Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
1972. április 12., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A zárszámadás tapasztalatai A távbeszélő áramkörök terheltségét, valamint a kezdeményezett és bejövő hívásokat számszerűén regisztrálja a svéd gyártmányú vizsgaasztal, a posta miskolci távválasztó köz- , pontjában. Fotó: KJ. Hollúsy Endre i Az 19’70-est esztendő mostoha természeti viszonyai a most lezárt év gazdálkodására, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek poli 1 ikai, gazdasági helyzetére is kihatással volt. A sok gond ellenére azonban, a legtöbb márleghiányos gazdaságban 1071-ben helyreállt a gazdálkodás egyensúlya és biztonsága. Ezt jól tükrözik az elmúlt évi zárszámadó mérlegek •— mutatott rá a megyei párt-végrehajtóbizottsági ülés, amely legutóbbi ülésén megtárgyalta a tapasztalatokat. Megyénkben 194 mezőgazdasági, 2 halászati termelő- szövetkezet és 14 szakszövetkezet készített zárszámadást. A tapasztalatok szerint a tagság minden eddiginél fokozottabb figyelemmel kísérte a zárszámadási eredmények alakulását. A közgyűlések általában mértéktartó, ugyanakkor bíráló hangnemben zajlottak le. A tagság „bátorságának” fokozódása a közös gazdasággal való végleges elkötelezettséget bizonyítja. Több helyen a zárszámadással együtt tárgyalták meg a mezőgazdasági szövetkezetek második kongresszusával kapcsolatos előkészületeket. A zárszámadó közgyűlések elé terjesztett beszámolók többsége önkritikusan, kritikusan és előre- mutatoan tárták fel a hely-' zetet. Az 1971-ben bevezetett szűkített önköltségszá- mítás és más, adminisztrációs többletmunka nagyobb követélmények elé állította a szakmai képzettségben 'amúgy is alacsony szinten álló könyvelői apparátust, amely csajt igen nehezen tudta feladatát teljesíteni. Ezek miatt a termelőszövetkezetek többségiében késtek a mérle- ...gek elkészítésével, és a zári-számadó közgyűlések időpontja február középére tolódott. Felszólalásaikban a tsz-tágok méltatták a gazdálkodás eredményességét, továbbá a vezetőség és a tagság kapcsolatának javításával, a tagok és az alkalmazottak közötti különbség enyhítésével, a szövetkezeti tagság nyugdíjazási rendszerének, a gyermekgondozási és egyéb szociális juttatásoknak az ipari dolgozók szintjére való emelésével foglalkoztak. Többen utállak a íobb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkára, a szövetkezeti tulajdon védelmére. új motívumként jelentkezik, hogy a hozzászólásokban is egyre gyakrabban országos gondokat, a munkás-paraszt szövetség erősítését, a paraszti életszínvonalat érintő sajátos kérdéseket is felvetettek. A közgyűléseken nem tisztázható személyi kérdéseket a zárszámadás utáni napokban rendezték. A felvetett gondokkal kapcsolatos hangvétel általában reális volt. Jó volt az előkészítés Mindez annak köszönhető -t- mutatott rá a végrehajtó bizottsági ülés —, hogy jó Volt a közgyűlések politikai előkészítése. A megyei pártvégrehajtóbizottság 1971. november 12-én hozott határozatából adódó feladatokat a járási pártbizottságok — a területi sajátosságokat figyelembe véve — önállóan határozták meg. A járási jogú pártbizottságok termelőszövetkezeti pártalapszerve- Zeti titkári értekezleteken, tájértekezlet jellegű tanácskozásokon behatóan foglalkoztak a zárszámadás politikai előkészítésével. E munkát segítette az a 144 elv- ^árs, akiket a megyei párt- végrehajtóbizott.ság a zárszámadások politikai segítésére kért fel. A tanácsi szervek és a termelőszövetkezetek területi szövetségei zárszámadás előtt tanfolyamokat szerveztek tsz-elnökök, ellenőrző bizottsági elnökök, főkönyvelők, lőagronómu sok, nőbizottsági elnökök számára. Több tsz vezetősége intézkedési tervet dolgozott ki a zárszámadások előkészítésére és lebonyolítására. A tsz-pá r t al apsze r v eze - tek többsége aktívan kezdeményezte és szervezte a tsz-tagsággal való csoportos (üzemegység, kerület, brigád) megbeszéléseket. Ezeken a rendezvényeken szívesen, igen nagy számban vettek részt, A megbeszélés a vezetés számára is sok hasznos tapasztalatot nyújtott. Helyesnek bizonyult, hogy a fejlődés tendenciáit bemutató fontosabb adatokat időben eljuttatták a termelő- szövetkezetek tagságához. A tsz-pártalapszervezetek önállóan, vagy a tsz vezetőségével kibővített taggyűlésen mindenütt megtárgyalták a gazdasági helyzetet. Időben és jó minőségben végzett munka Az 1971. évi termelőszövetkezeli zárszámadások tapasztalatait összegezve a megyei párt-végrehajtóbizottság tudomásul vette a megyei tanácsnak írásban összegezett jelentését, amely számadatokkal illusztrálta a megye mezőgazdaságának elmúlt évi helyzetét. E jelentésből megtudni, hogy az egy tsz-re jutó összterület 1971-ben 3111 hold volt, valamint az, hogy az elmúlt évben 2,ti százalékkal csökkent ó tíz-tagok száma. A gazdaságok munkaerő-átalakulását jellemzi, hogy a munkaképes tagok száma 5,6 százalékkal kevesebb, míg a nyugdíjasoké 5,2 százalékkal több az előző évinél. 9,8 százalékkal növekedett az alkalmazotti állomány, az összes foglalkoztatottak (dolgozó tag, dolgozó családtag, állandó alkalmazott) száma mégis 3.7 százalékkal kevesebb. A* közös gazdaságok — több tényező együttes hatására — kisebb módosításokat hajtottak végre az 1971. évi vetés- szerkezetekben. így csökkent a vetésszerkezetben a ken vér- gabona 8,4 százalékkal, a cukorrépa 12,1 százalékkal, a dohány 11,2 százalékkal, a burgonya 13,6 százalékkal. A zöldségfélék helyzete az elmúlt évihez viszonyítva nem változott, az 1969. évinél viszont 21,5 százalékkal kevesebb. A növénytermesztés eredménye az aszályos időjárás ellenére jelentősen felülmúlja az előző kedvezőtlen évet, azonban a kalászos kultúrák kivételével az 1969. évi szint alatt marad. Búzából, tavaszi árpából a 13,6 mázsás termésátlagot 1971-ben sikerült első ízben elérni. A kapásnövények termésátlaga 25—30 százalékkal marad el az 1969. évi eredményektől, a lucernáé pedig 13 százalékkal. Szőlőből közepes volt a termés, de minőségileg az elmúlt évinél jobb, ugyanakkor a gyümölcstermesztés eredményei alatt maradnak. Pozitív jelensége az 1971-es évnek az időszerű agrotechnikai, betakarítási és őszi talajmunkák megfelelő időben és jó minőségben történő elvégzése. E tekintetben az utóbbi négy év legjobb eredményeit érték el az üzemeli. Töretlen fejlődés A megye mezőgazdaságában az állattenyésztési ágazat szektorális átrendeződése folytatódott. Kedvező jelenség, hogy az ágazatra ható tényezők együttes hatásaként a két fő állatfajnál megszűnt a csökkenési tendencia. sőt. bizonyos növeltedé» figyelhető meg. A továbbiakban rámutatott a jelentés, hogy az 1971. évi eredmények alapján 33 gazdálkodó egység zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal az évet A termelőszövetkezetek vagyoni helyzetéről megállapítást nyert, hogy kedvezően alakult. A közös vagyon több mint félni illiárd forinttal emelkedett, s ezzel meghaladja az 1969 —70-es évek közötti fejlődés mértékét. A közös vagyon gyarapításán belül azonban feszültség mutatkozik, a beruházó vagyon és forgó vagyon fejlesztésének összhangjánál. Az 1971-es zárszámadó közgyűlések tapasztalatai is bizonyítják — mutatott rá a megyei párt-végrehajtóbizottsági ülés —, hogy a szövetkezeti mozgalom a meglevő hiányosságok, gondok mellett is — töretlenül fejlődik. A szövetkezeti demokrácia kibontakozása, a gazdálkodás hatékonyságának javítása további forrása ennek a folyamatnak. Fodor 1,ászló A VÁLLALATOK, a szövetkezetek sok millió forintot fordítanak különböző garanciális munkákra. Ez tudniillik az „ára” a rossz minőségű munkának és anyagnak. Óriási értékeket lehetne megtakarítani, új értékeket lehetne ezek helyett produkálni, amelyek hasznosak a népgazdaságnak, a vállalatoknak, a szövetkezeteknek és így, természetesen a dolgozóknak is. Hatalmas értékeket lehetne megtakarítani, ha több figyelemmel, gondosabban, s jó minőségben végezné el mindenki a maga területén a munkáját. Ezzel javítani lehetne a vállalat önköltségi mutatóját, ennek következményéként javítani lehetne a nyereségrészesedési alapokat. Ehhez az kellene — ahogy egy szocialista brigádvezető fogalmazott —, hogy „egyszer, de jól dolgozzunk”. Az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év decemberében határozatot hozott a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről. Ennek nyomán a kormány most új módon szabályozta a verseny szervezésével is irányításával összefüggő kérdéseket, s a Szakszervezetek Országos Tanácsa is a mai követelményeknek megfelelő határozattal jelölte meg a szakszervezetek helyét, szerepét, tennivalóit a verseny továbbfejlesztésében. A szocialista munkaverseny-moz- galom továbbfejlesztésével kapcsolatos SZOT-határozat kiemelten foglalkozik a gazdasági hatékonyság növelése mellett, a termékek és a munka minőségének javításával. Ezt szolgálja többek között a „Dólgozz hibátlanul!” mozgalom is. A határozat kimondja, hogy a vállalatokon belül törekedni kell a gyári márka hírnevének megteremtésére, illetve megőrzésére irányuló mozgalmak széles körű elterjesztésére. A határozat szinte tételesen felsorolja és kiemeli azt, hogy a népgazdaság minden területén törekedni kell, éppen a szocialista munkaverseny-mozga- lom felhasználásával a minőség javítására. Az iparban — mondja a határozat — a munkaverseny-mozgalom járuljon hozzá a termékek külkereskedelmi versenyképességének fokozásához, a lakossági és a termelői fogyasztás igényeinek jobb kielégítéséhez, a minőség javításához. Az építőiparban a munkaverseny segítse a kivitelezői munka minőségének javítását. Hasonló feladatokat jelöl meg a határozat a mezőgazdaság, a közlekedés, a szállítás és a hírközlés, a kereskedelem területén is. A „DOLGOZZ HIBÁTLANUL!” mozgalom sikerének természetesen több feltétele van. Ez nem egyoldalúan csak a kivitelezés munkáját végző, kétkezi dolgozókon múlik. Hiszen a sok garanciális munkára az esetek többségében a gondatlan, figyelmetlen munka, a technológiai fegyelem be nem tartása mellett a rossz munkaszervezés, az ellenőrzés hiánya, a nem megfelelő munkaátvétel, a gazdasági vezetők hanyagsága, a különböző munkák és szakmák koordinálásának és programozásának hiánya következtében kerül sor. Pedig a kifogástalan munka — mint ahogy a szocialista brigádVetik a ku A ínezöesáti Augusztus 20. Termelőszövetkezetben is kihasználnak minden időt a kuko- riea vetésére. Az egyik 350 holdas táblában Bartók János és Szceskó István traktorosok dolgoznak, hibrid kukoricát vetnek. A munkálatokat hétfőn kezdték és számításuk szerint — napi 10—12 órás munkával — csütörtökön fejezik be Szabados György felv. KISZ aktiva- ériekezlet A KISZ Borsod megyei Bizottsága 1972, április 12-én, délután 3 órai kezdettel tanácskozást szervez a megye KISZ-tilkárai és aktivistái részére, a KISZ VIII. kongresz- szus határozatainak időszerű feladatairól a miskolci sport- csarnokban. Az értekezlet előadója Főcze Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Áfésztanácskozás Április 13-án. csütörtökön reggel 9 órai kezdettel ülést tart Miskolcon, a MÉSZÖV kultúrtermében a megyei szövetség mellett működő áfész-i választmány. A választmányi ülés napirendjen az általános fogyasztási, és értékesítési szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásából és az 1972. évi üzletpolitikájából adódó feladatok megvitatása. a közös fejlesztési alap előirányzatainak elfogadása, valamint számos más indítvány és javaslat megbeszélése szerepel. vezető megfogalmazta — általában nem kíván több időt. fáradtságot, vagy erőkifejtést sem a vezetőktől, sem a dolgozóktól, csak valamivel több gondosságot és több figyelmet. Igaz. aki dolgozik — mondotta a továbbiakban —, hibát is követhet el. De aki komolyan veszi munkáját, az kevesebbet. A munka megjavítására irányuló, újszerű törekvések meggyö- keresedését és széles körű elterjesztését elsősorban a szocialista brigádmozgalom képes elvégezni, elsősorban azért, mert a szocialista munkaverseny alapvető formája a szocialista brigád- mozgalom. Emlékszem, néhány esztendővel ezelőtt volt az országban néhány híres szocialista brigád; épitpmunkások. akik a lakáskulccsal együtt garancialevelet nyújtottak át a lakóknak. Felelősséget vállaltuk munkájukért nem- csali visszamenőleg, hanem a jövőt illetően is, mert hiszen a garancialevél szerint minden olyan hibát, amelyet ők követtek el munkájuk során, munkaidőn túl kijavítottak. Helyes lenne életre kelteni ismét ezt a mozgalmat az építőiparban. De helyes lenne, ha tovább szélesítenék azoknak a szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigádoknak a számát a népgazdaság más területein is, amelyek garanciát vállalnak munkájukért. Hiszen a jó minőségben elvégzett munka és a hatékonyabb gazdálkodás, a takarékosság között szoros összefüggés van. Egyik a másikból fakad. Ha egyszer, de jól csináltunk meg valamit, nem szükséges hozza még egyszer anyag, munkaidő és munkaerő. NEM VITÁS, hogy a kiváló minőségű, magas élettartamú munkatermék nagyobb társadalmi értéket képvisel, mint a silány portéka. A minőség javítása pedig viszonylag szerény ráfordítással és befektetésekkel is megoldható. Hogy is mondta a brigádvezető? Egyszer, de jól! Vagyis: mindenki dolgozzék hibátlanul a munkaterületén! Vezetők és beosztottak egyaránt. a j. Egyszer, de jól!
