Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. április 8., szombat Alkotó nevelés járási iskolai napok izntoo A sárospataki pedagógiai napokon részt vett dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára, aki az utóbbi időben többször járt nemzetközi nevelésügyi tanácskozásokon is. Személyesen, frissiben tájékozódhatott azokról a témákról, amelyek korunkban leginkább foglalkoztatják a nevelőket idehaza, s a nagyvilágban. Módunkban volt beszélgetni vele néhány különösen közérdekű oktatásügyi kérdésről. — Az emberi ismeretek hatványozádásávai szükségszerűen megnőtt a pedagógia társadalmi szerepe, ezzel együtt felelőssége is, A korszerű neveléstudomány egyik alapvető feladata, hogy az életben felhasználható ismeretek leggazdaságosabb megszerzésére tegye képessé a tanulókat. Tapasztalatai szerint hogyan felel meg ennek a sarkalatos követelménynek oktatásügyünk ma? — A fejlődés bizonyos' fokán szükségképpen megmutatkozik, hogy a társadalmi termelőerők megsokszorozásának leghatékonyabb módja magának az embernek a fejlődése. Köztudott, hogy a műszaki-technikai tényezőkkel együtt nő a termelés emberi oldalainak, az úgynevezett humán faktornak a szerepe. Ezért Helytelen, ha a művelődésügyön belül az ismeretek mennyiségi növekedését kizárólagos érvényűnek tekintjük. mert ezzel deformáljuk a felnövekvő nemzedéket. Az ismeretekkel való túlterhelés a személyiség rovására megy. Ma — s a jövőben még inkább — nem a tudás mennyisége, hanem a gyors megtanulás képessége a „teremtő erő”, az, amit így is nevezhetünk: alkotókészség, döntési képesség. Az ismeretnyújtás ma ennek értelmében. kutató megközelítéssel folyik, a gondolkodás, problémamegoldás, a választás motívumainak állandó jelenlétében. — Patakon tartott előadásában nyomatékkai szólt a „teljes életre nevelés” igényéről az értelmi nevelést szervesen kiegészítő érzelmi nevelés szükségszerűségéről. Mi indokolja a szenvedélyes hangvételű érvelést ez ügyben? — Tapasztalhatjuk, hogy a mindennapi életben milyen sokan mellőzhető tényezőnek tekintik a szép iránti igényt, sokak számára nem szükséglet az „esztétikai dimenzió”. Pedig a szociológiai és lélektani vizsgálatok igazolják, hogy a „szép”, az esztétikai élmény ösztönzően hat az emberi alkotóképességekre. Nálunk a teljes értékű emberi személyiség kialakítása nem magánügy, hanem a szocialista társadalom érdeke. Az egyén és a közösség érdekében egyaránt kívánatos élet- szemlélethez az érzelmi, esztétikai tényező is hozzátartozik. ennek tudatosítása sem elhanyagolható feladata a pedagógiának. — Az emberi személyiség formálójának, a pedagógusnak az iskola társadalmi funkciójárlak változásához kell igazítania a maga személyiségét is. Milyen tulajdonságok jellemzik elsősorban a korszerű pedagógust? — A nevelés társadalmi jelentőségének megértését, s hatásának állandó érzékelését tarthatjuk a Ieglényege- s'e'ob hivatásjegynek. A másik lényegi tulajdonság a megújulás és megújítás képessége. Szüntelen ébren tartani önmagában és felkelteni a tanítványokban az önképzés vágyát — erre csak az a nevelő képes, aki izgalommal és okossággal szűri át magán a világot, s közben kiválasztja az önmagát és tanítványait' éltető-építő elemeket. Ez teszi lehetővé, hogy az igénybe vett oktatási, never lési módszert rugalmasan hozzáillesszük az adott helyi- és időtényezőkhöz, a tanítványokhoz és saját egyéniségünkhöz. Ez óv meg a fenyegető szakmai ártalmaktól, mint például az ismétlődő helyzetekből adódó egyhangúságtól. a nevelési eredmény azonnali kiszámíthatatlansága miatti elkedvetlene- déstől. az alkotás folyamatába való névtelen beilleszkedés lehangoló hatásától. I dőnként elhangzanak olyan végletesen pesz- szimista vélemények, hogy korunkban a pedagógus hivatás válságba került, az oktató és a diák eredendően szubjektív kapcsolatát elektronikus gépek szorítják ki a pedagógiából. A világ azonban nem ilyen értelemben racionalizálódik. Az oktatásügy demokratizálódása, s a tudományos-technikai forradalom is a pedagógia emberi tényezőit erősíti. Bereez József Negyedik alkalommal rendezi meg a Mezőkövesdi járási Hivatal művelődésügyi osztálya és a pedagógus-szakszervezet járási bizottsága Mezőcsáton a. járási iskolai napokat. A kétévenként ismétlődő rendezvénysorozaton a neveléselméletet magas szinten művelők találkoznak a gyakorló pedagógusokkal. Az előadásokon a pedagógia legidőszerűbb kérdéseiről tájékoztatják a nevelőket, s kicserélik a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat is. Az idei rendezvénysorozat április 6-tól 13-ig tart. A nevelők a pályaválasztás, pályára irányítás az oktató-nevelő munka keretében; Az érzelmi nevelés fontossága a 3—10 éves gyermekeknél; A közoktatás időszerű kérdései címmel hallgatnak előadásokat. Sor kerül az igazgatók, a pedagógusok tanácskozására is. A járási művelődési központban 6-án 15 órakor Gondola , Gyula, a művelődési osztály vezetője üdvözölte a megjelent pedagógusokat, a járási párt- és KÍSZ-bizott- ságok képviselőit, majd a negj'edik járási iskolai napokat dr. Greiz László, a járási hivatal elnöke nyitotta meg. A megnyitó szavak után Molnár István, járási úttörő- titkár kiváló úttörővezető kitüntetést adóit át Greiz Istvánnak, a tiszakeszi általános iskola igazgatójának. Ezt követően dr. Király Gyula, az egri Ho Si Minh 'tanárképző Főiskola adjunktusa Az ifjúsági szervezet helye, szerepe az iskolai közösség egészében címmel tartott előadást A megnyitón megjeleni igazgatók, csapatvezetők, raj- vezetők előtt a közösségi nevelésben. az ifjúsági szervezeten belül végzett munkában jelentkező problémákról szólt. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában foglalkozott a hagyományok, a szimbólumok szerepével jelentőségével is. Tudja már, hogy a HAJDÚ szuper-automata mosógép 1972. március 20-tói szeptember 30-ig 15 SZÁZALÉKOS ELÖLEGFIZETES, valamint 18 havi törlesztés mellett megvásárolható! Érettségizett fiatal lányt admi- nisztrátori munkakörbe felvesz az OFOTÉRT 110 fotólabor, Augusztus 20. u. H’. Földgép Vállalat miskolci főépítés vezetősége nchézgépszerelésben jártas szerelőket és lakatosokat, valamint hegesztőket, 1 Érettségivel adminisztratív munkakörbe dolgozót azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés személyesen: Közlekedési Építő Vállalat, Miskolc. József Attila u. 45., április 11-én. fő festőt, l fő autóvillamossági szerelőt és 3 fő vízvezeték- szerelőt felvesz. .Jelentkezni lehet: Miskolc, Zsarnai telep, Földgép Vállalat miskolci főépíA TIGAZ miskolci üzemegysége felvételre keres minősített, nagy gyakorlattal rendelkező ívhegesztőket. Kiemelt órabér! 44 órás munkahét! Gázkedvezmény. Jelentkezni lehet: Miskolci József A. u. 20. sz. alatt a munkaügyi csoportnál. Termelőszövetkezetünk alkalmaz jó kereseti lehetőséggel traktorosokat, gépszerelőket. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. Jelentkezés a kisgyöri Alkotmány Tsz irodájában. Felvételre keresünk számviteli gyakorlattal rendelkező nyugdíjas munkavállalókat anyagátvevői munkakörbe. Jelentkezés a Miskolci Mélyépítő Vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Partizán u. 2. sz. A Miskolci Kertészeti Vállalat alkalmaz 1 fő gyors- és gépírót. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szent- Péteri kapu. tés vezetőségén. Országos hálózattal rendelkező kereskedelmi vállalat keres áruforgalmi, értékesítési, szervezési munkában gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt, miskolci telephellyel bolthálózati intézői munkakörre. A jelentkezést a' eddigi munkahelyek. valamint a képesítés megjelölésével a Magyar Hirdetőbe kérjük (Bp. V., P eszabadul ás tér 1.) „Élelmiszcr-keroskcde- lem 5595” jeligére. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. II. kerületi Hivatala pályázatot hirdet a szirmai tanácskirendeltség vezetői álláshely betöltésére. Közigazgatási gyakorlat szükséges, tanácsakadémiai végzettséggel rendelkezők előnyben részesülnek. A pálya- zatokat — részletes önéletrajzzal — április hó 15-ig lehet benyújtani a II. kerületi hivatal titkárságára. (Miskolc II., Csabavczcr u. 53. sz. Születésnapi gondolatok Á lapjaink jubileumi szama I em a földrajzi helyzet, hanem a megnyilatkozni, terem- ív leni képes alkotóerő tesz egy-egy települést naggyá, a nagy közösség, az egész nemzet számára kútfővé . . Fábián Zoltán Vidék — nem vidék című cikkéből idéztük a gondolatot. A Napjaink tízéves 'jubileumát, születésnapját köszöntő áprilisi számban ugyanis — nagyon természetesen — több olyan cikk, publicisztikai írás is található, amely megpróbálja számba venni, felmérni az egy évtized tanulságait. Egy folyóirat születésétől — méghozzá itt Miskolcon, ahol a vasporos föld nem nyújt irodalmi tradicionális hátteret — sokat vártak a szép szó szerelmesei. Mennyire tudott alkotóműhellyé válni a folyóirat, ezt boncolgatja az Egy évtized című írás. Jó érzés olvasni a számvetést, nemcsak azért, meri összességében láthatjuk a tíz év eredményét, hanem azért is, mert. számba veszi azokat a nehézségeket, gondokat, amelyeket az új évtizedben meg Ítéli oldani, vagy felszámolásukban előbbre kell lépni. Szinte kapcsolódik ehhez az íráshoz Mocsár Gábor levele. A vidéken megjelenő irodalmi folyóiratok nehézségeiről, küzdelmeiről vall Mocsár Gábor, de arról a szép irodalmi, kulturális közvéleményt formáló munkáról is, amely reájuk hárul. Gondolatokban gazdag, vitázó kedvtől duzzadó ez a jubileumi szám — méltó a születésnaphoz, S szinte természetes, hogy akkor, amikot' a számvetés ideje jött el, a szokásostól eltérő a szám felépítettsége. Szépirodalom csak mint líra van jelen — azt viszont valóban gazdagon kínálja. Ratkó József, Kalász László, Serfőző Simon, Raílai Sarolta, Ladányi Mihály és Bihari Sándor több verssel is jelentkezett, de a többiek is — Papp Lajos, Nikiai Ádám, hogy csak néhá- nyukat. említsük meg — szép lírát nyújtanak át a Napjaink olvasóinak. A hogyan összességében mérlegre került ebben a számban az irodalmi folyóirat egészének munkája, úgy a rovatoknál is .megtörtént. Zlmonyi Zoltán a prózarovat feladataival kapcsolatban a következőket állapítja meg: ..A prózarovat, ha életképességét bizonyítani akarja, továbbra sem zárkózhat, el új szerzők bevonásától. A nyitást ózonban lassan a válogatás követi. Vállalt szerepünket csak úgy teljesíthetjük be. ha a gyakori publikációt biztosítani tudjuk...” Ebben már a jövő feladata van benne: még szorosabbra építeni a már megteremtett kapcsolatokat, hogy a Napjaink még igazibb alkotóműhelye legyen Miskolc, a megye és az ország irodalmi vérkeringésének. Cs. A. Napjaink kérdései a Borsodi Szemle új, 1972-1. számúban A XVII. évfolyamába lépett Borsodi Szemle, a TIT Borsod megyei szervezete, a megyei és a városi tanács i s m ere lie rj eszlő folyóirat rínak legújabb száma szinte teljes tartalmával napjaink kérdései felé fordult, azokat boncolgatja. Nemcsak az azonos című rovat cikkei foglalkoznak mindennapjainkkal, hanem más rovatok közleményei között is találunk ilyen jellegű írásokat. A lapszám élén Juhász Györgynek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének tanulmányát olvashatjuk A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai címmel. Ezt sorrendben Kónya. Béla írása követi: A mezőgazdasági szakemberek pályakezdésének körülményei. E két közlemény a Gazdasági élet rovatban található. A Napjaink kérdései rovat öt érdekes, nagy tömegeket, érdeklő cikket kínál mai életünk témáiról. Társadalmi elvárás — bírói döntés címmel Novak István, a társadalmi igazságérzet és a bírói döntések jogi megalapozottsága kapcsolatát elemzi, Endrédy Ferenc a BTK módosítását ismerteti. Aszódi Imre úgynevezett kényes kérdésről, a születésszabályozás helyi gondjairól és eredményeiről szól. Tóth Pál a borsodi gyáriparban dolgozók lakásviszonyait elemzi, Takács Józseffé pedig az arlói cigányok helyzetét. Feltétlenül napjaink kérdéseihez sorolandó a Művészet — irodalom rovatban Végvári Lajos minden bizonnyal vitára sarkalló cikke: A képzőművészet helyzete Borsódban, amely rövid történeti áttekintés után elsősorban a mai borsodi és miskolci képzőművészeti életben jelentkező negatív vonásokra hívja fel a figyelmet. Ugyancsak ebben a rovatban olvashatjuk Oltyán Bélának A pályakezdő Déry művészi eszközei című értékes tanulmányát. A folyóirat ú.i . számának további részében Högye István idézi a méltatlanul elfeledett sátoraljaújhelyi forradalmár, dr. Nemes Viktor emlékét, Zsuffa Tibor pedig Egy „Vándorló könyv” vallomásai című írásában egy hajdani vándorló mesterlegén.v útját kíséri végig. Gyarmati Béla. a tízéves Napjainkról írt jegyzetet. Deák Gábor a jubileumi- tudományos emlékezésekről számol be. Végül olvashatjuk a lapszámban a TIT Országos Ügyvezető Elnökségének legújabb határozatát a Bugát Pál emlékéremmel kapcsolatban. A lapszámot a nemrégiben Miskolcra költözött képzőművész. Máger Ágnes több rajza színesíti. ÉRTESÍTÉS! Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat és üzemelő közüle- teket, hogy az alábbi időpontban az áramszolgáltatást szüneteltetjük. 1972. április 17-cn 7—37 óráig: Kun B. u„ Lévay úttól a Balogh A. útig, 63. sz.- töl a Dugonics útig, Rosenberg házaspár u., Dugonics u., Dobozi M. u., Szilágyi D. u„ Mikszáth u„ Semmelweis u. 1972. április 17—18— 19-én 7—17 óráig: Vörösmarty u., a Kun Bélától végig, Kun B. u., a Vörösmarty úttól a Hadirokkantait útig, Borsvezér u., Sarolta u„ Gizella u„ Lenke u., Hadirokkantai« útja. 1972. április 19-én 7—17 óráig: Baross G. u. 2—18-ig, Latabár u. 1972. április 20-án 7—17 óráig: Sa jó-part. Víkendtelep. 1972. április 21-én 7—17 óráig: Baross G. u. 17rtöl végig, Tüzér u„ Szinva u„ Szondi Gy. u., Harmat u., Buzogány u., • Horváth L. u., Debrecenyi u., Madarász V. u. egy része, Búza tér 1—17-ig, (benzinkút). Szűcs S. u. Észak-magy .írországi Áramszolgáltató V. Miskolci Üzemigazgatóságánál; 1. sz. kirendeltsége ‘
