Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1972. április 30., vasárnap ESZAk-MAGYARORSZAG 9 A Vörösmarty tér PEST SZIVE, a belváros közepe. A mai Vörösmarty tér, ahol az egykori Váci kapu előtt a városba bocsá­tásra vártak hintók, szeke­rek. A teret természetes mó­don alakította ki a fejlődés, ilt az. óváros és az 1780-ban létesült új- (Lápot-) város találkozásánál. Nevezték Sé­ta térnek, Színház térnek,- Gizella és Károlyi Mihály térnek. A Színház tér nevet onnan kapta, hogy 1812 óta ott állt a hatalmas német színház. Amikor 1844-ben leégett a színház, a város új nevet keresett a térnek. A dúsgazdag Lyka Demeter Anasztáz bőnkereskedö és bankár nagy* összeget kínált fel, ha nevét viselheti a tér. amelynek 0. számú házában (a mai Vörösmarty cukrász­da épülete) lakott. Ezt nem fogadták el, hanem amikor a királyi pár legidősebb lá­nya esküvőjét tartatta, nász­ajándékul a főhercegnőről Gizella térnek nevezték el a teret. A Hiid József építette Ly- ka-házat a 70-es évek hu­mora a négy szabó házának nevezte, mivel, hogy itt la­kott Cisele Antal szabómes­ter, Lyka Anasztáz bői-szabó, azaz bőrkereskedő, Kovács Sebestyén Endre sebész, te­hát emberszabó, s itt műkö­dött a Kereskedelmi Bank, amely részvényeket szab. A kedves kis belvárosi tér bővítéséről, s megszünteté­séről egyaránt sok szó esett már. Ki akarták tárni, ösz- szenyiini természetes folyta­tásával, a József nádor tér­rel. De a rendezésnek haj­dan a barmi ncádhivatal egy­emeletes háza állta útját. Áz 1850-es .években megrogy- gyant, majdnem Összedőlt a harmincadház. Lebontot­ták. mégsem éltek a két tér egyesítésének lehetőségével. Akkor már tervezték a Vi­gadót. építéséhez pénzre volt szükség — felparcellázták hát. s eladták a telket, négy reszté osztva. A bevételt, 341 ezer forintot, valóban a Vi­gadó építésére fordítottál?. A Vörösmarty tér kinyi­tása mégegyszer szóba ke­rült — néhány éve, mielőtt a Vigadó mögötti kultúrcent­A tér a magasból... rum felépült. Az erősen megsérült Vigadót a -Város­ligetbe, a Vaj'dahunyad-vár épületcsoportjához kívánta átplántálni a tervezői képze­let. S akkor egészen a Duna- pai’Ug kitárulhatott volna a tér, -a szűk utcás belvárosi negyed. De mivel a Vigadót első­rendű műemlékké, védendő városképi jelentőségű épü­letté nyilvánították — , le­bontásról szó sem lehetett. A 'e-viv.öknek így a helyre- állítást, a Vörösmarty téri foghíj beépítését kellett meg­oldaniuk. A tér nevezetes, jó ízeiről híressé vált épülete, a Ger­beaud, a mai Vorösmarty- cukrászda. A svájci cukrász 1884-ben jött Magyarország­ra. családi és üzleti kapcso­latra lépve Kugler Henrik­kel. akinek a Gizella téren volt cukrászdája. Gerbeaud Emil a cukrászdát csokolá­dégyárral bővítette, s a mil­lenniumi kiállítás egyik ér­dekes színfoltjaként mutatta be csokoládégyártási eljárá­sát. A névadó költő, Vörös­marty Mihály szobra csak 1908-ban került a tér köze­pére. Romatikus-tszép gon­dolat szülte nz akciót: nem­zeti gyűjtésből emeljenek szobrot a költőnek. Több mint 40 év telt el a költő halála óta. 1900-ban, az Ott­honírók és Hírlapírók Kö­re, Erős Gyula indítványára országos mozgalmat hirde­tett. Megkezdődött a gyűités. a főváros közgyűlése 10 ezer- koronát szavazott: meg er­re a célra, a király ötezer koronát ajánlott fel. a Bu­dapesti Hírlap 156 674 koro­nát gyűjtött, még a koldus Liszikav János is odaadta egyetlen kincsét, Máriás hú­szasát. A 200 ezer korona birtoká­ban a szoborbizottság hu­szonegy magyar művészt kért fel. hogy készítsen pá­lyaművet Vörösmartyról. Az évekig elhúzódó pályázatot végül is Kollár Ede nyerte meg. aki Teles Edével együtt három évig mintázta bronz­ból a főalakot, a költőt, s carrarai márványból a sok­személyes szoborcsoportot, a Szózatot megszemélyesítve. 1908. május 24-én. vasár­nap leplezték le a szobrot. S A TALAPZATON ott ra­gyognák a költő szavai: ..Ha­zádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar!” Előkészületek a 21 szelei ipari vásárra azért, hogy ,1976-ban meg­Az utóbbi években a sze­gedi ipari vásár üzleti és kö­zönségsikere arra késztette Szeged város vezetőségét, hogy még impozánsabb kör­nyezetben, nagyobb terüle­ten rendezze meg a szegedi ünnepi hetek egyik legran­gosabb, legtöbb látogatót vonzó rendezvényét, az ipa­ri vásárt. E törekvés jegyé­ben hozták létre a vásárigaz­gató tanácsot is. Az üzleti élet, a kereske­delmi tevékenység valóban hasznos fórumává vált a sze­gedi vásár, s hogy a 27. is méltó keretek között fogad­hassa a kiállítókat és láto­gatókat, a Marx téri kiállí­tási területen újabb kiállító- csarnokot építenek. A július 21-töl 30-ig terjedő időszak­ban megrendezésre kerülő ipari vásáron ez az új csar­nok is a kiállítók rendelke­zésére áll. A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében a jövő­ben kétévenként rendeznek vásárt a Tisza-parti város­ban. Az idén Szeged is ren­dez dpari vásárt vidéken, rendezhesse a jubileumi vá­sárt. ugyanis 1876-ban volt áz első ipari vásár Szege­den. Az ipari vásár igazgatósá­ga már a nagy nyári sereg­szemle előtt, majd ezt köve­tőem is rendez különböző ki­állításokat. Április 30-tól május 8-ig hétvégi szabad­idő és campingiklállítás lesz a vasár területén. Alig zárja be kapuit, az ipar, a keres­kedelem, s a fogyasztók nyári találkozója, a közszük­ségleti cikkeket gyártó ipar fejlődését bemutató és a ha­tár menti árucsere vására, már augusztus 11—20. között a csarnokban őszibarack-, bor- és virágkiállítást ren­deznek. Az ipari vásárra és a kü­lönböző kiállításokra jugo­szláv és román vállalatokat is meghívtak. Minden bi­zonnyal a külföldi cégek is hozzájárulnak, hogy az idén is sikeres kiállítási program várja az ünnepi hetek idő­szakában a Szegedre látoga­tókat. Újabb Ideiek Edelcnyben Eredményesen folytatódik az edelényi középkori település feltárása. A 600—700 éves te­metőből. egyre több lelet ke­rül elő. Kiderült például, j hogy feltehetően a korábban megtalált temető alatt is le- , metkeztek, ugyanis mélyebb- ! ről is kerültek felszínre | csontvázak. Tüzelőhelyet, s j benne faszén maradványokat is sikerült kiásni a temető | szomszédságából-. Korábban! már jeleztük, hogy megtalál­ták a tengető közepén elhe­lyezel l templom alapzatát is. melyet Árpád korára vezet­nek vissza. Érdekesség, hogy a jelen­legi feltúró helytől mintegy 30 méterre az említett idő­től korábbi, tehát 'népván­dorlás korabeli edény és cse­répmaradványok is előkerül­tek. Igen értékesnek számít például egy körmintázással, vonalakkal díszilett csontfé­sű. mely az akkori idő ma­gas színvonalú mestermun­kájára vall. Tekintettel rá, hogy az edelényi termelőszö­vetkezet homok- és kavics­bányájának munkálatait to­vább kell folytatni, az ott dolgozó munkások, — köztük Cselre Imre dózeros, akinek nevéhez fűződik a korábbi terület „felfedezése” is, — igen nagy gonddal segédkez­nek a fiatal régésznek, Gá­dor Juditnak. A szervezett, feltáró munka különben a j temető helyére szorítkozik, J ahol legújabban a ktilkerítés j alapzatai is megtalálták már. J Érthető rosszindulat * A MINAP OLVASTAM az újságban, hogy egy csomag­kihordó postás munka köz­ben balesetet szenvedett. A bírósághoz fordult, hogy be­tegsége idejére, a táppénzen felül, fizesse ki neki a pos­ta azt a pénzt, amelyet bor­ravalóként kapott volna, ha nem esik ki a munkából. A bíróság meg is ítéli neki, ha jól emlékszem, hat-száz fo­rintot havonta. Megállapítot­ta ugvanis. hogy a csomag- k'hordn posta«, aki egysze­rű él vbeh vezetőié is volt a gépkocsinak. smeMvel a cso­magokat szállította, hatszáz. forinttal alaesonvabb bért kanott. m.int ami az ilyen- falta feteiő^ségteli0« és ne­héz munkáért általában jár. Más he'veken, ahol nincs borravaló. Az az érzésem, hogv a b:- róság emberségesen járt el. miért károsodjék még anya­gilag is a csomagkihordó rvostás. elég bai szegénynek. ho°v baleset érte. De lei segít raltam. akinél a tudósítás olvasása után lel­ki baleset, kó’-os elváltozás következett be? Félreértés ne e=«ék, nem azt a hosszú szakállas prob­lémát szándékozom most eV>- ránciwálni, ho°v a borrayaió- 7,;s idegen a mi rendszerünk­től. hogy öntudatos dolgozó nem fogad el. nem is ad stb. A fodrásznak, a pincér­nek, a taxisnak, az uszodá­ban a kabinosnak én is adok, te is adsz. ő is ad. s azt hi­szem így megy ez még so­káig. Bevallom, az már kicsit meglepett, hogy egy tekinté­lyes intézmény, mint jelen esetben a posta, bizonyos munkakörben foglalkoztatott dolgozóinál belekalkulálja a fizetésbe a borravalót. Olyan forintösszeget amelyet egyál­talán nem fizet ki, nem könyvel, a szokásos levoná­sokat sem eszközli belőle. Szóval itt — a posta oldalá­ról tekintve a dolgot — nem beszélhetünk borravalóról, hanem olyan mókás fizetés- kiegészítésről, amelyről én gondoskodom, meg te. meg ő. szóval mindnyájan, akik­hez csomaggal, ajánlott le­véllel. távirattal bekopog a postás, és akik elég öntudat­lanok vagyunk ahhoz, hogy... Aztán mélyebben elgondol­koztam a bíróság ítéletén is. Nem arra kötelezte a pos­tát, hogy emelje fel bizonyos megható rozott mu nkak örök­ben a dolgozók fizetését, a végzett munkának megfele­lően. hanem csak a betegség idejére fizetteti ki vele a borravalók elmaradása miatt kiesett összegei. Amíg mun­kaképtelen a postás, a ki­egészítő bért a munkáltató fizeti, amikor dolgozik, én, te. ő.- Gondolom, ez a bíró­sági döntés precedenst te­remt. érvényes lesz hasonló esetekben a vendéglátóipar­ra. a taxivállalatra, a fürdő- igazgatóságokra, a benzinkút főnökségekre, borbélyüzle­tekre stb.. amennyiben ezek­nél is belekalkulálják a dol­gozók fizetésébe az én ön­tudatlanságomat, amit nem tartók egészen kizártnak... — Nyugalom gyerekek, anyuka csak a fodrásznál voll (Ogonyok) Végtére is azonban mi kö­ze mindennek ahhoz a kórt« lelki elváltozáshoz, amely­ről a cikkem elején beszél­tem? — kérdezheti az olva­só. — Hogy jön ez ide? Hisz ami a hétköznapi gyakorla­tot illeti, nem változott sem­mi. Dehogynem változott! Egészen más ember lettem! Elromlott a természetem! Eddig' jószívű voltam, sze­líd. embereéges. És most ? Gonosz lettem, mint a: ör­dög! Rá sem ismerek ma­gamra ! Ülök az étteremben és megdöbbenve veszem észre: azért szurkolok, hogy ked­venc pincérem bukjon fél a leveses tállal! Olajfoltot l^tok a járdán? Nagyszerű. ezen biztosan hasra vágódik a kövér postás bácsi! v Na. ez a kabinos is oda­csíphetné már az ujját a sok nvitogatás közben Csattogtasd, csattogtasd ;e borbély azt az ollót, egyszer csak odaszorul az orrod az olló két szára közé! A taxiról már nem is Ik­szelek ! Hát ez van! Amióta olvastam azt a bí­rósági döntést, amióta tu­dom. hogyha kiesik a mun­kából a pincér a fodrász a benzinkutas, akkor a válla­lat fizeti, és nem én. BETEG A LELKEM, or­voshoz kellene mennem. De­ltát, állítólag eg> os orvosok­nál is az a helyzet. . Kürti András | A szurkoló ( Angol protestánsok és i iskót katolikusok klubját--, 'vak futballcsapata merkö-1 \ zik egymással. A közönség) J természetesen azonnal két S J táborra szakad. Csak egy l <, férfi akad. az első sorban.’, i aki minden szép akciót £ ( megtapsol. Egyik szom-? j szádja nem állja meg és a ) < szünetben megszólítja: j — Már megbocsásson, de i (melyik csapatnak szurkol? > j — En? Egyiknek sem. í f Szeretem a szép játéka;, í ( ennyi az egész. j — Ügy? Szóval ateista?) J— állapítja meg viszolyog-) s va a szomszédja. EGY ISMERŐSÖM érke­zett látogatóba Amerikából. — New Yorkban élek — beszélte — egyszer súlyosan megbetegedtem, és egy kór­házba vittek. Gyomorfekély, hashártyagyulladás. A~ or- vos már lemondott rólam. Meg is mondta nagybácsi- liámnak: — Tessék elkészülni a leg­rosszabbra. — Pszt. ne olyan hango­san — ijedt meg nagybá­csim, és az ágyamra muta­tott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az orvos, és tár­gyilagosan megkérdezte: — Óhajt a temetésről tárgyal­ni? — Máris?! — riadt meg az öreg. — Véletlenül itt van a „Pano rá ma ” 1 eme tkezési egylet elnöke. Ha önnek mindegy, akkor csinálják a temetést a Panorámával. Tő­lük ugyanis ötszázalék juta­lékot kapok. Ás orvos meglátta a te­metkezési ügynököt a folyo­són. aki a. haldoklókat írta össze, és behívta a szobába. Aj megkérdezte: — Második osztályút akar 400. vagy harmadikat 300 dollá rért? — Ncgyszázast kérek — válaszolta gondolkodás nél­kül a nagybátyám. — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az éneke­sek oldalán? — Lehet. — Hal gyertya, vagy ti­zenkettő? — Ha lehetne, huszonnégy. Az ügynök szeme felcsil­lant. — Akkor talán válasszunk elsöosstályú temetést. 600 dollárért. — Lehet. Szerettem volna megeső- _ kölni az öreget, aki még délszaki növényeket és 500 szavas beszédet is rendelt, — Milyen legyen a be­széd? — kérdezte az ügy­nök. A legmeghatóbb, könny­fakasztó gyászbeszéd: S0 dollár. Gyászbeszéd: 50 dol­lár. Beszéd: 30. doilár. — *4 150 dollárost kérem. Az ügynök azután odajött az ágyhoz — és nyilván a koporsó miatt — megmért engem, lehajolt, és ekkor jól belerúghattam. Nekiesett az orvosnak, aki csodálkozva nézett rám. — Maga nem haldoklik? Ez 'nein egyezik a diagnózi­sommal. Megnézte a láztáblát, és ramkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait! Magának már órák óta agonizálnia kellene. Most felborította a Pano­ráma temetkezési egylettel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — NÉZZE, én végighall­gattam a temetkezési tár­gyalást és hallottam a maga ötszázalékáról is. Ami eb­ben a kórházban folyik, ah­hoz jó gyomor kell. Ha mos­tanáig kibírtam itt, akkor nekem jó gyomrom van. Vi­szont akkor miért haljak meg? Tehát semmi értelme, hogy itt feküdjem. Felöltöztem és elmentem. Palásti László Amerikai történet

Next

/
Oldalképek
Tartalom