Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972, április 30., vasárnap Egy hét híján egy éve, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusa befejezte mun­káját, meghozta határozatait. A határozatok közölt a III. fejezet ezt a címet viselte: A szakszervezetek a munká­sok, a dolgozók szocialista világnézeti és kulturális ne­veléséért. Már maga az a tény, hogy a határozatban ilyen előkelő helyet kapott a kultúrnevelési munka, jelzi; a kongresszus nagy fontossá­got tulajdonított a művelő­dési tevékenységnek. Ezért talán nem oktalan, ha éppen most, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe alkalmá­ból visszalapozunk az egy esztendő előtti állásfoglalásra, s nagy vonásokban végigte­kintünk a megtelt úton. Ter­mészetesen az egész kultu­rális jellegű határozat-komp­lexumot nem vehetjük vizs­gálat alá, csak néhány gon­dolatot jegyezhetünk fel. A szakszervezetek folytas­sák hagyományos kulturális, nevelő, közművelődési mun­kájuk korszerűsítését — ol­vashatjuk többek között a határozatban. Ez a megálla­pítás rendkívül fontos, mint iránymutatás is külön figyel­met érdemlő. Ebben ugyan­is benne foglaltatik annak megállapítása, hogy a mun­káskultúra hagyományai nap­jainkban is élők, jók, mint tömegnevelési eszközök ma is hasznosak, ugyanakkor azonban a megváltozott gaz­dasági és társadalmi körül­mények, nem utolsósorban a megnövekedett igények e ha­gyományos munka korszerű­sítését kívánják. Hogy ez a korszerűsítés miben álljon, arra nem kel­lett külön határozatot hoz­niuk a szakszervezeteknek. Nem sokkal előzte meg a szakszervezeti kongresszust az MSZMP X. kongresszusa, s az ott hozott határozatok alapvetően megszabják egész művelődési életünket, a IV. ötéves terv pedig kisebb idő­rendi bontásban is részlete­sen megszabta a teendőket. A szakszervezeteknek az a megtisztelő feladat jutott, hogy a mozgalom sok évtize­des tapasztalataival, kulturá­lis hagyományainak felhasz­nálásával, illetve korszerűsí­tett változatának alkalmazá­sával a legmesszebbmeriően segítsék az említett párt- és állami határozatok mind jobb megvalósulását. Elsődleges feladatuk, hogy továbbra is megkülönböztetetten kezel­jék a munkások művelődésé­nek ügyét, mivel a munká­sok kulturális helyzete az egész társadalomra hatást gyakorol. Egy év távlatából, bár erre pontos statisztikai felméré­sek nincsenek, bizton állít­hatjuk. hogy a szakszerveze­tek művelődési szervei sokat tettek a XXII. kongresszus kulturális határozatainak megvalósulásáért. Tükrözték az eredményeket, vagy leg­alábbis a jó törekvéseket as év elején megtartott társa­dalmi vezetőségválasztások a különböző művelődési intéz­ményekben. A leköszönő ve­zetőségek beszámolói és a viták gazdag anyaga együt­tesen hű képet adtak róla, hogy egy-egy szakszervezeti művelődési intézmény, illet­ve egy-egy szakszervezeti szerv miként kezelte a mun­kás művelődés ügyét, miként segítette a párt kongresszusi határozatok, és a IV. ötéves terv művelődési céljainak megvalósulását. A többség­ben jó törekvéseivel, sajnos, igen sok helyen ellensúlyozta — vagy legalábbis gátolta a gyorsabb megvalósulást — egy sor gazdasági nehézség. Jóllehet, a már említett szak- szervezeti kongresszusi hatá­rozat kifejezetten kívánatos­nak tartja, hogy a nemzeti jövedelem, a tanácsi helyi bevételek és a termelőegysé­gek nyereségének növekedé­sével együtt emelkedjenek a művelődési célokra fordított pénzösszegek is. Egy azóta megtartott SZOT-vizsgálat megállapítása szerint a mű­velődési támogatás szintjének tartása, sajnos, nem valósult meg, mert ha forintösszeg­ben nagyrészt