Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
1972, április 15., szombat ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 5 A Kereskedelmi Felügyelőség cs a KÖJÁL vizsgálata Az óvodák, iskolák konyháin Szocialista életünk egyik jelentős vívmánya az óvodások, általános iskolások, középiskolások és egyetemisták kedvezményes étkeztetése. Az elmúlt hetekben a megyei kereskedelmi felügyelőség, a KÖJÁL-lal egyetemben — országos vizsgálat szerves részeként — 38 intézményben vizsgálták meg a tanácsszervek, az üzemi vendéglátó, a minisztérium kezelésében levő konyhák munkáját. r Áruellátás A különböző konyhák különbözőképpen szerzik be az étkeztetéshez szükséges árut. Az üzemi vendéglátó, valamint a minisztérium kezelésében levő konyhák — az utóbbinál a tojás és a hús kivételével — a központi R- alapból szerzik be a szükséges árumennyiséget. A minisztériumhoz tartozó konyhák esetében igen helyes kezdeményezéssel találkoztak a vizsgálatot végzők. E konyháknál jelentős mennyiségű zöldárut vásároltak fel, ezeket télen tárolják, így egész évben aránylág olcsó beszerzéssel egyforma áron tudnak kalkulálni a napi étkeztetéshez. Az óvodások, a diákok és az egyetemisták ellátásánál alapvető a hús, amely mindennap szerepel az étlapokon. A beszerzésben — főleg a tanácsi kezelésű konyhák esetében — nagy gondot okoz, hogy a szükséges hús- és zöldségmennyiséget kiskereskedelmi áron tudják megvásárolni. Ez befolyásolja mind mennyiségben, mind minőségben az étkeztetést. Milyen megoldásra lenne szükség? Szerencsen például a Bocskai Gimnáziumnak korszerű konyhája van. s vele szemben van az általános iskola konyhája. A két egység heti igénye 7 mázsa áru. Az lenne a jó, ha a beszerzést és például a hús előkészítését közösen végeznék. Másutt még több konyha összefogására van lehetőség. A menü A különféle intézmények konyháin a heti irányétlap összeállításánál figyelembe veszik az iskola igazgatójának, a menza, s a diákbizottságok véleményét, így érvényesül a diák-érdekképviselet. A vizsgálat megállapítása szerint sajnálatosan azonban' általában nem veszik figyelembe az élettani és a biológiai sajátosságokat, A megvizsgált ételeknél igen magas a szénhidrát, a hús és a fehérje, ugyanakkor ezen belül kevés az állati fehérje, s kevés a különböző vitaminféle. Az óvodásoknál például a szénhidrát 134, az összíehérjc 110 százalékot tesz ki, állati fehérjében viszont csak 70 százalékot kapnak. Alacsony az A-, B-, C-vitaminok fogyasztása, mivel a gyermekek, a diákok a szükségesnél kevesebb zöldséget és tejet fogyasztanak. A menü összeállításánál például még a középiskolák esetében is más és más kalóriái ú étkeztetésre van szükség. Gondolunk arra, hogy egyes szakközépiskolák tanulói nehéz fizikai munkát is végeznek, s ezt figyelembe kell venni. A diákétkeztetéssel kapcsolatos rendelet elavult. Az egykor jó anyagnormák — a nyers- anyagárak időközben történt növekedése miatt — ma mérnem felelnek meg az igényeknek. Feltétlenül szükséges az anyagnormák emelése. Több helyen történt ebben kezdeményezés. A sárospataki kollégiumban például főleg saját erőből, s tanácsi hozzájárulással 13-ról 14 forint 30 fillérre emelték a napi anyagnormát. A miskolci Gábor Áron Szakközépiskola konyháján először — jogszabályellenesen — a szülők költségére növelték az anyagnormát. Ezt a KGM megszüntette, s az összeget 10 százalékkal megemelte. Végső soron e gondokon a rendelet módosításával, az anyagnormák emelésével lehet segíteni. Diákkonyhák A vizsgálat megállapítása szerint az ételek általában felnőt t-centrikusak. Gyakori a hús alapié különböző betétekkel, csontleves májgaluskával, húsgombóccal. Megfelelőnek találtak a választékot a miskolci központi leánykollégiumban, valamint a Katowice úti óvodában. Nem lehet azonban ugyanezt mondani a reggeli esetében. Nyolc reggelinél a diákok öt esetben teát, s három esetben kaptak tejet. Ez nem valami bő választék. Rossz megoldás, hogy a felnőttek és a diákok étkeztetését egyöntetűen bonyolítják le. Ezt többnyire a diákok sínylik meg. Több esetben a különféle rendezvények részvevői is a diákkonyhákon táplálkoznak — a diákok rovására. Több iskolában a dúsabb ebéd kedvéért csökkentik a többi étkeztetés költségét, van ahol 70—70 fillér jut a reggelire és az uzsonnára. Ebből az összegből nem lehet jó reggelit adni. Igények Sok konyha — mint a már említett szerencsi gimnáziumé, a Nehézipari Műszaki Egyetemé — megfelel a mai követelményeknek. Sajnos, egy sor óvoda és iskola konyhája már elavult, nem biztosítja a korszerű étkeztetés feltételeit. A miskolci, Nagyváthy úti iskola konyhája például a pincében van, s étterme nem fűthető, a Dayka Gábor úti iskola konyhájában és éttermében pedig olykor bokáig ér a víz, mert szennyvízelvezető sincs. Egy sor helyen üzem- képtelenek a burgonyahámozó gépek, a hűtőgépek. A mérlegek pontatlanok, nagyon sok az ikszelt súly. van olyan is. amelyet 1942-ben hitelesítettek utoljára. Arra hivatkoznak, hogy ez csak házi használatra van, de hát valójában e mérlegek segítségével készítik a szeletet. A Borsod megyei Kereskedelmi Felügyelőség és a KÖJÁL vizsgálata tagadhatatlanul segítő szándékú. Ezt mutatja, hogy az érdekeltekkel a vizsgálat tapasztalatai! megvitatták, s a javaslatokat várhatóan intézkedések követik. Vérmes reményeket azonban nem táplálhatunk, hiszen roppant nagy az igény, a IV. ötéves tervidőszakban például további 4200 óvodás és iskolás ellátásáról is kellene gondoskodni a meglevő konyhák és éttermek korszerűsítésével egyetemben. S ennek megvalósítása az anyagi lehetőségektől függ. Csorba Barnabás Jegyzeteli a faluból Városközelhen régóta ismert ez a jelenség, I A Mezőcsáti járási tanácsi Hivatal műszaki osztályán, a leggyakoribb gondokról szólva a városlakók kiköltözését említették. Azt a bizonyos dezurbanizációt. amelyről napjainkban ugyancsak sok szó esik. Ki a városból a faluba! De nem egyszerűen a pihenés, a víkend kedvéért, hanem ott élni, lakni és nem olt dolgozni. Legalábbis a mezőcsáti já- . rásban. Leninváros környékén ilyen gondok is adódnak. A régi városlakók közül — már amennyire régiek lehetnek egy új városban — ugyanis többen a Leninváros közelében levő községekben vásárolnak telket, és itt építenek családi házat. Néhány kilométer — különösen gépkocsival — nem távolság a munkahelyig, a műszak végeztével pedig vissza a mégiscsak nyűgöd labb, csendesebb környezetbe! A nyugati iparvárosok környékén eléggé nem egészen új nálunk, Magyarországon sem. az okokat idegorvosok, szociológusok és sokan mások is eléggé világosan magyarázzák. A magyarázatok közé kell viszont tartoznia még valaminek. amiről talán a kelleténél kevesebb szó hallik. Ez a valami: maga a falu, A falu. amely ma már alkalmas, vagy egyre inkább alkalmas rá. hogy kifejezetten városi ember is el tudja benne képzelni az éleiét. Ugyanannyira el tudja benne képzelni, hogy áldozatokat is hoz érte, keményebben dolgozik, gyűjtöget és vállalja a bizony eléggé sok gonddal-bajjal járó építkezést. Pedig a városban összkomfortos lakása van, körülötte jó üzletek, megfelelő ellátás. Es valahol itt kezdődik az a bizonyos mai falu. amely az alapvető dolgokban majdnem teljes egészében tudja adni azt. amit a város. Hiszen. mielőtt a városi ember döntene az elköltözés ügyében, nyilván mérlegre tesz mindent, és úgy tűnik: a mérleg gyakran billen a falu javára. Szépülnek, gyarapodnak községeink, szinte naponta adhatunk hírt egy-egy újabb létesítmény tervezéséről. elkészültéről, vízvezetékekről. áruházakról, orvosi rendelőkről, új utakról, frissen ültetett rózsákról, épülő, vagy megépült parkokról,' játszóterekről, és megannyi új létesítményről, amelyek a falu gazdagodását jelzik. Lehet: nem ez az elsődleges ok. amiért a városi emberek közül sokan a falut választják lakóhelyül. De az biztos, hogy gyarapodó községeink vonzó hatása erősen közrejátszik benne. (Pl) Azegészségügyről tanácskoztak Miskolc város és a MÁV Igazgatóság Vöröskereszt szervezete értekezletet tartott a vasút vöröskcrcsztcs aktívái, titkárai és az állomásfönökök részére. Dr. Bcnkö Csaba igazgató-főorvos a vasút egészségügyi fejlődéséről, dr. Pásztor Pál vasútigazgató pedig a kulturált utazásról tartott előadást. Az ezt követő vita után dr. Lévai Károly, a Vöröskereszt helyettes főtitkára méltatta a miskolci igazgatóság vöröskeresztes aktivistáinak jó munkáját, Ennek elismeréseként a szervezet legmagasabb kitüntetését, a Vöröskereszt ércin arany fokozatát nyújtotta át az országos központ nevében. Tanácskoznak az aktívák Szabados György felv. Fgsíwétesii „beszéig a fö\rő kereskedői A miskolci Kereskedelmies Szakmunkásképző Iskolában a hét elején megkezdődtek a felvételik. Kilencszáz Borsod megyei 8. osztályos tanuló jelölte meg felvételi kérelmén az iskolát, sokkal többen szeretnének bolti eladók, vendéglátóipari felszolgálók lenni, mint amennyire az elkövetkezendő években szüksége van a megye kereskedelmének. vendéglátóiparának. A felvételi bizottság — az iskola és az érdekelt vállalatok képviselői — többféle szempontot figyelembe véve dönt a felvételről. Hodobay György, a szakmunkásképző iskola igazgatója a következőképpen foglalta össze az eddigi tapasztalatokat: — Az eladói szakmák iránti érdeklődés lehetőséget adna számunkra, hogy jó tanulmányi eredménnyel rendelkező. értelmes, talpraesett, jó megjelenésű fiatalok kerüljenek iskolánkba. Hogy ez mégsem sikerült teljesen, annak sokszor objektív okai vannak. Tapasztalataink szerint a falusi iskolákban többre becsülik ezeket a szakmákat, mint a városban; a vidéki jelentkezők között sok a jó tanuló, a városiak, sajnos, igen gyenge tanulmányi eredményeket mutatnak fel. Problémát jelent azonban az, hogy sok olyan távoli községből jelentkeznek, ahonnan nehezen lehet megoldani a bejárást, s néhány miskolci vállalat kizárólag miskolci tanulókhoz ragaszkodik. Hogyan oszlanak meg a jelentkezések az egyes szakmák között? — Az idén a ruházati eladó szakma a legnépszerűbb, tízszeres a túljelentkezés, legtöbb tanulót az élelmiszer eladói szakmára tudunk felvenni. A vendéglátó szakmában kisebb a túljelentkezés, mint a másik kettőben. — Milyen a nemek közti arány ? — Kevés a fiú. Az lenne a helyes arány, ha a tanulók 25 százaléka fiú volna, de korántsem választotta ennyi fiú a kereskedői szakmát. Tegnap, a miskolci fiatalok felvételi ..beszélgetésein" a megyei AGROKONZUM. a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Csemege Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat és a FŰSZERT személyzeti vezetői, oktatási, tanulmányi felelősei vettek részt. Saját vállalati szempontjaik figyelembevételével adták véleményüket, szavazatukat egy-egy jelentkező felvételét illetően. A délelőtti beszélgetéseken sajnos, nem túlzottan jó kép alakult ki. Húsz tanuló közül mindössze hétnek volt hármas. vagy annál egy-két tizeddel magasabb félévi tanulmányi eredménye. Különösen a fő tantárgyakból, magyar nyelvből, számtanból, kémiából, orosz nyelvből rosz- szak az érdemjegyek. (Örvendetes, hogy egyre nagyobb súlyt kap az orosz nyelvi érdemjegy, a nyelvi készség, egyre inkább megkövetelik az eladóktól az alapfokú nyelvtudást.) A felvételi bizottság értékelésébe. döntésébe jelentősen „beleszólnak” az általános iskolai véleményezések, a felvételt kérő ívek ajánló sorai. Érthető, hogy az általános iskolai osztályfőnökök jóindulattal igyekeznek irányítani. elrendezni diákjaik sorsát, de a legtöbb javaslat túlzottan irreálisra sikerült. Néhány példa: „XY nagyfokú szorgalmával tűnt ki társai közül”, s ugyanennek a tanulónak a szorgalmi érdemjegye csupán elégséges. Vág}': „YZ különösen a számtant -s a kémiát szereti a tantárgyak közül”. s ennek a tanulónak mindkét tárgyból kettes jegyet adtak a szaktanárok. Az eladói szakma egészséges. erőteljes embereket kíván. fontos tehát az orvosi vélemény. Ez azonban minden ötödik lapról hiányzik A felvételi „beszélgetésekre” eljött fiatalok sokszor nem is tudtak róla. hogy orvosi bizonyítványt is keli szerezniük. A felvételi lapok kitöltéséhez több őszinteséget, korrektebb véleményezést, több figyelmet várnak a pedagógusoktól a felvételi bizottságok. L. Gy. Tavaszi m unkák Az ország délibb fekvésű falvaiban jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Jelenleg a hagyma cs cukorrépa vetését végzik a dávodi Augusztus 20. Mg. Tsz területen v
