Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám

1972. május 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Fűtés indul!” Felrobbantották a kiégett ístván-malmot IJj épül a régi helyén Bukarest után - Belgrad előtt 1972. május 14., vasárnap. Reggel fi óra. Miskolc, Ist- ván-m'alom. Biztonságos tá­volságban, az utcán körös- körül. a bérházak ablakai­ban és erkélyein koránkelő emberek. A malom körül, még közelebb, fehér védösi- sakos, piros jelzőzászlós őrök. Lassan leeresztik a Gömöri pályaudvar előtti so­rompót. A nagy csendben messzire hangzik a sorompó jelzőharangjának hangja. De most nem vonat jön. A lőállásnál a rádiótele­fonban felhangzik Nagy Já­nos, a Borsodi Szénbányák robban légtechnikai csoport- vezetőjének hangja: — Robbantóállomások, fi­gyelem! Órát egyeztetünk .. j Alán később: — Helyzetjelentést kérek! És a robbantóállomások sorban bejelentkeznek a rá­diótelefon sercegő hangszó­róján : — Egyeä. rendben! Kettes, rendben! Hármas, rendben! Aztán újra a vezető hang­ja: — Fűtés indul! — és be­kapcsolja a robbantógépet. — Megkezdem a visszaszámlá­lást ! Tíz, kilenc, nyolc ... A kiégett épületrész vak­si ablakain egy gerlepár és verebek csapata röppen ki. Mintha megéreznek a ve­szélyt. — Hét, hat, öt.;. Suttogva szólal meg mel­lettem az ünneplőruhás, ősz hajú Szabó Károly bácsi, aki tíz esztendeje ment nyugdíj­ba főmolnárként, de nyugdí­jas korában is dolgozik: — Nagyon sajnálom az öreg malmot... A robbantás első pillanata. Dolgozni kezdenek a lövé­sek. — Négy, három, kettő, egy, nulla ... Először narancsszínű villa­násokat látunk, amelyek megemelik a hat emelet ma­gasra nőtt falakat, aztán alulról piros téglapor tör fel, és a 106 esztendős öreg ma­lom térdre rogy. A hamu­szürkére vált por rátelep­szik a fák zsenge-zöld leve­leire. Mintegy 250 tonna, különböző építőanyag, első­sorban tégla, az egykori fa­lak tagjai magasodnak ha­lomként előttünk. A közel ezer fúrólyukba telepített 300 kilogrammnyi robbanóanyag tökéletes munkát végzett. Szabó Károly bácsi a port törli le zsebkendőjével szem­üvegéről és homlokáról, és ugyanúgy suttogva mondja: — Sajnálom az öreg mal­mot, de szeretném megélni az új születését. Az öreg malom idén. feb­ruárban kapott halálos se­bet. Középső épületrésze idáig haldoklott. Mint Sz.abó József, a Borsod mér véi Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója elmondot­ta, a későbbiek folyamán robbantással lebontják a megmaradt Írét épületszár­nyat is. A régi helyén pedig új malmot építenek. Üjat, i Szálas takarmányik gépi tiatakarliása A takarmány termesztés gé­pesítésével meg lehet gyor­sítani az állattenyésztés fej­lesztését. E feladat megvalósítását kívánja segíteni az a tanács­kozás és bemutató is, ame­lyet május 19-én rendeznek az Ongai Állami Gazdaság­ban Szálas takarmányok gépi betakarítása címmel. Rende­zi a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezete, az Állami Gazda­ságok Központja Borsod— Heves megyei területi főosz­tálya. a megyei AGROKER Vállalat és az Ongai Állami Gazdaság. A program délelölt 10 óra­kor kezdődik az Ongai Álla­mi Gazdaság központjának kultúrtermében. Üdvözlő be­szédet mond Szemző János, a gazdaság igazgatója. Ez­után Vámosi Jenő, a Herceg­halmi Állattenyésztési Kuta­tóintézet tudományos főmun­katársa tart előadást a szá­las takarmányok tartósításá­ról és tárolásáról. A szálas takarni á n y ok bet a k a rí táská­hoz alkalmazott gépeket és azok beszerzési lehetőségeit Fodor László, a megyei AG­ROKER Vállalat igazgatója ismerteti. Ezután filmvetítés következik a VAKUFOL ta­karmánytárolóról. korszerűt és nagyobb telje­sítményűt. Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György C sak azért volt hetven­ezer ember Bukarest­ben. az Augusztus 23. Stadion lelátóin, mert töbo nem fért be — ez egyfajta bizonyíték arra, hogy a ma­gyar labdarúgásnak még mindig nagy tekintélye van külföldön. Jóllehet, az opti­mista román szakvezetők meglehetősen elbizakodott hangon nyilatkoztak, többsé­gük szinte lefutottnak tekin­tette a Románia—Magyaror­szág mérkőzést, bízva a ha­zaiak továbbjutásában. Volt azonban ennek a találkozó­nak oixjan negyven perce. amikor a magyar együttes leied tette szurkolótáborával a korábbi időkben okozott csalódásokat. Igaz. hogy en­nek a negyven percnek egy­fajta szépséghibája volt, hogy elemi védelmi hibából egyenlítettek a románok, és Kocsis kihagyott egy tizen­egyest is. A jó játék kap­csán azonban ezek a hibák „bocsánatos bűnnek” tűntek. A második félidőben azon­ban ismét csalódni kellett válogatottunk játékában és já lékfel fogásában. Egyszerű­en nem találni magyaráza­tot arra, hogy a magyar csa­pat. amely az első félidőben nemcsak két gólt rúgott,, ha­nem néhány biztos gólhely­zetet is teremtett az ellenfél kapuja előtt, időnként ötle­tesen, szépen és stílusosan is játszott, hogyan eshetett önmaga színvonala alá a második félidőben. Ebben a játékrészben vagy elfáradtak a magyarok, vagy taktikai hibát vétettek, ami­kor is szinte teljes egészében átengedték a kezdeményezést a román együttesnek. Táma­dósorról egyszerűen nem le­hetett beszélni, hiszen mind­össze Bene maradt elől, a többiek hátrahúzódtak véde­kezni. Ráadásul történt két olyan csere is a magyar csa­patban, amely — mint a té­nyek is igazolják — aligha vált együttesünk javára. 2:l-re vezettünk, kihagy­tunk egy tizenegyest és né­hány biztos helyzetet, s az utolsó öt percben már azért szurkoltunk, hogy legalá bb a harmadik mérkőzésre jogo­sító döntetlent sikerüljön megtartani. És a legszomo­rúbb a dologban az, hogy vem a román csapat javult fel a második félidőre, ha­nem a magyar együttes esett vissza. Ismert fogyatékossá­gok tűntek szembe. Több já­tékosnál baj volt az erőnlét­tel, a korábbi jó taktika pe­dig egyszerűen szétesett. Ver­gődött es csapkodott váloga­tottunk. Pedig negyven per­cen keresztül bebizonyítot­ták, hogy a magyar labdarú­gás kepes felnőni a felada­tokhoz. A mérkőzés azonban Bukarestben csakúgy, mint korábban Budapestén kilenc­re« percig tartott. Es ez sok­nak bizonyult néhány játé­kosunk számára. Az első félidőben nyújtott jó teljesítmény, néhány va­lóban magyaros támadás, öt­letgazdag, kombinat.ív ado­gatás, aránylag fegyelmezett játék kapcsán mégis bizako­dással kell tekintenünk a harmadik találkozó elé. Vol­taképpen a bukaresti mér­kőzés előtt is sokan kiegyez­tek volna egy harmadik mér­kőzéssel. Azonban az ottani játék alapján mégis keser­nyés szájízzel kell elmonda­nunk. hogy legalább olyan lehetőséget szalasztottunk el, mint néhány esztendővel ko­rábban, Prágában. De bízunk abban, hogy a marseille-i kudarc nem fog megismét­lődni Belgrádban. Szeretnénk remélni, hogy lelkesen játszó nemzeti tizenegyet látunk majd a Partizán-stadion gyepszőnyegén. A futballt szerető százezrek azért fog­nak szurkolni itthon, hogy válogatottunk ott lehessen a legjobb négy között. Hogy ez így legyen, azért kilencven percig kell úgy játszani, mint Bukarestben tették