és gazdasági különbségek például nem csökkenlek, hanem észrevehetően növekedtek az utóbbi évtizedben.’ Hazánkban jelentős erőfeszítések árán sikerült elérni, hogy lemaradásunk nem nőtt tovább. Szakembereink közül többen is állítják: belátható időn belül nem érhetjük utói műszaki színvonalban, a gazdaságilag fejlett országokat, legfeljebb tarthatjuk a távolságot. Rövid távon ez az állítás meggyőzőnek tűnik. Ám. ha történelmileg vizsgáljuk, kiderül, hogy a Szovjetunió rendkívül elmaradott országból vált a világ második ipari hatalmává. Hosszabb távon nemcsak az egyenlőtlen fejlődés törvénye érvényesül, hanem a szocializmus potenciális előnyei (a tervgazdaság, a dolgozók tulajdonosi aktivitása, a magasabb rendű er- kölcsiség, a műveltségi monopólium felszámolása stb.) is kibontakozhatnak. FliEi/í! azonban nem köliUUOI vetk<aikj h0gy dolgainkat az időre bízhatjuk, mondván: hosszú távon automatikusan megoldódik minden. Ellenkezőleg: a legfőbb konkurenciánál is nagyobb versenytársunk az idő. Meg kell tanulnunk becsülni a perceket és a másodperceket. Nem általában sietség, hanem céltudatosabb munka, magasabb fokú szervezettség szükséges. Miután erőink, eszközeink végesék, műszaki haladásunk meggyorsítása nem utolsósorban attól függ. hogy milyen mértékben sikerül a kutatási és a fejlesztési témák számát csökkenteni. Persze nem mechanikusan, hanem a hazai adottságoknak megfelelően, és a jövő követelményeit leginkább sz‘olgá.10 főirányba koncentrálva az erőket. A kutatásfejlesztés koncentrációjának sajátos formája a nemzetközi műszaki tudományos együttműködés, amely egyre nagyobb szerephez jut a KGST keretében. A műszaki fejlesztés, amely végső soron a termelékenység emelésének, s így az egész társadalom anyagi fejlődésének alapja, nem szorítkozik kizárólag kutatóintézetekre. laboratóriumokra, kísérleti üzemekre. A társadalom adott technikai színvonalát legalább ilyen mértékben befolyásolják például a beruházások, vagy a termelés szubjektív tényezői (a szakképzettség, a vezetés szintje stb.). A leghatásosabb technikai vívmányok is csak akkor válnak anyagi erővé, ha széles körben képesek azokat alkalmazni, hasznosítani. A tennivalók tehát sokrétűek. A gyorsuló fejlődés az egész társadalom számára diktálja a tempót, az idő mindenki számára pénz. A rm >i>|t' *iiti es szellemi \L dl))d<tl erők álüt6. erejű összevonása egyébként a hatékony beruházási és i termelő tevékenységnek egy- j aránt feltétele. Vagyis időt nyerünk — esetenként éveket —, ha nem kezdünk el több beruházást, mint ameny- nyinek gyors kivitelezésére erőnkből futja. Hasonlóképpen szükséges a gyártmány- választék szűkítése is ahhoz, hogy termékeink mind az alkalmazott technológiát, mind a sorozatnagyságot tekintve világszínvonalon készülhessenek. A műszaki fejlesztésben, minőségben csak akkor lehetünk igényesek, ha a mennyiségi feladatok vállalásában mértéktartóak vagyunk. Magunktól is sokat tehetünk ezért, de erőnk meghatványozódhat a KGST- országok összefogásával, a nemzetközi szakosítással és kooperációval, a szocialista j integrációval. üzemcsarnoka több mint 3 ezer négyzetméternyi alapterületet foglal el es a beruházók arra törekednek, hogy a szűk határidők ’ tartása mellett az új létesítményt minél gazdaságosabban építsék fel. Gyors ütemben folyik a csarnok acélvaz-szerkezeté- nek szerelése, és a héten már számos szakipari munkához. például a tetőfedéshez és az üvegezéshez is hozzáfogtak. Épül a martinacélmű és a folyamatos öntőmű közötti száilítópálya is, amelyen majd elektromos vezérléssel húzzák át a vasúti kocsilíra helyezett 190 tonnás, folyékony acéllal telt. üstöket. A nagy súlyú üstök mozgatására az üzemcsarnokban 150 tonna teherbírású óriásdarut állítanak munkába. A hatalmas daru hídszerkezeteinek beemelését, es szerelését hétfőn kezdték meg. Balesetmentesen, egymást segítve A TVK ZSÄKOLÖ ÜZEMÉBEN egymást érik a műtrágyával teli műanyag zsákok, így gy orsan telnek a vagonok. Naponta sok száz tonna értékes termék vár elszállításra. Ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot kell napról napra, hétről hétre a vasútüzem dolgozóinak megoldaniuk. És milyen körülmények között? Hiszen télen és nyáron, dermesztő hidegben és tikkasztó hőségben, éjjel-nappal künn a szabadban van a munkahelyük. Három brigádban húszán dolgoznak. Nagy részük — Garics László művezető. Puskás János, Szilvási Mihály és a többiek — a nitrogénmü- trágya-gyár üzembe helyezése óta végzik ezt a munkát. Itt kezdték a TVK-ban, azelőtt egyikük sem értett különösebben hozzá. Az évek során azonban igen jól beletanultak. Olyan otthonosan mozognak a sínek és a vasúti kocsik között, mintha gyerekkoruktól ezt csinálnák. Ugyanúgy, mint a MAV- nál szokás, ők is tizenkét órás szolgálatot teljesítenek, majd huszonnégy szabad óra következik. Bár gyakran felborul ez a munkarend. Ha valaki beteg, vagy szabadságon van, bizon.v meg kell toldani a műszakot, mert a vagonok nem állhatnak kihasználatlanul. Időben meg kell érkezniük rendeltetési helyükre. S ennek nem lehet akadálya sem a hideg, sem a hófúvás, amely pedig számtalan esetben nehezítette ; munkát. A feladatok minden evber nagyobbak. A kombinál ro hamos fejlődésévé! együtt n( a kocsiforgaiom is. Éventi mintegy' félmillió tonna nit rogénműlrágyát. több tízeze: tonna festék- és műanyag ipari terméket kell a TVK ból elszállítani. Ennek na gyobb része vasúton törté nik. Két evvel ezelőtt csak nem 45 ezer, tavaly' pedi{ már több, mint 52 ezer va gont kellett az üzem húsz egynéhány dolgozójának meg' mozgatnia. Piskóti László, a szállítás osztály vezetője íeisőfokor beszél a vasútüzem dolgozóinak helytállásáról. — Kivétel nélkül példamutatóan végzik munkájukat — mondja. — Fegyelem- sértés? — Ritkaságszámbí megy. Tavaly például a legkisebb fegyelmezetlenség sen fordult elő. AZ INDULÓ ÉS AZ ÉR KEZŰ szerelvények rendezése nagy figyelmet, körültekintést igényel. Elegendő egy rossz mozdulat, egy pillanatnyi kihagyás, és rögtön bekövetkezhet a jóvátehetetlen Jól tudják ezt maguk a dolgozók is. Ezért vigyáznál egyformán önmaguk és mások testi épségére. Nem i> volt ezen a téren tavaly sem különösebb probléma Dicséretükre legyen mondva: egész éven át balesetmentesen dolgozlak. É. É. Versenytársunk: ez ii
