Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1972. április 15,, siombot Élüzemek a TVK-ban A TVK szakszervezeti ta­nácsának a napokban szüle­tett elöntése értelmében — múlt évi munkájuk és a szo­cialista munkaversenyben el­ért gazdasági eredményük alapján — élüzem címet nyert a kombinát nitrogén­műtrágyagyára és az ener­getikai főosztály, míg a kar­bantartó gyáregységnek elis­merő oklevelet adományoz­nak. A , szakszervezeti tanács határozatában hangsúlyozta, hogy a nitrogénműtrágya­gyár immár nyolcadik éve üzemel. A gyár dolgozói az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is kiemelkedő mun­kát végeztek. A gyár telje­sítményével jelentősen hoz­zájárult a vállalati ered­mény növeléséhez. A válla­lat 1971. évi termelési érté­kének 51,6 százalékát, vagy­is több mint 1,2 milliárd fo­rintot a nitrogénműtrágya­gyár biztosította. A vállalati eredményt döntően az am­móniatermelés növelése tet­te lehetővé. Az 1971. évi am­móniaexport negyvenmillió forintra nőtt, míg a terme­lési költségek hat százalék­kal csökkentek. Az energetikai főosztály dolgozói hasonlóképp rászol­gáltak a kitüntetésre. A szo­rosan vett szolgáltató tevé­kenységen túl a főosztály kivette részét a műanyag­feldolgozó gépgyártási prog­ram végrehajtásából is. Ez elsősorban azon mérhető le, hogy az energetikai főosz­tály kollektívája sikerrel megvalósította a gépgyártás­hoz szükséges villamos be­rendezések sorozatgyártását. A nagy gépek fordulatszá­mának növelésével megte­remtette a feltételeket a meg­növekedett nitrogénigény ki­elégítéséhez, amely végső soron jelentős mennyiségű többlet ammónia előállítását tette lehetővé. Megnyílt az UNCTÜ konferencia K ivá ló gyá regységet avattak Új helyen Santiago de Chilében meg­nyílt az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének (UNCTAD) 3. konferenciá­ja. amelyen dr. Salvador Allendc chilei államelnök mondott megnyitót. Kép: Clodomiro Almcyda, chilei külügyminiszter (balról a harmadik), balról mellette Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és Salvador Aben­de chilei államelnök. A mezőgazdasági gépal­katrész-gyártásban elért pél­dás eredményeiért a Mező- gazdasági Gépgyártó- és Szolgáltató Vállalat sátor­aljaújhelyi üzeme elnyerte a kiváló gyáregység kitünte­tést. Az újhelyi művelődési központban tegnap, április 14-én rendezett avatóünnep- ségen Barlus Ágoston válla­lati igazgató méltatta a gyár­egység évek óta kimagasló teljesítményét. Ülést tartott a KPVIKSZ megyei bizottsága Tegnap, április 14-én dél­előtt a miskolci SZMT szék­házban ülést tartott a Keres, kedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága. Az ülésen részt vett Nagy László, a KPVDSZ tit­kára, valamint a megyei és városi pártbizottság, a MÉ­SZÖV és az SZMT képvi­selői. Rónay László, a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd Gelb Miklós, a KPVDSZ me­gyei titkára megtartotta be­számolóját a legutóbbi ülés óta eltelt év munkájáról. Gelb Miklós beszámolójá­ban az elmúlt időszak hár­mas célkitűzéséről — a gazdasági munka segítéséről, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításáról, és a kulturális nevelési mun­káról — szólt. Beszédében kitért a megyei áruforgalom növekedésére, a munka és üzemszervezés fontosságára. A beszámolót hozzászólá­sok és vita követte. Az újhelyi üzem teljes egészében a mezőgazdaság céljait szolgálja, elsősorban laprugó gyártására rendez­ték be, amikor azonban sür­gősen szükségessé vált a te­kercselt rugók gyártása, a gyáregység saját erejéből megoldotta ezt a feladatot is. Terven felül és soron kívül gyártotta a gabonakombáj­nokhoz, rendsodrókhoz és más mezőgazdasági gépek­hez szükséges rugókat, hogy ezzel segítse az aratás gyors, zavartalan elvégzését. Ezután Kaszab Pál, a ME­ZŐGÉP Tröszt vezérigazga­tó-helyettese adta át idős Ragány Béla rugószerelőnek a mezőgazdaság kiváló dol­gozója miniszteri kitüntetést. Kilenc munkás kapta meg a vállalati kiváló dolgozó ki­tüntetést. Timkó László, a gyáregység igazgatója to­vábbi tizenhat dolgozónak és négy szocialista brigádnak adott át okleveleket és pénz­jutalmakat. Az ünnepségen dr. Barlha István, az újhelyi városi pártbizottság első titkára, valamint Pásztor Mihály, a MEDOSZ megyei titkára is kifejezte elismerését a gyár­egység dolgozóinak. B. ,T, L. A. ZENKEViCS: IV. A kémikusoknak JGa lógusoknak együtt kell tisz­tázniuk, hogy konkréciók csak a fenék legfelsőbb ré­tegében találhatók-e, vagy a fenéki üledék mélyebben fekvő rétegeiben is. Ha az első feltevés a helytálló, ak­kor a konkréciók képződése szakadatlan folyamatot je­lent, amelynek során a fe­nék oldható oxidul-vegyüle- tei oldhatatlan oxid-vegyü- letekké alakulnak át a fe­nékhez közeli ■ víztömegben. Ez sajátos kémiai cirkuláció volna, ami sokféle elemet kivon a fenékből, hogy eze­ket azután a fenék legfelsőbb rétegében koncentrálja. De mennyi oxigén szükséges ehhez a folyamathoz? S ha feltételezzük, hogy ezek az elemek a fenékkel érintkező vízrétegből erednek, akkor milyen üteműnek kell lenni az óceáni vizek cirkulációjá­nak, hogy ilyen anyagmeny- nyiséget „leszállítsanak” a fenékre? Erre csak a fizi­kai oceanográfia adhat vá­laszt. A vas-mangán konk­réciók képződésének sokol­dalú jelenségében az ocea­nográfia valamennyi aspek­tusát, biológiai, geológiai, kémiai és fizikai vonatkozá­sait egyaránt megtaláljuk. Az óceánnal kapcsolatos legérdekesebb tudományos kérdés az óceán alatti föld­kéreg megfúrása. E vállal­kozásban a tudományok egész sora érdekelt, hiszen mielőtt a tulajdonképpeni kéreghez eljutna, a fúrásnak az üledékek teljes vastagsá­gán, több száz méternyi vagy talán több kilométer­nyi rétegén kell áthatolnia. E fenékréteg teljes megis­merése lehetőséget nyújt majd arra, hogy az óceán történetének egy sor alap­vető fontosságú vonását meghatározzák. Ami pedig magát az óceán alatti föld­kérget, valamint az ez alatt elterülő földköpenyt illeti, ennek szerkezetéről minded­dig csak többé-kevésbé alá­támasztható elképzeléseink és hipotéziseink vannak. A Csendes-óceán északi felén a fenékdomborzat részletes vizsgálata a fenék- leraikódások és az óceán alatti földkéreg vastagságá­nak szeizmo-akusztikus szon­dázásával kapcsolatosan mó­dot nyújtott a szovjet kuta­tóknak árra, hogy megalkos­sák a Csendes-óceán fenék- domborzatának és geotekto-. nikájának nagyszerű térké­pét, ami segítséget nyújthat a fenék ásványkincseinek feltárásához. 1961-ben amerikai tudósok Puerto Rico körzetében vég­rehajtották az első próba­fúrást a tengerfenéken. Vál­lalkozásukat 1962-ben foly­tatták. A kutatófúrás legcél­szerűbb helyének megállapí­tása végett a „Stranger” és a „Hugh M. Smith” hajón különleges expedíciót indí­tottak a kijelölt körzetbe, hogy ott különféle geofizikai módszerekkel megfelelő vizs­gálatokat végezzenek. A (pnnpr víztömegén át ICII^U történő hír­adás hidroakusztikus jelát­vitel, azaz hidroakusztikus csatornák segítségével való­sulhat meg. Ez pontosság és hatótávolság tekintetében ki­váló távközlési módszer le­hetne. A tengervíz azonban — hőmérsékleti viszonyait tekintve — nem egynemű, hanem bizonyos rétegeiben éles hőmérséklet-változások (ún. réteg-ugrások) vannak, amelyek befolyásolják a hanghullámok terjedését. To­vábbá a vízben nagy meny- nyiségű élő és élettelen le­begő anyag található, ami ki­hat a hangterjedésre s gyak­ran nagy zavarokat okoz. A tengeri állatok által halla­tott hangok is zavarhatnak. Végül a hanghuMmok ter­jedését nagymértékben befo­lyásolják a fenékdomborzat­nak és a fenék felső réte­geinek sajátosságai. így te­hát a tengeri hidroakuszti- kai viszonyok kutatásai bio­lógiai, fizikai ás geológiai vizsgálatokat feltételez, vagy­is szintén komplex problé­mát alkot. Már említettük, hogy boly­gónk éghajlatának kialakí­tásában igen nagy szerepe van az óceánnak. Az óceán hatalmas hatása az atmosz­férára teljesen érthető is, hi­szen óriási termosztátként stabilizálja és szabályozza a légkör hőállapotát. Az óce­án teljes víztömegének hő­mérsékletét végső soron a légkör sok éves átlaghőmér­séklete szabja meg. Másfe­lől az óceán hőmérséklete — vizének hatalmas tömegénél és fizikai tulajdonságainál fogva — meghatározza a lég­kör állapotát. Az óceánhoz képes a szárazföldek felső rétegénék termikus hatása jelentéktelen. Földünk ég­hajlata óceáni éghajlat. Az óceán hatása a légköri viszonyokra azonban nem­csak ennyi. Hatalmasan be­folyásolja a csapadék kör­forgását, valamint az oxi­gén- és a szénsavháztartást is. Az óceán vegyi szennyező­dése szempontjából a radio­aktív anyagok jelentik a legfőbb veszélyt. Az ipar ra­dioaktív hulladékainak mennyisége katasztrofálisan növekszik, s az emberi te­vékenység övezetéből való eltávolításuk a következő év­tizedek egyik legfőbb prob­lémájának ígérkezik. A leg­olcsóbb és legegyszerűbb el­járás persze az, ha ezeket a radioaktív anyagokat a ten­gerek és óceánok fenekére süllyesztik. De ez még nem jelenti azt, l'ogy ez egyben a legésszerűbb és legveszély­telenebb megoldás, sőt en­nek éppen az ellenkezője igaz. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Phenjanba. Tisztelt Kim ír Szén elvtársi Hatvanadik születésnapja alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, dolgozó népünk és a magunk ne­vében meleg szeretettel köszöntjük Ónt, Kim ír Szén elv­iére. Szívből kívánunk Önnek jó egészséget, hosszú életet és a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya élén végzett munká­jában további nagy eredményeket. Kívánjuk, hogy a Koreai Munkapárt irányítása alatt a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság testvéri népe újabb nagy sikereket érjen el a szocializmus építésében és Korea békés egyesítéséért vívott harcában. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság békés országegyesítési javaslatait és nagy erőfeszítéseit mielőbb győzeiení koronázza. Pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk mindent megtesz a két. ország közötti barátság és testvéri együtt­működés fejlesztése érdekében — hangzik egyebek közt a Budapesten, 1072. április 14-én kelt távirat. A Prognoz feladata Pénteken, moszkvai idő szerint 3 óra 54 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Prognoz automatikus űr­állomást, amely tanulmá­nyozza a naptevékenység fo­lyamatait, azok hatását a bolygóközi térre és a Föld magnetoszférájára. Az űrál­lomás súlya 845 kilogramm. A SZOT' agitációs, propa­ganda- és kulturális osztá­lyának szervezésében a jövő héten a szakszervezeti lapok főszerkesztőiből álló huszon­öt tagú delegáció érkezik Borsodba. A küldöttség ápri­lis 19-én Leninvárosba is el­látogat. A Tiszai Vegyikom­binátban gazdag program várja a vendégeket. A válla­lat gazdasági és szakszerve­Még a közelmúltban is úgy képzelték, hogy az óceánok mély vizeiben csak rendkí­vül kis mozgás megy vég­be. Ez az elképzelés azon­ban átalakulóban van, mert új tényeket ismertünk meg, amelyek arra mutatnak, hogy a mélytengeri vizek mozgási sebessége a felszíni vizekéhez hasonló 'nagyság- rendű. A Csendes-óceán mélységi áramlatain a „Vi- tyaz” kutatóhajó sok közvet­len sebességmérést végzett, s ezek kimutatták, hogy az áramlási sebességek gyakran meghaladják a másodper­cenkénti 20 centimétert. De nemcsak erről van szó. Számos emlős, hal és gerinc­telen állat, amely a tenge­rek mélyén él, 24 óra alatt száz vagy akár ezer méteres függőleges irányú elmozdu­lásra képes. Az óceán fel­színi vizeiben élő cetek és halak beleit gyakran töltik meg mélytengeri halak és rákfélék. így tehát a. felszí­ni és a mélyvízi élőlények kilométeres távolságok elle­nére is állandó érintkezés­ben vannak egymással. A mélyebb vízrétegekben élő állatoknál sem ismeretlenek a függőleges irányú vándor­lások. Más szóval, a világ­óceán teljes mélységében ál­landó folyamatként számol­hatunk az élő szervezetek vertikális helyváltoztatásával. S itt már szó sem lőhet év­tizededről vagy évszázadok­ról. Például a radioaktív hulladékanyagok néhány nap alatt a felszíni vízrétegekbe emelkedhetnek az állatok rendszeres, fokozatos verli- kális vándorlása révén. Emellett még arra is tekin­tettel kell lennünk, hogy sok tengeri élőlény koncentrálni zeti vezetői tájékoztatják őket a kombinátban folyó munkáról, s a negyedik öt­éves terv főbb célkitűzései­ről. Ezután megtekintik a TVK-ról készült filmet, majd gyári átogatáson ismerkednek a kombinát üzemeivel. Ezt követően felkeresik a Derko- vits Gyula Művelődési Köz­pontot. ......I II ni I [I i II llll—lllllllllll—!■ t udja testében a radioaktív anyagokat. Az óceáni radioaktivitás vizsgálata ismét világos pél­dát nyújthat az óceánban végbemenő különféle folya-* mátok és jelenségek egymás közli szoros összefüggésére és kölcsönhatására. E vizs­gálat, céljára azonban min­denekelőtt tiszta képet kell nyernünk az óceán vizeinek cirkulációjáról, kémiai szer­kezetéről, továbbá fel kell derítenünk az élő szerveze­tek szerepét a radioaktív termékek koncentrációjában és újraelosztásában, végeze­tül meg kell határoznunk, hogy a fenéküledékeknek milyen jelentőségük van mint abszorpciós felületek­nek. Az óceáni radioaktivitás jelenségének egészét nem érthetjük, meg valamennyi említett vonatkozásának tisz­tázása nélkül. A tengerek és óceánok kő­olajjal való ‘ szennyeződése jóval kisebb, de még mindig igen komoly veszélyt jelent. Evenként több mint egymil­lió tonna kőolaj és kőolaj­termék kerül az óceánba. Ez a szennyeződés máris érez­teti hatását, s ez ellen is rendszeresen küzdeni kell. A/ í'ioo‘í üi\ mindenkié — ‘*® 'ICXdll az egész em­beriség köztulajdona. Tudo­mányos és gyakorlati birtok­ba vétele az egész emberi­ség ügye. Éppen ezért ezen a téren a legteljesebb mér­tékben érvényesülnie kell a nemzetközi együttműködés­nek. összeállította: Szluka Emil ÍíS ■ ^ I szakszervezeti lepik főszerkesztői Borsodiján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom