Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. április 14., péntek £&> « Nemcsak az adottságok, hanem a szemlélet is A szerencsi járás példája — Legjobban most Mező- zomboron szorít minket a „cipő” — mondta a közelmúltban a szerencsi járási hivatal művelődésügyi csoportjának vezetője. Bodó Kálmán. — Tizennégy bejáró nevelőnk van Ezért szeretnénk két T kást vásárolni pedagógus házaspárok részére. Így négy nevelőt már le tudnánk telepíteni... A szerencsi járásban — a megye más járásaitól eltérően — viszonylag nem nagy gondot okozott az elmúlt években a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazása. Csak elenyésző számban kényszerültek arra. hogy az általános iskolákban képesítés nélküli nevelőt kelljen alkalmazniuk. Ennek több összetevője van. Elsősorban a járás adottságaival magyarázzák ezt a kiváltságos helyzetet. azzal, hogy a községek, települések könnyen megközelíthetők és viszonylag nagyobbak. Azután a magyarázatok között olyanok is vannak, hogy évről évre sikerült biztosítani építési kölcsönt a letelepedni kívánó pedagógusoknak’, vásároltak szolgálati lakást, s maguk a községek is gondot fordítottak a pedagógus lakások építésére. Az elmúlt években például — a teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhányat — Megyaszón, Rátkán és Tiszalúcon építettek a községek pedagógus ikerlakásokat. Ez a tény pedig már bizonyos szemléletmódot is jelent: azt nevezetesen. hogy a tanácsok gondot fordítottak a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására, s ezen keresztül természetesen az oktatásügy egészére. Érthető, hogy ebben a járásban a közel 550 oktatásügyi dolgozó közül miért csak öten kívánnak például ebben az esztendőben elmenni a járásból. S ők is. az el- pályázók is csak személyes, családi okok miatt változtatnak munkahelyet. Régebben persze ebben a járásban is nagyobb volt a fluktuáció, volt olyan esztendő, amikor húszán, harmincán is elhagyták a járást. A pedagógusokkal való foglalkozás, élet- és munkakörülményeik javítására tett erőfeszítések eredményeként azonban sikerült valóban minimálisra csökkenteni ezt a számot. Jelenleg az | általános iskolákban mindössze tizenhárom képesítés nélküli nevelőt alkalmaznak —. s közülük sokan már tanulnak a felsőfokú oktatási intézményben. A mostani pályázati kiírásnál például — az első forduló után — már mindössze csak hét tanítói és két tanári állásra várnak jelentkezőt. S mivel most kerül sorra a pályázat második fordulója, várható, hogy újabb képesített pedagógusok jelentkeznek, s még minimálisabbra sikerül leszorítani a képesítés nélküliek számát. A problémát, a gondot inkább az óvónők okozzák, jelenleg még hat óvónői állás Költők estje Ozdon Nagy László. Kossuth-dí- jas költőnk íelesege. Szecsi Margit József Attila-díjas költőnő. valamint Czine Mihály, József Attila-díjas irodalomtörténész és Molnár Piroska előadóművésznő társaságában látogat Özdra, április 17-én. A délutáni órákban a József Attiláról elnevezett gimnázium tanulóinak tartanak rendhagyó irodalomórát. az esti órákban pedig a Liszt Ferenc Művelődési Házban találkoznak a versbarátokkal, a költészet, a modern líra kedvelőivel. Az ózdi népművelési intézmény igazgatóságának könyvtárai, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi könyvesboltjai e rangos műsor ' megszervezésével köszöntik a költészet napját. A Magyar Hűtőipar miskolci gyára azonnali belépéssel ff&Swesz hűtőgépészt, lakatost, hegesztő lakatost, villanyszerelöl, segédmunkást, őr-portást Bérezés megegyezés szerint Jelentkezés: Magyar Hűtőipar miskolci gyára, munkaügyi osztály, Miskolc, Fonoda u. (Megközelíthető a Béke téri városi 8. sz. autóbusszal) Fonodái munkára felveszünk! Fonó szakmunkásnőket, női belanulókat 14—16 eves korig két műszakba. 16 év betöltése után három műszakba Betanulási idő: 1 hónap Bérezés betanulás' időre: 1200 forint, betanulási idő után 1000—2500 forint fizetéssel Kéthetenkem szabad szombat, vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára Bővebb felvilágosítást levélben is adunk Cím: Pamuttextilművek Fonógyára. Budapest. XI.. Bocskai u. 90.. munkaügyi osztály betöltetlen Pedig a járásban fejlődik az óvodai ellátás is, Golopon és Prügyön szeptember 1-én megkezdi működését az óvoda. S az ötéves terv során három községben. Szerencsen. Tarcalon és Bekecsen új, korszerűbb körülmények között foglalkozhatnak majd a kicsikkel az óvónők. Természetes, hogy a szerencsi járás sem mentes ,a gondoktól. De az ő gondjuk lényegesen kisebb, kevésbé ..rázós”, mint a megyében általában. S ennek oka — hisszük — az, hogy egészségesen jó a vezetők hozzáállása az oktatásügy problémaihoz. a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításához. Mert igaz ugyan, hogy a járás adottságai is szerencsések, de önmagukban ezek nagyon kevesek lennének. Ha nem segítenek minden erővel a pedagógusok letelepedését, ha nem igyekeznének megteremteni a letelepedéshez való kedvet .. akkor szerencsés adottságaik ellenére is problémák lennének a járásban. Így azonban remélhetőleg, a most változó feltételek között sem kényszerülnek majd arra, hogy képesítés nélkülieket alkalmazzanak, .lemondjanak a már megteremtett színvonalról. S ez rendkívül jó érzés, ha ismerjük azokat a gondokat és problémákat, amelyekkel megyénkben küszködünk. Csulorás Annamária Az Állami Balettintézet IX. évfolyamos növendékei Lö- rinpz György balettmester vezetésével képesít'Ővizsgát tettek. A vizsga után kötik meg szerződéseiket az Állami Operaházzal, a Pécsi Balettel, vagy a Fővárosi Operettszínházzal. A Mezőcsáti Helytörténeti Füzetek sorában, a sorozat harmadik darabjaként jelent meg a Mezöcsát népi kultúrájából című gyűjtemény, amely a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajz-szakos hallgatóinak másfél évvel ezelőtti mező- csáti gyűjtőút’ján szerzett adatok feldolgozását, illetve az e tanulmányút során született dolgozatok egy válogatását adja közre. A tudományos diákkörök országos konferenciája a napokban Budapesten ülésezett és azon a kiadvány öt tanulmányát, már be is mulatták. * A vaskos kötet Kiss László és Pataki Sándor szerkesztésében elsősorban azokat a helytörténeti adalékokat dolgozza fel. amelyek az alföldi nagyközség széles körűen értelmezett népi kultúrájának múltjába engednek betekintést. Korábban — a kerámia kivételével — szinte teljesen feltáratlan volt e környék néprajza. Most az a tény, hogy egyetemi hallgatók e vidéken vettek részt gyűjtési gyakorlatokon, kiváló alkalomnak mutatkozott a gyűjtőmunka megkezdésére, az adalékok rendszerezésére és a népi kultúrát bemutató helytörténeti kötet összeállítására. A kutatómunka természetesen levéltári adalok- ia is támaszkodott, korábbi megyei és egyéb tanulmányokra. de 'döntően a mező- csáli lakosokra. A gyűjtők elsősorban velük igyekeztek kapcsolatot teremteni és mintegy százharminc. többségben, idős helybeli lakos emlékezéseinek felhasználásával készítették el tanulmá- nj'aikat. * Maga a kötet, tizenöt tanulmányt tartalmaz, húsz Ériek ezlel a Vöröskereszt munkájáról Április 14-én, délelőtt 10 órakor a MÁV igazgatóságán értekezletet tartottak a Magyar Vöröskereszt helyi és üzemi egységeinek részére. Megjelent az értekezleten a vállalat vezetősége, a Vörös- kereszt aktívái, valamint Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára. Az értekezleten a Vörös leereszt munkájáról beszéltek a MÁV területén, egészségügyi feladatairól, a kulturált utazás biztosításában. Páva-körök megyei liemulatója A Kórusok Országos Tanácsa Borsod megyei Szervezetének tájékoztatása szerint április 29-én rendezik meg a Borsod megyei Páva-körök megyei döntőjét Miskolcon. Ezt megelőzően szükségesnek mutatkozott néhány megyei elődöntő szervezése. Április 16-án. vasárnap délután Me- zőcsáton. 17-én Karcsún. 2lián pedig Sajószentpéteren tartják az elődöntőket. Ezekről. és a megyei bemutatóval kapcsolatos minden kérdésről az érdekeltek részletes tájékoztatást Engi Istvántól, a KÓTA megyei titkárától, Udvarát Lakos Endréiül, a KÓTA megyei szervező titkárától, illetve Bakonyi Béla abaűjszántói karvezető tanártól kaphatnak. A KÖTA tájékoztatót adott lei a jelentkezett csoportok részére, amiből néhány gondolatot itt is megemlítünk. Szükséges, hogy minden benevezett Páva-kör készítsen rövid tájékoztató szöveget saját munkájáról. Az augusztus 20-i országos bemutatóra juttatható csoportoknak igen kevés idő jut mind a felkészülésre, mind a bemutatkozásra, ezért a mü- sorválaszlásnál mar a minimális időtartammal kell számolni. Kívánatos, hogy a megyei elődöntőkre és döntőkre változatos dalcsokrokat állítsanak össze, és csak eredeti népdalanyagot használjanak fel, jó ha helyi gyűjtésre támaszkodnak. A „magyar nóta” nem szerepelhet a népdalversenyen. Hangszeres zene. társulhat a népdalénekléshez, de célszerű a megfelelő összpróbák utón kiállni a kísérő zenekarral. Kívánatos a vezénylés mellőzése is. A KÓTA Országos Tanácsa rövidesen közreadja a Röpülj páva-körök minősítésére vonatkozó felhívást és útmutatót. rajzot, tizenkét fényképet, gazdag adattárat. Bevezetőben Kocsis Gyula tanulmányát találjuk: Adatok Mezöcsát gazdasági és néptörléne- téhez. Ebben a tá ban olvashatjuk, hogy már a XIII. század elején történt említés Mezőcsátról és 122illői kísérhetjük nyomon a XX. századig a -település történetét. A tanulmány rendkívül sokrétű, különböző történeti munkák idézésével alátámasztottan rakja össze mozaikokból a hét évszázadnyi községtörténelet. E bevezető tanulmány általános, át - fogó, a további írások a mc- söcsáti népi élet egy-egy vonatkozását kutatják, elemzik. Például Szanyi Mária Mezöcsát növényvilágát. Zsigmondi Gábor pedig a vadon élő állat hasznosítását mutatja be. Nagy Géza a gabonatermesztés, Nagy Varga Vera atvuk- tenyészlés történetét dolgozza fel. Kóthy Judit pedig a paraszti lakóházak XVIII.— XIX, századi alakulásával ismertet meg. Ezek közül némelyik ma is megtalálható a nagyközségben. A kertek és istállók kialakulásával Kocsis Gyula foglalkozik. Már a közelmúltba viszi az olvasót Salamon Anikó tanulmánya: Munkarend és heti étrend a két világháborúi között. E tanulmány csakúgy. mint az azt követő — Barabás Jenő: A szolgalegények élele — igen sok személyes élmény alapján, illetve annak elmondásából keletkezett és sokszínűén mutatja be a mezőcsáti parasztság életét a század első felében. A későbbiekben érdekes föl klór isztikus adalékokkal találkozunk: a komaság intézményét Gergely Katalin. a párválasztás és a házasság helyi szokásait Molnár Csilla, az Andfás-nap és hamvazószerda közé eső hétköznapok életét Joób Emőke, a betyárhagyományokat Tarján Tamás mutatja be. majd régebbi és azok nyomán a közelmúltban keletkezett nép- balladákról és találós kérdésekről. babonás hiedelmekről olvashatunk: Jóllehet, ez utóbbi tanulmányok témái az ország más területén is fellelhetők, az írásokból kitűnően rendkívül erős gyökerekkel kötődnek Mezőcsáthoz es közvetlen környékéhez is. * A kötet olvasmányos, szakmailag gondosan előkészített, több esetben friss adalékokat jelentő munkál; gyűjteménye. A helytörténet kutatói jó forrásra találnak benne, s az egyszerű érdekl Jő is örömmel böngészheti. Mezöcsát és környéke története valóban kevéssé ismert még a szűkebb pátria lakói előtt is. Amikor a Mezőcsáti Helytörténeti Füzetek sorozatát két évvel ezelőtt útjára indították, it szerkesztő bizottság bizonyára ezen a hiányon akart segíteni. A meg rövid életű sorozat eddigi legnagyobb vállalkozása a Mezöcsát népi kultúrájából című kötet. Jóllehet, a kötet nem helyi hagyományg.vüi- tők, helytörténeti kutatók, hanem majdani hivatásos néprajztudósok munkája —, szakszerűség és hitelesség szempontjából csak javára szolgálhat. —. örömmel fogadjuk es büszkén soroljuk a mezőcsáti helyi szervek produktumai közé, mert a kiadás körüli bábáskodás, a kiadvány gondozása, anyagi segítése éppen a helyi vezetők és a helyi szervek iigysze- retelét bizonyítja. (hm) A BORSOD MEGYEI VÍZMÜVEK j 4 azonnali belépéssel, heti 44 órás foglalkoztatással felvételt iiiriat I f j az alábbi munkakörökbe: i gépipari technikumot végzett művezetőket ka- ; zincbarcikai, leninvárosi, sátoraljaújhelyi üzem- | vezetőségére, a vállalat központjába villamosmérnök, gépíró- adminisztrátor. műhely gépkocsi-vezető, műhelyi segédmunkás, takarítónő, építőipari változó munkahelyre teljesitniény- els/.ámoló, csőszerelő, hegesztő, árokásó kezelő, gépkezelő. szállítási csoportjához gépkocsivezető, Erak B—I jelű rakodógép-kezelő, gépkocsi rakodó. Jelentkezés személyesen a vállalat Miskolc, Tömösi u. 2. sz. alatti bér- és munkaügyi osztályon. Beruházók! Építtetők! Figyelem! Vízvezeték- és központifűtés-szerelési munkákra 1972. évre szabad kapacitással rendelkezünk. Miskolci Vízvezetékszerelő Szövetkezet, Miskolc, Baross Gábor u. 21—23. Telefon: 36-168, 13-509 VÖRÖSSALA K-SZlí KSÉG LEIÉT többféle minőségben beszerezheti a B.-A.-Z. megyei Épít (»anyagipari Vállalatnál, Miskolc, Győri kapu 23. sz. Esetenként szállítást is vállalunk. Ugyanott talpas betoncső és kúlgyűrű kapható •< Sárospataki Cserépkályhagyár üzeméből. Mezöcsát népi kultúrájából í j helytörténeti kiadvány