nem is csök­kent a művelődés segítésére szánt pénz, bizonyos ármó­dosulások csökkentették e tá­mogatás összértékét, tehát a támogatás szintje alatta ma­radt a korábbinak. S mivel különböző rendelkezések nem teszik lehetővé a támogatás nagyobb mértékű emelését, szükségesnek mutatkoznék a vállalati, tanácsi, szakszerve­zeti és más anyagi eszközök racionálisabb, céltudatosabb, nagyobb társadalmi összefo­gással történő felhasználása. Jóllehet, a bevezetőben idé­zett kongresszusi határozat megvalósításának nem kizá­rólag anyagi útjai vannak, a hagyományos szakszervezeti kultúrmunka korszerűsítése sok tekintetben anyagi kiha­tásokkal. illetve követelések­kel is jár. Gondoljunk pél- I dául a bányász munkásszál- ! lások és kisebb települések rendszeres felkeresésére, s az itt végzett népművelő, művé­szeti, ismeretterjesztő mun­kára. Ezeknél a díszlet- vagy kosztümköltség, vagy egyéb produkció-költség minimális. Ugyanakkor jelentős költség­be kerülnek az utaztatások. Nem teremtünk szakszerve­zeti művelődési intézmények színpadjára költséges kiáll í- i tású, csillogó, kosztümös, j díszletés nagyprodukciókat. ; Helyüket elfoglalja a kevésbé költségigényes irodalmi szín­padi produkció. És a közmű­velődési munka sok egyéb területén a korszerűsítés bi­zonyos megtakarításokkal is jár, ugyanakkor például az ismeretterjesztés komplexeb­bé tétele költségigény esebb, mint a korábbi fajta. Mind­ezért csak a racionálisabb gazdálkodás a rendelkezésre álló javákkal lehet az az út, amely a művelődési tevé­kenység támogatása szintjé­nek tartásához, vagy emelé­séhez vezethet. Borsod megyében is jó példái vannak a közoktatás segítésének, de elsősorban a fiatalok iskolai i végzettségé­nek időben való megszerzé­sére irányulnak ezek a törek­vések. A felnőttoktatás — különösen az alsó fokú isko­lákban — jelentősen vissza­esett, és sokfelé kell szá­molni a félanalfabétizmus foltonkénti újratermelődésé­vel. Amikor a szakszerveze­tek rendkívül intenzív módon segítik a tehetséges munkás- és parasztgyermekek tanulá­sát, szorgalmazzák az ösztön­díjak nyújtását, nem feled­kezhetünk meg róla, hogy míg technikusokat, mérnökö­ket nevelünk, félanalfabéták is termelődnek. N Nincs most hely és mód a művészeteket támogató, tu­datformáló munka, könyv­tármunka, a rétegekhez szóló nevelő tevékenység kialakítá­sának elemzésére, pusztán egy gondolatot próbáltunk ki­ragadni az egy évvel ezelőtt hozott szakszervezeti határo­zatból, annak megjegyzésével, hogy érdemes végigtekinteni teljes szélességében ezt a munkaterületet, érdemes min­den szakszervezeti szervnél felmérni, mit teltek egy év óta a XXII. kongresszus kul­turális határozatainak meg­valósulásáért. Benedek Miklós Néprajzi kutatások Kcleí-Szlovákiában A néprajzi kutatás Bor­sod megyében másfél évszá­zados múltra tekint vissza. Az utóbbi negyedszázadban az itt élő nemzetiségek kul­túráját éppen úgy kutatták, mint a határainkon túl élő magyarságét. A kutatás ki­bővítését szolgálják a szom­szédos Csehszlovákia tudo­mányos intézményeivel, mú­zeumaival kialakult baráti kapcsolatok is. A TIT néprajzi szakosztá­lya és a megyei múzeumi szervezet baráti körének ren­dezésében tájkonferenciát tartottak a néprajzi gyűjtők. Előadónak dr. Márkus Mi­hályt. a Szlovák Tudományos Akadémia kassai intézetének igazgatóját kérték fel. aki Néprajzi kutatások Kelet- Szlovákiában címmel tartot­ta meg előadását. A kiváló etnográfus jól ismeri Kelei- Szlovákia etnikai csoportjait, a szlovákokat, a magyarokat, németeket, gorálokat, ruté­neket. stb. Sok kisebb-na- gyobb leírás, tanulmány szól a terület múltjáról de össze­foglaló néprajzi munka máig sem készült. Jelentősek a századfordulón kiadott vár­megyei monográfiák, de em­líthetjük áz utóbbi évtize­dekben kiadott szlovák, né­met, orosz nyelvű publiká­ciókat is. Tudatos néprajzi gyűjtés inkább csak 1920 után kezdődött meg ezen a területen. Először inkább csak cseh szakemberek vé­geztek itt gyűjtőmunkát, majd a pozsonyi egyetemen alakult néprajzi tanszék. A felszabadulás után. akárcsak Magyarországon, itt is meg­változott a néprajzi gyűjtés módszere és feladata. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése idején össze kellett gyűjteni a régi paraszti élet­mód tárgyi és szellemi em­lékeit. Foglalkozni kellett az ipari munkásság, elsősorban a bányászok életmódjával. Kiszélesedett a honismereti tevékenység is. valamennyi helységben helyi krónikát vezetnek, s ezek igen értékes helytörténeti-néprajzi adato­kat is tartalmaznak. Űj, fia­tal munkatársak kerültek be a múzeumokba, igen jelentős számú publikáció, évkönyv, folyóirat jelent meg. Szlovák kutatók is gyűjtöttek a ma­gyarok között, s rendszere­sen gyűjtenek magyar szak­emberek Csehszlovákiában. Bodgál F. Béla JUHÁSZ GYULA: I MUNKA Én öt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz a gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön A dala zeng és zúgni fog örökkön. Míg minden bálvány porba omol itt. Én öt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnalodik. Napsugár a levegőben, Tündököl a rét, Kincseit az ifjú tavasz Bőven önti szét. Szántogatók dala száll, Égig evez a madár, Méz-illatú libegéssel Közeleg a nyár. Fényes idő lelke jár, Belepezsdül a. határ, Lengjünk, mint a harang nyelve, Énekelve már! \ 1/cnkey Zoltán munkája Buksi gyerekfejek hajol­nak az asztal fölé. Kék is­kolaköpenyt viselnek. A má­sik képen három kislány lát­szik. Kezükön bábfigura, s jól kivehető, hogy mozdula­taikat szavak is kísérik. A napló, amely a képeket is, rejti, sok mindenről árul­kodik. Képek, kézzel írott szövegek, gépelt papírlapok, s ügyes kis rajzok beszélnek a Kaffka Margit fiókkönyv­tár gyermek foglalkozásairól. — Évek óta rendszeres kapcsolatunk van a Szilágyi Dezső utcai általános iskolá­val. Napközis csoportok, osz­tályok járnak hozzánk, sok­szor segítünk nekik egy-egy iskolai kiállítás anyagának összeállításában, egy-egy mű­sor megszerkesztésében. Szilágyi Dezsőné, a gyere­kek Gyöngyi nénije nagy lel­kesedéssel beszélt a gyer- mekfogialkozásokról. S a lel­kesedésre minden oka meg­volt. Mert .igaz ugyan, hogy ők közvetlenül csak az isko­lásokkal foglalkoznak, még­is. a Petneházi lakótelep óvodásai is bekapcsolódtak ebbe a programba. Az egyik osztály ugyanis — a IV. b. — patronálja az óvoda nagy­csoportját. így azután elő­fordul, hogy az osztállyal együtt az óvodások is részt vesznek egy-egy foglalkozá­son, mesedélutánon. — A könyvek megszeret­tetését nem lehet elég ko­rám elkezdeni — mondta mo­solyogva. S ebben igazat kell ad­nunk neki. Ezért is alakítot­tak ki ilyen jó kapcsolatot az iskolával. Két esztendő­vel ezelőtt az iskola igazga­tója például felkereste őket. Akkoriban a Művelődésügyi Minisztérium felmérte az el­ső osztályosok olvasási szint­jét. A felmérés eredménye — ez országosan is igaz — nagyon kedvezőtlen volt. Az­óta, még szorosabb a kapcso­lat. kidolgozottabb az együtt­működés. most félévkor pél­dául a könyvtárban megren­dezett „olvasásórán” már je­lentős javulásról kaptak ké­pet. Nem véletlenül mondta büszkén a könyvtár vezető­je: — Az egyik osztály év ele­jétől év végéig kilenc tized­del javította meg az olvasá­si jegyét. Ebben kétségtelenül benne van az ő munkájuk is. * Az asztalon barna borítá­sú kis füzetecske hever. — Ebbe jegyezzük az ol­vasók kívánságait. __ 7 — Nagyon sokan és sok­szor fordulnak hozzánk a legkülönbözőbb kérdéssé]. Középiskolások, ha valami vetélkedőre készülnek, idő­sebbek, ha hallanak valamit és érdekli őket. Mi pedig feljegyezzük és megpróbál­juk megkeresni rá a választ. Kíváncsiságom nem en­gedte, hogy ne lapozzak be­le. Csak néhányat jegyeztem ki a kérdések és kérések közül. Hol használjáik az iparban a .sokszög-eszterga­gépet? Hol hasznosítják a lézert? Milyen szépirodalmi alkotások születtek a tőrök uralom idején? Honnan ered a szonáta elnevezés? Kérdé­sek, kérdések ... A legkülön­bözőbb témakörből. — Hogyan tudják megvá- larzo,ri őkét? — Utána keú néznünk, igaz. sokszor több órába i beletelik, amíg megtaláljuk azt a könyvet, folyóiratot, amelyiket ajánlhatunk az ér­deklődőnek. — A múltkor Gyöngyi pf- dául az egyik televízióadó ideje alatt jegyzetelte a vá­laszt a lézer-kérdésre — mondta az egyik könyvtáros. — Megéri a fáradságot? — Ez egy lezárt lakótelep. Éveli óta ezer olvasónk van. Arra nem nagyon számítha­tunk, hogy számuk jelentő­sen növekszik. De ha meg akarjuk őket tartani, vála­szolnunk kell kérdéseikre. Nem mondta már hozzá, én azonban folytattam: — Ha meg akarják őrizni bizalmukat. Ugye? Igenlő fejbólintás volt a válasz, * Könyvtár egy lakótelepen. Területe egy lakásnyi. Hi- szer i”1;)kionképpan ez is az igazság. Tíz esztendővel ez­előtt egy lakásból alakítot­ták át. Vágyuk, álmuk, hogy majdan önálló gyermekrész­legük legyen. Azért, hogy még többet fnglalknzhnssa- nak a kicsikkel, a jövő ol­vasóival. És nprsze. a felnőt­tekkel is. M"rt most a gye­rekekkel esek délelőtt tizen­egy óráig u-r'Iratnak fo'd'ü- kpzásokat. Tizenegykor tv'va- talosan kinyitnak, s akkor már a böngészők jönnek, a kölcsönzők. Most kicsit szű­kösen vannak, sokszor küz­denek hely- és időproblémá­val. De ők négyen évek óta ennek a könyvtárnak a dol­gozói, megpróbálnak min­dent megtenni. És az embe­rek, az itt lakók érzik ezt. Csutorás Annamária A Napjaink májusi számából A Napjaink májusi száma első oldalán a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét kö­szönti Világhatalom című ve­zércikkében. Ugyancsak az első oldalon indítja a lap Papp Lajos publicisztikai írá­sát — Az ajtó és mögötte a kert — a való élet szépségei­nek felismeréséről, az érzel­mekről, az igények és lehe­tőségek termékeny összhang­járól. Békés Dezső a jövőjét kutató emberről írt, Varga Csaba pedig az olvasó népért mozgalom és történelmi ak­tualitás kapcsolatait elemzi. Pálinkafőzés címmel Serfözö Simon írt riportot. Egész oldalas összeállítást közöl a lapszám a XIII. mis­kolci filmfesztivál elé írt gon­dolatokból, Gyarmati Béla tollából kritikát a Macska­játék miskolci premierjéről. Beszámolót találunk a lap jubileumi estjéről, tollrajzot új érdemes művészünkről. Mura Péterről, színházi leve­let a budapesti Thália Szín­ház Szék, ágy. szauna bemu­tatójáról, jegyzetet vers­mondó munkásfiatalokról, ze­nét tanuló fiatalok versenyei­ről. Szépprózával Baráth La­jos Az elfelejtett ember és Ördögh Szilveszter A csikó, versekkel Demeter István, Kalász László, Kovács Éva, Hídvári Imre, Demjén István, Papp Gyula, Tandori Dezső, Szalai Csaba, Páll Lajos, Bulla Zsófia, grafikákkal Kunt Érnő jelentkezett. A lapszámot gazdag irodalom- kritikai összeállítás egészíti lu. Egy évvel s kongresszus után fi szakszervezeti talfiiis piljiol Könyvtár zári lakótelepen WEÖRES SÁNDOR: Napsugár a levegőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom