Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
ÉSZM-MAGYARORSZAG 4 1972. április 13., csütörtök Elégiák és látomásé Ceruzásotok Kuss János kiállításához i£ Befelé mosolygó szótalar»- ság, elmélyült figyelem, a dolgok formájában, viszonyaikban fellelhető rend és harmónia szelíd tisztelete. S az antik szobroké, az antik művészeté. Németh Lajos Modem magyar művészetében Kass .Jánost és Reich Károlyt a klasszicizáló grafika képviseiöi közé' sorolja; joggal persze, mégis, mily nagy a különbség a két művész, a két stílus, a két ember között. Reich művészete csupa játékosság, csupa vidám, bo- hókás mímelés, csupa természetes életvidámság. A görög bukolikus líra földi örömöket zengő színes, pezsgő erotikáid dalai ilyenek. A pásztorköltemények incselgő, ker- getóző, táncba fogózó tündérei ilyenek. S a rajzok is! Könnyedség, lendületes rögtönzés, a kifejezés artiszti-. kus pontosságát is átható dallamosság. Kass művészete szigorúbb; önmagához és a világhoz egyaránt. ‘ * Negyvenöt éves.' Művésze- e, amely kezdettől közvet- ■ éti kapcsolatban, termékeny szimbiózisban éit, fejlődött a könyvművészettél, mostanára kiforrott, zamatéban egyéni s mentes , minden külsőségtől, modortól; az illusztrálás paradox kettősségével megbirkózni, egy irodalmi alkotás szellemét, atmoszféráját, hangulatát visszaadó, s ugyanakkor mégis szuverén alkotást produkálni — ez nem kis feladat.. Különösen annak nem, aki minden kis részletet, minden vonalat és foltot megtervező műgonddal dolgozik. Kass ilyen, művész. S ez előtt a művészi vagy mesterségbeli műgond előtt tiszteleg Tótfalusi Kis Miklós vagy Kner Imre emlékének ajánlott kollázsain. Áhítat, az emberi méltóság, a jellem nagysága iránti tisztelet sugárzik ihletett Madách-lap- jaiból, a 'Mózes-sorozatból. S Assisi Szent Ferenc alakját játékos-naivan égig növesztő rajzából mennyi szeretet sugárzik!... * Elégiák és látomások ... Ivan Goran ' Kovacic Tömegsír című elbeszélő költeményét illusztráló tusrajzaiból mily elementáris tiltakozás szól minden háború, minden erőszak, minden embertelenség ellen. S ugyanígy, a Con- tergun-lapok mily szuggeszti- vitással figyelmeztetnek, az emberre leselkedő veszélyekre, a civilizáció ártalmaira. A József Attila Klubkönyvtár falain látható grafikai munkák leghatásosabb, légmara-k dandóbb élményt-nyújtó lapjai ezek. Ahogy sokáig velünk maradnak, újólag megmegkísértenek különös, szinte embertelnné absztrahált inüanyag fejei; szimbolikájuk ugyanazt a mondanivalót lényegit» látvánnyá, ami a Con- tergan-sorozatból kiált ránk, ember- és világféltő humanizmustól áthatottam * Kass János miskolci kiállítása egy sikeres és megérdemelten mind nagyobb érdeklődést keltő sorozat része. Á József Attila Klubkönyvtár szép kezdeményezése nemcsak a modern grafikának, nemcsak a könyvművészetnek loboroz híveket, hanem értékes, értő közönséget toboroz a könyvtár, a könyvek számára is. Papp- La jos Mezőkövesdi kulturális napok Április 20. és május 20. között Mezőkövesden megrendezik á kulturális napokat. Az átfogó rendezvénysorozat segíti a nagyközség dolgozói szakmai és általános műveltségének további emelését, a helytörténeti és népművészeti hagyományok megismerését. A kulturális program tartalmában és formájában sokrétű, változatos. A politikai, gazdasági, irodalmi és zenei rendezvények. . kiállítások, ankétok, továbbképzések jól szolgálják a közművelődést. Csőke József szerzői estje Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban rövid idő alatt népszerűvé lett Találkozás a rendezővel című kisfilm-al- kotó és közönség találkozó sorozatban április 18-án, hétfőn délután 5 órai kezdettel Csőke József, az ismert híradó- és sportfilm-alkotó műveiből láthat egy összeállítást a közönség, majd beszélgethet a rendezővel. A földreform történelmi jelentősege A békéscsabai cmlékünncpség előadásai nyomtatásban TÖRTÉNÉSZEKNEK, történelemtanároknak, szociog- ráfusoknak, szociológusoknak, pártmunkásoknak, tö- megszervezeti vezetőknek és aktíváknak :Ionosén is érdekes, de a legfrissebb magyar történelem iránt érdeklődő valamennyi olvasónak tanulságosan hasznos kiadvány jelent meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadásában a mezógazaasugtör- iéneti tanulmányok 5. füzeteken! A kiadvány címe: A földreform történelmi jelentősége. Tartalmazza 'az országos földreform-emlekünnep- ség 1970. március 15—16-án, Békéscsabán elhangzott ösz- szes előadását és a zárszót. A kiadványt dr. Lázár Vilmos. a Magyar Agrártudományi Egyesület agrártörté- neti szakosztályának elnöke szerkesztette és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a MAE elnöke lektorálta. A kiadványban így nyomtatásban is megjelent az országos földreform-emlékün- nepség valamennyi előadása. Sorrendben: FrrtnH de, epe köszöntője, majd dr. Soós Gábor megnyitó beszéde, amelynek címe: A földreform 25. évfordulóján. Ezután a nemrég elhunyt tudós és politikus, dr. Erdei Ferenc eléa: i- sát olvashatjuk a kiadványban A földreform történelmi jelentősege címmel. Dr. Pölöskei Ferenc A földosztásért ■vívott harc történeti űí'a a . Viharsarokban című előadása a földosztás történelmi előzményeit foglalja össze. Dr, Do- náth Ferenc előadása azt a forradalmi aktivitást ismerteti, amelyet a magyar parasztság tanúsított 1945-ben, a földreform végrehajtásában. i ■ Nagyon érdekes dr. Lázár Vilmos A termelés beindítása a földreform végrehajtása után című előadása is, uevan- úpy, mint dr. Matolcsi János összef-'"1alója a föl- r/,- jutottak szövetkezeti mozgalmáról. A parasztság társa- ' dal mi tagozódásának problémái a földreform után címmel dr. Orbán Sándor tartott előadást, s végül dr. Romany Pál foglalta össze előadásában a maevar mezőgazdaság helyzetét 25 évvel a földreform után. Zárszót dr. Soós Gábor pinnJot*. AZ ORSZÁGOS földreform-emlékülésen r ’hangzott eiődaások így nyomtatásban olvasva talán még érdekesebbek. hiszen az olvasó elidőzhet. elgondolkozhat egy- egy summázó megállapítás, v-nr tém' után. S valamenv- nvi eVi-aZc cpp-ás is. Különösen, érdekes és tanulságosan hasznos lehet ez a kiadvány azoknak a fiataloknak, akik csak történelemként ismerik a földreformot. (sz. j.) Miskolci kórus sikere Most ért véget Pécsett az V. országos kamarakórus- fesztivál, amelyen szőkébb pátriánkat a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ Reményi János vezette kamarakórusa képviselte. A miskolci együttes versenyen kívül bemutató előadást is tartott: a Janus Pannonius emlékünnepség kapcsán bemutatta Rossa László ez alkalomra szerzett, Pro pace című kórusművét, igen nagy sikerrel. Ä fesztiválon , tizenhat kó- j rus vett részt, közte több } külföldi is. A miskolciak : Schütz, Monteverdi, Kodály, Fehér András, Bárdos és Seiber műveivel versenyeztek, és produkciójuk alapján a legmagasabb elismerést, a diplomás fesztiválkórus címet nyerték el. Jubileumi szövetkezeti népitánc-verseny Ez év nyarán immár tizedik alkalommal — Pécsett — rendezik meg az ipari -szövetkezeti néptanccsoportodc országos versenyét és fesztiválját. A Baranya megyei KISZÖV elnöksége és a megyei szövetkezeti bizottság lesz a rendező, a házigazda. . A már hagyományos, az egyetemes néptánckultúra ápolását és továbbfejlesztését szolgáló országos versenyt ez évben is területi elődöntők alapozzák meg. Az egyik területi versenyt— ugyancsak hagyományosan — Mezőkövesden rendezik meg. A május 14-én, a rnezőkö■ vesd! járási művelődési központ színháztermében megrendezendő elődöntőn sok tehetséges együttes méri össze tudását. A részvevők között lesz a kiváló együttes címmel kitüntetett hajdúböszörményi Bocskai táncegyüttes, a nógrádmegyeri Vastömcg—mi mi Iliim ni in i 'mriT cikk Szövetkezet cigány tánc. csoportja, a naigykállói és a gávavencsejlői szövetkezeti bizottság tánccsoportja. Természetesein bemutatkozik a megyében működő két együttes: a miskolci ipari szövetkezetek tánccsoportja és a mezőkövesdi Matyó táncegyüttes is. A versenyen legjobban szereplő csoportok jutnak a július 1-én, Pécsett sorra kerülő országos versenyre és fesztiválra. A legeredményesebben szereplő együttes ezúttal is elnyeri a mezőkövesdi szövetkezeti bizottság Matyó tulipános láda vándordíját, amelynek jelenlegi védője a nógrádmegyeri cigányegyüttes. A 25 éves matyó együttestől és a miskolci ipari szövetkezetek 20 éves néptánccsoportjától sikeres szereplést várnak szövetkezeti körökben. Gálos Imre BESZÉLGETŐK Barczi Pál rajza Fi lm jegyzet f Aguli és Glafira találkozása Szomorú művészi sors, ha' az alkotó csak a temetőben találkozhat élete során készített műveivel és a közönség is csak ott ismerheti meg azokat. Ez a sors jutott Aguli Erasztavinak, az új szovjet-grúz filmszatíra központi alakjának. Aguli egy regi cári lovastiszt fia, szobrász- művész. A második világháborúból sebesülten tér haza, s azt hiszi, életét most már művészi álmai megvalósításának szentelheti, kifaraghatja remekművét az ■ udvarában álló, s mesterétől kapott hatalmas görög márványtömbből. A sors azonban keresztezi számításait, s Aguli aprópénzre váltja tehetségét., mellszobor-portrékat készít síremlékekre, és lassan, mint valami különleges kiállítás, az ö szobraival népesül be a kis grúz városka sírkertje. Végül soksok kaland, öt gyermek, némi kis kicsapongás után Aguli feladja művészi álmait és a márványtömböt tanítványának adományozza, A történet így rendkívül egyszerűnek, mindennaposnak tűnik. Eldar Sengelaja rendező azonban a művész sorsát nem tragikus színekkel ábrázolja. Szatírát alkot, élesen karikírozott vonásokkal mutatja be a grúz városka életét, napjait, a mű- vészsegitő bizottságot, s 'ezt: a. rendkívül mulattató, ugyanakkor igen élesen bíráló vonalat következetesen viszi a film első. háromnegyedében. Sajnálatos, hogy éppen a befejezésnél bicsak- lik meg a film nyelvezete és a szatírát felváltja a tanulságokat kimondó tantörténet. Addig azonban igen sok derűs képsorban gyönyörködhetünk, kellemesen szórakozhatunk. Estély A Malvina Ursianu rendezte román film rendkívül fontos és érdekes témát ragad meg, 1944. augusztus 23- ának estéjén egy Bukarest környéki kastélyban nagyon sokan gyülekeztek. Valami mar érett a levegőben. A román királyság németellenes birtokos- és értelmiségi társadalmának egyes csoportjai már tudták, hogy szembefordulnak .a németekkel. Tudták, hogy ezen az éjszakán kell bekövetkezni valami riagy-nagy eseménynek, fordulatnak. A film ezt a várakozást mutatja be rendkívül meggyőző eszközökkel, s azt, hogy mennyire. csalódtak e kastélyba összegyűltek, a királyhű társadalom képviselői, amikor kitudódott, hogy amíg ők várakoznak, a fordulat már a kommunisták közreműködésével, sőt nagyrészt vezetésével létre is jött. S így az eljövő új világ semmiképpen nem olyan lesz, amilyennek ők képzelik. Nagyszerű .társadalomrajz és kitűnő színészi játék a jellemzői ennek a filmnek. A színészek közül külön kiemelendő a kastély gazdáját játszó professzor alakjában Kovács György, a kiváló erdélyi színész és a forradalmár, ellenálló szerepében Ghcorghe Mottoi, akit a magyar közönség már az Ítélet cínjiű Kósa-film deák- szerepéből ismerhet. 4 szem!aaú A hét angol filmje — ren-" dezője John Hough — a krimik kedvelőinek hoz örömöt. A bűnügyi történetek kedvelésén kívül azonban az is szükséges hozzá, hogy a nézőnek lehetőleg .hajókötélből legyenek az idegei. Mesterien szerkesztett és bonyolított bűnügyi film, amelynek az elején egy szigetországban az oda érkező szí- nesbőrű elnök ellen, ünnepi bevonulásakor merényletét követnek el. A merényletet és a merénylőt egészen véletlenül meglátja Ziggy, a túl élénk fantáziájú tizenkét év körüli fiúcska, akinek eleinte senki sem akarja elhinni, hogy mit látott, a gyilkos viszont tudja, hogy a kisfiú látta, s ezért a film- történetnek csaknem az egésze -azt mutatja be, miként akarja a gyilkos a terhelő tanút is megsepimisiteni. Közben persze adódik még vagy másfél tucat, halott, meghökkentő kegye t len seggel kieszelt és végrehajtott, gyilkosságok sora, sok-sok izgalom, azoknak, akik ezt keresik a mozikban. Tagadhatatlan, hogy műfaji kategóriájául belül ez a film feltétlenül a legjobbak közé számít. Hajmeresztő üldözések, hajszák, roppant feszült jelenetek váltják egymást, míg végül persze eljön a teljes kibontakozás. De ismételjük: nagyon jó idegek kellenek hozzá. (hm) Különleges kiállítás