csaknem egy félidőn keresz­tül. Paulovits Ágoston Három perccel a robbantás után. Gyermekes ifjúságvédelem Sárospatakon Kazincbarcikai sikerek az országos sportnapon Nyomban a várossá ala­kulás után, az elsőrendű fel­adatok egyikeként került na­pirendre Sárospatakon a gyermek- és ifjúságvédelem tennivalóinak meghatározá­sa. Még 1969 tavaszán ki­dolgozta az e célra összehí­vott munkaértekezlet azokat az irányelveket, amelyek összehangolták a város üze­meiben. intézményeiben foly­tatott ifjúságvédelmi tevé­kenységet. A következő évek­ben a városi pártbizottság és KISZ-bizottság is elem­zőén foglalkozott e témával, elvi megalapozást adva. .s gyakorlati támogatási: nyújt­va a sokágú munkához, az ifjúságról szóló párthatáro­zat és az ifjúsági törvény út*— fásai szerint. • • űrö’itölt «omlok Sárospatak sajátos gondjai részint az annyiszor emlege­tett „történelmi örökségből” származnak: mert a nagy múltú település nemcsak a nagyon becses kulturális ér­tékeket, a haladó szellemi hagyományokat kapta örökül, hanem, sok megoldatlan tár­sadalmi problémát is. Sok szociális „fehér tölt" maradt, különösen a város nagy ki­terjedésű peremvidékén, ta- nyavilágában. Ma is főleg ezeken a félreeső területeken élnek — a királyhegyi, az alsóhatári részen — a hát­rányos társadalmi helyzetű Iskolát gyermekek, s az is­kolaköteles koron túljutott, de megoldatlan helyzetű fia­talok. Az öröklött gondokhoz tár­sultak az újkeletűek: az újra várossá válást nem követte egy csapásra a városi élet minden előnye. Az átmenet konfliktusokat is okozott. A város iparosodával egyre több családanya is bekapcsoló­dott a termelőmunkába. Ez javította a családok anyagi helyzetét, de nehezítette a gyermekekkel való foglalko­zást. Hiába jogosak az igé­nyek, nincs még elegendő hely az óvodákban, az iskolai napközikben. A városi művelődésügyi osztály társadalmi segítő tes­tületekén! létrehozott ifjú­ságvédelmi bizottság sokat tett a hátrányos helyzetű gyermekek, ifjak társadalmi környezetének felderítésében. A tanács szakigazgatási szer­vével együttműködve az is­kolákban, a termelőüzemek­ben kialakították az ifjúság­védelmi aktívahálózatot, A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök lelkiismeretesen végzik önként vállalt, sok tapintatot kívánó, áldozatos munkájukat. Figyelmeztetnek a gyermekeket, fiatalokat kü­lönösen veszélyeztelő okokra. Az alkohol kártételei Az okok között feltűnő a/.' alkoholizmus terjedése. Elég­gé el nem ítélhető, hogy pél­dául a nehezen ellenőrizhe­tő peremkerületeken a zug­árusok gyermekeknek is el­adnak szeszes italt. Sajnos, az ottani családi, társadalmi környezet, az elmaradt köz­felfogás szentesíti ezt a ká­ros gyakorlatot. ' Ahelyett, hogy segítene a közösségre veszélyes vétkesek leleplezé­sében, felelősségre vonásá­ban. inkább takargatja az üzelmeket. Még kirívóbb, hogy a város néhány ital­boltjában sem veszik szigo­rúan a fiatalkorúalcra vonat­kozó tiltó rendelkezéseket, és a mindenáron való bevétel­növelés miatt kiszolgálnak alkoholos italokat iskolás gyerekeknek, kisdiákoknak is. A diákvárosként is szá­mon tartott Patakra igen sok fiatal jár iskolába vonattal, busszal a közelebbi, s távo­labbi környékről. Ismeretes a bejáró tanulókat környékező sokféle károsító hatás. Ezért különösen sürgető az. iskolai kollégiumi hálózat bővítése. Neveltségi szintvizsgálatok tanúsítják, hogy ugyanarról a településről való kollégiumi és bejáró tanulók között lé­nyegesek a különbségek, az. utóbbiak hátrányára. VeszpIvezfMő ohoV Az iskolák a veszélyezte­tett tanulókról nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás ki­terjed a szociális segítségre szoruló tanulókra is. Tanul­ságos megvizsgálni a nyil­vántartáson szereplő 95 ta­nuló veszélyeztetésének kör­nyezeti okait: Anyagi rendezetlenség 27 Alkoholizmus a családban 38 Zilált családi helyzet M Elvált szülők gyermeke 8 Egyedülálló, beteg szülő 4 Idegbeteg gyermek 4 Figyelmeztető a számszerű adatokban is az alkoholiz­mus, a rendezetlen családi helyzet túlnyomó aránya. Hiába igyekeznek az iskolák­ban minden pedagógiai se­gítséget megadni a veszé­lyeztetett gyermekeknek, ha a segíteni akaró pedagógus gyakran szembetalálja ma­gát családlátogatáskor olyan szülőkkel, akik nevelői zakla­tásnak, a család magánéleté­be való beavatkozásnak te­kintik a segítő szándékot. A veszélyeztetett gyerme­kek védelmét szolgálja, hogy az illetékes hatóság hivatásos pártfogót is foglalkoztat Sá­rospatakon. aki kiterjedt kör­zeti tevékenysége közben egy napot hetente itt tölt és se­gítséget nyújt a veszélyezte­tett kiskorúak ellenőrzésé­ben, gondozásában. A városi tanács a legutób­bi három év gyermek- és if­júságvédelmi tapasztalatait, tanulságait a tanácsülés na­pirendjére is tűzte, hogy a bonyolultan összetett problé­ma megoldása még inkább társadalmi üggyé váljék — annak az alapelvnek a szel­lemében, hogy az ifjúság egészének helyes megítélésé­nél a kisebbség hibái ne ta­karják cl a többség érdemeit. Bcrccz József 178 vegyipari tanuló vetél­kedett Kazincbarcikán a 105. ITSK tanintézet sporttelepe­in az országos sportnap ke­retében. A vendéglátó ka­zincbarcikaiak nemcsak ki­tünően rendezték meg a sporttalálkozót, hanem ma­guk is kiemelkedő teljesít­ményeket értek el. A Vegyipari Dolgozóik Szakszervezete által felaján­lott értékes tiszteletdíjat is a kazincbarcikaiak vették át az ünnepélyes eredményhir­detéskor. Nagy sikere volt a kétnapos vetélkedés kereté­ben lebonyolított női kispá­lyás labdarúgótornának is. Ebben is a kazincbarcikaiak bizonyultak legjobbaknak. Az atlétikai versenyszernek győztesei, leányoknál: 100 m gát: Berentés (105. sz. ITSK): 100 m: Vadnai (105.); 400 m: Vadnaá (105.); 800 m: Szíj- jártó (107.); gerelyvetés: Bencs (105.); diszkoszvetés: Hugya (105.): súlylökés: Du­nai (107.); távolugrás: Ko­vács (6.); magasugrás: Fabu­la (6.). Fiú versenyszámok győzte­sei: 100 m: Tóth (303.); 400 m: Fáklya (105.): 800 ni: Sie­tő (105.); 1500 m: Siető (105); 3000 m: Siető (105.); 110 m gát: Farkas (301.); diszkoszvetés: Perényi (105.): gerelyvetés: Czakó (105.); súlylökés: Galajvárdi (105.); magasugrás: Berki (301.); távolugrás: Tóth (303.). Fiú kézilabda: 1. 105. sz. ITSK. 2. 6. sz. ITSK, 3. 115. sz. ITSK. Leányoknál: 1. 105. sz. ITSK, 2. 115. sz. ITSK, 3. 303. sz. ITSK. Labdarúgás, fiúk: 1. 105. sz. ITSK, 2. 303. sz. ITSK, 3. 106. sz. ITSK, Leányoknál: 1. 105. sz. ITSK, 2. 303. sz. ITSK, 3. 115. sz. ITSK. Asztali tenisz: 1. 115. sz. ITSK. Pontversenyben: 1. 105. sz. ITSK 51 pont, 2. 303. sz. ITSK 39 pont. 3. 115. sz. ITSK 18 pont, 4. 6. sz. ITSK 17 pont. N. P. FELVÉTELRE KERESÜNK miskolci székhellyel, több éves gyakorlattal rendelkező, épületgépészetben jártas tervezőmérnököt, építész-szerkesztőt, gépész műszaki ellenőrt és gyors-gépírót. Jelentkezés írásban eddigi működés rövid megjelölésé­vel a miskolci hirdetőbe, 1972. május 31-ig „Meg­bízhatóság” jeligére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom